Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 36. sz., 1977. február 12. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Miért nem gyártjuk? A címben szereplő kérdés — Miért nem gyártjuk? — gyakorta felbukkan. Az üzemben, amikor éveken át gyár­tott terméktől kell búcsúznia a munkásnak, vagy amikor a műszaki áruházban azzal fogadják a vevőt, hogy a keresett alkatrész importáru és pillanatnyilag nincs raktáron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is el — nyilvánva­lóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tudniillik, hogy a szóbanforgó alkatrészt, szerszámot, gépet igenis tudnánk gyártani. Ebből következően elkerülhetnénk a külpiaci be­szerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hiányt, vagy a gyártás leállításával járó következményeket, az új termék bevezetéséhez szükséges többletmunkát, vagy a más feladat­ra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Kétségtelen „a gyártsuk tovább”, vagy „mi is gyártsuk” felvetések mellett lehet érveket felsorakoztatni. Főként azt, hogy a gazdaságban felhalmozott szellemi és anyagi energia objektíve valóban lehetővé tenné sok, egyébként importált termék — alkatrész, gép, berendezés — gyártását. A lehető­ség emlegetése kétségkívül hatásos érv, valójában azonban vajmi kevés alapot ad az eligazító válaszhoz. A gyártsuk, vagy ne gyártsuk, illetve a mit gyártsunk kérdésére végül is csak sokoldalú vizsgálódás eredménye alapján, a hatékony­ság mércéjével mérve lehet megnyugtató, cselekvés alapját szolgáló választ adni. Azt kell gyártanunk, amit a leggaz­daságosabban, a legversenyképesebben tudunk produkálni. S ha a kérdést erről az oldalról közelítjük meg, nyilván­valóvá válik, hogy a mindent gyártás — az egyre sokré­tűbbé, differenciáltabbá váló hazai szükségletek, hazai ter­melésből való teljes fedezésének szorgalmazása — sokkal inkább fékezője, mint lendítője a gazdaság fejlődésének. A mindent gyártás egyenlő anyagi és szellemi energiánk, kapacitásunk szétforgácsolásával, fékezője a nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök kihasználásának. Az erők koncentrálása viszont — a gyártás, a fejlesztés tekin­tetében egyaránt — önmagában is a termelés gazdaságosab­bá, s ezzel párhuzamosan versenyképesebbé tételét szolgálja. A szocialista országok között kialakult, a KGST kereté­ben fejlődő integráció egyik fő forrása a nemzetközi mun­kamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásának. Az elfo­gadott szakosodási megállapodások lehetővé tették, hogy az egyes tagállamok a kedvező feltételek mellett gyártott ter­mékeikből fokozzák, a kevésbé gazdaságosan előállítottak­ból pedig csökkentsék, megszüntessék a termelést. Az ex­port fokozásával a kis belső piaccal rendelkező országok is nagy gyártási szériákat, s ezzel még gazdaságosabb terme­lést érhetnek el. A KGST tagországai között létrejött szakosítás és sza­kosodás pozitív eredményeit egész sor konkrét példa iga­zolja. A KGST gépipari bizottsága és a KGST-tagállamok évekkel ezelőtt ajánlásokat dolgoztak ki például a gördülő­csapágyak termelésére, exportjára, importjára. Ennek meg­valósítása lehetővé tette, hogy a KGST-tagállamokban csök­kent a gördülőcsapágyak gyártásában a párhuzamosság. A szakosodás alapján például hazánk egyes típusokból leállí­totta, más, gazdaságosan gyártott típusokból pedig erőtelje­sen bővítette a termelést. Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpoli­tikai koncepció — a korábbi gyakorlat folytatásaként — a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erőforrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozottan szükség van tehát arra, hogy eszközeinket a leghatékonyab­ban használjuk fel. Azokra a termelési ágakra, gyártmá­nyokra kell koncentrálnunk anyagi és szellemi erőforrá­sainkat, amelyek a leggazdaságosabbak és elősegítik az exportképes termékek körének bővítését. Az említett elvek érvényesítése óhatatlanul magával hozza, hogy egyes ágazatokban lassabban, másutt dinami­kusabban nő a termelés, s azt is, hogy több — mindenek­előtt a gazdaságtalan, vagy kevésbé gazdaságos — termék gyártása megszűnik. Helyenként ez a váltás konfliktusokkal jár, gondokat is okoz. Az új termék új munkafogásokat igényel, a rutin helyett koncentrált figyelmet. Ám sok-sok példa bizonyítja, hogy a többletráfordítás megtérül, a keve­sebbel többre jutunk. K. Ó. Csepelen és Miskolcon Vörös Csillag Érdemrend ünnepélyes átadása a munkásőr zászlóaljnak k Tegnap a csepeli sport- csarnokban rendezett ünne­pi egységgyűlésen adták át a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa által adományozott Vörös Csillag Érdemrendet a Csepel Vas- és Fémművek munkásőr zászlóaljának. Az ünnepséget Ernszt An­tal, a Csepel Vas- és Fém­művek pártbizottságának első titkára nyitotta meg. Ezt. követően Kelemen Győ­ző munkásőrség budapesti parancsnoka tartott ünnepi beszédet, s ismertette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak határozatát a kitünte­tésről, majd Borbándi Já­nos, a Minisztertanács el­nökhelyettese tűzte a csa­patzászlóra a magas kitün­tetést. Gáti József, a munkásőr­ség országos parancsnoká­nak helyettese és Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbi­zottság titkára az egység 62 alapító tagjának adta át a húszéves szolgálati érdem­érmet, 4 munkásőrnek „a Haza Szolgálatáért” Érdem­érem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát. A kitünte­tések átadása után a mun­kásod elöltek népes csoport- jánok eskütétele és jelképes fegyverátvétele következett. Az eskütétel után Borbándi János köszöntötte a csepeli munkásőröket, és a Csepel Vas- és Fémművek munkás­kollektíváját. Tegnap Miskolcon, a vá­rosi sportcsarnokban tartott ünnepi egységgyűlésen ad­ták át az Elnöki Tanács ál­tal adományozott Vörös Csil­lag Érdemrendet a miskolci Oprendek Sándor Munkásőr Zászlóaljnak. Az ünnepségen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Nagy György, a munkásőrség országos pa­rancsnokának első helyette­se, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács el­nöke. "v / A Kertészeti Egyetem tangazdaságában már a negyedik té­len alkalmazzák sikeresen a talajvízzel fűtött kettősfalú fólia­sátort. A 10 méter mélységből felszivattyúzott és két fóliale­mez közé juttatott víz, még mínusz 20 fokos külső hőmérséklet eseién is megvédi a fagytól a növényeket. A tangazdaság a 4000 négyzetméternyi növényházból márciusra több mint 40 ezer fej salátát szállít a kereskedelemnek Ossz chili tök Szolnok megyi Tanöcsöt A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a ta­nácsokról szóló 1971. évi I. törvény 30 paragrafus (1) be­kezdése alapján Szolnok me­gye Tanácsának ülését 1977. február 18-án (pénteken) dél­előtt 9 órára összehívta. A tanácsülés helye: a szolnoki Városi . Tanács tanácsterme. A tanácsülés napirendjére kerül: Szolnok megye Taná­csa 1977—1980. évekre szóló programjának megállapítása; Szolnok megye 1977. évre szóló összevont és központi költségvetése, valamint fej­lesztési terve megállapításá­ról szóló jelentés; a megye egészségügyi és szociális el­látása 1977—1990. évi távlati fejlesztési koncepciójának meghatározása. Szolidaritási nyilatkozat A Chilei Dolgozók Egysé­ges Szakszervezeti Központ­ja megalakulásának 24. év­fordulóján az Országos Bé­ketanács elnöksége — csat­lakozva a Szakszervezeti Vi­lágszövetség felhívásához — őszinte együttérzéséről és töretlen szolidaritásáról biz­tosítja a fasiszta junta ural­ma alatt szenvedő chilei né­pet. A chilei fasiszta junta a nép növekvő ellenállására, a nemzetközi szolidaritás, a világ közvéleményének kö­vetelésére kénytelen volt börtöneit kinyitni Luis Cor- valán és vele együtt több igaz chilei hazafi előtt. Az Országos Béketanács elnöksége követeli a chilei hazafiak azonnali szabadon bocsátását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítá­sát. Cselekvő egyetértés, jé tervek Zárszámadás a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben Négy részközgyűlésen adott számot tagságának az 1976- os esztendő eredményeiről és az idei célokról a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet vezetősége. A több mint 10 ezer hektáros gazdaság ugyanis négy község határát mondhatja magáénak. A rákócziújfalui lli-as és a mezőhéki ll-es kerületben csütörtökön, a mezőhéki l-es és a mester­szállási IV-es kerületben pedig tegnap tartották a zárszá­madó és tervtárgyaló közgyűlést. A héki I-es számú kerüle­tiek tanácskozásán ott volt Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára is. Külföldi delegációt is köszöntöttek. A szövetkezetnek tizenkétéves kapcsolata van a csehszlová­kiai Udvard JRD mezőgazda- sági termelőszövetkezetével. Josef Suman vezetésével ba­ráti küldöttség érkezett a zárszámadásra. GYŐRI IMRE LÁTOGATÁSA ÚJPESTEN Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap Budapest IV. ke­rületébe látogatott el. Részt vett a látogatáson Kurucz István, az MSZMP budapesti Bizottsága Oktatási Igazgató­ságának vezetője. A vendéget, a kerületi pártbizottság székházában, Somogyi Imre első titkár fo­gadta és tájékoztatta a város­rész iparának helyzetéről, a kerület fejlődéséről, a párt­szervek munkájáról, a párt­tagság ideológiai, politikai tevékenységéről. Győri Imre ezt követően a kerület több építkezését tekintette meg, majd az Egyesült Izzóba lá­togatott el. A Központi Bi­zottság titkára a gyárlátoga­tás után a vállalat mozgalmi aktivistáival, gazdasági veze­tőkkel, szocialista brigádve­zetőkkel találkozott és tájér koztatót tartott a pártmunka időszerű feladatairól, belpo­litikai és nemzetközi kérdé­sekről. AZ MSZMP ALFÖLDI OLAJIPARI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Tegnap délután ülést tar­tott az MSZMP Alföldi Olaj­ipari Bizottsága. A tanácsko­záson részt vett Várkonyi Pé­ter, a Központi Bizottság tag­ja, államtitkár és Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. Az ülés napirendjén összefoglaló jelentés szere­pelt a KB 1975. október 23-i — a párttagsági könyvek cse­réjére vonatkozó — határo­zatának végrehajtásáról. A pártbizottság tagjai megvitat­ták az idei munkaprogramot, s jelentést hallgattak meg a végrehajtó bizottság két párt- bizottsági ülés közötti mun­kájáról. VÁLASZTÉKCSERE IMPORTBÓL Az idén a kereskedelem mintegy 30 milliárd forint értékű fogyasztási cikket im­portál a szocialista országok­ból. Ebből 4.5 milliárd forint értékű áru a belkereskedelem — az állami és a szövetkeze­ti kereskedelem és a kisha­tármenti forgalom — válasz­tékcseréje útján kerül a ha­zai üzletekbe. Ez a választékcsere jól ki­egészíti a külkereskedelmi importot, így részben a hazái termelés hiányát pótolja, részben az üzletek választé­kát bővíti különféle textíli­ákkal, korszerű műszaki cik­kekkel és élelmiszerekkel. A választékcserében egyre több azonos rendeltetésű terméket szállítanak egymásnak. Cseh­szlovákiából, Lengyelország, ból, az NDK-ból és Romániá­ból 2,5 millió pár lábbeli ér­kezik, s hasonló minőségű magyar cipőket vásárolhat­nak majd a cserében részt vevő országok üzleteiben. ADY-EMLÉKMÚZEUM A fővárosban tegnap ünne­pélyesen megnyitották az Ady-emlékmúzeumot. A Ve­res Pálné utca 4—6. számú ház I. emeleti lakásában a költő 100. évfordulója alkal­mából emlékmúzeummá avatták Ady első és utolsó fő­bérleti lakását. A megnyitón dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár mondott beszédet. SZÁZEZERNÉL TÖBB ÚJ INFLUENZÁS Az elmúlt napokban or­szágszerte tovább emelkedett az influenza megbetegedések száma. Az Országos Köz­egészségügyi Intézet összesí­tett adatai szerint az elmúlt héten — tehát január 31. és február 6. között — százezer­nél többen betegedtek meg. A betegeknek több mint a fele 14 éven aluli. A vizsgálatok a korábbihoz hasonlóan ismételten arról tanúskodnak, hogy az idei megbetegedéseket az influen­za B-törzs okozza. EGY MONDATBAN — Pécsett a tanács és öt vállalat — tervezők, beruhá­zók, aknamélyítők, metrósok, földmérők és talajvizsgálók együttműködési szerződést kötöttek a mecsekalji város­ban . természeti csapásnak számító pincegondok megol­dására, a pincemunkák ösz- szehangolt, tervszerű végzé­sére. , Mihály András elnök így kezdte beszámolóját: — Az 1976-os az utóbbi év­tizedek legmostohább időjá­rású éve volt. A mi vidé­künkön még az országos át­lagnál is súlyosabb volt az aszály. Bár emiatt sokat küsz­ködtünk, mégsem sajnálkoz­hat rajtunk senki: szövetke­zetünk intenzív gazdálkodás­sal, a károk gyors pótlásával nem zárt rossz esztendőt. Gazdaságunk vagyona 430 millió forint, az 1975-ös 295 millió forint halmozott ter­melési értékkel szemben 1976-ban 346 milliót értünk el. Változatlan áron viszo­nyítva is az 1976-os terme­lést, az előzőhöz képest mint­egy 5 százalékos növekedést értünk el. A beszámolóból megtud­tuk, ez csak úgy lehetett, hogy idejében rájöttek: ér­demes lucernamagfogásra vállalkozni. Aztán a fűszer- paprika kézi szedését is nö­velték, ami egymagában 9 millió forintos árbevételt je­lentett. Építettek 200 férőhe­lyes istállót a húshasznú szarvasmarha-tenyésztés­hez, a 2000—2000 férőhelyes törzslúd és törzskacsa telepet is. Így tulajdonképpen pótol­ták más terményekkel, illet­ve az állattenyésztés fokozá­sával az aszály okozta ter­méskieséseket. A jövőt is segített alapo­san tervezni a tavalyi sok tanulságos esztendő. Megvet­ték a paprikaszárítót, s mi­vel exportra préselt lucerna­lisztet szállítanak, a présgé­pet már szerelik is. A termelőszövetkezet szak­emberei és vezetői alaposan megfontolták az idei terve­ket. A brigádgyűléseken, kü­lönböző fórumokon a tagság javaslataival is gazdagították. Külön kidolgozták a fejlesz­tési, beruházási programot. Eszerint a nagyberuházáso­kat koncentrálják, s azok a gazdaság egymással találko­zó útjainak központjában, Mezőhéken épülnek föl. A szövetkezet közgyűlése tudomásul vette az elnöki bejelentést. A részletesen ki­munkált, írásos idei terv szerint 10,5 százalékos terme­lésnövekedést terveztek 1977- re. A részközgyűlés résztvevői ezután meghallgatták az el­lenőrző-, a nő- és a döntő- bizottság beszámolóját 1976- os tevékenységükről. A vitá­ban szót kért Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. Tolmácsolta a megyei, s a kunszentmártoni járási párt- bizottság elismerését a szö­vetkezet dolgos tagságának, jókívánságait az idei eszten­dőre. Felszólalásában többek között kiemelte: — A mezőgazdaságban a munka egyik legfontosabb tényezője a föld. Nyilvánva­ló, hogy ez a tényező válto­zatlan, tehát csak gondosabb és körültekintőbb megmun­kálása, a helyi adottságok és lehetőségek kihasználása, a tartalékok hasznosítása se­gíthet. Szolnok megyében ehhez hozzájárul a Tisza II. vízlépcső léte. 83 ezer hektár földön öntözhetnek a megyé­ben. Mezőhék és környéke ebből — éppen a nagykunsá­gi és a jászsági csatorna ré­vén — már 7 ezer hektár öntözhető területen gazdál­kodhat. Ezért is érdemes ezen a vidéken már tájkör­zetekben gondolkodni, s ösz- szefogva több gazdaságnak szakszerűen és korszerűen el­tervezni és eldönteni: mi­nek kell a víz, melyek azok a növényi kultúrák, amelyek a legjobban meghálálják a munkát, a ráfordítást. S. J.

Next

/
Thumbnails
Contents