Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
1977. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 D rázós témákról, a népi ellenőrök megbecsüléséről, a szakértelemről A tágas dolgozószobában akta, akta hátán, az asztalokon, a fotelekben, a szőnyegen. A megyei NEB elnöke, Csibrány Mátyás ingujjra vetkőzve szortírozott, jegyzetelt, összesített, mielőtt beszélgetni kezdtünk. — Az év eleje ilyen. Egyszerre kell a mögöttünk hagyott évet (éveket) és az előttünk lévőt végiggondolni. Hogyan is oszlott meg a munka 2 ezer 300 népi ellenőrünk között, mit és hol ellenőriztünk az elmúlt évben, a 160 vizsgálat után milyen következtetésekre jutottunk, mi lett a 120 közérdekű bejelentés, panasz sorsa? —A számadás végeredménye tehát: rengeteget dolgoztak. — Nem tétlenkedtünk, én is úgy érzem. — Az elmúlt hetek 10—12 órás munkanapjai után fáradtan, de egy gyorsan múló másodpercig tartó elégedettséggel mondta: — Voltak igen rázós témavizsgálataink az elmúlt években. Az országos vizsgálatokhoz kapcsolódva és a magunk választotta területek ellenőrzése során jó néhány orvoslást követelő negatív jelenséget tártunk fel: alaposan körbejártuk az igények mögött kullogó lakáskarbantartó szervek. munkáját, a megye városainak joggal kifogásolt köztisztaságát. Meggyőződésem, hogy reális képet festettünk a belső ellenőrzés alig javuló színvonaláról, formalitásáról, a szocialista együttműködést sértő szerződéskötésekről, a monopolhelyzetben lévő vállalatok diktálta egyoldalú feltételekről... — Csak regisztráltak? — Az állami ellenőrzés rendszerén belül a legszélesebb hatáskörű jogosítványnyal ruházták fel a szervezetünket. (Az államhatalmi szerveken, az ügyészségeken és a bíróságokon kívül szinte minden területen ellenőrizhetünk.) De csak a helyzet feltárásáig, a visszásságok okainak felkutatásáig, az orvoslásuk kiprovokálásáig mehetünk el. S ez éppen elég. Vizsgálataink eredményéről, következtetéseinkről tájékoztatjuk az ellenőrzött egységeket, sőt tanulságképpen a hasonló szerkezeti felépítésű és profilú vállalatokat, szövetkezeteket is. Természetesen a felügyeleti szervekhez, s ha kell, a KNEB-en keresztül, az országos hatáskörű intézményekhez, jogalkotókhoz is továbbítjuk észrevételeinket. A személyes felelősségre vonás bármilyen formáját csak a legvégső esetben kezdeményezzük. Az elmúlt három évben 49 fegyelmi, 30 kártérítési, 105 szabálysértési elBeszélgetés a megyei NEB elnökével járást kezdeményeztünk, tizenhat vétkesnek vélt személy ellen pedig büntetőeljárást indítványoztunk. — Csak a negatív jelenségek, csak a hibák után kutatnak? — Ezt nem mondanám. Nem önkényesen válasszuk ki a vizsgálati témákat. Igyekszünk a párt- és kormányhatározatok nyomában járni és maradni. Megnézni, hogy a megfontolt és előrelépést szorgalmazó döntések hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. Nyilvánvaló, hogy az ellentmondásokkal feszített, problémás területeken kötelességünk elsősorban kutatni. — Talán ez az oka, hogy a közvélemény az ügyészségi, rendőrségi és a népi ellenőrzési vizsgálatokat egy kalap alá veszi? Sokan úgy vélik hol megjelennek, ott már valami nem stimmel... — Amióta népi ellenőr vagyok, s ennek tizenkilenc esztendeje, milliószor tapasztaltam, hogy nem eléggé, vagy nem jól ismernek bennünket. Nem . egyszer fogadtak már azzal, „kiért jöttek?” A torz elképzeléseknek van egy másik véglete. Vannak, akik a laikusok gyülekezetének tartják szervezetünket, amely valóban sajátos, s semmiben sem hasonlít a többi ellenőrző apparátushoz. A megyében tíz bizottságunk van nyolcvankét NEB-taggal, akiket a közigazgatásilag megfelelő tanács választ és akik esküt tesznek. Ennek a kis irányító és szervező apparátusnak a társadalmi bázisa, a népi ellenőrök népes tábora. Nem profi ellenőrökből áll, hanem egy-egy szakma magas fokú művelőiből, akár diplomájuk, akár szakmunkásbizonyítványuk van. Végtére is rajtuk múlik a munkánk. Rajtuk áll, vagy bukik a vizsgálatok eredményessége, az ő lelkiismeretes munkájuknak, nem egy esetben makacs kitartásuknak köszönhető, hogy megállapításainkat még az ellenőrzött szervek sem vitatják, sőt nem egyszer meg is köszönik, még akkor is, hogyha ezek a megállapítások nem éppen hízelgőek. — Mindezt teszik köszönöm szépenért. — Igen. Van közöttük nem egy igazságügyi szakértő, aki nek a véleményét — ha ilyen minőségben dolgoznak — jól megfizetik. Mint népi ellenőrök ugyanezt a tevékenységet, ugyanolyan magas színvonalon társadalmi munkában folytatják. Bármikor, készséggel. — Nem okoz konfliktust, hogy a népi ellenőr is csak munkaidőben tud dolgozni? — Általában nem. Há kikérjük, felettese köteles elengedni a munkahelyéről, de erre még egyetlen vezetőt sem kellett figyelmeztetni. (Egyébként ez egy évben egy egy népi ellenőrnek általában 3—4 napot jelent.) — Hogyan lehet népi ellenőr valaki? — Arra törekszünk, hogy minden szakma képviselve legyen. A munkahelyi vezetőktől kérünk javaslatot, ha az illető vállalja, kezdetben eseti megbízásokat kap, s amennyiben találkozik az elképzelésünk, hosszútávon is számítunk a munkájára. — Megbecsülésük, elismerésük? — A néhány évvel ezelőtti állapothoz képest bővült a jutalmazási lehetőség. Néhány éve alapították a Kiváló népi ellenőr kitüntetést, az emlékplakettet. A többi a szokásos: jutalomüdülés, pénz, a társadalmi munkát elismerő plakett, oklevél. De úgy érzem, még mindig szűkre szabottak a keretek... — A legutóbbi megyei tanácsülésen számolt be a népi ellenőrzés háromévi munkájáról és ekkor fogadta el a testület az idei tervüket. — Igen, de ennek egy része már nem terv, nem elképzelés, hanem napi „parancs”. A katonás kifejezés némi magyarázatra szorult volna... de a végszóra belépett az előszobában dolgozó fiatalasszony, aki egy személyben az elnök memóriájának „karbantartója”, a gépíró, az ügyintéző, az adminisztrátor és figyelmeztette: Csibrány elvtárs már várják a munkabizottságban. A figyelmeztető mondat kommentárjából megtudtam, hogy a fogászati ellátás helyzetének vizsgálatát előkészítő és irányító munkabizottság már dolgozik. De a jóváhagyott terv tíz vizsgálati témája közül az év első hónapjaiban nemcsak ennek a területnek a felderítéséhez láttak hozzá. Munkához kezdtek a pedagógusok élet- és munkakörülményeit és a lábbeliellátást vizsgáló népi ellenőrök is. K. K. S iu A rókócziújfalui általános iskolában, jelentős részben társadalmi munkával, építettek egy csapatotthont - hétvégi faházból. Az egyébként is mintaszerűen parkosított iskolaudvarnak hangulatos színfoltja lett a házikó Falugyűlések, szövetkezeti lakótelepek, közművelődés II népfrontmozgalom és a fogyasztási szövetkezetek együttműködéséről A Hazafias Népfront és a SZÖVOSZ vezető testületéi többször foglalkoztak a népfront- és a fogyasztási szövetkezeti mozgalom együttműködésének kérdéseivel. Az a vélemény alakult ki, hogy a közös feladatok sikeres megoldásához a lekóterületek fejlesztése, a lakosság jó színvonalú ellátása, a meglévő termelési erőforrások fel- használása, a szövetkezeti mozgalmi tevékenység, valamint a politikai munka összehangolása terén eddig elért eredmények mellett elengedhetetlen a szoros együttműködés továbbfejlesztése. Ennek érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége most együttesen kialakított ajánlásokban fogalmazta meg a népfront és a fogyasztási szövetkezetek helyi és megyei szervei számára az együttmuKö- désben legfontosabb feladatokat. Kiemelt feladatként szerepel az ajánlásokban, hogy a tanácsok, a helyi népfront-bizottságok és a fogyasztási szövetkezeti szervek rendszeresen egyeztessék város-, illetve községpolitikai tevékenységüket a lakosság széleskörű bekapcsolása érdekében. Kezdeményezzenek közösen falugyűléseket, városkörzeti tanácskozásokat, s különös gonddal segítsék a társközségek, a városhoz kapcsolt községek, a körzeti népfrontbizottságok munkáját. A nőpolitikái határozatok végrehajtásában is vannak közös feladatok: így a fogyasztási szerkezet korszerűsítése megfelelő árukínálattal, a háztartási munkát könnyítő áruválaszték, a gyermekek, a diákok étkeztetésének, egyáltalán a közétkeztetésnek a további szélesítése, a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások bővítése. A népfront-bizottságok sokat tehetnek a kertbarátmozgalom pártolásával az élelmiszer-, a zöldség- és a gyümölcsellátás javításáért. Ajánlják azt is a két mozgalom vezető testületéi, hogy a népfront is támogassa a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek megalakulását és működését. A népfront-bizottságok és a szövetkezeti szervek széleskörű együttműködést valósítanak meg a közoktatás, a közművelődés és a politikai ismeretterjesztés kiszélesítésében, a gyermek- és művelődési intézmények fejlesztésében. Arra is felhívják a figyelmet az ajánlásokban, hogy segítsék elő a tömegsport — kocogás, stb. — kibontakozását. Űj települések születnek A vártnál gyorsabban hanyatlik a Duna—Tisza közé- zének tanyavilága. Az agrárgazdálkodás korszerűsödése, a szántóföldi termelés szakosodása sietteti a pusztai életforma felszámolását. A gazdaságok — és példájukat most a termelőszövetkezetek is követik — a külterületi lakosokkal egyetértésben bontották le a tanyákat, s építették fel á közbeeső településeken, vagy létesítettek újabb falut a munkahelyek közelében. így épült fel például Kunfehértó, amelynek minden épülete új, s több utcasorból áll. Az összevont települések közművesítéséről, szociális ellátottságáról is gondoskodnak az állami gazdaságok. „Kis Hortobágy" lói telelnek a túzokok Borsod megye déli részén a „Kis Hortobágynak” nevezett nagykiterjedésű legelőkön, Gelej, Mezőkeresztes, Tiszadorogma környékén túzokok tanyáznak. A túzokcsapatok tíz-tizenkettes csoportokban tűnnek fel a hófödte síkságon. A magas hóban nem „gyalog járnak" táplálék után, hanem több kilométert is repülnek, de aztán megtérnek a vadászok által jól ismert és nyilvántartott telepeikre. Az utóbbi napokban végzett megfigyelések szerint mintegy negyven túzok telel Borsodban. Crossbar — „■— Csókolom, nagymama? Esett-e sok hó? Jaj, csak azért, mert a héten fölszaladunk Pestre! Mit vigyek drágám? Gondolkozzon csak nyugodtan. Vár ez a telefon, nem szalad el. Hogy, hogy sok? Édes nagyikám, nem otthonról telefonálok! Persze, bentről, a hivatalból. Nem kell engem tanítani! Szóval vigyek egy kis jász-kenyeret, meg libahájat? Meglesz, nagyi, csókolom. * * * Panaszkodnak a vállalati pénzügyesek, főkönyvelők. Ugrásszerűen növekszik a telefonszámla havonta. Pedig ugyanannyi ember dolgozik, ugyanannyi készülék van, s a telefonon elérhető partnerek száma se szaporodott annyira, mint a havi telefon- számla után hihetnők. de ki fizeti? Nem, tényleg semmi se változott nagyot. Csak van crossbar. Némelyek — kis cégeknél többen, nagyoknál kevesebben, tessék belegondolni — szeretik a crossbart. És jobban tudják más városok hívószámát, mint a fodrászukét. Nyíregyháza 56, Zalaegerszeg 92... Pest a legegyszerűbb. Csak egy egyes, s tárcsázható a hat szám. S egyre növekszik a számla a vállalatnak. A vállalatnak, amely — lévén szocialista, állami vállalat — mindannyiunké. Nem, nem vagyok krajcáros, ne tessék mondani. Gyógyítható a crossbar-betegség. Fegyelemmel, önfegyelemmel és öntudattal. Ami minden állampolgárnak van, ugye? — só — T örleszteni akarok — lihegte vadul Sáfrány Emánuel ifjú feleségének, Sáfrány Emánuelné, született Bunfenc Hildának, egy kopott lámpa sárga fénye mögött, és egy építkezési gödör előtt. — Te csacsi... Te mohó ördög — túrt bele Sáfrány Emánuel ifjú felesége, született — lásd mint fent — az ifjú férj hajába. — Várj egy kicsit... Itt és így mégse lehet... — Törleszteni akarok — szorította olyan keményen magához Sáfrány Emánuel ifjú feleségét, Sáfrány Emá- nuelnét, született Bunfenc Hildát, hogy az alig bírta kinyögni pironkodó suttogással: — Néhány hét, legfeljebb hónap és felépül a mi kis otthonunk, akkor törleszt- hetsz nekem is, az OTP-nek meg az államnak is. Mindig törleszteni fogunk — harapta meg Sáfrány Emánuelné, született Bunfenc Hilda az ifjú férj, született Sáfrány Emánuel fülcimpáját. — Törleszteni szeretnék — siránkozott egy kopott lámpa sárga fénye mögött és néhány szürke fal előtt Sáfrány Emánuel, de Emánuelné, született, mint fentebb, pihegve és könnyes szemmel borult a már nem ifjú férje mellére és úgy picsogta: — Ezért szeretlek, ezért a makacs és nem lankadó szerelmedért ... De Emánuel, ha már eddig vártunk, várjunk még. Néhány hét, legfeljebb néhány hónap... Ne itt és most. Majd akkor, amikor végre felépül, a mi kis otthonunk, akkor tör- lessz nekem, az OTP-nek, s az államnak. Lesz két gyerekünk és sok-sok boldog éven át fogunk törleszteni... Jó? — Jó — bólintott rezignál- tan Sáfrány Emánuel és karon fogta feleségét, Sáfrány Emánuelné, született Bunfenc Hildát és hazamentek a szülői házhoz. Ki-ki a saját szülői házához. — Törleszteni kellene... Hát kellene — hagyta helyben, apró kis ásítást elnyomva, férje megállapítását Sáfrány Emánuelné, született Bunfenc Hilda, amikor ott álltak a már tető alatt álló otthon előtt. Aztán elmosolyodott. Furcsa férfi ez áz Emánuel. Hogy mik nem jutnak eszébe ennyi év után még mindig. Milyen is lehet az? — tört fel benne a gondolat, de gyorsan elpirult, s rángatni kezdte férje karját... — Gyere, Emánuel... Majd, ha beköltöztünk végre, most már valóban csak néhány hét, esetleg hónap, akkor ... akkor majd törlesz- tünk. Az OTP-nek is, az államnak is és ... — ... és én neked — vi- gyorodott el Sáfrány Emánuel, hogy észrevette, mint pirul el kis csitriként őszülő asszonya, azazhogy felesége, aki olyan makacs és kitartó, mint egy öszvér, s olyan mint egy apáca. Az istentől várja a csodát és a két gyereket... Na gyerünk. Addig már csak kibírjuk — mérte fel tárgyilagosan az épületet Sáfrány Emánuel és belekarolt született Bukfenc Hildába... — .. .mert azt tudom érted, azt tudom, hogyan kell fizetni az OTP-nek ... írni tudok... De az állam... Az államnak hogyan és mivel „törlesszem ... Látod Hilda, ezt már elfelejtettem ... Te nem emlékszel véletlenül rá? — Sáfrány Emánuelné született Bunfenc Hilda töprengve húzta össze szemöldökét a hangulatos kis szoba mélyén — éppen egy hete költöztek be végre, a viszonylag gyorsan felépült lakásba — aztán megrázta a fejét... — Nem, Emánuel, nem tudom. Pedig érdekes volt, úgy rémlik. De hát neked jobban kellene tudnod, te akartál mindig törleszteni. Aztán tréfásan meglegy.in- tette a kanapén ülő férjét a nagykendővel... — Jaj, a huzat! Ne ... Hilda, tudod, hogy a huzat a halálom — mondta Emánuel és egy csekket vett elő: törleszteni kell. . írni még tud. Gyurkó Géza
