Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
XXVIII. évf. 68. sz., 1977. március 22. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TÖBB GÉPPEL KEVESEBBET Kitehetrfénk ugyan a cím után a kérdőjelet, de hagyjuk az illedelmeskedést, minek a látszat-kérdezősködés, amikor tudjuk a feleletet. A termelésben alkalmazott állóeszközök egységnyi értékére jutó termelés a legtöbb iparcsoportban évek óta folyamatosan csökken. E kedvezőtlen irányzat a legutóbbi hat esztendőben az építőanyagiparban és az élelmiszeriparban a legszembetűnőbb, de másutt sem marad rejtve. Közhely, hogy a gazdasági növekedés bizonyos határán túl gyorsan nő a termelés eszközigényessége, mivel az alapanyagok kitermelése nehezebb, a félkész- és késztermékek előállítása bonyolultabb. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy az egyre több eszköz kihasználtságának alacsony foka is törvényszerű, elkerülhetetlen. Sűrűn emlegetett tény, hogy az iparban az átlagos műszakszám mindössze 1,4. Ha az átlag számításánál figyelmen kívül hagyjuk a három-, vagy négyműszakos, folyamatos, munkarendben dolgozó üzemeket, (ilyen a vegyipar, a kohászat, a textilipar), kiderül, valójában a feldolgozóipar túlnyomó része egy műszakban termel. Azon most ne meditáljunk, ez a kerek egésznek látszó egy műszak ténylegesen egy műszak-e, s mennyit csípnek le belőle az ilyen, olyan okok miatti veszteségidők —, hanem vegyük sorra a kommentárt nem igénylő adatokat. A termelő állóeszközök bruttó értéke 1975 végén 435 milliárd forintot tett ki a szocialista iparban, öt év alatt, 1971 és 1975 között 239,7 milliárd forintot költöttek ipari beruházásokra. Tavaly a szocialista szektor összes gépi beruházásainak értéke 65 milliárd forint körül volt. Tagadhatatlan, imponáló összegek. Ám a frissen munkába állított gépek, berendezések körül túl nagy a csend, fők|ént este és éjjel. Egy évtizeddel ezelőtt az összesen teljesített, — ipari — munkanapok 9,8 százaléka jutott a harmadik, negyedik műszakra. Most csak nyolc százalék. Ma a munkások összes ledolgozott munkanapjaik több mint 70 százalékát az első műszakban teljesítik, de van olyan iparterület, mint például a műszeripar, ahol ez az arány 84,5 százalék. A délutántól másnap reggelig kihalt, néma üzemcsarnokok, mozdulatlan gépek, berendezések fölfoghatok úgy is, mint nemzeti vagyonunk pazarlásának sajátos jelei. Napjainkban a szakszervezetek különböző testületéi foglalkoznak a műszakpótlékok egységes elvek szerinti rendezésével. Ez egy llépés az eszközök jobb kihasználásának elősegítésében, de nem varázsszer. E fölismeréstől vezettetve a Magyar Nemzeti Bank szívesen nyújt egyebek mellett olyan hiteleket is, amelyek segítségével több műszakos termelést kialakító beruházásokat finanszírozhatnak a vállalatok. Csakhogy — különös módon —, nem tülekednek ezekért a pénzekért ä termelők. öreg igazság, hogyha valamit nagyon nem akaródzik megtenni a gazdasági életben, akkor sürgősen meg kell keresni^ rá az érdekviszonyokban — és kapcsolatokban a magyarázatot. E keresés szükségességét mindenütt elismerik, a cselekvés azonban lassú és tétova. Márpedig közben hatalmas iramban megnőtt a népgazdaság eszköztára, hiszen például a kivitelező építőiparban 1960-ban 39 ezer, 1975-ben 110 ezer gép és berendelés működött. E megháromszorozódásnál is gyorsabb tempóban, négyszeresére bővült e technikai tár lóerőben kifejezett teljesítőképessége, miközben maga a termelés a kétszeresére emelkedett az 1960. évinek. Persze, a kettő között nem automatikus az összefüggés, de az arányokból laikusként is kiérezhetjük a kérdőjeleket. Nemcsak az építőiparban, hanem mindenütt másutt is. S mert tavaly a szocialista szektor 150 milliárd forint értékű összes beruházásából 80 milliárdot vállalati, szövetkezeti hatáskörben költöttek el, a több géppel kevesebbet dilemmával az iparirányításban szemben kell nézni, éppúgy, mint a vállalatoknál, a termelés első vonalában. ' K. S. EGYSÉGBEN A SZOCIALIZMUSÉRT 3. oldal Nagyobb nyereségrészesedés A napokban megkezdték a nyereségrészesedés kifizetését a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál. A kohászat 1976-ban 3,6 milliárd forint nyereséget ért el. Ez az összeg a közgazdasági szabályozórendszer változása miatt nem éri el ugyan az 1975. évi szintet, attól mintegy 36 százalékkal elmarad, azonban a szabályozó-módosítások hatásával korrigált bázishoz képest a fejlődés csaknem tízszázalékos. A gépipar nyeresége mintegy 22 milliárd forint volt. Az 1975. évi tényleges eredményhez képest a csökkenés 17 százalékos, de a , korrigált bázisnál a nyereség 40 százalékkal több. Tallinnból Hazaérkezett a megyei pártküldöttség Mint arról korábban beszámoltunk, március 15-én Andrikó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására megyei pártküldöttség utazott néhány napos látogatásra az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságba. A delegeáció, amelynek tagjai voltak Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Barta László, a megyei tanács általános elnökhelyettese [és Fábián Péter, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője tegnap délben hazaérkezett. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke fogadta. HAZÁNKBA ÉRKEZETT KULIKOV MARSALL Tegnap délelőtt hazánkba érkezett V. G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, valamint A. I. Gribkov, hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke. A Ferihegyi repülőtéren a vendégeket Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Oláh István altábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes, és a H. M. katonai tanácsának ' más tagjai fogadták. A vendégek a nap folyamán látogatást tettek a Honvédelmi Minisztériumban, találkoztak a Magyar Néphadsereg vezetőivel és eszmecserét folytattak az egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekről. * * * Az egyesített fegyveres erők egyeztetett kiképzési terve szerint az egyesített fegyveres erők állományába kijelölt erők parancsnokai és törzsei részvételével tegnap parancsnoki-törzsvezetési gyakorlat kezdődött. A gyakorlatot V. G. Kulikov marsall, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka vezeti. KITÜNTETÉSEK SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT Hétfőn a Szaktanács székházában a szakszervezeti mozgalom ifjúsági munkájában kiemelkedően tevékenykedő tisztségviselőket tüntettek ki. A forradalmi ifjúsági napok alkalmából a Szakszervezeti Munkáért kitüntetést húszán, a Szakszervezeti Mozgalom elismerő oklevelét negyvenen vették át Vas Jánostól, a SZOT titkárától. ELUTAZOTT AZ ETIÓP KERESKEDELMI DELEGÁCIÓ Etiópia kereskedelmi delegációja három napig Budapesten tartózkodott. A tárgyalások eredményeként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Ashagre Yigletu etiópjai kereskedelmi miniszter tegnap a Külkereskedelmi Minisztériumban kereskedelmi megállapodást írt alá. A tárgyalásokon szó esett arról, hogy a felek támogatják azokat a kapcsolatokat, amelyeket az újonnan létrejött etióp állami külkereskedelmi vállalatok építettek ki, a magyar partnereikkel. Dr. Ashagre Yigletu kereskedelmi minisztert fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese az etióp kereskedelmi delegáció hétfő délután elutazott Budapestről. KÉPVISELŐK A KÜLKERESKEDELEMRŐL Export- és importtevékenységünk 1976-os eredményeit elemezve, külkereskedelmünk időszerű feladatairól tájékozódva megelégedéssel állapították meg az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint kereskedelmi bizottságának tegnap — a Parlamentben ._— tartott Lampionokkal, éneksióval vonultak a fiatalok a szolnoki jubileumi emlékműnél rendezett nagygyűlésre. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRA EMLÉKEZTEK Tízezer fővárosi fiatal fáklyás felvonulása Ünnepségek a megyeszékhelyen Budapest ifjúkommunistáinak képviselői, mintegy tízezer fővárosi dolgozó, ifjúmunkás és diák vett részt tegnap a nagygyűlésen, majd az azt követő impozáns fáklyás felvonuláson. amelyet az MSZMP Budapesti Bizottsága, a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága rendezett a Tanácsköztársaság kikiáltásának 58. évfordulója alkalmából. Egyúttal megemlékeztek a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulójáról is. A koraesti órákban a Köztársaság téren gyülekeztek a fiatalok. Elfoglalta helyét a nagygyűlés elnöksége: Borbély Sándor, az MSZMP Köz. ponti Bizottságának titkára, Katona Imre. a Budapesti Pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Borbély Gábor, a KISZ-Központi Bizottságának titkára. Az elnökségben foglalt helyet a fővárosi társadalmi és tömegszervezetek, fegyveres testületek több vezetője. Ott volt a munkásmozgalom számos régi harcosa, a KISZ egykori alapító tagja. A Himnusz hangjai után Simon Sándor, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Boros Béla, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára mondott ünnepi köszöntőt. — A kommunisták több nemzedékét köszöntjük megemlékezésünkön — mondotta bevezetőben. — Azokat, akik 1919. március 21-én, követve az orosz forradalom példáját, megalkották történelmünk első népi államát, a Magyar Tanácsköztársaságot. — A hatalom kivívása csak úgy sikerülhetett, hogy a munkásosztály, népünk legjobbjaival, közöttük a fiatalokkal együtt küzdött, vezetegyüttes ülésén, hogy külgazdasági egyensúlyunk a terveknek megfelelően javult. Dr. Bognár József és Palkó Sándor elnökölt a bizottsági ülésen, amelynek résztvevőit dr. Bíró József külkereskedelpii miniszter tájékoztatta a behozatal-kivitel alakulásáról. EGY MONDATBAN — Tegnap a kereskedelmi pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók szakszervezetének székházában dr. Molnár Frigyesnek, a SZŐ VOSZ elnökének és 3r. Krekács Györgynek, a KPVDSZ főtitkárának vezetésével a két testület vezetői megvitatták a szövetkezeti kereskedelem idei feladatait. — Tegnap a Kun Béla téren mintegy 2000 dolgozó és tanuló jelenlétében a VIII. kerületi párt, állami és társadalmi szervezetek képviselői megkoszorúzták Kun Béla, Szamuely Tibor és Landler Jenő emlékművét. — Kassák Lajos, Kossuthdíjas író születésének 90. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak a Farkasréti temetőben levő sírjánál. te a harcot a Kommunisták Magyarországi Pártja. A fiatal párt képes volt a történelmi folyamatok, összefüggések megértésére, elemzésére, a cselekvés vezérfonalának kidolgozására, mert támaszkodott , a nemzetközi kommunista mozgalom, a Lenin vezette bolsevik párt tapasztalataira. — A fiatal Tanácsköztársaságot a külső és belső reakció túlereje vérbefoj tóttá, de forradalmi tapasztalatait semmiféle fegyverrel nem irthatták ki az emberekből. — A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója a forradalmi örökség vállalása, a harc folytatására emlékeztet. Az elődök üzeneteire adott válasz a szocialista társadalom építésében elérts eredményeinkben, a jövőért érzett alkotó felelősségünkben testesül meg. — Az ifjúsági szövetség fiatalokat tömörít soraiba, ezért mindig fiatal marad — folytatta Boros Béla — a forradalmi harcot is fiatalos lendülettel, sajátos eszközökkel vívjuk. Ebben a küzdelemben nem nélkülözhetjük elődeink tapasztalatait, a mi feladatunk, hogy tovább gazdagítsuk az örökséget, a cél, a történelmi körülmények, a békés építőmunka ma más formáit követeli a harcnak. Ezután a Köztársaság téren sorra kigyúltak az emlékezés tüzei, hirdetve a fiatalok tiszteletét a hősök iránt, ifjú-Koszorúzás A Tanácsköztársaság kikiáltásának 58. évfordulójára, a dicső napokra emlékeztek tegnap Szolnokon is. A város párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, az üzemek, iskolák képviselői megkoszorúzták a városban levő, a Tanácsköztársaság és a forradalmárok tiszteletére emelt emlékműveket, emléktáblákat. A koszorúzások délelőtt 9 órakor kezdődtek. Hoksári János emléktáblájánál a vasútüzemi párt- és KISZ- bizottság, Tisza Antal mellszobránál a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat párt- és KISZ-bizottsága, Szamuely Tibor mellszobránál a gépipari szakközépiskola pártalapszervezete és KISZ-bizottsága, a Famunkás emlékműnél a Tisza Bútorgyár pártvezetősége és KISZ-bizottsága, az F. Bede László emléktáblánál a MÁV Járműjavító Üzem párt- és KISZ-bizottsága, az 1919-es kommunista elkötelezettségüket. Az 1848, 1919 és 1945 tavaszát összekapcsoló forradalmi lángot őrző fiatalok fáklyás menete KlSZ-indulókat, mozgalmi dalokat, énekelve, jelszavakkal vonult végig a főváros utcáin. A fiatalok egy csoportja megállt az Eötvös utcában, hogy a 3- as számú ház falán elhelyezett KIMSZ emléktáblánál tisztelegjen a magyar kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának emlékének. Ezután csatlakoztak a menethez, amely a Luther utcán, a Rákóczi, a Thököly úton át haladt a Dózsa György útra a Tanácsköztársaság emlékműhöz. A fiatalok részt vettek a magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 58. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen. Felhangzott a Himnusz, majd a tanácsköztársasági emlékmű talapzatán az MSZMP Központi Bizottságának nevében Borbély Sándor és dr. Gosztonyi János, a Központi Bizottság tagjai helyeztek el koszorút. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Karakas László munkaügyi miniszter és dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter koszorúzott. Elhelyezték az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság fegyveres testületéi, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és Budapest Főváros Tanácsa koszorúit. A főváros dolgozóinak, ifjúságának képviselői is elhelyezték a szobor talapzatánál a megemlékezés virágait. Az ünnepség az. Intemacionálé hangjaival ért véget. Szolnokon emlékműnél a KISZ megyei és városi bizottsága, a munkásmozgalmi klub, a Volán 7. sz. Vállalat KlSZ-bizottsága és a Magyar Néphadsereg 3100-as alakulatának KISZ-bizottsága, Hoksári János mellszobránál pedig a Mátyás király úti Általános Iskola 4601. sz. Hoksári János úttörőcsapata helyezett el koszorút. A kiemelt ünnepséget délelőtt tíz órakor a Nemzeti- Tallinn étterem falán levő emléktáblánál tartották. A himnusz elhangzása után után Varga Sándorné, a Szolnoki Papírgyár üzemi pártbizottságának titkára, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja mondott beszédet. Megemlékezett az ötvennyolc év előtti dicső napokról, a forradalmi elődökről, hangsúlyozva a „Vörös Szolnoknak” a Tanácsköztársaság ideje alatt betöltött Folytatás a 2. oldalon.)
