Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
1977. február 11. SZOLNOK, MtÜYEI NÉPLAP 5 Az általános iskolások egyharmada napközis Az utóbbi két évtized számszerű adatai a napközi otthoni hálózat ugrásszerű fejlődéséről tanúskodnak. Húsz esztendővel ezelőtt az általános iskolai tanulóknak 3, tíz esztendeje 12,7, a "jelen tanévben pedig már 32,3 százalékuk napközis. Számottevő volt a fejlődés az utóbbi egy évben is. Az előző tanév több mint 9,5 ezer napközis csoportjával szemben ma több mint 10 360 csoport működik és 26 ezerrel több, összesen 347 ezer tanuló jár napközibe. Döntő többségük, 254 ezer alsó tagozatos. Az egésznapos nevelés különböző formáiban részesülőknek mintegy 70 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Szolnok megyében 1960- ban 99, 1975-ben 437 napközis csoport volt, ez a szám 1977. január elsején 491. A napközis csoportokban a gyerekek száma 1960-ban 4032, 1975-ben 15 367, 1976-ban pedig 17 273. Az elosztás meglehetősen egyenlőtlen. Szolnokon 1960- ban 26 csoport volt, Kisújszálláson és Túrkevén viszont mindössze 2—2. Szolnokon 1975-ben 117 csoportot számoltak, az emelkedés négy és félszeres, a többi helyen háromszoros. Az arány százalékban kifejezve: 1960-ban a tanulók 6,1 1975-ben 32,5 százaléka járt napközibe, 1976-ban pedig már 36,1 százalék jár. Évről-évre többen igénylik a napközit Békés megyében is. Az idei tanévet 15,5 ezer napközissel kezdték, ez a tanulók 31,6 százaléka. Egy év alatt a fejlődés 2,7 százalékos volt, ennek ellenére az elutasítottak száma némiképpen emelkedett és megközelíti az ezret. Különösen a IV. ötéves terv időszakában fejlődött nagyobb ütemben a hálózat Fejér megyében. Az 1971 — 72-es tanévben 74 általános iskolában 228 csoport működött; az akkori tanulólétszám 15 százaléka kapott helyet. A tervidőszak végére már 93 általános iskola rendelkezett napközivel; a 299 csoportba az általános iskolások 23,4 százaléka járt. Bár a főváros után Pest megyében van a legtöbb napközi otthon és tanulószobai csoport, az ellátásban részesülők aránya mégis alacsony, 23,8 százalékos. Az első 32 csoport 1953-ban szerveződött, 1280 tanulóval, ez az akkori tanulólétszám 1,4 százaléka volt. Jellemző a számszerű fejlődésre a múlt tanévben a 652 csoportba 22 és félezer tanuló járt. Gond, hogy a csoportnak csupán az egyharmada homogén, a többiben kétvagy több osztály tanulói készülődnek a másnapi tanításra. Ez nehezíti a pedagógusok munkáját is. Tartási szerződések, kártérítési perek Ügyészségi vizsgálatok az első félévben Joggal tiltakoznak az ügyészek, ha szervezetüket csupán vádhatóságként, őket pedig mindig a szigorú büntetést követelő vádlókként emlegetik. A büntetőjog csak egy kis része a munkaterületeknek, amelynek ezen kívül van még két hatalmas szférája: az általános törvényességi felügyelet és a polgári jog, amely kevésbé közismert. Pedig az alkotmány az ügyészség szerepét külön kiemelte, amikor a törvényesség megtartásának segítését és ellenőrzését az ügyészi szervezetre ruházta. Az általános törvényességi felügyelet gyakorlásában a sajátos jogi eszközöknek egész sora áll a rendelkezésükre. Ezek egyike az ügyészségi vizsgálat. Ezúttal erről van szó. Az előre elhatározott, hónapra, napra ütemezett ellenőrzésekről. A Szolnok megyei Főügyészség idei, első féléves tervének bevezetőjében indulásképpen ez áll: „Elsősorban azokon a területeken tartjuk vizsgálatainkat, amelyek az emberek alapvető és jogvéd- te érdekeivel, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatosak.” A Legfőbb Ügyészség tervéhez csatlakozva a tartási, életjáradéki és öröklési szerződéseket vizsgálják. Milyen színvonalon és törvényesen dolgoznak-e a szerződéseket jóváhagyó tanácsi szakigazgatási szervek ? Ellenőrzik-e rendszeresen, hogyan élnek a tartalásra szoruló idős emberek azokkal, akik pénzért, házért, lakásért, örökségért vállalták, hogy gondoskodnak róluk? Az ügyészek mindennapi munkájuk során azt tapasztalták, hogy sok a perrel és a szerződés felbontásával végződő vita, sok a szóbeli megállapodás, ígéret, amit később, konfliktus esetén nem lehet bizonyítani. Éppen ezért vizsgálják azt is, az elmúlt évi perek alapján, hogy milyen bírói ítélkezési gyakorlat alakult ki ezekben az ügyekben. A másik, szintén az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló vizsgálatokat az állami mező- és erdőgazdasági üzemekben végzik. Arra kíváncsiak, betartják-e a dolgozó nők (elsősorban a gyermekes anyák) és fiatalkorúak érdekvédelmét biztosító jogszabályokat. A tanácsok hatáskörébe tartozó szabálysértések körében pedig arról szeretnének meggyőződni, hogy történtek-e és törvényesek-e a tulajdon elleni, a mezőrendészeti és az iskolai mulasztások miatti felelősségre vonások. A megye két városi tanácsát választották ki, hogy megnézzék, betartják-e a fiatalkorúak ellen folytatott szabálysértési eljárásokban a 14—18 évesekre vonatkozó speciális jogszabályokat. Az egyik legátfogóbb és legizgalmasabb ellenőrzésnek ígérkezik a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérülésének vizsgálata. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a károknak csak egy igen kis százaléka térült meg. A szövetkezetek, vállalatok csak elvétve érvényesítették polgári peres úton kárigényüket. Kíváncsiak arra is, hogy milyen a károk megtérítésével kapcsolatos bírói gyakorlat, és követi-e végrehajtás a jogerős ítéletet. A vizsgálatot a második félévben folytatják, amikor már felhívják az érintett üzemeket kárigényük érvényesítésére, s ha nem teszik, helyettük az ügyészség lép fel. Az új lakóházak késedelmes átadása, legtöbbször rengeteg hibával, s az ezzel kapcsolatos bírósági eljárások indokolatlan elhúzódása késztette arra a megyei főügyészséget, hogy a szavatossági, jótállási és kötbérperek körében vizsgálatot végezzen. Szeretnének választ kapni arra, h'ogy a bírósági határozatok megfelelően biztosítják-e, hogy a kivitelezők a szerződésben vállalt, a rendeltetésszerű használatra alkalmas, hibátlan „végterméket” produkáljanak. K. K. flbádszalókon Bővülő üzlethálózat A tgvaly megnyitott új, nagy alapterületű vendéglátóipari kombinát jelentősen javította Abádszalók üzlethálózatát. Az új létesítmény „belépése” révén lehetővé vált egy régebbi vendéglő átépítése ÁBC-áruházzá. Az átépítés a befejezéshez közeledik — az ÁBC-áruház megnyitására február 14-én kerül sor. Az idei tervek között szerepel még egy ruházati áruház kialakítása két korszerűtlen, kis alapterületű üzlet összevonásával. Öt év filmszalagon Mint már korábban hírül adtuk, megyénkben forgat Paulus Alajos filmrendező. Témájában és módszereiben, sőt műfajilag is újszerű vállalkozás ez az immár öt éve készülő szociológiai dokumentum-játékfilm. Paulus Alajos, aki már korábban is készített filmet a Tiszáról, pontosabban Vásárhelyi Pál munkásságáról, ezúttal a nagykunsági csatorna hatását vizsgálja az emberek szemléletében, életmódjában. A forgatás öt évvel ezelőtt kezdődött el, amikor a főszereplő, a hat- gyermekes — egyik mezö- héki tanyán élő — Kóródi család a csatorna építése miatt már éppen a hatodik tanyára vándorolt. Megváltozott életüket kíséri végig a film. A „stáb” ezen a héten ismét forgat, megörökítik a szalagon többek között a Táncsics Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését is. A film forgatása előreláthatólag a következő évben fejeződik be, s utána rövidesen viszontláthatjuk a filmvásznon a Kóródi családot. ESTI TANYÁZÁSOK Jelenleg 150 tanácstagi körzetben nincs tanácstag költözések és halálozások miatt, ezért ezekben a napokban az időközi tanácstagi választásokat előkészítő jelölőgyüléseket tartanak megyeszerte. Ezekből szeretnénk itt ízelítőt adni. TISZATENYŐN Még az esti jelölőgyűlés, előtt találkoztam Bíró Ti- bornéval. A munkahelyén, akarom mondani a lakásán. Máris magyarázkodnom kell: szóval úgy volt, hogy Bíróék tiszatenyői házában a csépai tésztaüzemnek égy részlege működik, s itt tizennégy tenyői asszony készít finom házi csigatésztát. Amint az a régebbi időkben lakodalmak előtt volt szokás: összejönnek az asszonyok, készítik a húslevesbe való csigát, nevetgélnek, beszélgetnek. Nos, a hangulat a Bíróék házában is jó volt, érthető, hiszen a brigádvezetőjüket, Bírónét hamarosan tanácstagnak jelölik. Ez pedig az egész brigád ügye, annál is inkább, mivel a Béke szocialista brigád jó néhány tagja a Dózsa György utcában lakik, tehát ebben a körzetben, s este jelen lesznek a tanácsházán, a jelölőgyűlésen. — Támogatják Bíróné jelölését? — Még szép, hogy támogatjuk! Közben az ügyes kezek olyan sebesen járnak, szemmel alig követhetők. Teljesítményre dolgoznak. A jelölt pedig rövid időre leül velem beszélgetni. Arcán szorongást vélek felfedezni, talán az este miatt, hiszen most jelölik először tanácstagnak, mivel elköltözött az elődje. (Egy orvosnő nyomdokaiba lép). Három lány édesanyja, a legidősebb Kunhegyesre ment férjhez, a tanácsnál dolgozik; a középső éppen most, a jelölés napján felvételizik Egerbe a főiskolára, egyébként napközi otthoni nevelő Tiszatenyőn; a legkisebb pedig műszaki szerkesztő Szolnokon. Bíró Tiborné már két unokában is kedvét lelheti. A Béke szocialista brigád vezetője, s a Tiszatenyőn még három helyen működő tésztaüzemek szakszervezeti bizalmija. Reméli, hogy a körzet lakói is úgy dicsérik majd megválasztása esetén, mint az általa készített csigatésztát dicsérik szerte az országban. — Ha megválasztanak, tudom mi lesz a feladatom. Azt is sejtem, milyen gondok várnak reám. Ezen az utcarészen még nincs vízvezeték, ha majd készülhet, szervezem a lakosok társadalmi munkáját. Az utcában levő járdát tavaly építettük, a férjem is sokat segített. De ebben az oldalban is elkészítenénk még társadalmi munkában is. Az árkok kiásatása is alighanem az én feladatom lesz. A fizetség az lesz, ha mindez elkészül. TISZnSZÜLÖSÖN — Ne arra menjenek, ott nagy a sár! — harsant egy ízes hang a sötétből. Jé, a Molnár Pali bácsi! Milyen rendes Pali bácsi! így hát kerülőúton ment a jelölőgyűlésre igyekvő társaság, a tanácselnök-asszony, az elnökhelyettes, a jelölt és a többiek. Persze, arrafelé is jó nagy sár volt, de csak megérkeztünk. Szép János (legalább 5(y éve tűzoltóparancsnok!) házába. Fehérre meszelt, fagerendás szobácskábán kucorogtunk vagy húszán, jó részt idősebbek és javakorabeliek, de néhány fiatal is. Magasra vetett ágy, kánikulát lehelő sparhelt. a földön műanyag műtrágyás zsákok. Mivel a körzet eddigi tanácstagja meghalt, most új tanácstagot jelölnek, de előbb még Jakab Ferencné, az elnökasszony, tanácstagi beszámolót tart. Szó esik a községrendezésről (bólogatnak: igen, a falugyűlésen is téma volt); az eddigi tanácstagi beszámolók egyik fő témájáról, az orvosi lakásról (csaknem kész); a falu központjában épülő sportpályáról (az idén kezdik); a postáról (kész); a temetőhöz épített kőútról (tudjuk, kicselédet); és így tovább. Amikor a választópolgároké lesz a szó, akkm\ lép be Molnár Pali bácsi, imigyen jellemezve a létszámot: „Hű, de sok ennivaló kéne ide!"’ S ha már hangosan kezdte, mindjárt magánál is tartja a szót. — Direkt azért irányítottam magukat errefele - nevet az asztal mellett és egy heve- rőn kuporgó elnökségre —, hogy meglássák, hol járunk mi. Látták: sárban. Mert odafent vikszos lábbeliben is lehet járni, de itt a falu legszélén nem. Itt jön a gép, ott jön a gép, hiába seprűnk, az átjárókba hiába hordjuk a hamut. Sípos Sándor téesz-tag a gondok bő lajstromát diktálja a jegyzőkönyv vezetőjének: a kutakat az utcák legszűkebb részeire teszik, majd elsodorják a járművek. Belvíz: mindenhonnan idefolyik a víz, ez a falu legmélyebb része. Földutak: összevágja a téesz. „Mi igyekszünk mindent még az őszi esők előtt beszerezni, mert ide bejönni?!” És zuhognak a problémák a tanácselnök-asszony elé, akiről azonban nem ezért patakzik a verejték, hanem a sparhelt szomszédsága miatt. Ismét Molnár Pali bácsi beszél. „Mi megcsináljuk a járdát társadalmi munkában, de aki ember oszt’ er-- re jár, de nem jön segíteni, azt nem engedjük el, hogy a só járja meg az ilyen bű- rit!” Ebben maradnak. Következik a jelölés, a népfront Oláh Vincét, az általános iskola igazgatóját javasolja. — Egyetértenek? — Egyet hát! Ha majd nem jól dolgozik, becsomagoljuk és feladjuk. — Hová? — derül a jónép. — Ahol elfogadják — .mondja Molnár Pali bácsi. Késő este van. Menni készülünk. „Tanyázzanak még!” kérlel a háziasszony. Igen, a régen dívó tanyázások! A hosszú beszélgetések! Az egymás iránti érdeklődés! Ebből adott ízelítőt ez az este is. Körmendi Lajos „Meghoztam a kakast vörös tarajával” — a föszakács tálalja az első fogást, a tyúklevest Balogh Gábor és Józsa Júlia a tiszaderzsi községi tanács házasságkötő termében örök hűséget fogadott Készül az ünnepi vacsora: a birkapaprikás Gyerekek vacsorája a „macskaasztalnál” Éjfélkor: eladó a menyasszony! A vőfély árulja a fiatalasszonyt, akit hosszantartó tánc. alkudozás után a férj vásárol meg egyetlen vöröshagymával Fotó: Nagy Zsolt
