Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
1977. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 / KÖZGYŰLÉS ELŐTT A szövetkezeti demokráciáiéi Demokrácia! Jó, jó, de csak az éljen a demokrácia adta jogokkal, aki a kötelességét is teljesíti. Lövei István, a törökszentmiklósi Béke Termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetője mondta ezt a szövetkezeti demokráciáról, amikor beszélgettünk. De ne vágjak a dolgok elébe, mert találkozásunkat megelőzte egy nagyon alapos tájékoztatás, amelyet Balogh Pál, a gazdaság termelési elnökhelyettese tartott. 1. Január elsején múlt egy esztendeje, hogy négy gazdaság összeszövetkezett és létrejött TörökszentmiklÓ6on a Béke Tsz több mint 10 ezer hektár földön ezerhatszáz- nál több taggal. Igaz. papíron több mint ezerhatszáz tagja van a téesznek, de közülük munkaképes — a családtagokkal együtt — csak hétszázötven. Az egyesülést követően létrehozták a három fő termelési ágazatot: a növénytermesztést, az állat- tenyésztést, és a műszakit. — Egy ilyen nagy gazdaságban a tagoknak azt az igényét. hogy naponta találkozzon, beszélhessen az elnökkel, vagy helyetteseivel, lehetetlen teljesíteni. Ezért nem mellékes, hogy az ágazatvezetők, a brigádvezetők valóban vezetők-e a területükön. — Ez viszont nem jelentheti azt, hogy a vezető posztokat betöltők elszakadnak az emberektől. — Valóban nem. ez ellenkezne az elveinkkel. Tavaly két közgyűlést tartottunk, amelyeket brigádértekezletek előztek meg. így volt ez most, a zárszámadó- és tervtárgyaló közgyűlésünk előtt is, amely holnap lesz. Természetesen külön megbeszélés volt a nyári munkákban résztvevőknek is. Ezeken az értekezleteken mindig a gazdaság vezetői — elnök, főága- zatvezetők, elnökhelyettesek, főkönyvelő — az előadók. Az emberek viszont igénylik a gyakoribb megbeszéléseket, ezért olyan döntés született, hogy ezután negyedévenként tartunk brigádéntekezleteket. 2. Ebédidő volt. Vagy húszán ültek az étkezőben az asztalok körül. Ki szalonnát falatozott, ki meg éppen már az utolsó korty teáját hajtotta fél. Jól esett a meleg ital, a nyirkos időben. Beszélgettünk, jobbára az idősebbek vitték a szót. — Miért kell fizetni a háztáji kukaricaszár hazaszállításáért? — berzenkedett Hajdú Sándor. — Ingyen szolgáltatást a téesz nem adhat. Erre rendelet van. — magyarázta idős Polgár István. — Igen, csak az a baj, hogy a növényápolók bére meg nem nagyon emelkedik. Amikor beléptem 1959-ben 5 forint volt az órabér, mosit meg 7.50. Miért kapunk most kevesebbet a silórakásért, mint korábban a kis téeszben? — kérdezte Mészáros Lajos. — Emberek, a munkákat kategorizálták. Van aminek 7,50 az óradija, van aminek 9 és van aminek 12 forint, — szólt ismét az öreg Polgár. Lévai Sándor vette át a szót: — Kevesebb a termény is. öt mázsával, én mit kezdek, hogy adjak a háztájiból több állatot? — Nem í gy van az. Aki terményt kér 5 mázsát kap, aki nem, az vásárolhat minden megkeresett 100 forintból 27 forint értékűt, erre rendelkezés van. — hangzott a magyarázat. de Lévai nem hagy1 áTtofe- £ mof ~id. A példák „utánozhatok 4 akik ezt meg is teszik, az elismerése nem maradhat, nem is marad el! K. N. Erre egy pillanatra csend lett. — Nem volt brigádgyűlésük, ahol ezt megbeszélték volna? — kérdeztem. — Nem tájékoztatták magukat a vezetőség döntéséről? — Volt brigádgyűlés. — Amit a vezetőségi ülésen döntenek, igencsak elmondja *a brigádvezetőnk. — mondta Tóth Mihály. — De mégis akad, aki félreért valamit. A kerület egy csöndes irodájában váltottunk szót Loved Istvánnal. — Tagja vagyok a szövetkezet vezetőségének. Minden ülés után összehívom az embereket és elmondom miről volt szó. ök is elmondják a véleményüket. Tudja, mi nagyon sokat mondtuk, hogy már az egyesülés első esztendeje sem tanulóév. Ez igaz, mégis nagyon sók tapasztalatot csak menet közben szerezhettünk meg. — Például? — A nagy téesz már nagyon pontos, fegyelmezett munkát követel, kezdve a munkakezdéstől. Aki ezt nem tartotta be, felelősségre kellett Vonni. A mi maroknyi csapatunknak, hiszen csak százharminc gyalogmunkásunk van. sokat kell dolgozni. Általában mindig nyugodtan megbeszéljük, másnap ki mit csinál, mikor melyik asz- szony dolgozik szombaton meg vasárnap. — Miről volt szó a mostani brigádgyűlésükön? — Értékeltük a tavalyi esztendőt, megbeszéltük az idei terveket, szóba kerültek a tagok gondjai. Amit a tagok szóvá tesznek én arról tájékoztatom a vezetőséget. Csak nincs mindig igazuk az embereknek. Például nekünk egy évben 760 vagon műtrágyát kell kiraknunk. Aki nem vállalja vagy nem bírja már a vagonkirakást, az zúgolódik, hogy nem keres1, de a nehezebb munkáért jár több pénz. Az is panaszkodik a keresetre, aki a munkaidőt imitt-amott megkurtítja. Igaza van annak? Nincs. 4. — Hogyne ismernénk a terveket. Most 2800 liter tejet kell majd fejni tehenenként, — magyarázta Bojtok István tehenész. — A brigádgyűlésen megbeszéltük azt is, hogyan lehet ezt elérni. — És hogyan? — Szerintünk az improduktív állományt, ahogy a pénzügyi helyzet lehetővé teszi le kell cserélni. A takarmányozással nálunk nincs hiba. Törzsgárda van nálunk, tudjuk, pénz is csak annyi van, amennyi tejet fejünk. Érdekünk, hogy jól dolgozzunk. — Általában jól ismerik a szövetkezet dolgait? — Én minden brigádgyűlésen, közgyűlésen ott vagyok. Akit érdekelnek a szövetkezet ügyei, az mindent megtudhat. — Felszólal majd a zárszámadó közgyűlésen? — Még nem döntöttem, majd meglátom. A gépműhelyben az emberek egy pillanat alatt összegyűltek. A téma mindenkit érdekelt: hogy mennek a dolgok a szövetkezetben? — Most társultunk, hát vannak még hibák. Nem mindenki jó vezetőnek, ezt korrigálni kell, — mondta ki a véleményét idős Kovács István. — Az viszont jó. hogy a vezetőségben nem fejbólintó Jánosok ülnek. Vezetőségi ülés után a brigád összejön, aztán megtudja miről tárgyaltak. — A fejlődésnek van jó, meg van rossz oldala is. — vette át a szót Polgár Mihály. — Itt vannak a nagy gépek alkatrész meg sokszor nincs elég, meg nagyon I dat drága. Van más baj is. A kulturális alapra tagonként 750 forintot tehetünk. Mire ebből a nyugdíjasoknak kifizeti a téesz a támogatást, alig marad arra, hogy a jól dolgozókat kirándulásra vigyék, vagy üdülni küldjék. — Szóltunk erről most a brigádgyűlésen is, hogy a vezetőség tegye ezt szóvá a minisztériumban, meg a megyei szerveknél. — A brigádgyűlésen mi is csatlakoztunk a csepeliek felhívásához. A konkrét vállalást majd csak ezután tesz- szük meg, — szólt ismét Kovács István. — A téesz terveit ismerjük, de a vállalást meg kell fontolni, hogy érdemleges, meg teljesíthető is legyen. Az üzemi KISZ bizottság titkára Turba József. Magától értetődően sorolta, hogy ő részt vesz a vezetőségi üléseken, hogy a fiatalok érdek- képviselete biztosított a téeszben, hogy munkahelyi viták vannak. — ez természetes, — de például most az új munkabérrendszer kialakítása előtt is meghallgatásra talált a fiatalok véleménye. Aztán adott a szövetkezet a KISZ-eseknek szép klubot, most sportudvart csinálnak. — Azt kérdi mit adnak mindezért a fiatalok? Többségük szakmunkás, a traktorüzemben dolgozik. Megállják a helyüket. Talán a munkák minőségével van egy kis baj. Ezért most az akcióprogramunkba felvettük, hogy kiszélesítjük a DH-mozgalmat. A három ifjúsági szocialista brigádunk munkáját különösen figyelemmel kísérjük, és szeretnénk újabb brigádokat is létrehozni. Lezajlottak az alapszerve- vetkezeti demokrácia fejlesz- gyfllések. Kovács János párt- titkár szerint: — A legtöbb szó az 1977. évi feladatokról esett. Egyébként csak példának mondom: a mostani közgyűlésünk meghívója mellé mindenki megkapta az 1976. évi gazdálkodás eredményeiről szóló és az 1977. évi feladatokra vonatkozó adatokat írásban is. Feszített a tervünk, nem lesz könnyű teljesíteni Ezért határoztunk úgy. mi kommunisták, hogy őrködünk a szövetkezeti demokrácia fejlesztésén, hogy az emberek jogai és kötelességei egyaránt érvényesüljenek. A mi demokráciánk elsősorban a kötelességek demokráciája. Ezért akarjuk még hatékonyabbá tenni a pártellenőrzést is. — Hogyan érvényesül nálunk a szövetkezeti demokrácia? — kérdezte vissza Kasza János tsz-elnök. — Szerintem még egy kis idő kell ahhoz, hogy minden jól szervezetten, olajozottan menjen egy ilyen nagy gazdaságban. Egy biztos javítani kell az információs rendszerünkön. Ehhez fel kell használnunk minden módszert, kezdve az üzemi híradótól, a faliújságokig, a kiscsoportos megbeszélésekig. Az is feladatunk, hogy már a döntések előkészítésében jobban bevonjuk a tagokat. Ebben a pártalap- szervezeteknek, a KISZ-nek, a bizottságoknak, a vezetőségi tagoknak egyaránt nagy szerepük van. Február 11-én, délelőtt 9 órakor a gépműhely közgyűlési teremmé alakul át. A szövetkezeti demokrácia egyik fórumára, a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésre kerül sor. Hogy élnek majd a fórumadta lehetőségekkel a Béke Tsz tagjai? Kiderül. Egy biztos: van miről beszélniök. Varga Viktória A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában készülnek azok a széles sávú mikrohullámú tévé-közvetitőláncok, amelyeket már évek óta szállít hazánk a Szovjetunió megrendelésére. Az idén ebből - Druzsba TV-láncból - két, nyolcállomásos komplett berendezést szállítanak, közel 85 millió forint értékben. Feladat: a tömegsport, a turisztika fellendítése Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A KISZ Központi Bizottsága tegnap ülést tartott dr. Ma- róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának elnökletével. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a párt Központi Bizottságának titkára, jelen volt Polinszky Károly oktatási miniszter és Beckl Sándor, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. Az ülésen megtárgyalták Fejti Györgynek, a KISZ KB titkárának előterjesztésében az ifjúsági tömegsport és turizmus helyzetéről szóló jelentését, valamint azt a javaslatot, amely a KISZ feladatait határozza meg az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalomban és az ifjúsági turizmus fejlesztésében. A KISZ KB megállapította: az utóbbi esztendőkben előtérbe került az ifjúság testnevelésének és sportjának ügye. A párt-, állami szervek, társa- dalfni szervezetek döntései és tevékenysége nyomán számos olyan intézkedés született, amely elősegítette az iskolai testnevelés, az ifjúsági tömegsport feltételeinek javítását. Az utóbbi két évben — társadalmi összefogással — mintegy 270 tornaszoba, tornaterem, többszáz iskolai sportudvar, és 14 uszoda éoült. Az eredmények, a fejlődés ellenére az ifjúsági tömegsport és az iskolai testnevelés még mindig nem kap társadalmi jelentőségének megfelelő figyelmet, az egyéni és a társadalmi szemlélet további formálására van szükség. A sportolás személyi, tárgyi és anyagi feltételei ma is jórészt a minőségi, a verseny- sportot szolgálják. A KISZ- es sportmunkát is javítani kell: a tapasztalatok szerint ugyanis a szervezetek egy része nem ismerte fel az ifjúsági tömegsport fontosságát, figyelmen kívül hagyja a sport személyiség és közösségformáló erejét. A KISZ IX. kongresszusa jelentőségének megfelelően foglalkozott az ifjúság sportolásával, és állást foglalt az Edzett Ifjúságért tömegsport akciónak átfogó tömegsportmozgalommá fejlesztése, valamint a dolgozó és a tanuló fiatalokat egyaránt mozgósító turisztikai rendszer kialakítása mellett. A KISZ Központi Bizottsága határozatában hangsúlyozza: az ifjúsági szövetség, politikai felelősségéből adódóan részese annak a társadalmi munkamegosztásnak, amely az ifjúság testnevelését és tömegsportját hivatott fejleszteni. A KISZ fontos feladata a szemlélet formálás, annak megértetése, hogy a testnevelés, a tömegsport, a turisztika fellendítése személyes érdekünk és nemzeti ügyünk. Részt vesz az iskolai testnevelés feliteteileimek javításában: a 6—26 éves korú fiatalokat átfogó, az ifjúsági tömegsport minden formáját magában foglaló Edzett Ifjúságért tömegsport- mozgalom kialakításában, irányításában, működtetésében, céljainak valóra váltásában. A KISZ-szervezetek feladata, hogy akcióprogramjaikban fogalmazzák meg a tö- rpegsport-mozgalommal kapcsolatos tennivalóikat, adjanak ezzel összefüggő egyéni megbízásokat, a KLSZ-tagok munkájának megítélésénél térjenek ki ezek értékelésére is. Töirekvésük, hogy minél wbb KISZ-en kívüli fiatalt nyerjenek meg a tömegsport mozgalomban való részvételre, -a KISZ tagok pedig kötelességüknek tekintik a részvételt. A karcagi Magyar-Bolgár Barátság Tsz seprűkészítő üzemében naponta 300 darab cirok- és vesszőseprű készül. Termékeik nagy részét a Vegyiárú Nagykereskedelmi Vállalat vásárolja meg. Húszmilliós beruházás a „Tarnamentiben” Egyik legnagyobb beruházását, a korszerű állattenyésztés feltételeit biztosító tehenészeti telep építését befejezik az idén a jászdózsai Tarnamenti Tsz-ben. A csaknem 20 millió forint értékű beruházás „alapozását” a kivitelezéssel megbízott Jászsági Építőipari Szövetkezet három évvel ezelőtt kezdte el. A korszerű fejő-, önetetős berendezésekkel, központi fűtéssel ellátott létesítménnyel a tsz — amelynek szarvasmarha-állománya meghaldja az ötszázat — minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtett az állattenyésztéshez. 1975-ben átadták a két tehénistállót, tavaly elkészült a 100 férőhelyes profilaktóriumos önetetős borjúnevelő. Az idén — a beruházás befejező szakaszában — egy újabb 100 férőhelyes borjúnevelőt „hoznak tető alá”. Befejezik a telep szociális létesítményének, a hideg-meleg fürdő, a mosdók, a korszerűen felszerelt öltözők építését is.
