Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-31 / 76. szám

1977. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kunszentmártoni Körösmenti Tsz zöldségkertészetében az asszonyok szellőztetik a meleg ágyakat, majd locsolják és gyomlálják a kikelt paprikapalántákat. Illést tartott as SZIKIT Állásfoglalás a fiatalok körében végzett szakszervezeti feladatokról Milliárdos apróság Árvái István vezető titkár elnökletével tegnap kibőví­tett ülést tartott a Szakszer­vezetek Szolnok megyei Ta­nácsa. Részt vett az értekez­leten Szekeres László, a me­gyei pártbizottság titkára, Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Davóti Istvánná, a SZOT Ifjúsági Bizottságának el­nöke és dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Az ülésen elfogadták az elnökség munkájáról szó­ló beszámolót, valamint egy tájékoztatót a panaszügyek intézéséről. A tanácsülésen Kácsor Jó­zsef beterjesztése alapján élénk vitát váltott ki a dol­gozó fiatalok körében vég­zett szakszervezeti munkáról, az érdekvédelem tapasztala­tairól és a további feladatok­ról szóló állásfoglalás-terve­zet. A témát a SZOT elnöksé­ge tárgyalta a közelmúltban és a helyzet alapos ismere­tében határozta el a fel­adatok összegezését. Me­gyénk dolgozó fiataljai ugyanis érettek arra, hogy a szakszervezeti életben, mun­kában és érdekképviseletben is nagyobb szerepet kapja­nak. Néhány tény erről: me­gyénkben 21 ezer fiatal dol­gozik a szocialista brigád­mozgalomban. öt év alatt 40 Túl vasúti sínek sorompó­ján, ahol az asztfaltúton is port kavarnak a gépkocsik, hol konténerek a kerítésnek öklendezik az elhordatlan szemetet, hol sokhelyütt ma is az utcáról kannázzák az ivóvizet és 'ahol a gyárak pernyéje alattomoskodik az ingnyakak mögé — az a pe­riféria. Az ipartelepnek szaladó utat földszintes házak kísé­rik. Alig néhány négyszögöl­nyi kertekben gaztól szabadí­­tottan virágok adják a ter­mészet illúzióját. Köröttük lisztporhanyós a föld, mint­ha gondos kezek morzsoltak volna minden rögöt. Acélhu­zalokon néhány szőlőtőke fe­szül. ötkilónyi tán a termés, mégis milyen becses! Mert itt termett, az ipartelep sze­gélyén, húsz négyszögölek­ben, a periférián ... Nem falu, de még nem vá­ros. Az üzletekig jókorát tal­palnak az asszonyok, útköz­ben presszónak álcázott kocs­ma mellett elmenve. Mert errefelé szomjúságra nem kárhoztatnak senkit. A Fe­százalékkal nőtt a különböző termelési mozgalmakban részt vevő ifjúmunkások ará­nya. 1976-ban a KISZ IX. kongresszusa tiszteletére 50 ezer fiatal vett részt Szol­nok megyében a szocialista munkaversenyben. Jelesked­nek az ifjak az országos és helyi védnökségi mozgalmak­ban is. Az idén csak a szakszer­vezeti oktatásban 9 ezer 500 fiatal vesz részt, és 1976-ban 3 ezer 716 tanult különböző szakmai tanfolyamokon. A •termelő munka és a tanulás mellett meglehetősen sok időt szánnak a társadalmi munkára is. Nyilvánvaló, hogy a szóra­kozásra, a sportolásra a leg­több lehetősége és legna­gyobb igénye a fiatalságnak van. A megyében 170 ifjúsá­gi klub is helyet és alkal­mat ad erre. A tömegsport különböző mozgalmaiban ta­valy 36 ezer fiatal verseny­zett. A dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményei természe­tesen sokat változtak a párt Központi Bizottságának ifjú­ságpolitikai határozata és az ifjúsági törvény megjelenése óta eltelt években. Különö­sen sokat segített az orszá­gos szakmai bértáblázat be­vezetése. A helyzetismertetés után nyő vendéglőben friss csapolt sör habzik a korsókban, az egyik asztalnál három férfi születésnapot ünnepel. Az el­ső kör: tizenkét korsó sör, két fröccs, egy deci pálinka. Két óra lehet, három új vendég érkezik, az étlapot kéri. A pincér hadar, már nincs konyha, mert nincs szakács, tehát... Az aszta­loknál újabb söröket rendel­nek, s az ünneplőknél már ismerik a kvótát: tizenkét sör, két fröccs, egy deci pá­linka. A koccanó poharak zenéjében senki sem lepődik meg a hamis felhangon, hogy két órára már bezárt a kony­ha. A pincér, a vendégek egyet gondolnak: ide jó ez is, akinek nem tetszik, men­jen a Pelikánba. A Fenyővel átellenben az önkiszolgáló élelmiszerbolt pénztárosnője sanda tekin­tettel vizslat, s gyanúja elé szalad a kérdés: „A tea hol van?” Az asszony maga is megütközik egy pillanatra, lám ez az alak (aki talán lopni készült) még kérdez is. Zavarában ötli ki: „A teafű?” kilencen kértek szót, élénk vita bontakozott ki a továb­bi feladatokról. A felszólalók valamennyien egyetértettek abban, hogy Szolnok megyé­ben tervszerűbben és tuda­tosabban foglalkoznak a fia­talokkal. Az ifjúsági törvény végrehajtásában azonban a szakszervezeteknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk, hogy a fiatalokat bevonják a vezetésbe. Enyhíteniük kell az egészségügyben és okta­tásban dolgozó fiatalok bér­­feszültségeit. Az állásfoglalás szükséges­nek tartja az ifjúságpolitikai határozatból és a törvényből adódó feladatok egységes ér­telmezését, s a jelenlegi hely­zet ismeretében a szakszer­vezeti szervek korábban ké­szített intézkedési terveinek kiegészítését. A felszólalók ezzel is egyetértettek, taná­csokat is adtak. Többen java­solták, hogy az állásfoglalás konkrét teendőket is hatá­rozzon meg a fiatalok érdek­­védelmében, munka- és élet­­körülményeik további javí­tásában. A szakszervezetek megyei tanácsa a vita után úgy ha­tározott, hogy az állásfogla­lást a titkárság az ülésen el­hangzott javaslatokkal gaz­dagítsa, bővítse. Ha az ember nem nézné ko­rát, felelné, naná, nem a teafű, hanem az ötórai tea édes süteménnyel... Aztán mégiscsak továbbperdül, mert rájön hogy a gyanak­vás személyszerint nem ne­ki szólt. Hetven körüli öregember egyszem coca-colás üveget szorongat. Fehér köpenyes lány veti oda, hogy itt ezt az üveget nem váltják visz­­sza. Néhány perc eltelik, az öreg még mindig ott táblá­ból, s a csuda tudja mire kell, de nagyon hiányozhat neki az a három forint. Az eladó csak nézi, s tudva tud­ja, hogy a rendelet szerint mindenféle butéliát vissza kell váltani, ez a vásárlói jog. Tudja, de nem szól, mert ide ez is, így is jó. Ez a pe­riféria. Akinek pedig nem tetszik, az menjen ... Ki megy, ki marad, de a szemlélet tovább él. S túl a sorompókon, állandósítja a méterekben kifejezhetetlen távolságot... Mélykúti' Attila lut-e növényvédöszer a csatornákba? Újfajta vizsgálatok A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőségi felügyelete az idén új kör­nyezetvédelmi vizsgálatot vezetett be, a Szolnok megyei Növényvédő Állomással kö­zösen megkezdték az öntöző és belvízlevezető csatornák növényvédőszer maradvá­nyainak ellenőrzését. A fel­tevések szerint ugyanis a szántóföldi kultúrák nö­vényvédelmére használt vegyszerek, méregtartalmú anyagok egy része a földek­ből kimosódva az öntöző és belvízi csatornákba kerül, az idegen anyagok mennyiségé­nek felmérése, illetve ellen­őrzése fontos környezetvé­delmi szempontot szolgál. Az újfajta vizsgálatokat elsősor­ban a kettős üzemelésű csa­tornákon végzik el. A kapott eredmény alapján határoz­zák majd meg, hogy a környé­­zeti ártalmak megelőzésére mi a teendő?. A vízügyi igazgatóság felü­gyeletének szakemberei tech­nikailag is felkészültek a te­rületükön előforduló víz­szennyeződések elhárítására is. A Tisza, a Zagyva és a Körös élővizeinek rendszeres ellenőrzése mellett új techni­kai eszközt szereztek be az esetleg fellépő olajszennye­ződések gyors és praktikus elhárítására. Francaiország­­ból speciális műanyag merü­lőfalat, olajelhatároló esz­közt vásároltak. Az új védel­mi felszerelés a hagyomá­nyos védekezési módszerek­nél lényegesen gyorsabban biztosítja a víz tetején úszó olajrétegek hathatós eltávo­lítását. Kitüntetések, aranygyűrűk ötven éve a lakosságért dolgozó kisiparosokat tüntet­tek ki a KIOSZ-ban Az idén alapított aranygyűrűt, ame­lyet a szervezet címere dí­szít, harminchármán kapták meg. Az ünnepségen a szak­májukban tíz esztendeje te­vékenykedőknek Kiváló kis­iparos kitüntetést adtak át. Vizsgálatok a beruházások előkészítésében és lebonyolí­tásában, továbbá a költség­­keretek betartásában sok negatív vonást tapasztaltak. A 18 létesítmény többségét késve adták át, és a terve­zett költségeket is túllépték. Kisebbségben voltak az olyan beruházások, mint a budafo­ki Sütőélesztőgyár, a Báta­­széki Cserépgyár, a közleke­dési létesítmények közül pe­dig a Batthyány tér rende­zése valamint a kelet—nyu­gati metró munkálatai, ame­lyeket határidőre vagy az előtt befejeztek. Kedvezőbb tapasztalatokat szereztek, amikor azt vizs­gálták, hogy létrejöttek-e a tervezett kapacitások. A Tiszamenti Vegyimű­vek kénsavgyára például évente a tervezettnél 35 ezer tonnával több kénsavat, a Borsodi Sör- és Malátagyár egymillió helyett 1,2 millió hektoliter sört és 12 ezer he­lyett 17 600 tonna malátát, a Nyugatmagyarországi Fa­■ gazán apróság. Hiánya mégis sokszor bosszú-4-q Ságot okoz otthonunk, ■mm lakásfelszerelésünk ja­vítgatása, csinosítása alkal­mával. Megoldjuk, persze va­lahogy, kérünk a szomszéd­tól, vagy kiborogatjuk a szer­számos ládákat, kutatunk, s találunk is néhányat rozsdá­san, meggörbülve. Igen, a szegekről, csavarok­ról van szó, melyeket a kí­vánt méretben, minőségben rendszerint éppen akkor nem lehet kapni, amikor szüksé­günk lenne rá Az igazi fej­törést persze nem nekünk, lakásunkat, házunkat szépít­­gető magánembereknek okoz a kötőelem ellátás akadozá­sa, hanem üzemeinknek, vál­lalatainknak. A MÁV példá­ul 1975-ben a belföldi ár öt­szöröséért, 800 ezei'jf darab anyáscsavart volt kénytelen külföldről beszerezni, s ez 60 millió forint többletköltséget okozott. Miért nem tudta itthon megvásárolni? A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság 78 termelő és felhasználó vállalatnál vizs­gálta meg a kötőelem ellá­tás helyzetét, s a MÁV kér­déseire is választ kapott. A népi ellenőrök a három bá­zis vállalat, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek és a Csa­varipari Vállalat tevékeny­ségével kiemelten foglalkoz­tak és megállapították, hogy e gyártó vállalatok a kötő­elem felhasználás növekedé­sét nem tudták követni. Az igényeket szegből háromne­gyedrészt, csavarfélékből csak 50 százalékosan tudták kielégíteni. Mert termelő gé­peik műszakilag elavultak, a munkaerőhiány miatt a szű­kös gépparkot sem tudták megfelelően kihasználni. Ehhez járult az is, hogy az alapanyag ellátás sem kifo­gástalan. A forgalmazással kapcsolatos gondok is növe­lik az ellátás bizonytalansá­gát. Mivel bizonyos méretű és mennyiségű csavar hiányá gazdasági Kombinát fafor­gácslap-üzeme 75 000 helyett 76 000 köbméter forgácsla­pot állít elő, s itt is a jók közé sorolható a Budafoki Sütőélesztőgyár évi 12 000 tonnás termelésével. Ugyan­akkor a felmérés idején még nem érte el a kívánt telje­sítményt a Lábatlan! Vé­konypapírgyár, a Nyíregy­házi Hullámdoboz- és Zsák­gyár, a Győri Acélöntöde, valamint a Beton- és Vas­betonipari Művek szentend­rei gyára, amely három he­lyett csupán egy műszakban tud dolgozni, mivel nagyát­mérőjű víznyomáscsöveit a tervezett módon nem tudja értékesíteni. Valamennyi elmaradó vál­lalat esetében kimutathatók döntési, tervezési, szervezési vagy egyéb hibák, amelyek akadályozzák a beruházások hatékony kihasználását. Eze­ken a helyeken a jövedel­mezőség sem kielégítő. Meg­felelő, sőt, jó a jövedelme­zőség viszont a már említett miatt milliós értékű gépek összeszerelése nem végezhető el idejében, a vállalatok kü­lönféle módon igyekeznek gondoskodni, hogy legyen elegendő csavarjuk. Egyré­­szük saját célra, ső{ értékesí­tésre is gyárt kötőelemet. Korszerűtlen, költséges mó­don, a ráfordítás sokszor el­éri a szokásos ár három­négyszeresét. Gyakori az egymáshoz való szaladgálás, kölcsönkérés, cserélgetés, va­lamint az utólagos átalakí­tás, felületkezelés. A hiány­zó csavarok beszerzése miatt emelkedett az import, s he­lyenként túlzottan megnőt­tek a raktárkészletek. Mind­ez több millió forintos több­letköltségeket okozott a vál­lalatoknál A lakossági ellátás javítá­sa érdekében a vizsgálat óta jelentős lépések történtek. A KONSUMEX Külkereskedel­mi Vállalat nagy mennyisé­gű kötőelemet importál. A lakosság igényeit ezzel rész­ben kielégíthetik. A vállalati igényeket azonban csak a ha­zai gyártás fejlesztésével le­het biztonságosan megoldani. A KNEB ennek érdekében számos intézkedést javasolt a KGM, az Anyag- és Árhiva­tal, valamint az érdekelt vál­lalatok illetékeseinek. Ennek nyomán a szakemberek azonban komolyan foglalkoz­nak a megoldás lehetőségei­vel. A legnagyobb gyártó vállalat, a CSIV részletes in­tézkedési tervet készített, melyben a tennivalók sok­oldalú számbavételével, a határidők megjelölésével in­tézkedik a piackutatás, fej­lesztés, gyártás, raktározás és forgalmazás feladatairól. I gy kezdtem, apróság, filléres termék a kö­tőelem, hiánya azonban ______milliárdos károkat okozhat a népgazdaságnak, s mérhetetlen bosszúságot, időt rabló utánajárást nekünk barkácsoló, környezetünket szépítő, rendezgető emberek­nek. Borsodi Sörgyárban, a Buda­foki Sütőélesztő Gyárban, a Nyugatmagyarországi Fafor­gácsoló Üzemben, továbbá a Papíripari Vállalat budafoki gyárának kartongépsorán. A kormányzati szervek nagy nyomatékkai hívják fel * a figyelmet arra, hogy az új beruházások egy részénél túlzottan nagy munkaerőt kötnek le, a megvizsgált 14 új termelőüzem számára (a további négy nem termelő létesítmény) a beruházási terv kidolgozásakor 7350 dol­gozót terveztek, ezzel szem­ben ezek az üzemek 8500 embert foglalkoztatnak, vagyis „terven felül” csak­nem 1200 dolgozóval rontják az ország munkaerőmérlegét. Különösen kedvezőtlen hely­zet alakult ki a LAMPART Művek gázkészülék-gyártó üzemében, ahol háromszor annyi embert vettek * fel, mint amennyit eredetileg terveztek. A tapasztalatok alapján a minisztériumok egyrészt in­tézkednek az előkészületben vagy folyamatban levő be­ruházások akadályainak el­hárítására, másrészt foko­zottan ösztönzik a már ter­melő új üzemeket a helye­sebb munkaerőgazdálkodás­ra, a hatékonyság fokozásá­ra, s a kereslet igényeinek jobban megfelelő termelésre. — sj — A SÍNEKEN TÚL... D. K. Elhalasztott átadás, költségtúllépés, a tervezettnél nagyobb kapacitások Állami nagyberuházások tapasztalatai Az állami nagyberuházások üzembe helyezését követő egy év tapasztalatai alapján a kormányzati szervek most már rend­szeresen vizsgálják, hogy az új létesitmény mennyiben felel meg a követelményeknek, s egyben a beruházás lebonyolítá­sának tanulságait is behatóan elemzik. Az Országos Tervhi­vatal és a Pénzügyminisztérium a közelmúltban 18 olyan álla­mi nagyberuházást minősített, amely legalább egy éve üzem­ben van. E minősítéseket az Állami Tervbizottság, legutóbbi ülésén pedig a kormány is megtárgyalta.

Next

/
Thumbnails
Contents