Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
1977. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 n hitelpolitika egyik célja továbbra is az exportképesség fokozása A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Dr. Tímár föátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap délelőtt tájékoztatta az újságírókat a kormány Hitelpolitikájáról, s ezzel összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank feladatairól. Az 1976. évi eredményeket összegezve rámutatott, hogy a népgazdasági terv beruházási előirányzata teljesült. A szocialista szektor beruházásaira 149,5 miliiárd forintot költöttek, ami megfelel ' a terv előírásainak. Ezen belül azonban az állami beruházásokra a tervezettnél kevesebbet, vállalati beruházásokra pedig többet fizettek ki a tervezettnél. A fejlesztési hitelek iránt az egész év folyamán élénk volt a kereslet. A vállalatoktól és szövetkezetektől 2450 hitel- kérelem érkezett, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az igényelt összeg pedig megháromszorozódott, s túlhaladta az 56 milliárd forintot. Főként a meghirdetett 45 milliárd forintos export- növelő hitelkeret fokozta a beruházási kedvet, a kérelmezők 60 százaléka ebből a keretből kívánt részesülni. A 45 milliárd forintos keretből 34 milliárd forintra írtak alá hitelszerződést, az egyéb címeken érkezett kérelmeket is beleértve pedig összesen 46,5 milliárd forint hitelt engedélyeztek az év folyamán, amit túlnyomórészt az V. ötéves terv időszakában használnak majd föl a vállalatok és szövetkezetek. 1976- ban 22 milliárd forint beruházási hitelt folyósítottak, 2 milliárd forinttal többet a tervezett összegnél. A 22 milliárd forintból 7,8 milliárd forint közvetlenül segíti az export fejlesztését. 11 külső egyensúly javulása Az ország külgazgasági kapcsolatai s ehhez kapcsolódóan az MNB által lebonyolított deviza- és hitelforgalom bővülésének külső feltételei 1976-ban nagyjából várakozásainknak megfelelően alakultak. A szocialista országokból származó importunk a tervben számítottnál valamivel gyorsabban nőtt, exportunk is kedvezően alakult, kötelezettségeinket teljesítettük. A tőkés országok egy részére az elmúlt év elején bizonyos konjunkturális élénkülés volt jellemző, a nyugati közgazdászok által várt erőteljes fellendülés azonban elmaradt. A lassú fellendülés is javította azonban értékesítési lehetőségeinket, s ezzel a külkereskedelmi mérleget. Az előző évinél jobb cserearányaink ugyancsak kedveztek a külső egyensúly javulásának. Külgazdasági kapcsolataink belső feltételei — a kedvezőtlen időjárás okozta mezőgazdasági termeléskiesés ellenére — egészében véve lehetővé tették, hogy külső egyensúlyunk javuló tendenciája a népgazdasági tervnek megfelelően kibontakozzék. Dollárviszonylatú fizetési mérlegünk 1976-ban már kisebb deficittel zárult. Az MNB elnöke ezután utalt a január közepén egy nemzetközi bankkonzorciumtól felvett, a sajtó híradásából már ismert 150 millió dolláros középlejáratú pénzköl- csönre. Emlékeztetett arra, hogy ezt megelőzően 1975. decemberében és a múlt év júliusában hasonló megállapodásokat írtunk alá ugyancsak 150—150 millió dollár kölcsön felvételéről. Ezek a tőkés hitelek a már említett 45 milliárd forintos exportfejlesztési program keretében nyújtott beruházási hitelek forrását jelentik. Szelektálás a beruházási hitelekben Ezután arról szólt, hogy a kormány a múlt évben alkalmazott hitelpolitikát — néhány változtatással — 1977-re is érvényben tartotta. Egyik legfontosabb cél továbbra is az exportképesség fokozása, a minden piacon értékesíthető termékek termelésének, a termelést bővítő kapacitások létrehozásának elősegítése. Az idén 22 milliárd forint beruházási hitel folyósítására van lehetőség, ami a tavalyi összegnek felel meg. Ez egy-, ben azt is jelenti, hogy fokozottan szükséges a megfelelő szelektálás. Mind a beruházási, mind a forgóeszköz-hitelezésnél továbbra is kiemelten támogatja a bank a vállalatok külkereskedelmi vonatkozású céljait. A korábbi években engedélyezett hitelek a kohászatban, a gép-, a vegyi-, a köny- nyűiparban, az élelmiszer- iparban, valamint az építőiparban olyan mértékűek voltak, hogy azok biztosítják az ez évi vállalati fejlesztések pénzügyi forrásait. Ezért ezekben az ágazatokban új, 1977. évi kezdésű beruházásokhoz 1977. évi folyósítással — a konvertibilis export- árualapok bővítésének célját kivéve — csak különösen indokolt esetben engedélyeznek hitelt. A konvertibilis árualapok bővítését szolgáló beruházásokra előirányzott 9 milliárd forint — mint 1976-ban is — túlléphető, ha a számítottnál több, megfelelően jövedelmező és még az V. ötéves terv időszakában üzembe helyezhető beruházásokra kérik azt. Azokat a beruházásokat részesítik előnyben, amelyek gyorsan megvalósulnak, gazdaságosan termelnek és a kitermelt devizából gyorsan térülnek meg a szükséges importbefektetések. E tekintetben még vannak kihasználatlan lehetőségek. Mindenekelőtt nagyobb figyelmet fordítanak a kis- és középvállalatokra, ipari és mezőgazdasági szövetkezetekre, amelyek még nem kellően kapcsolódtak be ebbe az akcióba. A kedvezményes export- fejlesztő beruházási hitel, amelynek 6 százalék a kamata, a lejárat pedig 12 évig terjed, továbbra is csak a nettó devizahozamból 3—5 év alatt megtérülő, jövedelmező vállalkozásokra nyújtható. Változatlanul fennmaradnak azok a kedvezmények (nyolcéves forgóalap-hitel, 6 százalék kamat), amelyek segítségével a meglevő kapacitásokat jobban kihasználják, s így túlnyomórészt beruházás nélkül hajtanak végre fejlesztéseket. Az általánosnál kedvezőbb feltételekkel nyújt hitelt az MNB a lakosság jobb ellátását, a szolgáltatások fejlesztését, a létszám csökkentését, az ipar területi fejlesztését, az építő- és szerelőipari kapacitások feszültségeinek csökkentését szolgáló beruházásokhoz. A mezőgazdaságot érintő hitelkedvezmények kibővültek a nagyüzemi zöldség- és burgonyatermelés növelését szolgáló öntözőtelepi beruházásokra évi 6 százalék kamattal nyújtható hitelekkel. A kormány mind a nagyüzemi, mind a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatásával, a részükre nyújtott kedvezménnyel ösztönöz az idei feladatok teljesítésére. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés, a tejtermelés, > a zöldség-, burgonya- és gyümölcstermelés bővítéséhez beruházási és forgóalap-hitelt nyújtanak. Hz ügyintézés egyszerűsítése A külföldi hitelműveletekről, a hitelnyújtásokról és hitelfelvételekről szólva elmondotta, hogy az év során még egy-két nagyobb jelentőségű hitelmegállapodást tervezünk, kivárva annak legjobb feltételeit. Folytatjuk hitelek felvételét a KGST-n belül is a Nemzetközi Beruházási Banktól. Elsősorban a fejlődő országoknak nyújtott hiteleinket a tervnek megfelelően bővítjük. Az idén is aktív árfolyampolitikát folytatunk. 1977 elején a forint általános föl- értékelésére nem volt szükség. Továbbra is megfelelően kell követnünk azonban a tőkés valuták pénzpiaci árfolyamainak egymás közti arányait, és amikor szükséges, az egyes valuták forint- árfolyamait csökkenteni, illetve emelni fogjuk. Végül arról szólt, hogy foglalkoznak a bank és a vállalatok közti ügyintézés egyszerűsítésével, megvizsgálják a bank és az állampolgárok közötti ügyintézés, valamint a bank belső adminisztrációjának egyszerűsítési lehetőségeit is. A kiskörei víztározó leendő csatornájára fölüljáró készül Mezőtúr és Túrkeve között. A szolnoki Aszfaltútépítő Vállalat örményesi üzemének dolgozói a terelőutat építik. Fotó: MG Bővíti exportját a szolnoki Háziipari Szövetkezet Az előzetes számítások szerint jó évet zárt a szolnoki és újszászi részlegében ötvenöt dolgozót, valamint a megye tizenhét településén százhatvan bedolgozót foglalkoztató szolnoki Háziipari Szövetkezet. Az előző évinél egymillió forinttal több, összesen 15 millió forint értékű gyermekruhát gyártottak 1976-ban belföldi értékesítésre. Ezt a munkát a bedolgozók végezték, ugyanakkor a két részlegben munkálkodók elkészítettek 76 ezer köntöst a