Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

1977. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Negyvennégy új szakkönyv Mezőgazdasági könyvhónapi megnyitó Tiszafüreden SoóS Gábor államtitkár mondott beszédet Február: a mezőgazdasági könyvek hónapja. A hónap Szolnok megyei megnyitóját tegnap Tiszafüreden, a Tisza Filmszinházban rendezték meg. Az ünnepi eseményre a megye sok településéről érkeztek mezőgazdasági szakem­berek, könyvtárosok, kereskedők. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár, dr. Bereczki La­jos, a Szolnok megyei Ta­nács elnökhelyettese, Matuz János, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága gazdaság- politikai osztályvezető-he­lyettese, dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója, Oláh János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Mándi Sándor, a ti­szafüredi járási pártbizott­ság első titkára, dr. Kurucz Gyula, a Szolnok megyei Agrártudományi Egyesület elnöke, továbbá Tiszafüred párt- és állami vezetői. Megnyitó előadást dr. Soós Gábor tartott, amelyben a mezőgazdaság időszerű szer­vezési, irányítási feladatai­ról, a termelékenység növe­lésének fontosságáról szólt. Többek között hangsúlyozta: — A mezőgazdaságban dolgozók száma egyre csök­ken, ebből következik, hogy a tsz-ekben, az állami gaz­daságokban csak gazdag szakismerettel rendelkező dolgozók képesek megfelelni a növekvő követelmények­nek. A folyamatos szakmai képzés, a tudás állandó gya­rapítása nélkülözhetetlen. Hogy mindez milyen súly- lyal esik a latba, arra az alábbi adatokat közölte az államtitkár: az ország idei összesen 2,5 milliárd dollár értékű export tervéből 968 millió dollár „jut” a mező- gazdasági és az élelmiszer- ipari termékekre. Dr. Soós Gábor beszéde után az ünnepség résztvevői közösen megtekintették a Hortobágy Nemzeti Park életét bemutató filmet. Ezt követően a Járási Hivatal nagytermében Dr. Sárkány Pál megnyitotta a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó gondozá­sában megjelent művekből rendezett kiállítást és vásárt. A kiállításon a legnagyobb sikere — természetesen — a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából megjelent 44 új szakkönyvnek volt. Sok figyelem, nagy kézügyesség kell a munkához a jász­berényi Műszeripari Szövetkezetben: az idén 16 millió forint értékben mintegy 120 ezer miniatűr és középméretű gyen­geáramú relét illetve kapcsolót gyártanak. (T. F.) SZOLGÁLTA TÓHÁZAK Megvizsgálták a forgalmukat IGBOTRÖSZMájéltozlaló lön az új típusú Zetor Dr. Kopácsi Ernő, az AG- ROTRÖSZT vezérigazgatója tegnap tájékoztatta az újság­írókat 1977. évi mezőgazda- sági anyagi-műszaki ellátás­ról. A mezőgazdasági termelők idén a tavalyinál jobb ellá­tásra számíthatnak. Mintegy 30,6 milliárd forint értékű gép, alkatrész, műtrágya, növényvédőszer és egyéb termelési eszköz áll rendel­kezésükre. Mezőgazdasági gépekből — ártámogatással csökkentett mezőgazdasági áron — 7,8 milliárd forint értékű kész­let — vár eladásra. A gép- beszerzések forrása a követ­kezőképpen alakul: KGST re­lációból idén 130 millió ru­bel értékű gépvásárlásra szá­mít az AGROTRÖSZT, a hazai mezőgazdasági gép­gyárak adják az összes gép- beszerzés 40 százalékát, és tőkés importból mintegy 33 millió dollár értékű géphez jut a mezőgazdaság. Az AGROTRÖSZT eddig 6300 traktor beszerzésére kö­tött szerződést. Az új típusú Zetorból várhatóan 300 áll a gazdaságok rendelkezésére. Megállapodásra jutottak a Zetor—5748 jelű négykerék- hajtású traktor behozatalára is, ebből 1977-re 200-at vá­sárolt az AGROTRÖSZT. A Rába-Steiger traktorokból 200-ra kötött szerződést a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárral. Gabonakombájnból 2390- et szerez be idén az AGRO­TRÖSZT, a gépek nagyrésze az SZK 5-ös és az SZK—6-os típusokhoz tartozik. Vasúti kocsik Györbúl Nagy múltja van Győrött a vasúti kocsigyártásnak. A gyártó cégnek, a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár­nak ugyan már sok éve nem a vasúti kocsik készítése a fő profilja, de Győrött még az idén is többféle típusú vas­úti kocsikat gyártanak. Az 1977-es gyártási prog­ramban 30 első- és másod- osztályú, 29 postakocsi és 80 motorvonat pótkocsi gyár­tása szerepel. A személyko­csik a szudáni állami vas- utaknak készülnek speciális trópusi kivitelben. Szudán­nak az elmúlt években több mint 100 kocsit szállítottak Győrből. Több éve gyárta­nak a Rába-gyárban motor­vonat-pótkocsikat szovjet megrendelésre. Ezeket a ko- esikát a Ganz-MÁVAG-ban készült motorvonatokhoz kapcsolják. Az idén gyár­tott 80 kocsi is kényelmes, korszerű kivitelben készül. Először történt az ipari szövetkezetek életében: a megyei szövetség meg­vizsgálta a megyében mű­ködő szolgáltatóházak ki­használtságát, munkáját, és ahol szükséges, a fej­lesztés lehetőségeit is. A vizsgálatra az adott okot, hogy a negyedik ötéves terv időszakában nagyarányú fej­lesztést hajtottak végre az ipari szövetkezetek. Fölépült három gépkocsi szerviz és nyolc új szolgáltatóház. Hét szövetkezetnél az elektro­akusztikai, tizenegynél pedig a lakáskarbantartási szolgál­tatást vezették be. A KISZÖV műszaki osztá­lya, valamint a szolgáltatási és közgazdasági szakbizottság összesen harminc szolgálta­tóház tevékenységét vizsgál­ta meg a megyében. Mint az elnökség legutóbbi ülésén megállapították, a körülte­kintő tanulmányozás jól szolgálja a szövetkezetek és a lakosság kapcsolatát, a munka mennyiségi és minő­ségi javítását. Ugyanakkor megszabja azokat a legfon­tosabb feladatokat is, amelyeket helyenként a munkahelyek és a munka körülményeinek javítása érdekében feltétlenül meg kell tenni a mostani tervidőszakban. A tapasztalatok szerint ál­talában azoknak a szolgálta­tóházaknak megfelelő a ki­használása és munkaellátott­sága, amelyeket több ipari szövetkezet működtet közö­sen. Ilyen többek között a szajoli, a kisújszállási, a martfűi, a karcagi, a kunhe- gvesi, a két szolnoki, a jász­berényi és a jászapáti. Többségüket nem is két, hanem három-négy szö­vetkezet üzemelteti, s így több szakmában, sok­irányú lakossági igényt elégítenek ki. Megállapították azt is, hogy — valószínűleg koráb­bi, elhamarkodott döntés alapján — néhány szolgálta­tóház ma se felel meg ren­deltetésének, s különösen kis településeken igény se merül föl megfelelő mennyiségű munkájukra. Így van ez Jászdózsán, Tószegen, Jász- szentandráson és Űjszászon is. Ezeken a helyeken úgy ol­dották meg az épületek ki­használását, hogy benne kü­lönböző ipari termelőmunkát folytatnak, vagy bérbe adják termelő üzemeknek, szövet­kezeteknek. Az se ritka, hogy bizonyos szakmákban csökkent a la­kosság igénye. Egy kirívó — és a kor divatjáról árulkodó tény Jászboldogházáról: a különben jól működő szol­gáltatóházban megszüntették a férfi fodrászatot. A fölmérés alapján az Ipa­ri Szövetkezetek Szolnok me­gyei Szövetsége erőfeszítése­ket tesz a nagyforgalmú há­zak korszerűsítéséért, vala­mint néhány elhanyagolt, ré­gi üzemház felújításáért. Az is bizonyos, hogy az ötödik ötéves terv idején, és azután meggondoltabban és tervsze­rűbben szaporítják a megye szolgáltatóházainak számát. — sj — Zárszámadás és terv Cél: a szakember­képzés Szocialista szerződés egészségügyi főiskolával Tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei tanács egészségügyi és -szociálpolitikai osztályán dr. Pap János megyei főor­vos és dr. Károlyi György, az egészségügyi főiskolai kar igazgatója szocialista együtt­működési szerződést írt alá. Az együttműködésben az Or­vostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai kara és a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza kórház rende­lőintézete vesz részt. A me­gyei kórház a most érvény­ben lépő szerződéssel lénye­gében kétszeres oktató-kór­házzá lép elő, ugyanis a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem hallgatói már évek óta itt töltik gyakorlatukat, most pedig a főiskolai hallgatók a leendő diétásnővérek, intézet- vezető főnővérek szakmai gyakorlatát segíti elő a kór­ház. A közeljövőben havonta egy kis csoportot — 4—5 hall. gatót fogadnak Szolnokon, s őket a tapasztalt szakembe­rek mellé osztják be, hogy minél jobban megismerjék a kórházi munkát. A főiskola a megyei kór­háznak egyebek közt szak­mai. szervezési segítséget nyújt, s a tervek szerint sor kerülhet arra is, hogy az oda felvételiző szolnoki jelöltek­nek előkészítő tanfolyamot szerveznek. A kórház dolgo­zóinak szakmai munkáját se­gíti a főiskola úgy is, hogy a középkáderek különböző szakdolgozatainak támogatá­sát, elbírálását az intézet ok­tatói elvállalják. Az Orvostovábbképző In­tézet vezetője és a főiskolai kar igazgatója dr. Károlyi György az együttműködési szerződés megkötése élőtt ta­lálkozott Sipos Károllyal, a megyei tanács elnökhelyette­sével. Az ezt követő aláírá­son részt vett dr. Csépányi Attila, a megyei tanács He­tényi Géza kórház rendelőin­tézet főigazgatója is. Állami támogatás az építőiparnak Az idén 3,8 milliárd forint értékű beruházás segíti az építőipar állóeszközeinek fej­lesztését. Ennek túlnyomó része vállalati beruházás, amelynek majdnem a felét saját erőforrásaikból finan­szírozzák, ennek kiegészíté­séire csaknem 790 millió fo­rint állami támogatást, s a tavalyinál jóval több, mint­egy egymilliárd forint beru­házási hitelt kapnak. A hi­telpolitikai irányelvek sze­rint az építőipari kapacitá­sok fejlesztésére kedvezmé­nyes hitelt vehetnek igény­be, s mód nyílik arra), hogy 12 éves lejáratú hitelt is kapjanak, ha ezzel pótolják a közvetlen vagy közvetett állami támogatást. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek történelmileg rövid idő alatt váltak kor­szerű, szocialista nagyüze­mekké. A gyakorlat bizo­nyítja, hogy a gazdálkodás, a tervezés folyamatos, ennek ellenére az eredmények, a gondok évenkénti számbavé­tele, az éves tevékenység át­fogó tervének kidolgozása, jóváhagyása nagy jelentősé­gű esemény. Különösen nap­jainkban, amikor a tavalyi szélsőséges időjárás, és ki­sebb mértékben más ténye­zők miatt a múlt esztendő­ben lényegében csak a ter­melés szinten tartását tud­tuk biztosítani. 1977-ben a feladat a termelés mintegy 8—8,5 százalékos bővítése. KÖZŰS ÉRDEK Napjainkban a szövetkezeti tagság a munkahelyi, ágaza­ti tanácskozásokon elemzi a múlt évi tevékenységet, for­málja az idei terveket, majd a kögyűléseken határoz. Az előzetes adatok alapján né­hány lényeges következtetés már biAonsággal kimondha­tó. A szélsőséges időjárás a megye szövetkezeteiben több száz millió forint kiesést oko­zott, a növekvő központi el­vonás emelte a gazdálkodás terheit. Ezek jelentős részét a szövetkezetek „kigazdál- kodták”, ami a hatékonyság növekedését biztosítja. Az emberek javuló munkája, a fejlettebb technológia, a nö­vekvő anyagi-műszaki bázis — a fejlett szocializmus épí­tésének társadalmi viszonyai között — mint már többször, most is bizonyították ered­ményességüket. A gazdálkodás nehezebb körülményei közt jobban „megmérettek” a közös gaz­daságok, nőtt a differenciált­ság. Ahol a vezetés a tagság­gal együtt évek óta dinami­kus fejlesztést folytatott, nö­velte az üzem eszközállomá­nyát, az állattenyésztés ará­nyát, ott a múlt évben is je­lentősen bővült a termelés. Ahol a fejlesztés üteme las­sú volt, ott a termelés és a gazdálkodás eredménye visz- szaesett. Az 1976-os évet jól záró szövetkezetekben a hosszú évek óta folytatott helyes gazdálkodás kiállta a próbát, meghozta az ered­ményeket. Az idei feladatok idejében tisztázódtak a Központi Bi­zottság 1976. december 1-i ülése, a megyei pártbizottság cselekvési programja alap­ján. Ezek részletes elemzé­sét szolgálták a TESZÖV té­li tanfolyamai. Az összegző értékelést, a feladatmegha­tározást a megyei pártbizott­ság, a megyei tanács illeté­kes vezetői január közepén megbeszélték a szövetkezetek párt- és gazdasági vezetőivel. Közben folyamatosan jelen­tek meg a közgazdasági fel­tételek korszerűsítését tartal­mazó jogszabályok. Ezek összhatásukban — például a tejprémiummal, egyes ága­zatokban a felvásárlási árak és az állami preferenciák növelésével — kedvezőbb közgazdasági feltételeket biztosítanak. Javultak tehát az 1977. évi kezdés feltételei. A feszített, de átlagé^ idő­járás mellett szervezettebb munkával teljesíthető tervek egyik kiemelt feladata a fej­lesztés ütemének növelése. Az állami preferenciák, a hi­telfeltételek változása erre kedvezőbb lehetőségeket te­remtett. A gazdálkodás szer­kezetének javítása, a terme­lés biztonságának fokozása főleg az állattenyésztési be­ruházások erőteljes növelését igényli. További nagy „lehe­tőség” a mindennapi munka jó minőségű elvégzése. A szakemberek számtalan pél­dával bizonyították és bizo­nyítják, hogy ha idejében elvetjük a magot, ha meg­van a tőszám, ha gondosab­ban takarmányozunk, ha ide­jében betakarítjuk a ter­ményt, akkor ezek mind­mind egy kicsivel növelik az eredményeket, és a „sok ki­csi sokra megy”. E lehetősé­gek kihasználása tőlünk függ. Az utóbbi években — ha lassú ütemben is — javult a szövetkezetek együttműkö­dése, a kooperációs készség. Üj társulásként működik a Kuntej, létrejött a felső­jászsági zöldségtermelési tár­sulás. Nagy jelentőségű a két megyei termelési rendszer megalakulása, kibontakozá­sa. A rendszerekhez való csatlakozás, további termelé­si társulások létrehozása, a termelés és a hatékonyság növelésének fontos lehetősé­ge. A múlt évben szervezet­tebbé és általánossá vált a háztáji és kisegítő gazdasá­gok tevékenységének nagy­üzemi támogatása is. A té- eszekben felhalmozódott szellemi és anyagi kapacitás lehetővé teszi a munka szín­vonalának, szervezettségé­nek javítását. E munka je­lentőségét az adja, hogy a megye mezőgazdasági terme­lésének majd egynegyedét a kisgazdaságok állítják elő. Az üzemi tervekbe építsük be a kisgazdaságok termelését se­gítő tevékenységet. így még hatékonyabbá válhat a háztáji gazdaságok munkája. A LEGFONTOSABB A feladatok közül, mint legfontosabbat, végül az al­kotó emberi munkát emelem ki. A szövetkezeti párt- és gazdasági vezetés fontos ten­nivalója, hogy a tervteljesí­téshez nyerje meg az egész szövetkezeti tagságot. Ponto­san határozza meg minden egyes munkahelyen a fel­adatokat, a végrehajtás fel­tételeit, s azt tárgyalja meg a kollektívákkal. El kell ér­ni, hogy minden szövetkeze­ti dolgozó ismerje saját fel­adatát, érezzen felelősséget annak végrehajtásáért. Nem annyira több, inkább jobb munkára van nagy szükség. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a néhány felsorolt és számos meg nem említett feladat szervezettebb végre­hajtásával, az alkotó embe­ri munka eredményeképpen az idei célok teljesíthetők, és meg is valósulnak. Sári Mihály a Szolnok megyei TESZÖV titkára A kedvező felvásárlási árak alakulása serkenti a termelési kedvet a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Szépen fejlődnek a háztáji állattenyésztés korszerű módszerei is. Letkésen Lengyel János nyugdíjas tsz-tag, volt állattenyésztési hrigádvezető két tehenet tart ház­tájijában; a gépesített tehenészetből 6000 liter tejet adott át a csarnoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents