Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-04 / 53. szám
1977. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Holnap kezdődik az országos nökonlerencia Hárman a küldöttségből Már hetekkel ezelőtt közhírré tétetett, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa úgy döntött, az idén összehívja a n. nőkonferenciát. S gondolom nem véletlen, hogy egy olyan tanácskozás idejének, ahol a nőkről, értük és érdekükben beszélnek, március 5-él és 6-át, a nemzetközi nőnap „előestéjét” választották. Azt a hétvégét, amikor már sok-sok ezer munkahelyen és családban köszöntik a lányokat, asszonyokat. A jóleső elismerések, kellemes meglepetések változatos variációival elárasztott nők közül azt hiszem azoknak lesz a legmaradandóbb élmény a ’77-e.s esztendő nőnapja, akik személyesen részt vehetnek azon a fórumon, ahol róluk lesz szó. A megyénkbéli nőket képviselő küldöttség 22 tagú: 21 nő és 1 férfi (a sok nőt foglalkoztató Tisza Bútorgyár igazgatója). Dr. Barna Bálintné: A nosztalgiám sohase múlik el__ Bz agilis Ha egy ízig-vérig modern asszonyra illenék, azt mondanám, hogy tűzről pattant menyecske. Míg néhány mondatba sűrített életútját hallgattam, megpróbáltam elképzelni szomorúnak, életuntnak, mérgesnek. Nem sikerült. Egy pillanatra sem tűnt el szeméből az életvidám, huncut mosoly. A titkát nem tudom, de egy biztos; energiából, könnyedségből neki jóval több jutott, mint sokunknak. Munkahely — család. Mondják, teljes embert kíván. Dr. Barna Bálintnéról még azt is elhiszem, egyedül képes két teljes ember lenni. Tanulás. Diplomák: 1954- ben érettségi, aztán védőnőképző. Négy év múlva felvételi az ország első óvónőképző főiskolájára. Aztán mintaóvónő vizsga (főiskolai tanításra jogosít). Majd marxista egyetem. Követi a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsész Kara és öt év után diploma. Ekkor már 1976-ot írunk. Mit csinált abban a néhány évben, mikor éppen nem tanult, „csak” dolgozott? Férjhez mert (diákköri szerelem). Aztán követte az ügyésznek készülő férjét, amikor a várva várt állást véletlenül éppen Szolnokon megkapta. Két fiúnak adott életet. A nagyobbik másodikos gimnazista, két fejjel nagyobb az anyjánál. A kisebbik most tanulja a betűvetést és két szótagolt mondat között jógagyakorlatokkal tekeri ki a testét. Hivatása klasszikusan női: a kisgyermekek nevelése, tanítása. Köztük élt évekig. Tizenegy esztendeje a megyei tanács óvodai felügyelője. A gyakorlatot az elmélet váltotta fel. „A nosztalgiám sohasem múlik el. Nincs az a siker, amely pótolhatná a nyiladozó értelmű kisgyerek hadat.” Hallottam, hogy legalább hetente kétszer azért óvodás gyerekek között van. Figyeli, hogy nevelési elméletét igazolja-e a gyakorlat. „Mindig azt mondom a kollégáknak, csak addig leszünk alkalmasak óvodai felügyelőnek, amíg a gyakorlattól nem szakadunk el.” Köztudott róla a szakmában, hogy sokat hadakozott, érvelt, agitált a korszerű újítások bevezetéséért', már évekkel ezelőtt kardoskodott az óvodai közlekedés tanításáért, a KRESZ-parkok építéséért. Az eredmény: negyven óvodai KRESZ-park és hetven, a közlekedés gyakorlására alkalmas betonplacc az óvodákban. Elismerés: a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata. Egyik nap megkapta Szombathelyen a kitüntetést, másnap kétszáz forint közlekedési bírságot Szolnokon (hozzáfűzte nevetve: „mire hazaértem, megváltozott az egyik kereszteződés forgalmi rendje, én pedig a beidegződött mozdulatokkal vezettem”). B szívós Még nem töltöte be a tizenötödik életévét (korban a második volt a hat gyerek között), amikor beállt téglahordónak a törökszentmiklósi téglagyárba. „Nem volt más választásom, a beteg édesanyámnak segíteni kellett. A gyár volt az egyetlen, ahova felvettek. Erős voltam, bírtam.” Hat esztendőn át sokszor naponta tíz órát