Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

1977. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szaljut-5 Folytatódik a tudományos munka BUDAPEST Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke el­hunyta alkalmából tegnap dr. Trautmann Rezső, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak helyettes elnöke, dr. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács helyettes elnöke és Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes részvétlátogatást tett az Indiai Köztársaság buda­pesti nagykövetségén. BERLIN Széleskörű, 5 világrészt át­fogó nemzetközi tanácskozás kezdődött tegnap délután Berlinben, amelynek fő fel­adata, hogy elemezze és érté­kelje a nők nemzetközi éve (1975.) alkalmából megtar­tott, nagy visszhangot kel­tett világkongresszus dönté­seinek és állásfoglalásainak végrehajtását, s újabb konk­rét javaslatokat fogadjon el annak érdekében, hogy az ENSZ által meghirdetett, 1958-ig tartó nők évtizede a lehető legcéltudatosabban szolgálja a nők haladó tö­rekvéseinek megvalósulását. A magyar küldöttség vezető­je Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. LONDON Andrew Young, az Egye­sült Államok ENSZ nagykö­vete pénteken este és szom­baton reggel Londonban tár­gyalt Ivor Richarddal a ku­darcba fulladt genfi Rhode­sia értekezlet brit elnökével és más angol külügyi tiszt­viselőkkel afrikai körútjáról. A megbeszéléseken jelen volt William Schaufele, az afrikai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár, angol részről azonban furcsán hi­ányzott -Anthony Crosland külügyminiszter, jóllehet ere­detileg ő kérte Youngot, hogy hazautazóban ismét álljon meg Londonban és tájékoz­tassa tapasztalatairól az an­gol- kormányt. A Szaljut—5 tudományos űrállomás fedélzetén tartóz­kodó Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrhajós moszk­vai idő szerint végzi munka- programját. Fél kilenckor ébredtek, s mindketten nyu­godtan aludtak, ami jó köz­érzetükről tanúskodik. Az űrhajósok a tervezett­nél korábban fejezték be a tudományos berendezések el­lenőrzését. Az expedíció célja, hogy Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára befejezte tíznapos közel-keleti közvetítő körút­ját és tegnap a déli órákban Kairóból Nicosiába érkezett. Nyugati hírügynökségi érte­sülések szerint Waldheim- nek nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket a gen­fi békekonferencia munká­jának felújítását leginkább akadályozó problémában, a PFSZ genfi részvételének kérdésében. Az ENSZ főtit­kára azonban pénteken Kai­róban úgy nyilatkozott, hogy sikertelenség ellenére to- ább folytatja erőfeszítéseit az ellentétek felszámolása érdekében. S. Avinedi, az izraeli kül­ügyminisztérium főigazga­tója a Tel Aviv-i rádiónak A spanyol belügyminiszter pénteken a későesti órákban sajtóértekezleten ismertette a korábban elrabolt Antonio Maria De Oriol-nak, az Ál­lamtanács elnökének és Villaescusa altábornagynak legfelsőbb katonai bíróság elnökének kiszabadításáról szóló hivatalos közleményt. A hivatalos közleményben semmiféle utalás sem volt arra, hogyan jutott a rendőr­ség az emberrablók nyomára. A belügyminiszter mindösz- sze annyit szögezett le, hogy a kószáló hírekkel szemben folytassák azokat a munká­kat, amelyeket annak idején Borisz Volinov és Vitalij Zsolőfoov űrhajós kezdett meg ugyancsak a Szaljut—5 fedélzetén. Az űrkísérletek­be bekapcsolódnak a szov­jet tudományos akadémiához tartozó fizikai, űrkutatási és általános genetikai intézet tudósai, geodéziai és térképé­szeti szakemberek s egy új tudományág, a kozmikus technológia képviselői. nyilatkozott Waldheim láto­gatásáról és Vance amerikai külügyminiszter küszöbön- álló közel-keleti útjáról. „Az ENSZ főtitkárával folytatott megbeszéléseink azt mutat­ták, hogy a Genfbe vezető út továbbra is lezárt. Az ara­bok ugyanis változatlanul kitartanak amellett, hogy a PFSZ is ott legyen Géni­ben. Éppen ezért úgy vél­jük, hogy az Egyesült Álla­moknak újból az arab veze­tők elé kell terjeszteni azt a több mint egy évvel ezelőtt megfogalmazott javaslatun­kat: Egyiptom, Szíria és Jor­dánia üljön le tárgyalni Iz­raellel a köztük és Izrael között fennálló hadiállapot megszüntetéséről. a kormány nem folytatott tárgyalásokat a „Grapo”-val, és e szervezettől függetlenül az elmúlt napokban több embert letartóztattak. Rodol­fo Martin Villa szavaiból az derül ki, hogy az emberrab­lásokért egy szélsőbaloldali szerveztet tesz felelőssé, amely — a belügyminiszter szerint — korábban már több pokolgépes akciót is végre­hajtott és tagjai részesei vol­tak a Madridban január vé­gén elkövetett rendőrgyilkos­ságnak. Szélsőbaloldali szervezet a felelős fl spanyol belügyminiszter az emberrablásokról Nem sikerült áthidalni a nézetkülönbségeket Waldheim elutazott Kairóból A KSH jelentése (Folytatás a 2. oldalról.) egyes szerelési- és építőanyagok beszerzése je­lentett gondot. Az üzlethálózat számottevően bővült és korszerűsödött. Emelkedett és sok esetben korszerűsödött a háztartások gépesítettsége, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. Az év folyamán többek között 250 300 hűtőszekrényt, 117 000 mosógépet, 248 500 televíziót, 728 100 rádiót, 95 100 magnetofont, 7,4 milliárd forint értékű bútort, 80 500 személygépkocsit vásároltak. A lakosság tulajdonában az év végén mintegy 620 000 személygépkocsi volt. A fogyasztási árszínvonal — a kiskereske­delmi, a piaci és a szolgáltatási árszínvonal együtt — a tervezettnél nagyobb mértékben, 5 százalékkal emelkedett. A túllépés főleg ab­ból adódott, hogy a burgonya-, zöldség- és gyümölcsárak az első félévben és nyáron igen magasak voltak, és éves átlagban 28 száza­lékkal meghaladták az előző évit. Az év utolsó hónapjaiban a zöldség- és gyümölcsárak már alacsonyabbak voltak, mint 1975 azonos hó­napjaiban. A ruházati cikkek árszínvonala 4,8 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,1 százalék­kal volt magasabb, mint 1975-ben. Nőttek a lakosság megtakarításai. Az év vé­gén a takarékbetét-állomány megközelítette a 93 milliárd forintot, ami 14 százalékkal több volt az egy év előttinél. Az év folyamán állami erőforrásból 32 400, magánerőből 61 500, összesen 93 900 lakás épült. Az állami erőből épült lakások száma 4400-zal, a magánerőből épült lakásoké 7500- zal meghaladta az előirányzatot. Egészségügyi ellátásra az állami költségve­tés mintegy 12 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 2300-zal 92 400-ra, az or­vosok száma 760-nal 27 800-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6 százaléka — zömében vidéken — nem volt be­töltve. Egy általános orvosi körzetre 2590 la­kos jutott. A bölcsődei helyek száma az év fo­lyamán 2100-zal bővült, és az év végén 52 ezer volt. Az állami költségvetés az oktatási intézmé­nyekre mintegy 17 milliárd forintot fordított. Az Óvodai helyek száma az 1975. év végi 296 000-ről 311 000-re emelkedett. Száz 3—5 éves gyermek közül 1975-ben 76, 1976-ban 80 járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 1,8 mil­lióan tanultak. Az általános iskolát végzettek 88 százaléka továbbtanul. A 14—16 évesek 39 százaléka jár szakmunkásképző iskolába, a 14—17 évesek 37 százaléka középiskolás és a 18—25 évesek 4,5 százaléka egyetemi, főiskolai hallgató. Közművelődésre állami erőforrásokból mint­egy 5 milliárd forintot költöttek. Az év folya­mán 84.00 könyvet adtak ki 89 millió példány­ban. A kiadott könyvek száma és példány­száma az előző évekénél nagyobb mértékben nőtt. Ezer lakosra az év végén 233 televízió előfizető jutott. Vili. Idegenforgalom Az év folyamán 9,9 millió külföldi érkezett az országba, 5,4 százalékkal több, mint az elő­ző évben. Ezen belül az egy napnál hosszabb ideig az országban tartózkodó turisták száma 5,6 millió volt, 555 ezerrel, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták 84 százaléka a szo­cialista országokból érkezett, számuk 607 ezer­rel nőtt. A nem szocialista országokból érkező turisták száma 52 ezerrel csökkent. A külföldre utazó magvarok száma 3,9 mil­lió volt, 13 százalékkal több, mint 1975-ben. A kiutazók 93 százaléka a szocialista orszá­gokat kereste fel. Budapest, 1977. február 12. Központi Statisztikai Hivatal Tízezerrel több nadrág Szántó Istvánná egy műszak­ban 500 nadrágot tűz meg a külsőszárvarró automatán A megrendelő által szállí­tott anyagból gyártanak fér­fi nadrágokat egy NSZK- beli cég számára a Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet kunszentmártoni telepén. A múlt évben teljesítették az ségében asszonyokat, lányo­kat foglalkoztató szövetkeze­ti üzemben négy szocialista brigád dolgozik. Ezek az el­múlt évben teljesítették az ipari szövetkezetek kong­resszusának tiszteletére tett vállalásaikat: jó minőségben elkészítették és időben le­szállították a Hungarocoop- nak a 180 ezer nadrágot. Az idén a kunszentmárto­ni telepen is fokozni kíván­ják a termelést. Ügy terve­zik, tízezerrel több, azaz összesen 190 ezer nadrágot varrnak meg. A többterme­lés érdekében bővítik a 8 millió forint értékű géppar­kot. Még az első negyedév­ben mgevásárolnak és üzem­be helyeznek két speciális varrógépet és egy úgyneve­zett „hosszúvarratú” auto­matát. A megfelelő szakem­ber gárdáról is gondoskod­nak a korszerűsödő üzem­ben. A rendeltrUha részlegük mellett működő tanműhely­ben. A rendeltruha részlegük szabást-varrást. Közömbösség nélkül Egy esztendővel ezelőtt —=----------------------------ami­k or szintén a maguk mögött hagyott esztendőben végzett munkáról tárgyaltak a be­számoló taggyűlésen —, öt pontból álló határozatot fo­gadtak el. Azokat a felada­taikat foglalták abban össze, amelyeket a legfontosabb­nak tartottak. És az el­múlt hét péntek délutánján a BVM szolnoki gyárának kommunistái „megmérték magukat”, ugyancsak beszá­moló taggyűlésen megvitat­ták, hogyan hajtották végre határozatukat. A legfontosabb, ami ezen a taggyűlésen is kiderült, ami újra meg újra bebizo­nyosodott: a kommunisták számára soha nem volt és nem lesz közömbös, hogy tevékenységükkel hogyan segítik munkahelyük felada­tainak teljesítését. Egy év­vel ezelőtt kimondták: ne­gyedévenként értékelje az üzemi pártvezetőség a gaz­daságpolitikai munkát, rend­szeresen számoltassa be a gyár vezetőit, és egy másik döntés: a Span-Deck gyár­tósor építésére kössön véd- nökségi szerződést az üzem, és az új gyárat építő válla­latok. E két határozat szo­rosan összetartozik, mert a Span-Deck a gyár jövőjét je­lenti, és nem is a távoli jö­vőt. Márciusban kiderült, a gyár rosszul áll terve telje­sítésével, az első félév „eredménye” is csak 82 szá­zalék volt. (Ezért számoltat­ta be őket két ízben is a vá­rosi pártbizottság.) Miért? Beruházó piacra termelnek, decemberben, januárban és februárban — persze időjá­rástól függően — lényegesen kevesebb elemet vesz át tő­lük az építőipar, mint ta­vasszal vagy nyáron. „Be­hoz a lemaradást”: ez volt az alapszervezetek taggyűlé­seinek témája, erről tanács­koztak a szocialista brigád­vezetők, az ifjúsági parla­menten résztvevők. „Hatéko­nyabb gazdaságpoliaikai agitációt” — mondták ki az üzemi pártvezetőség tagjai. És ez náluk elsősorban a kommunisták személyes pél­damutatását jelentette a munkaidő kihasználásában, a plusz feladatok vállalásá­ban. És jelentett nagyon sok magyarázó, megértető, ösz­tönző szót is. Igen, a kommu­nistáknak oroszlánrészük van abban, hogy a BVM szolnoki gyárában mindenki, a portástól a gépírónőig, az igazgatótól a segédmunkásig egyet tartott szem előtt: ele­get tenni a feladatoknak, tel­jesíteni az éves tervet. A Span-Deck beruházás­nál — ez az amerikai fö­démpanel gyártósor — bár az üzempróbák decemberben megkezdődtek (sajnos nem ideális körülmények között), gondok feszítenek. Az épít­kezés gyorsítására van szük­ség. Ez többször is elhang­zott péntek délután, meg az is, hogy ehhez több segítsé­get várnak, igényelnek a BVM kommunistái. Annál is inkább, mert már az idén Span-Deck födémet kell szál­lítaniuk a Pamutnyomóipari Vállalat üzemépítéséhez, az Országos Mentőszolgálat Központi Állomásának léte­sítéséhez. A taggyűlésen azt is bejelentették az értékesí­téssel foglalkozók: az új födémpanel iránt nagy az érdeklődés, a vevők egymás után jelentkeznek. Hama­rabb kell felépülni a beton­gyárnak — mondták a párt­tagok —, mert ez alapfelté­tele a gyártósor termelésbe állításának. Ehhez kérni kell az építőmunkások megérté­sét, segítségét. A BVM szolnoki gyára az idén már körülbelül 300 mil­lió forint értéket termel majd, ebből mintegy 100 milliót tesz ki az állami, egyedi nagy beruházásokhoz — a délpesti kórház, a pak­si atomerőmű, a Vinnyica— Albertirsa között épülő vil­lamostávvezeték építéséhez — szállítandó betonelemek. Nem szólva a már említett szállítási kötelezettségeikről. beszámoló taggyűlésen------------------- bejelentet­ték: az üzem csatlakozik a csepeli munkások jubileumi munka verseny-felhívásához, a részletes felajánlásokat ezu­tán dolgozzák ki. A cél azonban világos: maradék nélkül eleget tenni a köte­lezettségeknek, és ha lehet év végi hajrá nélkül. M aroknyi kommunista a betongyárban. Ha valamit elhatároznak —, végrehajt­ják. Nagy erőt jelentenek. Varga Viktória TARCSÁÉK, AZ ALAPÍTOK II szerszám és fegyver is jó kezekbe került Az emlékszoba falán tablók, megfakult és frissen előhí­vott fotók, a zászlóbontásról, az egységgyűlésekről, az eskü­tételről, a nagy árvíz idején megörökített mentésről... Két évtizedet dokumentáló oklevelek, napiparancsok, személyi tárgyak, sok fénykép és még több név. Köztük a Tarcsáéké három „változatban”: János, Gábor és Mihály. A Tarcsa- testvérek, mindhárman munkásőrök, azok közül valók, akik Jászberényben a párt hívó szavára elsőként fogtak fegyvert. Muzsik Lászlót az egység parancsnokát kértük meg, mutassa be a három Tarcsa- fivért. — Megszoktuk, hogy együtt teljesít szolgálatot a munkás­őrségnél apa és fia, Vagy ép­pen férj és feleség. Tarcsáék mégis mások, 'hárman van­nak egy családból, és mind­hárman alapítói a munkásőr­ségnek. A legidősebb 38 éves korában lett munkásőr. Mi­hály 29, Gábor pedig 23 éve­sen öltötte magára a mun- kásőr-egyenruhát. A legidősebb, Tarcsa János 58 esztendős. A két fiatalabb testvér őt követte, amikor az Aprítógépgyárban vállalt munkát, és együtt lettek munkásőrök is. — Bár külön-külön léptük át a gyár kapuját, együtt vál­tunk ipari munkásokká. Édesapánk mezőgazdasági cseléd volt, a háború előtt mi is megkóstoltuk az „éhbér­ért” végzett munka ízét. A cselédsorból gyári munkássá előlépni, korszerű gépekkel, rendes fizetésért dolgozni... el sem tudom mondani, mi­lyen sokat jelentett. Nem kel­lett rábeszélnünk egymást. Tudtuk, miit kell tennünk Fegyvert fogtunk. Szerényen beszél az elmúlt két évtized küzdelmeiről, a szolgálatokról, az áldozatos munkáról. Kitüntetéseiről azonban hallgat. Kétszer volt Kiváló munkásőr, megkapta a Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozatát, és ter­mészetesen tulajdonosa a (0, 15 és 20 éves szolgálati ér­deméremnek. Mihály — vagy ahogyan munkatársai nevezik a kö­zépső Tarcsa, — a katonai szolgálat letöltése után ment vissza a gyárba. Már kezdett visszaszokni a munkapadhoz, amikor jött az ellenforrada­lom. — A határőrségnél szolgál­tam, megtanultam. hogy mindig résen kell lenni. Hu­szonegy esztendővel ezelőtt egy percig sem volt vitás: ott a helyem János bátyám és mindazok mellett, akik fél­tik és védeni akarják a mun­káshatalmat. Nagyon nehéz és nagyon szép volt az elmúlt két évtized, hiszen munkás- hatalmunk megszilárdult, gyárunknak világhíre van, városunk fejlődik, Gábort, a legkisebbet Kis­kunfélegyházán — ahol ka­tonai szolgálatát töltötte — érték az 1956-os tragikus ese­mények. — Egyszerre lettem gyári munkás és munkásőr, Mind­két * helyen megbecsülnek, igyekszem is helytállni. Négy évig voltam szakaszparancs­nok. Mindig szívesen találko­zom volt szakasztársaimmal, büszkén őrzöm a „Kiváló pa­rancsnok” jelvényt és a di­csérő okleveleket is. Terveim a harmadik évtizedben? Já­nos bátyámat tartalékállo­mányba helyezték, felesége betegeskedik, nagyobb segít­ségre szorul. A Tarcsáékat viszont úgy tartják" számon, hogy hárman vannak. Szeret­ném ha sokáig így is lenne. Vagyis úgy dolgoznánk ket­ten, mintha hárman lennénk. A munkahelyen Perez László üzemvezetővel váltot­tunk szót a „hármasról”. . — Az Aprítógépgyárban is majdnem alapítótagok a Tar- esa-testvérek. Megbízható, munkájukat becsülettel vég­ző, szorgalmas emberek. A vállalat is — akárcsak a munkásőrség —= mindig szá­míthat a helytállásukra. Ket­ten — a fiatalabbak — nagy értékű gépeken dolgoznak, Gábor horizont esztergán, Mihály pedig síkesztergán, három műszakos munkarend­ben. A legidősebb a szer­számüzem raktárosa, több mint hárommillió forint ér­tékű anyag van rábízva. Nemcsak törzsgárdatagságuk- kal, de helytállásukkal is el­érték, hogy a vállalat vezetői, a munkatársak úgy tartják számon Tarcsáékat, hogy a szerszám meg a fegyver is jó kezekben van náluk. — illés —

Next

/
Thumbnails
Contents