holland Hower kereskedelmi cég részére. Exporttervük túlteljesítésével az 1976-ra tervezett 24 millió helyett 27 millió forint árbevételt értek el. Ebben az évben mintegy 7 százalékkal kívánják növelni a termelést, tovább bővítve az exporttevékenységet. Tavaly havonta hat-hétezer, az idén már nyolcezer köntöst szállítanak holland partnerük részére. A második félévben bérmunkában hálóingeket is gyártanak NDK- exportra. A hazai kereskedelem pedig már az első félévre megállapodott a szolnoki Háziipari Szövetkezettel 95 ezer gyermekruha, napozó és különböző játszó-garnitúra szállítására. Dohánypajtából tehénistálló A tiszaszőlősi Petőfi Tsz- ben az idén két és fél millió forintot fordítanak új gépek vásárlására. Elsősorban kombájnokat és a meglévő gépekhez munkaeszközöket vásárolnak. A szövetkezet a dohányt tavaly a tiszafüredi tsz-szel együtt termesztette. Ennek eredményeként Szőlősön feleslegessé vált két dohányszárító pajta. Ezeket ebben az évben — kis ráfordítással — tehénistállóvá építik át: mintegy 100 szarvasmarhát lehet majd az épületekben tartani. Zárszámadás Nagyivánban A juhtenyésztők továbbra is versenyben Három falu — Tiszaigar, Tiszaőrs és Nagyiván — szövetkezeti tagsága gyülekezett tegnap délelőtt a nagyiváni művelődési házban, a tisza- őrsi—nagyiváni téesz zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésére. Az eseményen ott volt dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese és Szalai István, a tiszafüredi járási párt- bizottság titkára is. A jelenlévőket Szalai László, az üzem főmezőgazdásza köszöntötte, majd Bugán Mihály, a termelőszövetkezet elnöke értékelte az 1976-os munkát, és ismertette az idei tervet. A beszámolóból kitűnt, hogy a második éve közösen dolgozó gazdaság — az időjárás nehézségei ellenére is — jó eredménnyel zárta az 1976-os esztendőt. Igaz ugyan, hogy a különben is száraz időjárással küszködő üzemet most az átlagosnál is jobban sújtotta az aszály. Ez meglátszott a termelési eredményeken is, mert hiába születtek meg idejében a kieséseket ellensúlyozó intézkedések, a növénytermelés nem tudta teljesíteni tervét. Az előrelátó tervezésnek, a jó munkának köszönhető, hogy irigylésre méltó eredmények születtek az állattenyésztésben. A hízósertés mellett különösképpen a juh- tenyésztési ágazat remekelt. A több eladott gyapjúnak és az emelkedő bárányszaporulatnak jelentős része volt abban, hogy az üzem 6 millió forint többletbevételhez jutott. A sikerből kivették részüket a szarvasmarha-tenyésztők is, mert a létszámnövelés mellett befejezték az állomány TBC- és brucella mentesítését is. Természetesen lelkiismeretesen dolgoztak a gépesítési és az építési ágazatban is, hiszen a tsz végül is 10 millió forintos szövetkezeti eredménnyel zárta a múlt évet. Az idei tervekről Bugán Mihály elmondta, hogy a termelés 12 százalékos fejlesztését tűzték ki célul. Méghozzá úgy, hogy az úgynevezett kockázatos növények, — mint például a zöldségfélék — jó helyet kapnak a vetésszerkezetben. A szarvasmarha-létszám növelése mellett a juhtenyésztésre fordítanak az átlagosnál jóval nagyobb figyelmet. Ezt bizonyítja az is, hogy a 7 millió forintos beruházási tervben két 600 férőhelyes juhhodály és egy 200 férőhelyes tehénistálló szerepel a fő helyen. Az elnöki értékelés után az ellenőrző-, a nő-, és a döntő- bizottság jelentését hallgatta meg a közgyűlés. Ezt követte a szövetkezet legjobb szocialista brigádjainak és kiváló dolgozóinak kitüntetése. A vitában többen szót kértek, véleményt mondtak. Dr. Bereczki Lajos a megyei párt-, valamint a tanácsi veztés nevében üdvözölte a termelőszövetkezet tagságát, és köszönetét mondott az 1976-os esztendő munkájáért. Az elismerő szavakhoz néhány jó tanácsot is mellékelt. Javasolta, hogy a gazdaság továbbra is nagy gondot fordítson a zöldségtermesztésre, a háztáji gazdálkodás segítésére és a legelő- gazdálkodásra. Ez utóbbi témát nem véletlenül mondta a megyei tanács elnökhelyettese, hiszen a tiszaőrs— nagyiváni Petőfi Tsz-ben a talajadottságok is erre kényszerítők. A tudományosan megalapozott termelési tevékenység azonban jó részt még a természeten is ki tud fogni, hiszen ilyen körülmények között egyik legjövedelmezőbb ágazat a juhtenyésztés. — Ha ezt valaki feismeri, mint ahogy a Petőfi Tsz már tudja, akkor a legjobb körülmények között dolgozó gazdaságokkal is versenyben maradhat. A borkészítés boszorkánykonyhájában Csak beszéljen borásszal az ember! Hajnaltól napestig hallgathatja, hogy mi minden történik az itókával mire a pohárba csurránhat. A Délalföldi Pincegazdaság tiszakürti pincészetének vezetője Tőzsér József még ezt is helyesbíti. — A bor kezelését szőlő korában kell elkezdeni. Ugyanis meg kell őrizni a penészedéstől. Amelyiket nem sikerült, azt külön kell válogatni. És nem utolsó sorban csak tiszta edénybe szabad szüretelni. Aki már volt szüreten, az tudja, hogy nem egészen így megy minden. Viszont attól kezdve, hogy kisajtolják a szőlő levét precíznek kell lenni, mert különben nem kívánatos dolgok. történnek. A tiszta must hordóban forr, amelyet a „murci” üle- pítése után fel kell töltögetni, egyrészt, hogy be ne melegedjék, másrészt pedig, hogy ne ecet vagy tejsavassá váljon az erjedés. Amikor befejeződött a forrás, ismét feltöltögetés következik, mert amíg a mustnak az oxigén élet, a friss bornak halál. A kénsavszint beállítása után újabb ülepítés, majd pedig az állóképesség megállapítása történik. Ezt legalább két fejtés követi, és amikor végre minden . nem kívánatos anyagtól megszabadították az innivalót, jön a házasítás. (Lehet, hogy a leírás nem pontos, de ahhoz bizonyára eléggé bonyolult, hogy a hétköznapi halandók kedvét egy életre elvegye a „borászkodástól”.) Szóval a bortörvény alapján, ha a fajta és a termőhely is szerepel a minőségi nedűt tartalmazó palack címkéjén, a bor 70 százalékának eredeti fajtának kell lennie. No de ezzel egyenlőre még mindig nincs üvegben az ital. Az előbbi módon „kiházasított” borunkat még derítik, szűrik, belekeverik a stabilizáló szereket és csak ekkor jöhet a palackozás. Tőzsér Józseféknél Jánoshalmán „ősidők óta” mindenki ezt a foglalkozást űzte. Nem véletlen, hogy 1950-től kezdve ő a tiszakürti pincevezető. Egyik fiatal kollégája, Kovács István, hetedik éve pincemester ugyanitt. Saját bevallása szerint véletlenül került a pályára, de édesanyjának már nagyon régen ez a munkahelye. Ügyhogy volt ami segítse a véletlent. Amennyire smucignak tartja a köznyelv a skótokat, annyira iszákosnak a pincemestereket. Tőzsér József és Kovács István mosolyogva tiltakozik. — Ugyan kérem! Ha valaki egy kicsit is jobban szereti az italt, mint szabad, az nem tud egy-két évnél tovább megmaradni a pince közelében. Hiába van itt előttünk több ezer hektó bor, ismerni kell a mértéket. Hazudnánk azonban, ha azt állítanánk, hogy a pincegazdaság összes dolgozója ugyanezt az elvet vallja. A pincemestereknek az időszaki munkásokkal gyűlik meg leginkább a baja, főképp szüret idején, hiszen akkor vannak legtöbben. Kovács István meséli. — Az öreg Mihály titkára nem jöttem rá az istennek sem. Elzártam előle mindent, zsebemben hordtam az összes kulcsot, de alig múlt délelőtt kilenc óra, már látszott rajta, hogy ivott. Dolgozott ő, „egyébként” semmi baj nem volt vele, de csak nem hagyhattam annyiban. Végülis kiderült, hogy az öltözőszekrényében tartja az üveget. Képes volt otthonról bort hozni, hogy legyen mit szopogatnia! Idáig eljutva semmiképpen sem lehet kihagyni azt a kérdést, hogy a pincemestereknek mi a kedvenc italuk? A válasz egyszerre, gondolkodás nélkül így hangzik: — A kadarka! Tőzsér József magyarázattal is szolgál. — Egy igazi jó tiszakürti kadarkában megtalálható az enyhén vaníliára emlékeztető íz, valamint a mezei virág illata. Elmondható ez a kövidinkáról is, azzal a különbséggel, hogy kóstoláskor harmonikus, enyhén kesernyés, kellemes íz érezhető. Aki mindezt nem érzi, az vagy nem valódi kadarkát, kövidinkát iszik, vagy pedig nem való Tiszakürtre pincemesternek. Braun Ágoston