dolgozott, férfiak között. „Éjszakai műszak, nyújtott mun-Polgár Jánosné: Lassacskán alakul a női egyenjogúság kaidő, mikor férjhez mentem, a párom azt mondta, ne csináljam tovább. Elmentem a tsz-be baromfigondozónak. Ennek már több mint tíz éve. A munkám nem változott akkor sem, mikor egyesült a három tsz és Tiszatáj lett á neve.” Az első munkahely, az első közösség, az első szocialista brigád a téglagyárban. Gondolkodása, életmódja ott formálódott, ott érték maradandó hatások, ott lett párttag, szocialista brigádvezető. „Szerettem a gyárat, a munkatársakat is, á munkámat is, szabadban, friss levegőn dolgoztam, jó kis közösségben”. Mégis eleget tett férje kérésének. „Nem bántam meg”. A szövetkezetben szívesen fogadták. Lelkiismeretesen és szívósan is dolgozott. Hetedmagával bajlódott hagyományos háztáji módszerrel nyolcezer csirkével. Ma négyen vannak, s felváltva huszonnégyóráznak a telepen. „Csudára megkedveltem a pihés kis jószágokat, nincs sok baj velük. Mellettük végeztem el a marxista középiskolát. Igen, szó szerint mellettük. Mikor nem volt munka körülöttük, elővettem a könyvet. A tartalma könynyebben elraktározódott a fejemben, mint hittem. Pedig nehezen álltam kötélnek, a pártvezetőségnek sokat kellett győzködni, míg rávettek, hogy tizenegy év után ismét tanuljak. Sose voltam valami jó tanuló”. Tavaly mégis beiratkozott a mezőgazdasági szakközépiskolába. „Belejöttem. A férjem nem nagyon örült neki, mert kevés idő jut a családra. Nemcsak a tanulás miatt. A társadalmi munkát is csak nappal lehet csinálni. Különösen a tavalyi év volt nagyon zsúfolt. Tagja vagyok a pártvezetőségnek, dolgozom a nőbizottságban, TESZÖ V-küldött voltam, nem maradhatok el a politikai oktatásról, a pártcsoport értekezletekről sem.” A törökszentmiklósi Polgár Jánosné családjában felcserélődött a férfi és a nő hagyományos szereposztása. Az asszony a közéleti ember, társadalmi munkás, a férfi van többet otthon. Mit szól hozzá? „Egyik szeme sír, a másik meg nevet. De tudom, hogy örül annak, hogy a munkahelyemen megbecsülnek, megbízatásokat kapok. Mikor megtudta, hogy részt veszek a nőkonferencián, azt mondta: na jól van, kiveszek a hét végére két szabadnapot, ne nyugtalankodj, itthon minden rendben lesz. Jó néhány évvel ezelőtt még nemigen mondott volna ilyesmit. Mostanában már kevesebbet hajtogatja: költözz ki a téesz-be, úgyis állandóan ott vagy. Szóval a mi családunkban is, igaz lassacskán, de alakulgat a női egyenjogúság”. Fehér Judit: Valami baj van a tanulásra ösztönzés módszerével A szókimondó Suszterinasnak mentél érettségi bizonyítvánnyal? Jó néhány ismerőse heccelte Fehér Juditot, amikor az érettségi után segédmunkásnak jelentkezett a Tisza Cipőgyárba. „Nem törődtem velük, akik így beszéltek, azoknak fogalmuk sem volt a cipőgyártásról. Igaz, hogy gyerekként én is, mint a többi lány, szépeket álmodtam arról, mi leszek, ha nagy leszek. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindig és mindenáron cipész akartam lenni. Cibakházán laktam, dolgozni akartam, közel volt a nagy gyár, jobb híján választottam.” Nem mesterkélt újságírói fordulat, hanem egy fiatal munkásnő életében megtörtént változás: a jobb híját az érdeklődés, a többet tudniakarás váltotta fel rövid idő alatt. Cipőipari technikum esti tagozaton. Technikusi oklevéllel, műszaki gyakornokként megismerhette a cipőgyár minden területét a tervezőasztaltól a cipoüzletig. Huszonkét éves, amikor kinevezik művezetőnek, a 152-es tűződében. Azt hiszem, mindaz, ami ezekben az években vele történt a szakmában, s a gyár közösségi életében szép álma is lehetett volna a gyereklánynak. Két évig a gyár KISZ- szervezetének a titkára, hetvenegytől öt éven át a gyári szakszervezeti bizottság, á szakszervezeti tanács, az SZMT elnökségének tagja, mindemellett 1971 óta tagja a Magyar Nők Országos Tanácsának is. „így van, de egy csokorba gyűjtve ne írja le, hivalkodásnak tűnhet. A nyers valóságot szeretem, szépítés nélkül. Én is arról szeretnék beszélni, ha esetleg szót kapok a konferencián. (A Szolnok megyei csoport úgy egyezett meg, hogy én beszéljek a megyében élő nők nevében, persze a gyári tapasztalatok alapján.) Mit akarok elmondani? A gyár hétezer dolgozójának 56 százaléka nő. Munkájuk díjazása tökéletesen megegyezik a férfiakéval. Ennek alapja nyilván a teljesítménybér-rendszer, a férfiak és a nők eleve egyenlő esélyekkel indulnak. Nem így a továbbtanulásban, a szakmai, politikai képzésben. Valahol nincs rendben az ösztönzési rendszerünk. Hiszen mindössze 34—35 nőnek van a gyárban szakképzettsége.” Azért azt se hallgassa el, hogy ott volt az első nőkonferencián is. „Fiatal voltam, fizikai munkás, érettségivel egy nagy gyárban, és hát nő. A kérdőíveken csodálatosan festettek ezek az adatok. Az az igazság, hogy én is imponáló adatokból öszszetákolt lénynek éreztem magam”. Kovács Katalin Illúziók: ualsöga Hz „ipari társadalom” illúziója A szocializmus é* ,a ka*- pitahzmus állítólagos közeledésének, a konvergenciának koncepciója szorosan összefügg ä burzsoá ideológia azon jellegzetességével, hogy — mint hamis tudat — a polgári osztály ügyét az emberiség ügyével azonosítja: a burzsoázia történelmileg meghatározott céljait, törekvéseit sajátos helyzetéből adódó érdekeit — az össztársadalmi érdek rangjára emeli, sőt, egyetemes, összemberi kategóriákként mutatja be. A polgári forradalmak, majd a feltörekvő polgárság történelmi „diadalmenetének” korszakában a tőkés rend szellemi képviselői a polgári — tehát szükségszerűen korlátozott, partikuláris (részleges) — jogokat, amelyek végső soron a magántulajdon és a tőkés kizsákmányolás „szabadságára” futottak ki, mint a „szabadság, egyenlőség, testvériség” általános emberi normáit fogalmazták meg. Miután a tőkés termelési és társadalmi viszonyok megszilárdultak, s a burzsoázia felismerte, hogy a vele szembenálló proletáriátus a polgári rend forradalmi tagadását képviseli, ideológiájában egyre inkább a konzervatív, apologetikus mozzanat került felülre: a polgári ideológia a szocializmus eszméjét, majd realitását mint az emberi szabadság ellenlábasát utasította el. Ne feledjük: ez .az „emberi szabadság”, a kizsákmányolás, az individualista önzés, a magántulajdonon alapuló különbségek burzsoá szabadsága. Ennek a tőkés társadalomnak gazdasági és szociális folyamatai s a nemzetközi erőviszonyok alakulása korunkban nyilvánvalóvá tették, hogy a szocializmust mint létező, erősödő világrendszert és a munkásosztályt, mint a szocializmus letéteményesét nem lehet közvetlenül és nyíltan-teljesen elutasítani, nem lehet hatásával, erejével nem számolni. Ahogy az egyes tőkés társadalmakon belül a burzsoázia céljává a munkásosztály tudati és politikai integrálása, „bekebelezése” vált (az ilyen irányú befolyásolás egyik fő eszközének a fogyasztói manipuláció tekinthető), úgy nemzetközileg meghatározó stratégia rangjára emelkedett a szocialista országok belső viszonyainak deformálására, az egyes szocialista országokon és a szocialista világrendszeren belüli kohézió, összetartás gyengítésére irányuló törekvés. A burzsoázia az új történelmi helyzetet a maga szempontjából legadekvátabb módon az úgynevezett ipari társadalmak elméletének segítségévei dolgozta fel elméletileg. méleté szerint a társadalmak jellegét, történelmi helyét, értékrendszerét, jövőjét, egyén és társadalom viszonyának alakulását alapvetően a technikai fejlettség dönti el. Az „ipari rendszer” követelményeinek fényében eltűnik vagy elhanyagolhatóvá válik a tulajdonviszonyok szerepe, az osztálystruktúra jelentősége^ a társadalom működésének mechanizmusát ellenállhatatlanul a gazdasági hatékonyság logikája és a technikai racionalitás szabja meg; az ipar modernizálódása és a tömegfogyasztás a munkásosztályt egy átfogó középosztályban oldja fel, s a tőkétől a szakértelem, a „technostruktúra” veszi át az irányító szerepet. Ez az elmélet, amelyben tudomány és ideológia, a valóság megismerésének és az adott viszonyok védelmének funkciója áthatja egymást, a szocializmust kénytelen kelletlen elismeri, de kizárólag szűk prakticista megfontolásból : csak annyiban, amennyiben az lehetővé teszi az iparosodást. A jövő útját a konvergenciában, a két rendszer közeledésében látja: abban, hogy az iparosodottság alacsonyabb szintjén álló szocialista társadalom a fogyasztói állammonopolista kapitalizmus struktúráit átvéve belenő a kapitalizmusba, vagy hogy egyfajta hibrid, egységes ipari vagy posztindusztriális (iparutáni) se nem kapitalista, se nem szocialista társadalom alakul ki. Rostow, a „növekedési szakaszok” amerikai teoretikusa szerint az egyéni fogyasztás bővülése és a szocializmus összeegyeztethetetlen egymással. Különösen a motorizációt tartja a szocialista társadalom számára végzetes folyamatnak: a szocialista országok a fogyasztás szintjének emelkedésével mintegy „belegépkocsiznak” a tömegfogyasztásnak az USA által megtestesített mintatársadalmába. Galbraith vezető amerikai közgazdász a konvergenciát mint kölcsönös közeledést „vegytiszta” formájában propagálja: „ ... A tulajdon kérdése nem döntő a fejlődés szempontjából, — fejti ki egy interjúban. — Nézze csak meg a kelet-európai országok példáját. Az ott létrehozott rendszer és a mi rendszerünk között a hasonlóságok nagyobbak, mint a különbségek. Valamennyi ipari államban megnyilvánul az a tendencia, miszerint az a veszély fenyeget, hogy a gazdasági élet hatalmas bürokratikus apparátusai — legyen az egy szocialista üzem vagy a Genaral Motors — úrrá válnak a társadalom felett”. kérdéseket teljesen figyelmen kívül hagyó, a lényeges összefüggéseket és különbségeket megkerülő technicista megközelítés. i G. Márkus György (Következik: Az „ipari társadalom” válsága) Jubilál a kesztyűgyár Jubileumhoz érkezett a pécsi kesztyűgyár, amelyet a világ egyik legnagyobb kesztyűipari vállalataként tartanak számon. Huszonöt ^éve szállítja márkás termékeit külföldre és jelentős szerepe van abban, hogy a magyar kesztyűexport menynyiségét tekintve az olaszok után a második helyen áll. Negyedszázad alatt 26 millió párat szállítottak a vonatok, hajók, repülőgépek Európán kívül olyan távoli országokba is, mint Kanada, Ausztrália, Japán és Új-Zéland. A pécsi kesztyűgyár az V. ötéves tervben több mint kétszeresére akarja növelni tőkés exportját. népgazdaság energiaellátásáról Sajtótájékoztató a Parlamentben A Parlamentben tegnap délelőtt dr. Simon Pál nehézipari miniszter sajtótájékoztatón ismertette a népgazdaság energiaellátásának helyzetét. Többek között elmondotta, hogy az energiatermelő ágazatok 1976-ban teljesítették terveiket, és megvan minden feltetele annak is, hogy hasonlóképpen 1977- ben ugyancsak kiegyensúlyozottan kielégítsék az ország energiaigényeit. Ebben az évben a hazai kőolajbányászat 2.15 millió tonna kőolajat szállít a finomítóknak. A kőolajtermék feldolgozási terveinek megfelelően 7.9 millió tonna kőolaj külföldi beszerzését irányozták elő, s ennek túlnyomó részét a Szovjetunió szállítja. A villamosenergia-fogyasztás az idén várhatóan 6.5 százalékkal emelkedik, s így összességében eléri a 27.5 milliárd kilowa.it órát. A villamosenergia-ipar teljesíti ezeket az igényeket hazai termeléssel, s a KGST-országok villamosenergia-rendszeréből átvett energiával. Tulipános abrosz A túrkevei Háziipari Szövetkezetben tulipános abroszgarnitúra készül. Pádár Rozália - képünkön - a kész szőttest ellenőrzi, melyből gépén egy műszak alatt 30 méternyi készül. M. G.
