Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

1977. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 n hitelpolitika egyik célja továbbra is az exportképesség fokozása A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Dr. Tímár föátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap délelőtt tájékoztatta az újságírókat a kormány Hitelpolitiká­járól, s ezzel összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank fel­adatairól. Az 1976. évi eredményeket összegezve rámutatott, hogy a népgazdasági terv beruhá­zási előirányzata teljesült. A szocialista szektor beruházá­saira 149,5 miliiárd forintot költöttek, ami megfelel ' a terv előírásainak. Ezen belül azonban az állami beruházá­sokra a tervezettnél keve­sebbet, vállalati beruházá­sokra pedig többet fizettek ki a tervezettnél. A fejleszté­si hitelek iránt az egész év folyamán élénk volt a ke­reslet. A vállalatoktól és szövetkezetektől 2450 hitel- kérelem érkezett, 30 száza­lékkal több, mint egy évvel korábban, az igényelt összeg pedig megháromszorozódott, s túlhaladta az 56 milliárd fo­rintot. Főként a meghirdetett 45 milliárd forintos export- növelő hitelkeret fokozta a beruházási kedvet, a kérel­mezők 60 százaléka ebből a keretből kívánt részesülni. A 45 milliárd forintos keretből 34 milliárd forintra írtak alá hitelszerződést, az egyéb cí­meken érkezett kérelmeket is beleértve pedig összesen 46,5 milliárd forint hitelt en­gedélyeztek az év folyamán, amit túlnyomórészt az V. öt­éves terv időszakában hasz­nálnak majd föl a vállala­tok és szövetkezetek. 1976- ban 22 milliárd forint beru­házási hitelt folyósítottak, 2 milliárd forinttal többet a tervezett összegnél. A 22 mil­liárd forintból 7,8 milliárd forint közvetlenül segíti az export fejlesztését. 11 külső egyensúly javulása Az ország külgazgasági kapcsolatai s ehhez kapcso­lódóan az MNB által lebo­nyolított deviza- és hitelfor­galom bővülésének külső feltételei 1976-ban nagyjá­ból várakozásainknak megfe­lelően alakultak. A szocialis­ta országokból származó im­portunk a tervben számított­nál valamivel gyorsabban nőtt, exportunk is kedvező­en alakult, kötelezettségein­ket teljesítettük. A tőkés or­szágok egy részére az elmúlt év elején bizonyos konjunk­turális élénkülés volt jellem­ző, a nyugati közgazdászok által várt erőteljes fellendü­lés azonban elmaradt. A las­sú fellendülés is javította azonban értékesítési lehető­ségeinket, s ezzel a külkeres­kedelmi mérleget. Az előző évinél jobb cserearányaink ugyancsak kedveztek a kül­ső egyensúly javulásának. Külgazdasági kapcsolataink belső feltételei — a kedve­zőtlen időjárás okozta me­zőgazdasági termeléskiesés ellenére — egészében véve lehetővé tették, hogy külső egyensúlyunk javuló ten­denciája a népgazdasági tervnek megfelelően kibon­takozzék. Dollárviszonylatú fizetési mérlegünk 1976-ban már kisebb deficittel zárult. Az MNB elnöke ezután utalt a január közepén egy nem­zetközi bankkonzorciumtól felvett, a sajtó híradásából már ismert 150 millió dollá­ros középlejáratú pénzköl- csönre. Emlékeztetett arra, hogy ezt megelőzően 1975. decemberében és a múlt év júliusában hasonló megálla­podásokat írtunk alá ugyan­csak 150—150 millió dollár kölcsön felvételéről. Ezek a tőkés hitelek a már említett 45 milliárd forintos exportfej­lesztési program keretében nyújtott beruházási hitelek forrását jelentik. Szelektálás a beruházási hitelekben Ezután arról szólt, hogy a kormány a múlt évben al­kalmazott hitelpolitikát — néhány változtatással — 1977-re is érvényben tartot­ta. Egyik legfontosabb cél továbbra is az exportképes­ség fokozása, a minden pia­con értékesíthető termékek termelésének, a termelést bővítő kapacitások létrehozá­sának elősegítése. Az idén 22 milliárd forint beruházási hitel folyósítására van lehetőség, ami a tavalyi összegnek felel meg. Ez egy-, ben azt is jelenti, hogy foko­zottan szükséges a megfele­lő szelektálás. Mind a beruházási, mind a forgóeszköz-hitelezésnél to­vábbra is kiemelten támo­gatja a bank a vállalatok külkereskedelmi vonatkozá­sú céljait. A korábbi években enge­délyezett hitelek a kohászat­ban, a gép-, a vegyi-, a köny- nyűiparban, az élelmiszer- iparban, valamint az építő­iparban olyan mértékűek voltak, hogy azok biztosítják az ez évi vállalati fejleszté­sek pénzügyi forrásait. Ezért ezekben az ágazatokban új, 1977. évi kezdésű beruházá­sokhoz 1977. évi folyósítás­sal — a konvertibilis export- árualapok bővítésének cél­ját kivéve — csak különösen indokolt esetben engedélyez­nek hitelt. A konvertibilis árualapok bővítését szolgáló beruházá­sokra előirányzott 9 milliárd forint — mint 1976-ban is — túlléphető, ha a számítottnál több, megfelelően jövedel­mező és még az V. ötéves terv időszakában üzembe he­lyezhető beruházásokra ké­rik azt. Azokat a beruházá­sokat részesítik előnyben, amelyek gyorsan megvalósul­nak, gazdaságosan termel­nek és a kitermelt devizából gyorsan térülnek meg a szük­séges importbefektetések. E tekintetben még vannak ki­használatlan lehetőségek. Mindenekelőtt nagyobb fi­gyelmet fordítanak a kis- és középvállalatokra, ipari és mezőgazdasági szövetkeze­tekre, amelyek még nem kel­lően kapcsolódtak be ebbe az akcióba. A kedvezményes export- fejlesztő beruházási hitel, amelynek 6 százalék a kama­ta, a lejárat pedig 12 évig terjed, továbbra is csak a nettó devizahozamból 3—5 év alatt megtérülő, jövedelme­ző vállalkozásokra nyújtha­tó. Változatlanul fennmarad­nak azok a kedvezmények (nyolcéves forgóalap-hitel, 6 százalék kamat), amelyek se­gítségével a meglevő kapaci­tásokat jobban kihasználják, s így túlnyomórészt beruhá­zás nélkül hajtanak végre fejlesztéseket. Az általános­nál kedvezőbb feltételekkel nyújt hitelt az MNB a lakos­ság jobb ellátását, a szolgál­tatások fejlesztését, a lét­szám csökkentését, az ipar területi fejlesztését, az építő- és szerelőipari kapacitások feszültségeinek csökkentését szolgáló beruházásokhoz. A mezőgazdaságot érintő hitelkedvezmények kibővül­tek a nagyüzemi zöldség- és burgonyatermelés növelését szolgáló öntözőtelepi beru­házásokra évi 6 százalék ka­mattal nyújtható hitelekkel. A kormány mind a nagyüze­mi, mind a háztáji és kisegí­tő gazdaságok támogatásával, a részükre nyújtott kedvez­ménnyel ösztönöz az idei fel­adatok teljesítésére. A szarvasmarha- és sertéste­nyésztés, a tejtermelés, > a zöldség-, burgonya- és gyü­mölcstermelés bővítéséhez beruházási és forgóalap-hi­telt nyújtanak. Hz ügyintézés egyszerűsítése A külföldi hitelműveletek­ről, a hitelnyújtásokról és hitelfelvételekről szólva el­mondotta, hogy az év so­rán még egy-két nagyobb je­lentőségű hitelmegállapo­dást tervezünk, kivárva an­nak legjobb feltételeit. Foly­tatjuk hitelek felvételét a KGST-n belül is a Nemzet­közi Beruházási Banktól. El­sősorban a fejlődő orszá­goknak nyújtott hiteleinket a tervnek megfelelően bő­vítjük. Az idén is aktív árfolyam­politikát folytatunk. 1977 ele­jén a forint általános föl- értékelésére nem volt szük­ség. Továbbra is megfelelő­en kell követnünk azonban a tőkés valuták pénzpiaci ár­folyamainak egymás közti arányait, és amikor szüksé­ges, az egyes valuták forint- árfolyamait csökkenteni, il­letve emelni fogjuk. Végül arról szólt, hogy foglalkoznak a bank és a vállalatok közti ügyintézés egyszerűsítésével, megvizs­gálják a bank és az állam­polgárok közötti ügyintézés, valamint a bank belső ad­minisztrációjának egyszerű­sítési lehetőségeit is. A kiskörei víztározó leendő csatornájára fölüljáró készül Mezőtúr és Túrkeve között. A szolnoki Aszfaltútépítő Vállalat örményesi üzemének dolgozói a terelőutat építik. Fotó: MG Bővíti exportját a szolnoki Háziipari Szövetkezet Az előzetes számítások szerint jó évet zárt a szolno­ki és újszászi részlegében öt­venöt dolgozót, valamint a megye tizenhét településén százhatvan bedolgozót fog­lalkoztató szolnoki Háziipa­ri Szövetkezet. Az előző évinél egymillió forinttal több, összesen 15 millió forint értékű gyermek­ruhát gyártottak 1976-ban belföldi értékesítésre. Ezt a munkát a bedolgozók végez­ték, ugyanakkor a két rész­legben munkálkodók elkészí­tettek 76 ezer köntöst a hol­land Hower kereskedelmi cég részére. Exporttervük túltel­jesítésével az 1976-ra terve­zett 24 millió helyett 27 mil­lió forint árbevételt értek el. Ebben az évben mintegy 7 százalékkal kívánják nö­velni a termelést, tovább bő­vítve az exporttevékenységet. Tavaly havonta hat-hétezer, az idén már nyolcezer kön­töst szállítanak holland part­nerük részére. A második félévben bérmunkában háló­ingeket is gyártanak NDK- exportra. A hazai kereskede­lem pedig már az első félév­re megállapodott a szolnoki Háziipari Szövetkezettel 95 ezer gyermekruha, napozó és különböző játszó-garnitúra szállítására. Dohánypajtából tehénistálló A tiszaszőlősi Petőfi Tsz- ben az idén két és fél millió forintot fordítanak új gépek vásárlására. Elsősorban kom­bájnokat és a meglévő gé­pekhez munkaeszközöket vá­sárolnak. A szövetkezet a dohányt tavaly a tiszafüredi tsz-szel együtt termesztette. Ennek eredményeként Szőlősön fe­leslegessé vált két dohány­szárító pajta. Ezeket ebben az évben — kis ráfordítással — tehénistállóvá építik át: mintegy 100 szarvasmarhát lehet majd az épületekben tartani. Zárszámadás Nagyivánban A juhtenyésztők továbbra is versenyben Három falu — Tiszaigar, Tiszaőrs és Nagyiván — szö­vetkezeti tagsága gyülekezett tegnap délelőtt a nagyiváni művelődési házban, a tisza- őrsi—nagyiváni téesz zárszá­madó és tervtárgyaló köz­gyűlésére. Az eseményen ott volt dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács el­nökhelyettese és Szalai Ist­ván, a tiszafüredi járási párt- bizottság titkára is. A jelenlévőket Szalai Lász­ló, az üzem főmezőgazdásza köszöntötte, majd Bugán Mi­hály, a termelőszövetkezet elnöke értékelte az 1976-os munkát, és ismertette az idei tervet. A beszámolóból ki­tűnt, hogy a második éve kö­zösen dolgozó gazdaság — az időjárás nehézségei elle­nére is — jó eredménnyel zárta az 1976-os esztendőt. Igaz ugyan, hogy a különben is száraz időjárással küszkö­dő üzemet most az átlagos­nál is jobban sújtotta az aszály. Ez meglátszott a ter­melési eredményeken is, mert hiába születtek meg idejében a kieséseket ellen­súlyozó intézkedések, a nö­vénytermelés nem tudta tel­jesíteni tervét. Az előrelátó tervezésnek, a jó munkának köszönhető, hogy irigylésre méltó ered­mények születtek az állatte­nyésztésben. A hízósertés mellett különösképpen a juh- tenyésztési ágazat remekelt. A több eladott gyapjúnak és az emelkedő bárányszaporu­latnak jelentős része volt ab­ban, hogy az üzem 6 millió forint többletbevételhez jutott. A sikerből kivették részüket a szarvasmarha-tenyésztők is, mert a létszámnövelés mellett befejezték az állo­mány TBC- és brucella men­tesítését is. Természetesen lelkiismeretesen dolgoztak a gépesítési és az építési ága­zatban is, hiszen a tsz végül is 10 millió forintos szövet­kezeti eredménnyel zárta a múlt évet. Az idei tervekről Bugán Mihály elmondta, hogy a termelés 12 százalékos fej­lesztését tűzték ki célul. Méghozzá úgy, hogy az úgy­nevezett kockázatos növé­nyek, — mint például a zöldségfélék — jó helyet kapnak a vetésszerkezetben. A szarvasmarha-létszám nö­velése mellett a juhtenyész­tésre fordítanak az átlagos­nál jóval nagyobb figyelmet. Ezt bizonyítja az is, hogy a 7 millió forintos beruházási tervben két 600 férőhelyes juhhodály és egy 200 férőhe­lyes tehénistálló szerepel a fő helyen. Az elnöki értékelés után az ellenőrző-, a nő-, és a döntő- bizottság jelentését hallgatta meg a közgyűlés. Ezt követte a szövetkezet legjobb szocialista bri­gádjainak és kiváló dol­gozóinak kitüntetése. A vitában többen szót kér­tek, véleményt mondtak. Dr. Bereczki Lajos a me­gyei párt-, valamint a taná­csi veztés nevében üdvözölte a termelőszövetkezet tagsá­gát, és köszönetét mondott az 1976-os esztendő munkájáért. Az elismerő szavakhoz né­hány jó tanácsot is mellé­kelt. Javasolta, hogy a gaz­daság továbbra is nagy gon­dot fordítson a zöldségter­mesztésre, a háztáji gazdál­kodás segítésére és a legelő- gazdálkodásra. Ez utóbbi té­mát nem véletlenül mondta a megyei tanács elnökhelyet­tese, hiszen a tiszaőrs— nagyiváni Petőfi Tsz-ben a talajadottságok is erre kény­szerítők. A tudományosan megalapozott termelési tevé­kenység azonban jó részt még a természeten is ki tud fogni, hiszen ilyen körülmé­nyek között egyik legjövedel­mezőbb ágazat a juhtenyész­tés. — Ha ezt valaki feismeri, mint ahogy a Petőfi Tsz már tudja, akkor a legjobb körül­mények között dolgozó gaz­daságokkal is versenyben maradhat. A borkészítés boszorkánykonyhájában Csak beszéljen borásszal az ember! Hajnaltól napestig hallgathatja, hogy mi minden történik az itókával mire a pohárba csurránhat. A Dél­alföldi Pincegazdaság tisza­kürti pincészetének vezetője Tőzsér József még ezt is he­lyesbíti. — A bor kezelését szőlő ko­rában kell elkezdeni. Ugya­nis meg kell őrizni a pené­szedéstől. Amelyiket nem sikerült, azt külön kell válo­gatni. És nem utolsó sorban csak tiszta edénybe szabad szüretelni. Aki már volt szüreten, az tudja, hogy nem egészen így megy minden. Viszont attól kezdve, hogy kisajtolják a szőlő levét precíznek kell lenni, mert különben nem kívánatos dolgok. történnek. A tiszta must hordóban forr, amelyet a „murci” üle- pítése után fel kell töltöget­ni, egyrészt, hogy be ne me­legedjék, másrészt pedig, hogy ne ecet vagy tejsavas­sá váljon az erjedés. Amikor befejeződött a forrás, ismét feltöltögetés következik, mert amíg a mustnak az oxigén élet, a friss bornak halál. A kénsavszint beállítása után újabb ülepítés, majd pedig az állóképesség megállapítása történik. Ezt legalább két fej­tés követi, és amikor végre minden . nem kívánatos anyagtól megszabadították az innivalót, jön a házasítás. (Lehet, hogy a leírás nem pontos, de ahhoz bizonyára eléggé bonyolult, hogy a hét­köznapi halandók kedvét egy életre elvegye a „borászko­dástól”.) Szóval a bortörvény alapján, ha a fajta és a ter­mőhely is szerepel a minősé­gi nedűt tartalmazó palack címkéjén, a bor 70 százalé­kának eredeti fajtának kell lennie. No de ezzel egyenlőre még mindig nincs üvegben az ital. Az előbbi módon „ki­házasított” borunkat még de­rítik, szűrik, belekeverik a stabilizáló szereket és csak ekkor jöhet a palackozás. Tőzsér Józseféknél János­halmán „ősidők óta” min­denki ezt a foglalkozást űzte. Nem véletlen, hogy 1950-től kezdve ő a tiszakürti pince­vezető. Egyik fiatal kollégá­ja, Kovács István, hetedik éve pincemester ugyanitt. Sa­ját bevallása szerint véletle­nül került a pályára, de édes­anyjának már nagyon régen ez a munkahelye. Ügyhogy volt ami segítse a véletlent. Amennyire smucignak tart­ja a köznyelv a skótokat, annyira iszákosnak a pince­mestereket. Tőzsér József és Kovács István mosolyogva tiltakozik. — Ugyan kérem! Ha valaki egy kicsit is jobban szereti az italt, mint szabad, az nem tud egy-két évnél tovább megmaradni a pince közelé­ben. Hiába van itt előttünk több ezer hektó bor, ismerni kell a mértéket. Hazudnánk azonban, ha azt állítanánk, hogy a pincegaz­daság összes dolgozója ugyan­ezt az elvet vallja. A pince­mestereknek az időszaki munkásokkal gyűlik meg leginkább a baja, főképp szü­ret idején, hiszen akkor van­nak legtöbben. Kovács Ist­ván meséli. — Az öreg Mihály titkára nem jöttem rá az istennek sem. Elzártam előle min­dent, zsebemben hordtam az összes kulcsot, de alig múlt délelőtt kilenc óra, már lát­szott rajta, hogy ivott. Dol­gozott ő, „egyébként” semmi baj nem volt vele, de csak nem hagyhattam annyiban. Végülis kiderült, hogy az öl­tözőszekrényében tartja az üveget. Képes volt otthonról bort hozni, hogy legyen mit szopogatnia! Idáig eljutva semmiképpen sem lehet kihagyni azt a kér­dést, hogy a pincemesterek­nek mi a kedvenc italuk? A válasz egyszerre, gondolkodás nélkül így hangzik: — A kadarka! Tőzsér József magyarázat­tal is szolgál. — Egy igazi jó tiszakürti kadarkában megtalálható az enyhén vaníliára emlékezte­tő íz, valamint a mezei vi­rág illata. Elmondható ez a kövidinkáról is, azzal a kü­lönbséggel, hogy kóstoláskor harmonikus, enyhén keser­nyés, kellemes íz érezhető. Aki mindezt nem érzi, az vagy nem valódi kadarkát, kövidinkát iszik, vagy pedig nem való Tiszakürtre pince­mesternek. Braun Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents