Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 57. sz., 1977. március 9. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kettős hivatás Vasárnap kora délután, kissé még csípős márciusi szélben, de már tavaszt jelző napsugárban, mintegy hat­száz nő. idősebb meg kevés­sé koros asszony és fiatal lány sereglett ki a Parla­ment Duna-parti épületéből. A Magyar Nők Országos ta­nácsa II. országos konferen­ciájának meghívottjai vol­tak, akik néhány tucat fér­fiúval, megyei tanácselnök­kel és gyárigazgatóval, párt­munkással, a szakma ki­magasló hősével, kereskedel­mi szakemberrel és főor­vossal másfél napon át kö­zös tennivalókról tanács­koztak. A nőkonferencia megerő­sítette a tapasztalatot, hogy a nők munkájukkal, hivatá­suk betöltésével és megvaló­sításával cselekvő, mi több, alkotó részesei a szocializ­mus építésének. A kétmil­lió-kétszázezer, a legkülön­bözőbb munkaterületen te­vékenykedő nő aktivitása nélkül elképzelhetetlen len­ne a társadalmi előrehala­dásunk. Éppen ezért a ma­gyar nőmozgalom felszaba­dulás utáni története felna­gyított tükörben adja visz­­sza hazánk politikai, társa­dalmi, gazdasági, kulturális és szociális fejlődésének fel­felé vezető útját. Miről is tanácskozott a II. országos nőkonferencia? Szinte mindenről, ami az or­szágban történik. Nemcsak a szűkebb értelemben vett „női szemmel” vették szem­­ügyre a család, a környezet, a munkahely életét a felszó­lalók, hanem a társadalom fejlődése, a népgazdaság építése, a szocialista demok­rácia mind szélesebb kitelje­sítése szemszögéből. Borbély Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára erről így beszélt: „A fejlett szocialista társadalom, s ezen belül a nők teljes egyenjogúsága egész társa­dalmunk szép műve lesz”. Ehhez persze még sok tennivaló, terv megvalósítá­sa szükséges. A 37 felszóla­ló sürgető feladatként jelöl­te meg a nők általános mű­velődésének és szakmai kép­zésének előbbre vitelét és a bölcsődék, óvodák, más gyer­mekintézmények összehan­goltabb fejlesztését. A MNOT II. országos kon­ferenciája javaslatokkal for­dult a kormányhoz, az egyes főhatóságokhoz és a társa­dalmi szervekhez, mozgal­makhoz. A nőkonferencia „ajánlásai” — szinte vala­mennyi — visszaidézik az 1970. évi nőpolitikái határo­zat megállapításait, amelyek hosszú távra jelölik ki a kormányra és az egyes tár­sadalmi mozgalmakra vonat­kozó programot. Leírtuk a „program” szót, s elgondolkozhatunk azon, hogy valamikor, egy-két ge­nerációval ezelőtt a nő „programja” szinte kizáró­lag a férjhezmenés volt, s énjének kiteljesítése a csa­ládban történt, foglalkozta­tása is. otthon, vagy a ház körül bonyolódott le. A mai nő programja a „hivatásom: a család” mel­lett, a „hivatásom: a mun­ka” is. S e kettős hivatás maradéktalan betöltése tár­sadalmi ügy, össz-társadalmi szolgálat, ami feltételezi _ a férfitársadalom szemléleté­nek megváltozását és megváltoztatását is. Ahogyan Lenin állapította meg a mun­kásnőkhöz írt cikkében: „ ... A törvény előtti egyenlő­ség még nem valóságos egyenlőség. Nekünk az kell, hogy a dolgozó nő ne csak jogilag, hanem a gyakorlati életben is kivívja az egyen­lőséget. Ehhez az kell, hogy a munkásnők egyre fokozot­tabb mértékben vegyenek részt a társadalmi intézmé­nyek irányításában és az állam kormányzásában. A nők az igazgatási munka so­rán gyorsan tanulnak és utolérik a férfiakat...” Békés megyében a csehszlovák külügyminiszter Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, hazánkban tartóz­kodó