Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

1977. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 T A Szolnoki Papírgyárban különféle rendeltetésű papírtasakokat készítenek. A képünkön levő Roto-Simplex gép egy műszak alatt 100 ezer gyógyszertasakot gyárt. M. G. Riadta a Vízügynél Hz olaj nem került a Tiszába (Tudósítónktól.) Olajriadót rendelt el a törteid, illetve a Gerje— Perje közös belvízi csatornán a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőségi felü­gyelete. Az igazgatóság fi­gyelőszolgálata az elmúlt na­pokban tömény olajszennyező­dést észlelt a törteli belvíz­­csatorna büdöséri szakaszán, Cegléd térségében, amely később eljutott a Gerje-Per­­je közös főcsatornába is. Mi­vel a nagyobb mérvű szennye­ződést a helyi védelmi szer­vezet nem tudta gyorsan és eredményesen elhárítani, mozgósították a központi vé­delmi szervezetet, valamint az árvízvédelmi ügyelet dol­gozóit. Bevetették a közel­múltban Franciáországtól vásárolt új típusú, műanyag merülőfalakat. A gyors és szakszerű be­avatkozás eredménye, hogy a víz felszínén úszó vasta­gabb olajréteget a főcsator­na tószegi zsilipjénél sikerült megfogni, tehát a szennyező­dés nem kerül a Tiszába. Jászberényben Téma a szőlőtermesztés Bemutatóval egybekötött szőlőtermesztési tanácsko­zást tartanak ma a Jász­sági Állami Gazdaságban. A nagyüzemi szőlők talaj­erőgazdálkodásról, nö­vényvédelméről szóló elő­adások meghallgatása után az érdeklődők gyakorlati, majd pedig termelői bor­bemutatón vesznek részt. Tiszazugi tavasz A fácánkakas büszkén mutogatja bárói dolmány­­káját, peckesen átsétál a télből a tavaszba. Ő ugyan nem hallotta, hogy bekö­szöntött a csillagászati ta­vasz, de alighanem jól bol­dogul enélkül is. A Nap le­veszi felhődunyháját, na­gyot nyújtózik, és ráme­reszti aranyló szemét az iz­gatottan várakozó világra. Ettől a tekintettől a búza­vetés égnek támasztja ap­rócska levél -ostromlétráit, s törekszik felfelé. íme az esztendő egyik ünnepélyes pillanata. Ráadásul éppen vasárnap, tavasz van a Tiszazugban. II hobbyn Kunszentmárton határá­ban, a Holt-Körös festői partján serény alakok nyü­zsögnek. Itt építkeznek, ott ásnak, amott fát ültetnek. Találomra választunk: a Pannónia művezetője, Domá Gyula nem haragszik, amiért zavarjuk az ásásban. „Leg­alább pihenek” — mondja. A kétszáz négyszögöles hobbyn van mit dolgozni. Egy jó hónapja kijár ide Do­ma Gyula, zöldséget, gyü­mölcsfát ültetett. Most az ásás. A tizennyolc gyümölcs­fa már a metszést sürgeti. Hétvégén jön, dolgozik a művezető, élvezi a föld tava­szi illatát, a bársonyos sze­let. Jó itt, nyáron sűrűbben és az egész családdal jön, odahagyják a kunszentmár­toni lakást: a betonemeletet. A második osztályos és há­roméves kislány élvezi a jó időt, a papa-készítette beton­medencét, a pancsolót. A há­zaspár pedig bográcsban fő­zőcskézik a szomszéddal, aki munkatársuk. Sok pannóniás regenerálja itt magát a hét­fői munkakezdésre. Doma Gyula egyébként Budapestről költözött Kun­­szentmártonba 1972-ben. Pes­ten, a Pannóniában volt ipa­ri tanuló, végül csoportveze­tő. Azt mondja, nem bánta meg a cserét, jó itt, bár a piac drágább, mint Pesten. De sebaj, itt a hobby, itt a vasárnap. Felkelt fél hétkor, a piacon lángost vett a gye­rekeknek (imádják!), regge­li, kilenc körül már kint volt a hobbyn, ássa a kertet, sző­lőlugast akar telepíteni, sze­retné olcsón előteremteni a család asztalára szükséges zöldséget, gyümölcsöt. Délig dolgozik, addigra otthon megfőz a felesége (aki szin­tén művezető a Pannóniá­ban). Elugranak a gyerekek­kel a cukiba, tévénézés, pi­henés, alvás. a tanyán Tüzér patája csattog a bi­tumenen. Amikor egy-egy autó elhúz mellette a Mes­terszállás és Öcsöd közötti úton, Tüzér kissé nyugtalanul az út széle felé fáról, egy hatalmas teherautó elől a padkára húzódik. De jámbor, nyugodt ló, háromesztendős. A tanyabarlangon, ahonnan jött, található még egy öreg ló, meg egy kétesztendős is. No és egy kiscsikó is meg­születik napokon belül. Eny­­nyi Tüzér társasága az egy­kori pilishalmi iskolával át­­ellenben, ahol a parlagon gubbaszt egy kis tanya. Egy szoba, egy konyha. Földes, de kátránypapírral van lete­rítve. Űj bútorok teszik ott­honossá. Van egy benzines mosógép is, valamint dió. És petrólámpa. Tüzér patája csattog a bi­tumenen. Hátán a gazda, Bencsik László. A harminc­esztendős fiatalember oda­tartja arcát a lágy szélnek: fújhat őkelme akárhogy, ez már a tavasz. A tavasz pedig egy ilyen embernek különö­sen nagy ünnep. Bencsik László ugyanis parasztember, aki nehezen tűrte már a tél jármát, hát most mint vala­mi révbe ért szegénylegény, télből szökött betyár léptet a tavaszban. így már mégis­csak más az élet, bár fél öt­kor ébresztőt parancsol a dolog, sürgeti a jószágok korgó gyomra. Ugye, a há­rom fejőstehén, a három anyakoca, a lovak... Bencsik László tehát elvégez kedves állalatai körül, akkor pedig irány Mesterszállás, viszi a tejet a csarnokba. Most pél­dául tizenöt litert. Onnan megjőve Öcsödre indul a ko­vácsmesterhez, patkoltatni Tüzért. Utána ismét a jószá­gok, a tevés-vevés a ház kö­rül egészen estig. A szelíd mosolyú, kedves, meleg te­kintetű fiatalember addigra elfárad, s nyolc, fél kilenc körül már örül az ágynak. Tüzér patája csattog a bi­tumenen, útban a kovács­mesterhez. A gazda nézegeti a határt, a gyönyörű vetése­ket, a termelőszövetkezet földjeit. A felesége jelenleg gyermekgondozási szabadsá­gon van, otthon bíbelődik a hároméves Évikével és a négyéves Erikával. Bencsik László szeretné felépíteni a szép nagy típusházát Mes­terszálláson. Három év múlva már jó lenne ott lakni, ugye a gyerekek, az iskola miatt is... Tüzér patája csattog a bi­tumenen. Monoton ritmus­ban csattog, mintha a napo­kat hallaná ki belőle az em­ber : hétfő, kedd, szerda... Mi is van ma? Kedd? Pén­­ték? Vasárnap! De teljesen mindegy. Ezen a tanyán egy­formák a napok. — körmendi — Fotó: Katona Hűtőbútorok külföldi szabadalommal Lépést tartva a technikával Olcsóbb, gyorsabb, mint saját erőből A külföldi műszaki isme­reteknek a beruházási lehe­tőségekkel összhangban való megvásárlása az esetek több­ségében olcsóbban és gyor­sabban teszi lehetővé a kor­szerű termékek gyártását, mint a saját erőből való fej­lesztés. Azonban a