Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-26 / 72. szám
1977. március 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FORRÁSÉRTÉKŰ KÖNYV a megye sajtóbibliográfiája Pontosan 109 évvel ezelőtt jelent meg Jászberényben a Jász-Kunság című „vegyes tartalmú hetilap”, Horváth Farkas szerkesztésében. Az első lapot gyors egymásutánban követte a többi 1868-tól 1972-ig több mint 313 különböző napi- és hetilap folyóirat, időszaki újság jelent meg a megyében. terjesztésük is titkos volt, — így a mai kutatók dolga meglehetősen nehéz. A szerzőpár azonban kitűnően elvégezte vállalt feladatát, hézagpótló, felbecsülhetetlen tudományos értékű munkával ajándékozta meg a kutatókat, s mindazokat akiket érdekel a történelmi múlt. Szász Andrásné könyvét. A több mint, egy évszázada megjelenő megyei lapok leírásából már eleve következtetéseket vonhatunk le a kiadás körülményeiről, az olvasói réteg igényéről, érdeklődéséről, egyáltalán a közegről, amelyben a napi-, vagy hetilap megjelent. Szolnokon 1873-ban jelent meg az első újság, a Külső- Szolnok című hetilap, de 1874-ben már meg is szűnt. 1904-ben viszont — érdekességként közöljük — naponta megjelenő színházi újságja volt a városnak, igaz az is rövid életű volt, majd 1914-ben hasonló sor-: sú társa követte (Szolnoki Színházi Űjság) de a hetenként megjelenő Színházi Űjság (1934—1938) már életképesebbnek » bizcyiyult. 1912—13-ban Kisújszálláson Kópé címmel „heti élclap” jelent meg, hasonló az Öcsöd—kunszentmártoni Kiskacsa (1931—36) a Körösvidék „tréfás, ingyen melléklete”. Értékes, de olcsó A Szurmay Ernő által szerkesztett kötetet a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár adta ki, 600 példányban. A könyvtár házi sokszorosítóján előállított, jól olvasható könyv példa arra Is, hogy lehet szerény, viszonylag olcsó előállítási eljárással értékeset alkotni —, jelennek és jövőnek. ' Tiszai Lajos Egyszerűnek tűnhet az előző számszerű megállapítás, pedig Arató Antal — Szász Andrásné A Szolnok megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája című könyvének megjelenése előtt széles e földön nemigen akadt valaki, aki hozzávetőlegesen is ismerte volna a megye „sajtótérképét”. Sikerült a „lehetetlen” A szerzőpár csaknem lehetetlenre vállalkozott, de legalábbis jókora szalmakazalban kereste a gombostűt. Nem túlzás: a felszabadulás előtt a megyénei! nem volt központosított könyvtárhálózata; a magánkiadásban levő lapok tulajdonosai vagy eleget tettek dokumentációs kötelezettségüknek, vagy nem; a megye az elmúlt hatvan évben kétszer vált hadszíntérré, — 1919-ben és 1944-ben — s a kiadványok jó része megsemmisült; az illegális sajtótermékek — természetszerűen — nem szerepelhettek az ellenforradalmi korszak sajtótörténeti - munkáiban, s mivel n kutatók egyszeregye Csak részigazságot írunk le azzal, hogy a megye múltjának kutatói számára ez a kiadvány alapmű. A bibliográfia pontos adatokat szolgáltat, hogy milyen lapok hol találhatóak meg, melyik közgyűjteményben. Ez forrásértékű közlés, hiszen ha egy témakörnek nincsenek meg a kútfői, feltárhatatlan marad. A közelmúltban megjelent tudományos dolgozatok jó némelyikénél érezhettük a most megjelent sajtóbibliográfia közvetett hiányát. A munkák teljesebbé váltak volna, ha a feledés homályába merült korabeli kútfők a kutatók rendelkezésére álltak volna. Kiilsö-Szolnok, Kópé, Kiskacsa Nem hisszük, hogy csupán a szakmai elfogultság miatt éreztük kitűnő olvasmánynak is Arató Antal — ■UinRXISTIt ELMÉLETI KISENCIKLOPÉDIA Tudomány és ideológia Gyakorta elhangzik: a' marxizmus—leninizmus filozófiája egyszerre tudományos jellegű és ideológia. Mit értünk ezen? Mi a tudomány, mi az ideológia, hogyan kapcsolódnak össze a marxizmusban? Röviden: a tudomány feladata annak megválaszolása, hogy mi az, ami van. Bennünk, körülöttünk, a társadalomban és a természetben. Az ideológia viszont inkább arra a kérdésre keres választ, hogy mit tegyünk azzal, ami van. A tudomány hiteles — tényszerű — ismereteket közöl, az ideológia pedig arra szólít fel, hogy milyen célok és értékek jegyében használjuk fel a valóságról szerzett ismereteket. A természettudomány például arra törekszik, hogy a szervetlen és szerves természet állapotait és szerkezetét belső mértékei alapján tárja fel. A társadalomtudományok esetében bonyolultabb a helyzet. Hiszen ezek nem vonatkoztathatnak el az emberi szükségletek és célok kutatásától: saját tárgyuktól. Ám ekkor is arról van szó — például a történettudomány esetében —, hogy a történelem mozgását törvényszerűségeiben tárják fel: olyan törvényszerűségekben, amelyek esetenként az emberi célok és szándékok eredményeképpen, ám azok ellenében is, azoktól függetlenedve fejtik ki hatásukat. (Így például a kapitalizmus kialakulásának és magyarázatának kulcsát a marxista tudomány a gazdasági élet törvényszerűségeinek feltárásában keresi, és nem elégszik meg azoknak a céloknak és elképzeléseknek a számbavételével, amelyeket a kapitalizmust megteremtő polgári osztály egyes képviselői — gyakran jóhiszeműen — az egyenlőség, szabadság és testvériség birodalmának megteremtésében reménykedve magukénak vallottak.) Az ideológia az ember helyét és lehetőségeit mindig az adott társadalomban keresi. A ma emberéhez szól: emberközpontú. Látható talán, hogy ebből a szempontból a tudomány és az ideológia különbsége nem az igazmondás és a hazugság különbsége — eltérően a közkeletű elképzeléstől. Nem arról van szó, hogy a tudomány mondja az igazat és az ideológia hazudik. félrevezet. (Természetesen az utóbbira is van számtalan történelmi példa. Gondoljunk a nacionalizmusra, a sovinizmusra. Ekkor az ideológia „kettes számú” jelentéséről van szó: félrevezető, megtévesztő nézetrendszerekről és eredményekről, a hamis tudatról.) Tudomány és ideológia alapvető eltérése társadalmi funkciójukban rejlik: míg az előbbi leírja a valóságot, az utóbbi valamilyen formában felszólít arra, hogy mit tegyünk ezzel a valósággal. Egy tudományos ismeret ugyanis — legyen bármennyire hiteles — önmagában még nem biztos, hogy a valóság megváltoztatására szólítja fel az embereket. Ehhez ideológiára van szükség. Marx, Engels és Lenin a koruk valóságának tudományos vizsgálatából származó ismereteket nem pihentették könyvek lapjain, könyvtárak mélyén. Ellenkezőleg: eszközöket, embereket mozgósító célokat és eszményeket formáltak belőlük. Ismereteiket ideológiává — mégpedig tudományos ideológiává — formálták át: a kapitalizmus gyakorlati elutasításának és a szocializmus gyakorlati igenlésének nézetrendszerévé. Szemben olyan nagy történelmi ideológiákkal, mint a mítoszok, az utópiák, a kereszténység, vagy a liberalizmus, velük szemben éppen ebben a kettőségben: a tudományos valósághűségben és a valóság gyakorlati megváltoztatására való felszólításban rejlik a marxizmusnak mint ideológiának a fölénye. P. Zs. Vasas centenáriumon Olvasók konferenciája A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának Központi Könyvtára a Vasas Szakszervezete centenáriuma tiszteletére olvasói konferenciát rendez a vasasüzemekben dolgozó irodalombarát munkások számára. Az ünnepi könyvhét keretében sorra kerülő megyei tanácskozáson az üzemi olvasói konferenciák küldöttei vesznek részt. Az országosán egyedülálló kezdeményezés célja; újabb lendületet adni a munkahelyi könyvtári ellátás javításának, a munkásművelődés tartalmi fejlesztéséhez. Megyénkben már eddig is figyelemre méltóan fejlődtek, gyarapodtak a vasasüzemek könyvtárai, amelyeknek egyre több és több munkás vált olvasójává. A rendezők ajánlást dolgoztak ki az üzemi, majd a megyei konferencia témájára, s megvalósítására. Ennek alapján az üzemi tanácskozások május 15-ig zajlanak le. Az eszmecserék vitaindító témájául többek között a következőket javasolta az SZMT központi könyvtára: a közművelődési törvény megvalósításából adódó időszerű feladatok; az „Olvasó népért” mozgalom eddigi eredményei; hogyan segíthetnek az olvasásban élenjáró dolgozók a munkahelyi művelődés fellendítését. Ezen kívül az üzemi tanácskozás szervezői természetesen választhatják a helyi sajátosságoknak megfelelő témát is. A szocialista brigádvezetők áprilisban zajló országos konferenciájának résztvevői minden bizonnyal új ötletekkel, kezdeményezésekkel színesítik majd ezeket a munkahelyi, majd megyei vitákat, tapasztalatcseréket. f—;—~> Jubileumi tárlatunk ________J FÉNYES ADOLF: KÉT FALUSI LÁNY. A magyar műveszettörténelem egyik legjelentősebb mestere mind a kritikai realista, mind a dekoratív posztimpreszszionista, mind a szimbolista korszakát illetően. A szolnoki művésztelep alapító tagja, művészete, élete végéig szorosan összeforrott a kolónia tevékenységével. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ: MOCSARAS ALFÖLDI TÁJ. A magyar festészet egyik legnagyobb mestere 1877-ben és 1880-ban járt Szolnokon, s 1912-ben keresztül utazott az Alföldön. Egyik legszebb ilyen tárgyú alkotása a múzeum birtokában levő, közölt képünk. (Lent.) Technika a népművelésben Egy kiállítás példája nyomán Ma már kevés olyan közművelődési intézmény van, ahol ne találnánk meg az ismeretközlés alapvető technikai eszközeit: magnetofont, lemezjátszót, a dia- és mozgófilm-vetítőket. Éppen ezért joggal marasztalhatok el, akik az ismeretterjesztésben kizárólag az előadásokra szorítkoznak, a magnót és a lemezjátszót pedig legfeljebb a zenés- táncos rendezvényeken veszik igénybe. Ezekben a technikailag sem bonyolult, és csak alapvető ismereteket igénylő eszközökben ennél több, egyelőre sajnos alig kihasznált lehetőség rejlik. Az audiovizuális eszközök segítségével ugyanis képes a népművelő nagyobb figyelemre késztetni hallgatóságát. Ebből indult ki a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ természettudományos és műszaki munkabizottsága is, amikor a „Hogyan ismerjük meg a csillagos eget?” című kiállítást megrendezte. A kiállítás, melyet eddig a megye öt városában csaknem húszezer ember látott és hallott, és amit a karcagiak az ifjúsági klub nagytermében március 27-ig tekinthetnek meg, nem szokványos ismeretátadás. A 45 perces program vezérfonalát a magyarázó hang adja. A teljesen sötét kiállítási teremben megfelelő megvilágítással a nézők szeme előtt csak az a kép, tárgy vagy makett jelenik meg, amiről szó van. Minderről egy automatikus elektromos szerkezet gondoskodik, melyet Csönge István, a Tiszamenti Vegyiművek üzemmérnöke tervezett és készített el társadalmi munkában. Az ezen kívül felhasznált* magnetofon, szinkronizátor, filmvetítő, diavetítő szinte minden művelődési házban megtalálható. A kiállításon megismerkedhetnek az érdeklődők a különböző korok csillagászati eredményeivel, fizikai, földrajzi, űrkutatási alapfogalmakkal. A kiállítás további erénye, hogy a csillagászatot mint tudományt a program összeállítói sikeresen helyezik el az adott kor társadalmi életében. A magnószalagról olykor egy-egy verset hallunk, és a színes diákon képzőművészeti alkotások jelennek meg. A program ötperces mozgófilmmel fejeződik be, amely az addig látottak, hallottak szintézisét adja. Karcagon, felhasználva az előző kiállítások tapasztalatait, az általános iskolások és a középiskolások fizikaórákon keresik fel a kiállítást. Az új forma a megyei művelődési központ módszertani kísérlete, éppen ezért kérdőíves hatásvizsgálatot is végeznek. A munkabizottság keresi, hogy milyen lehetőség van az új módszerrel más tartalmak közlésére. A kiállítás megyénk határain túl is érdeklődést keltett. Az utolsó, a martfűi, bemutató után a főváros közönsége is megtekintheti a TIT természettudományos stúdiójában. T. E. Szolnokon Ifjú nyelvművelők versenye A megyei könyvtár, a szolnoki Városi Tanács művelődésügyi osztálya, valamint a városi úttörőelnökség Verseghy Ferenc nyelvtudós, költő születésének 220. évfordulója alkalmából nyelvművelő versenyt hirdetett az általános iskolások számára. A versenyre a megyeszékhely s a városkörnyéki községek hetven diákja küldte be pályázatát; két fogalmazást s egy szógyűjtéssel kapcsolatos feladat megoldását. A döntőn — április 5-én a megyei könyvtárban — tizenegy diák küzd majd a nyelvészekből álló zsűri előtt az első helyezésekért. A legjobbak jutalma egy-egy emlékplakett, amelyeket Simon Ferenc szobrászművész készített. A rendezők jövőre megyei nyelvművelő-versenyt terveznek, azt követően pedig szeretnék, ha a Verseghy Ferenc nyelvművelő versenybe az ország valamennyi általános iskolája bekapcsolódnék. Kóruspódíum 1977 A Magyar Rádió rendezésében tegnap kezdődött a Koruspódium 1977 rádiófelvétellel egybeköttt hangversenysorozat a szolnoki Járműjavító művelődési házában. A kétnapos kórusfesztiválon a szolnoki MÁV férfi kara, a Kilián György Műszaki Főiskola és a Verseghy Gimnázium kamarakórusa, a kecskeméti városi vegyeskar, a mezőtúri művelődési központ vegyeskara, a jászberényi Tanítóképző Főiskola kamarakórusa és női kara, a törökszentmiklósi Liszt Ferenc kórus, a kisújszállási ifjúmunkás kórus és a karcagi művelődési központ munkáskórusa lép fel.