külügyminisztere és kí­sérete tegnap Békés megyébe látogatott. A vendégekkel együtt érkezett a megyébe Púja Frigyes külügyminiszter is. A vendégeket Békéscsabán a megyei pártbizottság szék­házában Frank Ferenc, a me­gyei pártbizottság eíső titká­ra, Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, valamint a vá­ros vezetői fogadták, s tájé­koztatták őket a terület gaz­dasági, politikai életéről, fej­lődéséről. A csehszlovák diplomácia vezetője ezt követően felke­reste a nagy múltú Kner nyomdát. Délután a vendé­gek megismerkedtek a ne­gyedszázados szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezettel, amely a megye legnagyobb ipari szövetkezete. A Békés megyei program a szarvasi Arborétum megtekintésével fejeződött be. A vendégek a délutáni órákban visszautaztak a fő­városba. A vendégek megtekintik az emlékszobát AGROMASEXPO—77 Nemzetközi kiállításon a Mezőgép Vállalat Üj, megnövekedett szerep­körében első ízben lép po­rondra az AGROMASEXPO —77 kiállításon a Mezőgép Tröszt legnagyobb cége, a szolnoki Mezőgép Vállalat. Az április 15 és 20 között megrendezésre kerülő nem­zetközi kiállításon kizárólag azokat a termékeit mutatja be, amelyek a hazai és kül­földi piacon állják a ver­senyt, hatékony eszközei a mezőgazdasági termelés kor­szerűsítési folyamatának, így kereslet is van irántuk. Az évi 1 milliárd 700 millió fo­rint értékben termelő nagy­­vállalat felvonultatja a fő profiljába tartozó szálasta­­karmány-betakarító gépeit, gépi eszközeit, a különböző termény, dohány, zöldség és gyümölcs, valamint faipari szárítóberendezéseit. A vállalat integrációja egyre szélesebb körű, ezért a kiállításon ki­emelt szerepet kap a nemzetközi kooperáció­ban készülő gépek bemu­tatója. Látható lesz például az NDK-beli Fortschritt gyár részére évi 9 millió rubel ér­tékben készülő silókukorica­adapter és kombájn — fer­defelhordó mintadarabjai, a csehszlovák Agrostoj Proste­­jov gyárral kötött megállapo­dás keretében készülő, spe­ciális silókombájn-adapterek, illetve rendfelszedők. A tőkés országokkal való fejlődő kapcsolatot példázza majd az NSZK-beli Claas céggel ko­operálva készülő kombájn­­szalmaszecskázó és rosta be­mutatásra kerülő darabjai. Végül, de nem utolsósor­ban szólni kell a vállalat egyik legnagyobb és leg­keresettebb termékeiről, a szálastakarmányt beta­karító gépekről. A vállalat sokat tett azért, hogy fejlessze termékeinek minőségét, hogy olyan eszkö­zöket gyártson a mezőgazda­ságnak, amelyek megfelelnek a mai nagyobb követelmé­nyeknek. Érvényesítették a szelektív iparpolitikai elve­ket, az összevonás után pro­filtisztítást hajtottak végre. Körülbelül 200 olyan termék gyártását szüntették meg, amelyet kevésbé igényelt a mezőgazdaság, és .exportpiaca sem volt. A korszerű termék­­szerkezet kialakításával le­hetőséget teremtettek arra, hogy a termelés mai struk­túrájába jól beilleszkedő gé­pekből és berendezésekből annyit és olyan magas szín­vonalon gyártsanak, amire a hazai és a külföldi felvevő piacnak szüksége van. A ha­zai mezőgazdaság szükségle­tének kielégítésén túl tehát lehetőség nyílt az exportpiac további bővítésére. A KGST kooperáció kere­tében az NDK, Csehszlová­kia és Lengyelország már ko­rábban is vásárló partnerei voltak a Mezőgépnek. Üzleti kapcsolataik az idén is to­vább bővül, sőt újabb piacok meghódítására is törekednek. Ezt a célt szolgálja többek között a Franciaországban, Angliában és az Egyesült Ál­lamokban rendezett mező­­gazdasági gépkiállításon való részvétel. A nemzetközi mé­retű seregszemléken rotációs fűkaszát, szárzúzókat és egyéb gépeket mutatnak be. Itthon és külföldön egyaránt jól vizsgáztak a vállalat do­hányszárító berendezései. A jelenlegi gazdaságpoliti­kai követelményeknek meg­felelően egyéb módon is ke­resik a termékszerkezet to­vábbi fejlesztésének útját, a külföldi piaci kapcsolatok szélesítését. Tanulmánytervet készít­­tek például egy évi 10 ezer tonna kapacitású gömbgrafitos öntöde épí­tésére, amelynek a szín­helye Törökszentmiklós lenne. A tervezett öntöde olyan ter­méket bocsájtana ki a gép­ipar számára, amelynek szi­lárdsága csaknem egyenérté­kű az acéllal, az ára azonban lényegesen olcsóbb. A vállalat egyébként 1977- ben gyártmányainak csak­nem felét exportálja a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat útján. Emlékszoba a bázison Hz avatáson részt vettek a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai Tegnap a megye mun­kásőr egységeinek törté­netéről átfogó ismerte­tést nyújtó emlékszobát avattak a kunhegyesi bá­zison. Az ünnepségen Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titká­rának vezetésével megje­lentek a megyei párt­végrehajtóbizottság tag-Posta Mihály, a munkásőr­ség megyei parancsnoka tar­tott beszédet. Többek között hangsúlyozta: — Megyei parancsnoksá­gunk arra vállalkozott, hogy olyan emlékszobát hoz létre, amely az egységek személyi állománya húszéves történel­mének legkiemelkedőbb ese­ményeit tükrözi. Ezirányú munkánk politikai indítéka az volt, hogy testületünk húszéves útjának gazdag története ne merüljön fele­désbe. Az alapítók iránti tisztelet, az egységek, alegy­ségek két évtizedes történel­mének eseményei, a munkás­őrök mindenkori helytállásá­nak megbecsülése arra köte­lezett bennünket, hogy gyűjt­sük össze, s őrizzük meg az utókornak testületünk emlé­keit, ápoljuk hagyományain­kat. — Mindezzel az a célunk — mondotta a továbbiakban a megyei parancsnok, — KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG UITZ BÉLA SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Uitz Béla, a magyar és a nemzetközi szocialista mű­vészet kiemelkedő alakja születésének 90. évfordulója alkalmából tegnap koszorú­­zási ünnepséget tartottak a Kerepesi temetőben levő sír­jánál. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos, közok­tatási és kulturális osztálya részéről dr. Kornidesz Mi­hály osztályvezető és Kőháti Zsolt munkatárs helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Kulturális Minisztérium nevében dr. Boros Sándor miniszterhelyettes és Gönyei Antal főosztályvezető koszo­rúzott. A Magyar Képzőmű­vészeti Szövetség képvisele­tében Kiss István szobrász Kossuth-díjas érdemes mű­vész. a szövetség elnöke és Gerzson Pál Munkácsy-dí­­jas festőművész helyezte el a megemlékezés koszorúját. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. SZERZŐDÉS KÖRNYEZETVÉDELEMRE Együttműködési szerződést kötött a keszthelyi Városi Tanács és az Agrártudomá­nyi Egyetem. Együttműködé­sük célja: környezetvédelmi munkájuk egyeztetése, össze­hangolása. A Balaton egyik legszennyezettebb része a Keszthelyi-öböl. Vízminősé­gét, iszapodását rendszeresen vizsgálják. A kutatók a Keszthelytől alig néhány kilométerre le­vő Kis-Balaton vizét is ál­landóan figyelemmel kísérik, hogy idejében megtehessék a szükséges vízügyi és műsza­ki intézkedéseket. FIATAL HÁZASOKNAK Győrött, az Ady Endre la­kótelepen 120 lakásos gar­zonház építését kezdték meg. A speciális lakóházban első­sorban fiatal házasok kapnak otthont. 30 lakást a Kisfa­ludy Színháznak adnak át, hogy a varosban letelepülő művészek lakást kapjanak. Az épület még az idén elké­szül. ÁIB-DELEGÁCIÓ UTAZOTT AUSZTRIÁBA Nádor Györgynek, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság tit­kárának vezetésével tegnap delegáció utazott Ausztáriá­­ba az osztrák szövetségi ok­tatás- és művészetügyi mi­nisztérium meghívására, a két ország közötti állami if­júsági kapcsolatok tovább­fejlesztésének megtárgyalá­sára. VÍZMÜVEK A FŐVÁROSIAKNAK Budapest déli részének jobb ivóvízellátását szolgál­ja a Csepel-sziget víznyerő területeinek kiaknázása. Szi­getújfalu határában már ta­valy üzembe helyezték azt a vízmüvet, amely napi 80 ezer köbméter ivóvizet juttat Bu­dafokra és Nagytéténybe. Tökölhél épül már a har­madik vízmű is, és 1980-ra tervezik a ráckevei kutak megnyitását, amellyel össze­sen 225 ezer köbméter ivó­vizet nyernek naponta. A próbafúrásoknál azon­ban kiderült: a ráckevei víz a megengedettnél nagyobb mennyiségű vasat és man­gánt tartalmaz. Most — ha­zánkban eddig példa nélkü­li — kísérlet kezdődött: a Fővárosi Vízművek fogyasz­tásra alkalmassá teszi a ku­tak Vizét. A kísérleti ered­mények alapján ózonnal vonják ki a víz fölösleges vas- és mangántartalmát. ÉVKÖNYV Megjelent a Petőfi Irodal­mi Múzeum évkönyve. Az egyes tanulmányok szerzői foglalkoznak a kézirattár, a művészeti tár, a hangtár, a dokumentáció és a múzeumi közművelődési munka kérdé­seivel. Ugyancsak megjelent Illés Ilona—Taxner Ernő gon­dozásában a Kortársak Kas­sák Lajosról című kötet. EGY MONDATBAN — Az űrkutatás 20 éves ju­bileuma alkalmából vándor­­kiállítás nyílt tegnap Győrött a Rába művelődési központ­ban. hogy a nevelésben hasznosít­suk testületünk hagyománya­it, ezzel is követendő példát állítva a fiatal munkásőrök elé. Az emlékszoba helyének megválasztásánál a kedvező lehetőségeken túl figyelembe vették, hogy a kunhegyesi bázison, s az ottani lőtéren évente. hosszabb-rövidebb ideig, sok ember tartózkodik. Ott készítik fel a megyei törzset és a közvetlen alegy­ségeket, az egységektől pedig főleg a parancsnoki állo­mányt. Az úttörő munkásőr alegységek és az Ifjú Gárda táborozásait is ott szervezik. Ezeken túl munkásőr csalá­dok is üdülnek ott. A társ fegyveres testületek és az MHSZ vezetőinek tovább­képzését is biztosítja eseten­ként a bázis. Ilyen körülmé­nyek között a mindennapos nevelőmunkát segíti az em­lékszoba. Az ünnepi beszéd után Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára mél­tatta a munkásőrök tevékeny­ségét és az emlékszoba je­lentőségét. Hangsúlyozta, hogy az emlékszoba a jövő nemzedék számára is megőr­zi a múltat, s történelmi ta­núbizonysággal szolgál a szo­cialista hazafiság és inter­nacionalizmus iránti hűség­ről, a nép önzetlen szolgála­táról. MTI-tanácskozás Szolnokon A Magyar Távirati Iroda tizenkilenc megyei szerkesz­tőségének munkatársai hét­főn és tegnap Szolnokon tar­tották meg hagyományos évi munkaértekezletüket. Burján Sándornak a belföldi szer­kesztőség vezetőjének elnök­letével megvitatták a nem­zetközi helyzet, a belpoliti­kai élet aktuális kérdéseit és a hírügynökségi munka to­vábbfejlesztésének prog­ramját. A tanácskozáson az MTI Szolnok megyei szerkesztő­ségét a békemozgalomban végzett több éves eredmé­nyes munkájáért az Országos Béketanács emléklapjával tüntették ki. Az elismerést dr. Magyari József az Or­szágos Béketanács tagja, a Hazafias Népfront megyei alelnöke adta át.

Next

/
Thumbnails
Contents