vásárolt licenciák, gyártási eljárások alkalmazása nem lehet ered­ményes a hazai kutató-fej­lesztő bázis előkészítő és adaptáló munkája nélkül. A licencek rendszerint többet A gyár műszaki fejlesztési politikáját az 1968. évig az jellemezte, hogy minden fej­lesztési feladatot saját erőből oldottytneg. Ahhoz, hogy a világpiacon is versenyképes és előnyösen értékesíthető termékekkel jelenjék meg, szükséges volt a legújabb tu­dományos-technikai eredmé­nyek gyors és hatékony fel­­használása. Erre azért is szükség volt, mivel a jól jövedelmező és gazdaságos export növelése mind a szocialista, mind a tőkésországok piacán mind­inkább attól függött, hogy a vállalat árban, minőségben és határidőben más verseny­társaknál kedvezőbb feltéte­leket kínáljon a vevőnek. Ezért a vállalat felülvizsgál­ta fejlesztési politikáját és arra az elhatározásra jutott, hogy ha lépést akar tartani a világ tudományos és tech­nikai eredményeivel, fejlesz-A potenciális licenciaadók egyenrangú partnernek fo­gadták el a gyárat, miután fejlesztési, termelési és ex­port tevékenységével jó ne­vet vívott ki magának mind a külföldi piacokon, mind a nemzetközi műszaki életben. A Hűtőgépgyár 1962 óta gyárt abszorpciós hűtőszek­rényeket, de ezekből nem exportált. 1968-ban a madri­di hűtőtechnikai kongresszu­son szereztek tudomást egy világszínvonalon álló ab­szorpciós hűtőgép konstruk­cióról, amely teljesen kikü­szöbölte a hagyományos ab­szorpciós hűtőszekrények hátrányait (nagy fajlagos energiafogyasztás, szerelhető­­ségi problémák, vízszintérzé­­kenység stb.) A szabadalom tulajdonosa a SIBIR Kühlap-A Hűtőgépgyár 1968-ig az élelmiszer-kereskedelem koncepciójának megfelelő­en fejlesztette különféle hű­tőbútorait. Később — a for­galom növekedésével — vál­toztak a kereskedelem irány­elvei, és az igényeket korsze­nyújtanak. mint a hazai ku­tatás-fejlesztés eredményei, mivel azokban gyártási és kereskedelmi tapasztalat is megtestesül. A licencia el­adójával létesített kooperáci­ós kapcsolat a műszaki szín­vonal további emelését, ami­nőség javítását és számos esetben az exportpiacok bő­vítését is lehetővé teszi. A fenti elvet néhány gyá­runk következetesen magáé­vá tette, és a siker nem is maradt el. Követendő példát mutatott erre a Hűtőgépgyár. tési kapacitását egy-két terü­letre kell koncentrálnia, a többire pedig külföldről kell megfelelő műszaki ismerete­ket vásárolnia. Szerencsés körülmény volt. hogy 1969-ig a vállalat olyan fejlesztési eredményeket ért el, amelyekkel megteremtette a licenciavásárlásokhoz szük­séges előfeltételeket. Ezen azt értjük, hogy a Hűtőgépgyár­ban kifejlődött egy alap­technológia a hűtőszekré­nyek sorozatgyártására. Labo­ratóriumok épültek, besze­rezték a minőségellenőrzés­hez szükséges műszerparkot. Kialakult egy jól kvalifikált mérnök és munkásgárda, így megszülettek a tárgyi és személyi feltételei annak, hogy a legkorszerűbb gyárt­mány- és gyártásfejlesztést biztosító licenciákat meg le­hessen a Hűtőgépgyárban honosítani. parate GmbH Schlieren (Svájc). Ilyen jó tulajdonsá­gokkal rendelkező abszorp­ciós aggregátot a magyar vállalat csak több évi alap- és alkalmazott kutatással tu­dott volna kifejleszteni, ezért a- Hűtőgépgyár úgy döntött, hogy sokkal gazda­ságosabb megoldás, ha meg­veszi a gyártási licenciát. A jó együttműködés eredmé­nyeként egy évvel a licencia­vásárlás után, 1970-ben meg­indult Magyarországon is a sorozatgyártás. A SIBIR-rel kötött szerző­dés az export piacok felosz­tását is tartalmazta, ésszerű gyártmánymegosztás alapján. Ebből a típusból a gyár 1976-ban már 160 000 dara­bot exportált. rű, nagy elárusító terű, ön­­kiszolgáló áruházak létesíté­sével kívánták kielégíteni. Az ilyen jellegű elárusító terek a korábbi hazai típu­soktól eltérő bútorokat igé­nyelnek. Feltétlenül indokoltnak lát­szott. hogy ezt a hirtelen fel­lépő szükségletet hazai gyár­tással fedezzük. A gyár sa­ját fejlesztő kapacitása azonban — tekintettel arra, hogy egyéb területek is gyor­san fejlődnek — ezt nem tette volna lehetővé elfogad­ható időn belül. Ezek a kö­rülmények indokolták, hogy valamelyik élenjáró külföldi cégtől licenciát vásároljanak. A különféle ajánlatok felül­vizsgálása után 1970-ben az amerikai Clark Equipment által forgalomba hozott Tyler márkajelzésű berende­zések gyártási jogát vették meg. A nagyszabású gyártá­si program előfeltételeit is kellő időben megteremtették. A Tyler berendezések gyár­tására külön gyáregységet lé­tesítettek, amely napjaink­ban már sorozatban gyártja ezeket a berendezéseket. E termékcsoportból az export is számottevő. Kompresszoros hűtő-és fagyasztó­­szekrény 1968-tól kezdve a Hűtő­gépgyár már nagy sorozat­ban gyártotta a Lehel típu­sú kompresszoros háztartási hűtőgépcsaládot. Mind a magyar, mind az exportpiac azonban már korszerűbb, például automatikus leol­vasztó berendezéssel ellátott típusokat követelt. A fejlett hűtőszekrénygyártó vállala­toknál már alkalmazták az oldalpaneles rendszereket, a hárompólusú mágneses zá­rat, a szerviztechnológiát megkönnyítő nyitott aggre­­gátrendszert stb. A Hűtőgép­gyár úgy döntött, hogy amennyiben talál olyan kül­földi licencia-adót, amelyik a folyamatos- továbbfejlesztést is biztosítja, liceniaszerződés­­sel oldja meg ennek a gyárt­mánynak a korszerűsítését. Mindezek a feltételek tel­jesültek a Bosch-céggel kö­tött szerződésben. Az 1973- ban megvett licencia és know-how alapján a sorozat­­gyártás megindult. A Hűtőgépgyárnak tehát igen jó tapasztalatai vannak abban, hogyan kell külföldi licenciákat, know-howokat meghonosítani. Saját fejlesz­tési kapacitása jelentős ré­szét ezzel a módszerrel más gyártmányok fejlesztésére koncentrálhatta, ugyanak­kor a hűtőszekrények és hű­tőpultok gyártását is kitűnő­en továbbfejlesztette. Ter­mékei még nagyobb részese­déssel kerültek be a világ­piacra, és közben a licencia­adó cégekkel a kölcsönös előnyök alapján bonyolíta­nak le egyre nagyobb érté­kű kooperációt. (Megjelent a Műszaki Életben). Szepessy Sándor A gyár fejlesztési politikája Abszorpciós hűtőaggregát Áruházi berendezések Az Ikarusz Karosszéria és Járműgyárban 1977-ben 12100 autábuszt gyártanak, ebből tízezret exportra. Képünkön egy Szovjetunióba tartó szállítmány. M. G.

Next

/
Thumbnails
Contents