Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 8. Románia—Bulgária Nagy erővel folytatódnak a mentési és a helyreállítási munkák A Scinteia vasárnapi szá­ma fényképekkel illusztrált terjedelmes riportokban szá­mol be a március 4-i föld­rengés következményeiről. A természeti csapás a szombat estig beérkezett adatok sze­rint Bukarestben 508 halálos és 2600 sebesült áldozató* kö­vetelt. A román fővárosban 2900 lakás vált lakhatatlan­ná. Az ország más körzetében eddig 72 halottat és 614 sebe­sültet emeltek ki a romok alól. Mint a Scinteia hangoz­tatja, a tényleges károk és veszteségek — amelyeket csak később lehet felmérni — ennél súlyosabbak. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kárának elnökletével vasár­nap ülést tartott az RKP Központi Bizottságának Po­litikai Végrehajtó Bizottsága, hogy meghatározza az első­rendű fontosságú feladatokat és intézkedéseket hozzon a pénteki földrengés következ­ményeinek enyhítésére, a mentési munkálatok további szervezésére. A Politikai Végrehajtó Bi­zottság határozata megálla­pítja: a legfontosabb feladat még mindig az emberek ki­mentése a romok alól, ennek érdekében az összes rendel­kezésre álló anyagi eszközt és a lehető legtöbb embert a mentőosztagok munkájá­nak segítésére kell irányítani. A veszélyes épületek lakóit ki kell költöztetni. A belke­reskedelmi minisztériumot utasították, hogy minél előbb szervezze meg a lakosság közszükségleti cikkekkel való fennakadás nélküli ellátását. A PVB a rendkívüli káro­kat figyelembe véve egymil­­liárd lei-es segélyalapot ho­zott létre. Vlagyimir Klimenko, a TASZSZ bukaresti tudósítója jelenti: Bátorság, kitartás és önfel­áldozás — ez jellemzi a ro­mán főváros lakói és a segít­ségükre sietett emberek munkáját, szerte a városban éjt nappallá téve folyik a munka a földrengés okozta károk felszámolásán. Mint korábban arról már beszámoltunk, a péntek es­ti romániai földrengés igen komolyan érintette Bulgária északi körzeteit is, és jelen­tős károkat okozott a Duna­­menti bolgár városokban. A súlyos természeti csapás kö­vetkezményeinek felszámolá­sára a Bolgár Miniszterta­nács kormánybizottságot ala­kított. ’ A bizottság hétfőn délután átfogó jelentést tett közzé. A jelentésekből többek között kitűnik, hogy a mentőalaku­latok eddig összesen ötven holttestet emeltek ki a ro­mok alól, de becslések szerint a halálos áldozatok száma valószínűleg meghaladja a százat. A földrengés a leg­több emberáldozatot a Duna­menti Szvistovban követelte. A Bolgár Minisztertanács szombaton rendeletet adott ki a péntek esti földrengés által okozott károk helyre­­állításáról. A rendelet értelmében a megyei tanácsok Végrehajtó Bizottságainak elnökei köte­lesek bizottságokat alakítani a károk pontos felmérése, s intézkedéseket hozni a hely­reállítási munkálatokról. Az elhunytak és a súlyosan sé­rültek családjai számára, va­lamint a komoly anyagi ká­rokat szenvedett családok részére anyagi segélyt kell kiutalni. Részvéttáviratok Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, és Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban fe­jezte ki együttérzését és részvétét Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának, a Bolgár Népköz­­társaság Államtanácsa elnö­kének, valamint Sztanko To­­dorovnak, a Bolgár Népköz­­társaság Minisztertanácsa el­nökének a bulgáriai földren­géssel kapcsolatban. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára George Pananak, a Román Szakszervezetek Álta­lános Szövetsége elnökének küldött táviratában a szer­vezett dolgozók, a magyar szakszervezetek szolidaritá­sáról és mély együttérzéséről biztosította a súlyos termé­szeti katasztrófát szenvedett Románia Szocialista Köztár­saság dolgozóit és szakszer­vezeteit. Ugyancsak kifejezte a szer­vezett magyar dolgozók együttérzését a Bolgár Szak­­szervezetek Központi Taná­csa elnökének, Miso Misev­­nek küldött táviratában. Leonyid Brezsnyev, Nyiko­­laj Podgornij és Alekszej Koszigin részvéttáviratot in­tézett Todor Zsivkovhoz, a BKP KB első titkárához, az Államtanács elnökéhez és Sztanko Todorov miniszter­­elnökhöz a földrengés kap­csán, amely emberéleteket követelt és jelentős anyagi károkat okozott a Bolgár Népköztársaságban is. * * * Kurt Waldheim, az ENSZ- főtitkára Nicolae Ceausescu román államfőhöz intézett hétfői üzenetében együttér­zését fejezi ki a természeti katasztrófa, sújtotta ország vezetőinek és lakosságának. Waldheim egyben felaján­lotta, hogy a világszervezet segítséget nyújt Romániá­nak a földrengés okozta ká­rok helyreállításához. Bukarestben hivatalos jelentések szerint 32 épülettömb megsemmisült és 130 súlyosan megsérült; 2900 lakás lak­hatatlanná vált. A képen: összeomlott háztömb a belvá­rosban (Telefotó - KS) flfro-arab csúcsértekezlet Kairóban Befejeződött a szakszervezeti konferencia Szadat megnyitó beszéde Kairóban, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának székházá­ban tegnap délelőtt meg­nyílt az első afro-arab csúcsértekezlet. A háromnapos tanácskozá­son 40 afrikai és húsz arab ország államfője, illetve sze­mélyes megbízottja, továb­bá 18 arab és afrikai szerve­zet, valamint hat afrikai fel­­szabadítási mozgalom kép­viselői vesznek részt. Jelen van Jasszer Arafat a PFSZ VB elnöke, az Arab Liga és az afrikai egységszervezet megbízottja is. A megnyitó ülésen Anvar Szadat egyiptomi államfő mondott beszédet. Bevezető­ben leszögezte, hogy az afri­kai és az arab országok együttműködésük elmélyíté­sén, szolidaritásuk erősítésén munkálkodnak. Méltatta az arab és az afrikai országok közös harcát, azonos célkitű­zéseit. „Büszkék vagyunk rá — folytatta —, hogy napjaink­ban a világ kénytelen tisz­teletben tartani 48 független afrikai ország akaratát, szá­molni ezeknek az országok­nak az érdekeivel”. Beje­lentette, hogy Egyiptom egy­millió dollár segélyt fog nyújtani az afrikai felszaba­­dítási mozgalmaknak. Mél­tatta azt a támogatást, ame­lyet az afrikai országok nyújtotttak az arab államok­nak az agresszió és a ter­jeszkedési politika ellen foly­tatott harcához. Ismételten megerősítette, hogy az igazságos és tartós közel-keleti béke megvalósí­tásának fő kerékkötője Iz­rael, amelynek hajthatatlan magatartása veszélyezteti az arab és az afrikai népek biz­tonságát. Közlemény kiadásával vasárnap Genfben végétért a huszonnyolc európai or­szág szakszervezeti vezetői­nek II. konferenciája. A konferenciáról a kora délutáni órákban kiadott közlemény leszögezi: a ta­lálkozó hozzájárult az eu­rópai szakszervezetek között 1974-ben megkezdett együtt­működés továbbfejlesztésé­hez. Megerősítette, hogy a dolgozó embereket érintő problémákról az európai or­szágok között folytatott rendszeres véleménycsere hasznos és kívánatos. Az európai központokkal együtt vizsgálják meg egy újabb szakszervezeti csúcs­­konferencia megrendezésé­nek célszerűségét, — feltehe­tően 1979 elején — tegye­nek ügyrendi és tartalmi ja­vaslatokat a IIL európai szakszervezeti konferencia népirendjére vonatkozóan. BONN A parlamenti választások utáni első, helyzetfelmérő kongresszusát kezdte meg tegnap Düsseldorfban a nyu­gatnémet kereszténydemok­rata párt. Az ellenzéki párt tanácskozása első napjának középpontjában Helmut Kohl pártelnök és Kurt Bieden­kopf főtitkár beszámolója ál­lott. LISSZABON Bonyolultnak és veszélyes­nek nevezte a portugáliai helyzetet Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára Lisszabonban, egy gyűlésen elhangzott beszédé­ben. A kormány közelmúlt­ban hozott rendkívüli gazda­sági intézkedéseit bírálva rá­mutatott, hogy ezek nyomán rosszabbodnak a dolgozók életkörülményei és lehetővé válik, hogy a tőke helyreál­lítsa 1974. április 25-e után elvesztett pozícióit. Cunhal kijelentette, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények kö­zött az escudo leértékelése többet árt, mint használ. BERLIN Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az Államtanács elnöke tegnap fogadta Joshua Nko­­mot, a Zibbabwe Afrikai Né­pi Unió elnökét. BEJRÚT Tegnap délután Bejrútba érkezett hírek szerint a iz­­ralei határtól 15 kilométer­nyire fekvő Nabatije dél-li­banoni városban vasárnap és tegnap heves fegyveres ösz­­szecsapások voltak az „Eluta­sítási front” elnevezésű, a tárgyalásos rendezéssel szem­behelyezkedő szélsőséges Pa­lesztinái szervezet, valamint a Szaika és a „Demokrati­kus Népfront Palesztina Fel­szabadításáért” elnevezésű szervezet alakulatai között. Az időnként utcai harcokká fajuló összecsapásoknak 25 halott és 45 sebesült áldozata van. Tegnap délután lecsen­desedtek a harcok és a város legnagyobb része a Szaika fegyvereseinek ellenőrzése alá került. WASHINGTON Jichak Rabin izraeli kor­mányfő, aki vasárnap érke­zett az Egyesült Államokba, tegnap tárgyalt vendéglátó­jával, Jimmy Carter elnök­kel. Rabin háromnapos hiva­talos látogatásának első nap­ján Cyrus Vance külügy- és Harold Brown hadügyminisz­terrel is tanácskozott. MOSZKVA Lev Sapirót, a Szovjetunió zsidó autonóm területe kom­munista pártjának első tit­kárát 50. születésnapja alkal­mából eddigi párt és állami munkájának elismeréséül az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntették ki. Hasis volt a kamionban A bolgár vámőrök va­­• sárnap a bolgár-jugo­­szláv határon 1,9 tonna hasist foglaltak le egy nyugatnémet kamionon. A kamion Törökországból hazafelé tartott,* miután előzőleg felszerelést szál­lított a NATO izmiri tá­maszpontjára. A kamion vezetőit - két NSZK ál­lampolgárt - őrizetbe vették. Bohuslav Chnoupek életrajza 1925. augusztus 10-én szü­letett Bratislavaban. A köz­­gazdasági egyetem, elvégzése után, 1958-tól 1965-ig a po­zsonyi Pravda szerkesztőségé­nek tagja, 1960-tól 1965-ig pedig a lap moszkvai tudósí­tója. Hazatérését követően, 1967-ig a Szolvák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga politikai hetilapjának, a Predvoj-nak a főszerkesztője. 1967-ben a csehszlovák kor­mány tagja lett, s két éven át művelődésügyi és tájékoz­tatási miniszterhelyettes volt. 1969-ben a Csehszlovák'Rá­dió vezérigazgatójának ne­vezték ki. 1970 szeptemberé­ben átvette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság moszkvai nagykövetségének irányítását. 1971 decemberé­ben a Svoboda köztársasági elnök által kijelölt kormány­ban külügyminiszter lett. 1971 decemberétől a nemzetközi kulturális, oktatási, tudomá­nyos és egészségügyi kapcso­latok kormánybizottságának elnökhelyettese. 1972 szep­temberétől a szövetségi gyű­lés népi kamarájának képvi­selője. Bohuslav Chnoupek 1969- től tagja a CSKP Központi Bizottságának. Munkáját ma­gas állami kitüntetésekkel jutalmazták. 1966-ban meg­kapta a Klement Gottwald Állami Díjat, 1970-ben pedig a Munka Érdemrendet. 1972- ben a Bolgár Népköztársaság a „Sztara Planina” érdem­rend II. fokozatával tüntette ki. Befejeződött az országos nőkonferencia (Folytatás az 1. oldalról.) daságunk V. ötéves terve ha­tározza meg — hangsúlyozta. A gyakorlati munkában ál­landóan figyelemmel kell lenni a dolgozó nők, az anyák helyzetére. A további felada­tokról szólva kiemelte az 1977-ben tervezett központi béremelésit a textilruházati ágazatokban. Emelik és egy­ségesítik a többműszakban foglalkoztatottak műszakpót­lékát az iparban, az élelmi­szerkereskedelemben és a vendéglátásban, e köztudot­tan nagyobb részit nőket fog­lalkoztató ágazatokban. Ha­sonló törekvések jellemzik az elkövetkező három-négy esz­tendőben is bérpolitikánkat. Az intézkedések hatására csaknem 1 millió nődolgozó résziesül közvetlenül béreme­lésben. Dr. Molnár Frigyes, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács elnöke a szövetkezetek több mint 3 millió tagjának üd­vözletét tolmácsolta. Deák Gábor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára elmon­dotta, hogy az ifjúsági szö­vetség az elmúlt években erősítette politikai tevékeny­ségét a fiatal nők körében, nagyobb gondot fordított is­mereteik gazdagítására. A vitában kicsendült: tár­sadalmunkban minden lehe­tőség adott ahhoz, hogy a nők közös feladatukban alkotó társak, nélkülözhetetlen, munkájában kiteljesedő em­berek legyenek. A konferencia munkáját Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke összegezte. Elmondta, hogy a tanácskozás betöltöt­te hivatását, az elhangzott 37 hozzászólás, a sok értékes ja­vaslat és indítvány hozzájá­rul a nők helyzetének köny­­nyítéséhez, gazdagítja a lá­nyok, asszonyok érdekében végzett munkát. A nők politikai, gazdasági és társadalmi helyzetének to­vábbi javításáért a MNOT II. konferenciája állásfoglalást fogadott el. Ebben a többi kö­zött javaslatokkal fordul a kormányhoz, továbbá az érintett főhatóságokhoz és társadalmi szervekhez. A Minisztertanácsot az 1013-as kormányhatározat végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére kérik. Különö­sen azt a rendelkezést ajánl­ják a kormány és a SZOT figyelmébe, amely szerint az állami vállalatoknak és szö­vetkezeteknek adományozott kitüntető címek odaítélésekor tekintetbe kell venni a dol­gozó nők munkafeltételeinek javításáért tett intézkedése­ket is. Az ifjúság helyesebb pályairányítását az Országos Tervhivatal és az érintett mi­nisztériumok figyelmébe ajánlják, javasolva: a távla­ti tervekben dolgozzák ki a nemek arányosabb foglalkoz­tatásának programját. Fel­hívják az Oktatási Miniszté­rium és a tanácsok figyel­mét a tankötelezettségi tör­vény végrehajtásának szigo­rúbb ellenőrzésére, s a peda­gógusok jobb felkészítését a pályaválasztási tanácsadásra. A Munkaügyi Minisztérium­tól kérik: vizsgálja felül a különböző foglalkozásokat abból a szempontból, hogy a műszaki-technikai fejlődés milyen új szakmákat, pályá­kat nyit meg a nők előtt. A SZOT és a TOT abban segít­het, hogy továbbra is kezde­ményezi és folyamatosan szervezi a dolgozó lányok, asszonyok szakmai, politikai képzését, továbbképzését. A felnőttoktatási formák to­vábbfejlesztésénél tekintettel kell lenni a nők jelenlegi élet- és munkakörülményei­re. a gyes-en lévő anyák sa­játos helyzetére. A konferencia javasolja, hogy a XI. pártkongresszus határozatának megfelelően a pártszervezetek, a szakszer­vezetek és nőbizottságaik ne engedjék meg a munka sze­rinti elosztás elvének meg­sértését. Ügyeljenek arra, hogy folyamatosan megszűn­jenek a nőkre hátrányos bér­­különbségek. A gazdasági irányító szervek fokozottabb ellenőrző munkájára van szükség, hogy a vállalatok és a szövetkezetek bér- és jöve­delempolitikájában érvénye­süljön a nemek között az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Végül a konferencia újjá­választotta a magyar nők 205 tagú — nőtársadalom min­den rétegét képviselő — or­szágos tanácsát. Az országos tanács megtar­totta alakuló ülését, megvá­lasztotta tisztségviselőit. A Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke ismét Erdei Lászlóné lett, aleln ökök: Duschek Lajosné, a SZOT titkára, Jókai Anna Írónő, Kakucsi Gabriella, a Dabasi Tsz elnöke, Kiss Imréné, a KISZ Komárom megyei Bi­zottságának első titkára, Ma­kóid! Mihályné Kossuth-díjás pedagógus és Nádasi László­né, a Csepel Vas- és Fémmű­vek vezérigazgató-helyettese. A MNOT 43 tagú elnökséget választott. A második országos konfe­rencia Duschek Lajosné zár­szavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents