Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-05 / 54. szám
1977. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tudomány a termelés szolgálatában A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja Az „ipari társadalom” válsága Tegnap Szolnokon rendezték meg a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének tisztújító küldöttértekezletét. A tanácskozáson dr. Hegedűs Lajos köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy a MTESZ négyezer megyei tagjának munkája szerves része társadalmi, gazdasági életünknek. A köszöntő szavak után dr. Horgos Gyula, a MTESZ ügyvezető elnöke tartott előadást arról, milyen feladatok várnak a szövetség aktivistáira népgazdaságunk fejlesztésében. Az MSZMP XI. kongreszszusának állásfoglalása szerint elsődleges teendő az, hogy a műszaki haladás eredményei, a tudományos technikai forradalom vívmányai minél hamarabb a termelés szolgálatába álljanak. A MTESZ sajátos eszközeivel segíti ennek megvalósítását. Megrendezi egy-egy tudományág, termelési ágazat, területi, országos vagy nemzetközi konferenciáját. Az aktivisták bekapcsolódnak az üzemek, a vállalatok vagy a népgazdaság időszerű programjaiba. Az előadó kiemelten szólt a MTESZ oktatási tevékenységéről. Aktivisták ezrei segítenek a dolgozók képzésében, továbbképzésében. Tanfolyamokat szerveznek, előadásokat tartanak, szemléltetőeszközöket készítenek. Vizsgálták például a szakközépiskolák oktatási tananyagát, tanítási módszereit. Javaslatokat készítettek az Oktatási Minisztériumnak: hogyan lehetne egységesíteni a mérnöktovábbképzést. A mezőgazdaságban egyre több olyan elektronikai berendezést használnak, amelyek kezelését, javítását az iskolákban még nem tanítják. A MTESZ aktivistái 10—15 évre szóló továbbképzési tervet dolgoznak ki — ezek a mezőgazdasági szakmákra vonatkoznak. Számos megyében oktatási bizottság foglalkozik például a technikusok minősítésével is. A MTESZ ügyvezető elnöke után Madarász Tibor, a Szolnok megyei Szervezet titkára számolt be az elmúlt négy esztendő eredményeiről s az idei év teendőiről Elmondta, hogy megyénkben 1975-ben az ország 51 üzemében a szakszervezet égisze alatt megszervezték a jogsegélyszolgálatot. Egyelőre csak kísérletként, annak eldöntésére hogy beválik-e a gyakorlatban. Szolnok megyében három munkahelyre: a Tisza Cipőgyárra, a BVM kunszentmártoni és szolnoki gyáregységére esett a választás. Egy esztendő tapasztalatai egyértelműen bizonyították, hogy jól bevált, a dolgozók igénylik a szakszervezet által irányított újabb „érdekvédelmi szervezetet”: az ingyenes jogi szolgáltatást, tanácsadást, bizonyos esetekben a jogi képviseletet is akár munkaügyi vitáról, vagy kölcsön- és segélykérelemről, lakásigénylésről, építési engedélyről, adásvételi szerződésről, polgári-családjogi perről van szó. Miután erre a követkéz^ tetésre jutottak az első esztendő tapasztalatainak elemzői, az elmúlt év elején megszületett a döntés, amelynek lényege, hogy a közepes nagyságú, és a több ezer dolgozót foglalkoztató vállalatoknál, intézményeknél szervezzék meg ezt a sajátos szolgáltatást. Egyszóval országszerte általánossá kell tenni a jogsegélyszolgálatot. A Szakszervezetek Országos Tanácsa az elmúlt év márciusában kiadott irányelvében egyértelműen szabályoz-19 egyesület 29 csoportja működik, több mint 4000 taggal. Tavaly sok szimpóziumot, konferenciát rendezték a szervezet aktivistái, a résztvevők száma meghaladta a négyezret. (Energiagazdálkodással foglalkozott például a Műszaki Hetek legutóbbi rendezvénysorozata). Figyelemre méltó, hogy az elmúlt négy évben 124 tanfolyamon mintegy 5 ezer 500 dolgozót oktattak, a legkülönbözőbb szinteken, sok-sok szakmában. A MTESZ egyik fóruma a társadalmi gazdasági demokráciának. Több alkalommal kérték az egyesületek tagjainak — mint szakembereknek — véleményét országos, megyei, illetve üzemi tervek készítésénél. Több tanulmányt dolgoztak ki — a tudománypolitikai irányelvek megvalósításáról, a megye szakember-ellátottságáról — az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának felkérésére. A titkári beszámolót a számvizsgáló bizottság jelentése követte, majd a jelölő bizottság tett javaslatot az új tisztségviselők megválasztására. Az első hozzászóló za a jogsegély szervezésével és működésével kapcsolotos tennivalókat. Néhány szempontra nyomatékosan felhívta a szakszervezeti bizottságok figyelmét: például arra, hogy a szolgáltatás nem válhat hivatallá, társadalmi jellegének megőrzése érdekében elsősorban azokra a jogászokra (és munkaügyi kérdésekben járatos szakemberekre) kel) támaszkodni, akik a közösség érdekében társadalmi munkában vállalják és végzik ezt a szolgáltatást. A jogsegélyszolgálat bevezetésének első pillanatától kezdve hangsúlyozták, hogy szándékos bűncselekmény elkövetője nem kaphat jogi tanácsadást és jogi képviseletet. A jogsegélyszolgálat működéséért és irányításáért anyagilag és erkölcsileg a szakszervezeti bizottságok felelősök, de a szolgáltatás működéséhez szükséges feltételeket a munkáltatóknak kell biztosítani (helyiség, gépíró, nyomtatvány). Hogyan épült ki a megyében a jogsegélyszolgálat rendszere? Erről tárgyalt többek között csütörtöki ülésén az SZMT elnöksége. A már említett három munkahely mellett az idén januárban 41 vállalatnál és üzemben szervezték meg a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. (A helyi ipar és kereskedelem területére egyelőre Szűcs László volt, aki a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szolnoki csoportjának egyik munkájáról beszélt. Kilenc iskolában a világítást vizsgálták, s megállapították, hogy csak egy oktatási intézményben tartották be a szabványban előírottakat. Dr. Vankó Attiláné a környezetvédelmi bizottság tevékenységéről beszélt. Mohácsi Ottó az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának nevében köszöntötte a részvetvőket. A tanácskozáson kiváló aktivistáknak MTESZ-emlékplakettet adtak át, majd a küldöttek megválasztották az elnökséget a tisztségviselőket. Így a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnök^ dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese lett, társelnökévé dr. Patkós Istvánt a DATE Mezőtúri Főiskolai Karénak igazgatóját, és Csömör Józsefet a Hűtőgépgyár gyártásfejlesztési főmérnökét választották. A szervezet alelnöke Nagy Illés a KÖTI VÍZIG igazgatója és Pápa Aladár a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat igazgatója lett. H. J. nem terjedt ki.) Az SZMT a szakember biztosítása érdekében javaslatot kért az ügyvédi kamarától, jelölje ki azokat az ügyvédeket, akik a jogsegélyszolgálat ellátásában közreműködhetnek. AZ SZMT elnöksége megállapította, hogy a megyében működő jogsegélyszolgálatoknál maradéktalanul érvényesülnek az irányelvben megfogalmazott igények. Mint negatív előjelű tapasztalatot azonban szóvá tették, hogy hiányolják az átfogó rendeletet, amely az eddig megannyi körlevélben megfogalmazott ajánlásokat (hatás» kör, munkaviszony, jogállás) egységes szerkezetbe foglalja. Gyors és figyelemre méltó eredményként értékelte az elnökség, hogy az önálló vállalatok zömében már elkészült a jogsegélyszolgálat működési szabályzata, amely tartalmazza a fogadóórák idejét, az ügyintézés módját, rendjét, felsorolja kik vehetik igénybe, (nyugdíjasok is), a szolgáltatás fajtáit, körvonalazza kit térhetnek a vitás ügyek kapcsán felmerült költségek, megfogalmazza, meddig terjed a szolgálat hatásköre és mikor szükséges segítségnyújtásának, elbírálásának kérdésében a szakszervezeti bizottság testületi döntése. K. K. I két rendszer közele- désének antimarxista tézisét nemcsak nyilvánvalóan apologetikus, a tőkés viszonyokat védelmező céllal fogalmazták meg. A hatvanas évek második felében a diákság és az értelmiség jelentős rétegei — Amerikában és Nyugat-Európában — tudatára ébredtek kiszolgáltatott, elnyomott helyzetüknek, a lázadás, a „kontesztáció” elkeseredett dühével üzentek hadat az elembertelenedés, a kizsákmányolás. az egyenlőtlenség és az imperialista agresszivitás jelenségeinek. Mivel azonban a forradalom döntő erőitől, a munkásosztálytól és mozgalmától elszigetelődtek, akcióik a romantikus antikapitolizmus keretei között maradtak. Tőkellenességük egyfajta technika —, fogyasztás-, sőt civilizációellenességbe csapott át, így mozgalmuk egyik tragikus ellentmondása éppen abban nyilvánult meg, hogy — érzelmileg ugyan negatív előjellel — adaptálták a polgári ideológia technika-fetisizmusát és konvergencia-koncepcióját. A létező szocializmusban — úgy vélték — a humanista értékek rovására továbbra is döntő marad az ipar, a technika fejlesztésének törekvése; a „technikai racionalitás” és a „teljesítményelv” végzetesen egymáshoz kapcsolja a kapitalizmust és a szocializmust, lehetetlenné teszi az igazi felszabadulást — az egyén ösztönstruktúrájának forradalmát. A hetvenes évek elejétől kezdve azonban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a tőkésvilágot már nem csak erkölcsi-politikai, tudati-kultu-Jászladányi Egyetértés Építkezések, korszerűsítések milliókért A tervezett ütemben halad az 5 évre szóló fejlesztési program megvalósítása a jászladányi Egyetértés Tszben. A tervidőszak első esztendejében a gazdaságban 32 millió forintot költöttek' új létesítmények építésére, a gépesítésre. Nem csökkent a fejlesztésre fordított összeg tavaly sem. Ennek eredménye, hogy 1976-ban elkészült a 200 férőhelyes kocaistálló, az 5400 férőhelyes libanevelő. Átadták rendeltetésének a 600 vagonos silót és az 500 köbméter űrtartalmú víztornyot. A program folytatásaként az idén 33 millió forint értékű fejlesztés valósul meg. A tervezésnél fő hangsúlyt kapott a korszerű, a hatékonyabb állattenyésztéshez szükséges feltételek megteremtése. Ezt a cél szolgálja a 4, összesen 10 ezer férőhelyes liba-előnevelő építése. Sor kerül a sertéstelep rekonstrukciójára. A 90 férőhelyes fiaztatót -30 hellyel bővítik és elkezdik a 2 ezer férőhelyes hizlalda építését is. Kihirdették az eredményt Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt által indított országos sertéstermelési és értékesítési verseny eredményeit tegnap hirdették ki. Az állami gazdaságok közül első lett a Ceglédi Állami Tangazdaság, a -téeszek versenyében első helyen végzett a szalántai Hunyad Tsz és a kapuvári Lenin Tsz. A versenyt a tröszt 1977- re is kiírja. rális krízisjelenségek, hanem, mélyről fakadó gazdasági válságfolyamatok is sújtják. A polgári teoretikusoknál a technika és a tudomány feltartóztathatatlan fejlődésébe, a gazdasági növekedés korlátlanságába vetett hit helyére egyre inkább a „növekedés korlátainak” koncepciója lép. Az ún. Római Klub jelentései arra figyelmeztetnek, hogy az emberiséget egyetemes katasztrófa fenyegeti; a nyersanyag- és energiaforrások kimerülése, a környezet szennyeződése, a növekvő népszaporulat és az elégtelen élelmiszerellátás bolygónk lakosságát a túlélés vagy pusztulás dilemmája elé állítja. Míg a konvergencia elmélete „klasszikus”, technicista formájában azt az elméleti mondanivalót tartalmazta, hogy a gazdasági növekedés automatikusan megold minden társadalmi konfliktust és megszünteti a szocializmus-kapitalizmus elentétét, napjainkban a konvergencia a növekedés lehetőségeinek tagadása oldaláról is jelentkezik azzal az állítással, hogy a két rendszer politikaistrukturális közeledése az egyedüli útja a növekedésből származó katasztrófák elkerülésének. Ebben az esetben is nyilvánvaló az ideológiaipolitikai háttér: a szocializmus létének, erejének, realitásainak elismerése ismét a szocializmus minőségi meghatározottságainak tagadásával kapcsolódik össze. Az úgynevezett „zéró-növekedés” hívei ugyanis úgy állítják be a jövő perspektíváit, hogy a növekedés, a tudományostechnikai haladás társadalmi rendszerektől független A Szolnok megyei Mezőgazdasági Terményértékesítő Vállalatnál tegnap délelőtt az igazgatótanács ülésén értékelték az 1976. év gazdálkodását és vitatták meg az idei feladatokat. A MÉK-nek sikerült teljesítenie elmúlt évi felvásárlási tervét. Sőt, az 1975. évi bevételi eredményét 50 millió forinttal túlhaladta. Nagy eredmény ez — emelte ki Kosik István, a szövetkezeti közös vállalat igazgatója —, hiszen a felvásárlási munkát nagy nehézségek közepette végezték. A