Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
1977. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Takarékon! FÜSTADÓ A feudalizmus korában a röghöz kötött jobbágyok számtalan adót fizettek. Pénzt szurkoltak le uruknak, még a keresztelőkért is, sőt az ablakokért, a kéményekért. Az utóbbit füstadónak hivták. Lehet, hogy 1977-ben is létezik még a kéményenként behajtott füstadó? Kéményseprő csenget. A háziak kaput, ajtót nyitnak. A néphit szerint szerencsét hozó fekete sipkás ember máris kérdez: „Seprás, tisztítás? ...” És a háziak, tudatuk mélyén talán azért, hogy a szerencséthozót vitával ne bosszantsák, talán azért, mert fő a békesség — válaszolnak: se seprés, se tisztítás. A következő pillanatban már erszényükben kotorásznak, fizetnek, átveszik a nyugtát, s köszönnek: viszontlátásra! Ezerszám játszódik ilyképpen a „nyugta-pénz” csereberék. Automatizmusok. A kéményseprő megnyugszik: ha egyszer nem kell seperni, hát nem kell. A kémény».tulajdonos sem ágál; ha fizetni kell, hát fizet. Csak a kívülálló, akinek se kéménye, se seprűje, indul értetlenül az igazság keresésére. * * * Talán a kéményseprők ügyeskedéséről lenne szó? Nem, hamis a nyom ... Seprűvel a vállukon, nyugtával a zsebükben egyszerűen csak a dolgukat teszik. Az Építésügyi Minisztérium rendelete ugyanis előírja a kémények 'negyedévenkénti tisztítását, ellenőrzését. A munka fejében a háztulajdonos, a bérlő díjat fizet. Nem sokat, hiszen még egy gangos-rangos családi háznál sem rúg száz forintra az évi összeg. Azt talán mondani sem kell, hogy a kötelező vizsgálatot biztonsági megfontolásokból írták elő. A megrongálódott, esetleg bedőlt füstcsatorna ugyanis könnyen tüzet okozhat. A falánk lángok után a karbantartás néhány forintjánál jóval tetemesebbek a károk ... * * * Rövidre fogva a mondandót, a rendelet előírja a lakók előzetes értesítését, a kémény ellenőrzését és tisztítását, no meg a díjfizetési kötelezettséget. A lakónak akkor is le kell szurkolni a munkabért, ha bezárja ajtaját a füstcsatornák avatott mesterei előtt. Csakhogy ebben az esetben — ha másképp nem megy — a vállalat, akár hatósági eljárással is köteles elvégeztetni a karbantartást. Az első zökkenő már az értesítésnél megállítja az embert. A Szolnok megyei Kéményseprő Vállalat vezetői szerint ugyanis a jelenleginél kétszer, háromszor több adminisztrátor végezhetne csak az előzetes értesítés tengernyi papírmunkájával. Így aztán a szakemberek inkább többször is elmennek az adott címre, míg végre otthon találnak valakit. Hogy fölösleges az üresjárat? Igen az, felelték, tehetetlenül felhúzott vállakkal... Nem szeretném a kérdezíelelek „rétesét” a végtelenségig nyújtani. Ezért csak annyit: a rendelet előírásából mindössze egyet, egyetlen egyet teljesítenek. Akár elvégzik a munkát, akár nem, a pénzt beszedik! * * * A szolnoki városi kirendeltség vezetője a békesség jelszavára hivatkozott: „Képzelje csak el, ha szabálysértési eljárással köteleznénk a lakókat a tisztítás tűrésére, micsoda perpatvar lenne! Nem néznék ezt jó szemmel sehol. Érti kérem, sehol... Csak elvadítanánk a lakosságot.” Dehát akkor miért szedik be a „füstbe ment” munkáért a pénzt? Lakonikus rövidséggel érkezett a tulajdonképpen következetes válasz: „Mert a rendelet előírja.” Magyarán, a szabályokból csak azokat mazsolázták ki és alkalmazták, amelyek kényelmesen hasznot hoznak. * * * Szolnokon — s ezt jó háromszor, bal kézzel, alulról lekopogni — emberemlékezet óta nem okozott kárt a kéménytűz. Tegyük fel, hogy ez a tény — a főmérnök említette — a megyei szakemberek munkáját dicséri. Ebből ésszerűen következne, hogy a biztonsághoz a mostani ellenőrzési rendszer éppen elegendő. A rendelet tehát csak akadékoskodik a negyedévenkénti karbantartás szorgalmazásával. Ám ez a következtetés a gondolkodás járatainak eltömődéséhez vezet. A kémények rendszeres ellenőrzése ugyanis a megelőzést szolgálja. Egyetlen tűzeset, halomba dönthet minden eddigi, büszkélkedő statisztikát. De azért kopogjuk le, bal kézzel... * * * Akad az ügynek erkölcsi oldala is. A kéményseprő ugyanis, amikor elfogadja a pénzt, s aláírva, a munka elvégzését is igazolva visszakapja a nyugtát — mondjuk ki nyugodtan — jogtalan munkabérhez jut. Hasonlóképpen érdemtelenül és a szocialista erkölcshöz méltatlanul nő a vállalat bevétele is. Mennyivel? Ezrekkel, tízezrekkel? A vállalat vezetői csak legyintettek, semmiség! Én viszont azt mondanám, teljesen mindegy hány forinthoz jutnak munka nélkül, a lényeg: az érdemtelenül szerzett jövedelem. Még azt is hozzátenném, hogy szinte ellenőrizhetetlen az ügy. A lakók ugyanis fizetéskor a füstjáratok elvégzetlen felülvizsgálatát is igazolják aláírásukkal. Körülbelül másfél perc alatt, kapuban! * * * Lehet, hogy 1977-ben is létezik még a kéményenként behajtott füstadó? — kérdeztük az írás elején. A válasz: nem, nem létezik. Pontosabban, csak akkor, ha a rendeletet megszegve, munka helyett csak „kormoznak” ... A vállalati munka erkölcsének tisztítása viszont már nem kéményseprői feladat! Mélykúti Attila A mögöttünk hagyott héten hirtelen, orvoul támadt ránk a meleg. Most aztán igazán jól dolgoztak a Sándorok, Jóskák, Benedekek. Nem is zsákkal, vagonszám hozták a meleget. Márciusban nyarat ki látott? Márpedig nyár volt — böjtje nehogy júniusban le-> gyen! Izzadtunk, lihegtünk, cseréltük a kabátot. Szóval melegünk volt. Kereszthuzatot csináltunk műhelycsarnokokban és irodákban, éjjel-nappal kitártuk központi fűtéses lakásunk ablakait. Meleg, túl meleg volt. Mert fűtöttek. Rendesen, ahogyan márciusban dukál. Emi_ att volt olyan, napsugárban fürdő szolnoki lakás, amelyben délidőben 38 fokot mutatott a hőmérő. Ingujjra, könnyű nyári ruhákba vetkőztünk-öltöztünk, fejfájósak lettünk és talán ingerültebbek is egy kicsit. Mindezt nem tudták a hőközpontban, a kazánházakban, s minek is tudták volna. Nekik ugyanis csak azt kell tudniuk, milyen hőmérsékletet kell biztosítaniuk munkahelyeken és otthonokban. Ezt pedig tudják, hiszen a forró fűtőtestek bizonyították. Ha a tudnivalókhoz a kinti, a levegő hőmérsékletét is számításba veszik, mindjárt más a helyzet. Ha „takaréklángon" hagyják a fűtőtesteket, a szó szoros értelmében takarékoskodtak volna az egyre drágább energiahordozókkal. És a takarékosság ugye régen közös célunk? Egy meleg hét tapasztalata igazolja: fűtöttük az utcákat, tereket, udvarokat. Pazaroltunk. Új hét kezdődik. A fűtés szakértő emberei talán jobban odafigyelnek az időjárásjelentésre, a napi középhőmérsékletre. És takarékoskodnak egy kicsit. Netán tartalékolnak is. Mert lehet hideg április végén, májusban is. Akkor jól jönne a meleg fűtőtest, a langyos levegő. Munkahelyeken és otthonokban. Természetesen, mert az utcát ne fütsük akkor se! — s j — Versenyeztek két szakmában A Szakma ifjú mestere verseny zajlott le tegnap Törökszentmiklóson, a KISZ városi bizottsága és a Finommechanikai Vállalat 2. számú gyárának üzemi KISZ bizottsága szervezésében. A versenyen mechanikai műszerészek és esztergályosok — összesen huszonketten — indultak. A mechanikai műszerészek közül az első helyre Tóth Sándor, a FNV. 2. számú gyárának dolgozója került, az esztergályos szakmában a verseny legjobbja Kontos János, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat törökszentmiklósi gyárának fiatalja lett. Az első három helyen végzettek megkapták a Szakma ifjú mestere címet és értékes tárgyjutalomban részesültek. A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregységében nagy teljesítményű hőkezelő kemencével szüntetik meg a gyártott géprészekben keletkező mechanikai feszültségeket. Ilyen méretű hőkezelő csupán néhány van az országban Fotó: MG Összefogás SZOVIMAG RNC a (avagy: hogyan lehet a hazai gépiparban lehetőségeket kitágítani?) 3 A Szerszámgépipari Művek EV 630-as ■ esztergagépcsaládját ma már Európa-szerte ismerik, és nem csak a kiállításról, hanem több országban munkába állítva, üzemi tapasztalatok alapján is. A szovjet gépiparban Szovimag RNC típusjelzéssel terjedt el. Ez az elnevezés — Szovimag — utal arra is, hogy e gép szovjet—magyar együttműködéssel készül. A szovjet márkajelzés utolsó két betűje pedig azt jelzi, hogy ezek a legújabb magyar tárcsaesztergák már a szerszámgépek legkorszerűbb változatai közi tartoznak: számjegyvezérlésűek és a munkadarab, valamint a működési program cseréjén megközelítően a nemzetközi élvonallal egyidőben, amikor még a hazai iparban az ilyen gépek iránt alig volt kereslet, de a gyártásukhoz szükséges ipari háttér sem volt még kielégítő a kohászatban, az elektronikai iparban. A gyár konstruktőrei mindenekelőtt a legnagyobb megrendelővel, a szovjet gépiparral tisztázták, hogy elsősorban ők milyen gépekre számítanak majd az elkövetkezendő években Kőbányáról. A kívánság az volt, hogy készítsenek a magyarok olyan NC tárcsaesztergákat, amelyek különleges, hőálló acélok megmunkálására is alkalmasak. A gyár elfogadta a javaslatot, majd fejlesztési és kíilönfé-Ma már két változat sorozatgyártása folyik. Az egyik revolverfejjel készül, 6 szerszámmal dolgozik, ezeket cserélni kell, ha a 6 szerszám nem elég a bonyolult munkadarab megmunkálásához. Az újabb változat programozható automatikus szerszámcserélővei és adagolóval készül, szerszámtartójába 12—16 szerszám fér el. Várakozás nélkül Ä szovjet ipar a részegységszakosítási megállapodás értelmében mindkét változathoz több főelemet szállít: például magát a számjegyvezérlő berendezést, továbbá különleges villanymotorokat, tengelykapcsolókat, tokmányokat. Többnyire tehát azokat a korszerű gépelemeket, amelyeket a hazai ipar esetleg még nem gyúrt megfelelő színvonalon, vagy elegendő mennyiségben vagy a tervezés idején még nem gyártott. A SZIM azonban a szovjet gépiparral kialakított termelési kooperáció révén mentesülhetett attól, hogy sokáig várakozni kényszerüljön a hazai ipari háttér teljeskörű felzárkózására, tehát idejében felkészülhetett a versenyképes, gazdaságosan exportálható NC gépek gyártására. Ezzel lényegében húzóerőt is gyakorol ma már a hazai alkatrészszállítóinak fejlesztésére, illetve lehetőséget ad a hazai gépfelhasználóknak, hogy korszerű NC gépekkel emelhessék technikai színvonalukat. Magyar-szovjet kooperációval fantomok készülnek a budapesti Sugárbiológiai Intézetben. A veszélyes sugárzások hatását kockázatos lenne élő emberi szervezeten tanulmányozni, ezért alkalmazzák a fantomokat. Képünkön: beteget helyettesitő fantomtörzs röntgen átvilágítás közben kívül az.összes többi műveletet — szerszámváltás, előtolás, fordulatszámváltoztatás stb. — automatikusan elvégzik. Pár év múlva a hagyományos, tehát a nem programvezérlésű szerszámgépek sorozatgyártása már nem lesz kifizetődő, de többnyire az alkalmazásuk sem, oly nagy a termelékenységi különbség a régi és az NC gépek között s a számjegyvezérlésű gépekkel végzett munka minősége is sokkal jobb. 11 legnagyobb megrendelők kívánsága A SZIM-nél a fejlesztés 7 évvel ezelőtt kezdődött, le reszegysegeKre gyártásszakosítási megállapodást is kötött a szovjet féllel. A mai EV 630-as család (hiszen az első modellnek jelenleg már 4 változata is létezik) tervei teljes egészében a magyar fejlesztési intézetben készültek el, de az együttműködés révén a szovjet szakemberekkel sok értékes konzultációra is mód nyílott. Például szakmai viták során, közösen alakították ki a forgácselvezetés módját, vagy a gépágy dőlései szögét, amelyek a gép „erényei” közé tartoznak, mivel igen megkönnyítik a kezelését és a nemzetközi átlag fölé emelik a konstrukció forgácsteljesítményét. 1980-ig 150 ilyen gépet szállít a SZIM a szovjet gépiparnak. Ezek darabja jelenleg mintegy 5 millió forint, egy hagyományos tárcsaeszterga ára alig haladja meg a félmilliót. Az NC gépek ennyivel értékesebbek a hagyományosaknál. E két adat alapján bárki felbecsülheti, mennyire nem mindegy ugyanazon munkaidőben, gépen, munkaerővel, energiával félmilliós, vagy ötmilliós értékű termékeket előállítani. A közös, magyar—szovjet szerszámgépipari fejlesztés előtt pedig, a 80-as évekre már körvonalazódnak az új célok, közöttük — úgy lehet — a lézer technikával is bővítik a legkorszerűbb szerszámgépek „tudását”. (g) ÖTLETES ÚJÍTÁS Víz-gáztalanitó berendezés a robbanások megelőzésére Világviszonylatban is megoldatlan problémára a mélyfúrási ivóvízkutakból felszínre hozott metángázos víz gáztalanítására két évvel ezelőtt érdekes eljárást dolgozott ki két fiatal mérnök: Hegedűs László, a VOLÁN 7. sz. Vállalat fejlesztési csoportvezetője és Deák Miklós, a Tisza Cipőgyár vegyipari gépészmérnöke. Az újítás az OVH, a Békés megyei Tanács, valamint a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat országos pályázatán az értékes harmadik díjat nyerte el. A nemzetközi viszonylatban is jelentős szellemi termék első alkalmzására most került sor Szolnokon. A VOLÁN Vállalat Landler Jenő úti telephelyének közelében 1700 méter mélységből, percenként 300 liter 60 fok hőmérsékletű termálvíz tör a felszínre. Az értékes természeti kincset eddig azért nem használhatták a gépjárművek üzemszerű mosására, mert a kút vizének összes metán tartalma 651,26 normálliter/köbméter, szemben a határértékként előírt 0,8 normálliter/köbméterrel. Felhasználása tehát robbanásveszéllyel járt volna. Az újítás szerzői az eredeti pályamunkájukat egyszerűsítették, és adaptálták a helyi körülményekre. - A vállalat által elfogadott újítás alapján a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregysége legyártotta a speciális gáztalanító^ tornyot. A létesítményt üzembehelyezték, így lehetővé vált, hogy a robbanásveszély teljes kiiktatásával üzemeltessék a vállalati kocsimosót a termálvízzel. A berendezés műszeres vizsgálatát a Vízkutató- és Fúró Vállalat kútvizsgáló osztálya is elvégezte, és megfelelőnek minősítette, mivel a gáztalanító tornyon átáramló víz metán tartalma lényegesen alatta van az előírtnak. Az évek óta vajúdó probléma megoldása, a termálvíz gáztalanítása, mintegy 150 ezer forintba került. A két újító 35 ezer forint újítási díjat kapott.