kedvezőtlen időjárás miatt ugyanis a tavaszi és nyári kertészeti termékek több mint egy hónapot késtek, ezért a tárolt készletek idő előtt elfogytak. Az évi forgalom előirányzott szintjét mégis elérték, mert kora ősztől kezdve a termelők elég árut szállítottak. Még a „legkritikusabb” terményből, a burgonyából is eleget tárolhattak a téli hónapokra. A szabolcsi és Fejér megyei, valamint az import burgonyával együtt megyénk szükségletei kielégíthetők. A tervteljesítési mutatók azonban részben a felvásárlási és fogyasztói árak emelkedésével magyarázhatók. Az 1977. évi feladatokról beszélve a tanácskozáson különösen hangsúlyozták, hogy a jó ellátás, az exportkötelezettségek teljesítésének feltétele, a szükséges mennyiségű áru megtermelése. De a több termelésben a szövetkezeteket is érdekeltté kell tenne. Az ösztönzést szolgálja a felvásárlási árak emelése is. Az idén 23—24 százalékkal többért adhatják el amezőgazdasági üzemek a megtermelt zöldségféléket; 18—20 százalékkal többért a gyümölcsöket. A termelés biztonságának növelése érdekében egyre több hosszú távú szerződést kötnek. A szerződési feproblémákat vet fel, amelyekre ugyancsak társadalmilag semleges megoldásokat kell kidolgozni. A tőkés világ gazdaságitársadalmi ellentmondásainak mélyülése, a válságjelenségek sokasodása azonban rávilágítanak arra, hogy a korlátokba a tőkés típusú növekedés ütközik, s a „globális”, természeti és emberi korlátok mögött a profitra, a egyoldalúan nyereségre orientált tőkés termelés korlátái húzódnak meg. A növekedés igazi korlátja azonban nem Földünk lehetőségei kimerítésének veszélye — ez a korlát társadalmi jellegű. A tőkés növekedés határát a termelés társadalmasultsága és az elsajátítás magánjellege közötti ellentmondás húzta meg. Ezt az elelntmondást világtörténelmileg azonban nem a növekedés leállítása, hanem alapjainak forradalmi megváltoztatása szüntetheti csak meg. hogy a polgári rend ügyét és az össztársadalmi fejlődés távlatait azonosító burzsoá ideológia a tőkés rend általános válságát az egész emberiséget fenyegető katasztrófaként éli át. A polgári ideológia tehát — és ezt a társadalmi folyamatok és az erőviszonyok objektív mozgásai határozzák meg — a szocializmus elleni küzdelmében védekező hadállásba kényszerül, s ez a marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája további kibontakoztatásának feltételeit, lehetőségeit teremti meg. gyelem megszilárdításával a szövetkezetek és a MÉK együttműködése javítható. A Szolnok megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat kereskedelmi forgalmának 1977-ben nyolcszázalékos növelését tervezték. Különösen fontos feldat a lakosság ellátásának biztosítása, főként a megye nagyvárosaiban, az ipartelepeken eladott áruk mennyiségének növelése. Teljesíteni kell azonban az exportkötelezettségekben és a főváros ellátásában Szolnok megyére háruló feladatokat is. Az ülés következő napirendi pontjaként a résztvevők mondták el tapasztalataikat, javaslataikat. Horváth Gyula, a TOT képviselője az árualap biztosításának nehézségeiről beszélt. Túl sok gazdaság foglalkozik zöldségtermesztéssel — mondta —, igen kicsi (átlagosan 55 hektáros) területen. A szövetkezeteket alig érdekli, hogy mit hoz ez a kertészeti ágazat, hiszen a bevétel igen kis hányadát teszi ki. Kevés az országban a zöldségtermesztéssel hasznosított föld mennyisége is. Ebben a növénytermesztési ágazatban is a termelési rendszerékre a jövő, amelyek szakszerű tanácsadással lehetővé teszik, hogy a gazdaságokban kifizetődő legyen a zöldségtermesztés. A hozzászóló beszélt a háztáji és a házikertek árutermelésre történő felhasználásáról. A szövetkezetek ugyanis munkaerőgondokkal küzdenek, a kisgazdaságokban viszont a családtagok is segíthetnek a szedés idején. Ha a téeszekben elég palántát nevelénének és adnának át a tagoknak, akkor például zöldpaprikából az áruigény felét a háztájiban szüretelhetnék. V. Sz. J. Jogsegélyszolgálat 44 munkahelyen G. Márkus György (VEGE) B termelők és felvásárlók jobb együttműködésének eredménye Több zöldség és gyümölcs a piacon Érthető,
