Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

1977. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az OTP a lakosság szolgálatában Új exporttermék, az úgynevezett Dakar szőnyegek gyártását kezdték meg a békés- szentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet öcsödi részlegében. A gyapjúfonálból készülő mintás szőnyegekből az első negyedévben hatvanat, azaz mintegy 240 négyzetmé­tert készítenek NSZK-exportra. akik ugyan a hatvani Cukor­gyár urebetinjét használják, de ez most édesmindegy — az összetördelés, a darálás, valamint a keverés — ugyan­is az urebetin tulajdonkép­pen koncentrátum, tehát el kell „elegyíteni” a többi ta­karmánnyal — 36—40 forint újabb költséget jelent. Ma­gyarán szólva tulajdonkép­pen több mint 400 forintba kerül mázsája. Tehát nincs mese, az ure­betin drága! De mit szólnak ehhez a cukorgyáriak: Malatinszky György főmérnök, Leelőssy Kálmán, az urebetinüzem ve­zetője és Pribéri Menyhért takarmányozási felügylő? Szerintük olcsó, vagy leg­alábbis megfelelő az ár. Ter­mészetesen bizonyítani is tudnak. Pribéri Menyhért így foglalta össze a lényeget: — Az urebetin nagy ener­gia- és fehérje-alapanyag tartalmú takarmány. Mind a tejelő tehenek, mind a nö­vendék, mind pedig a hízó­marhák jól tudják hasznosí­tani. Néhány számmal alá- támaszva: a ceglédi Lenin Tsz literenként 9 fillérrel ol­csóbban állítja elő a tejet, amióta urebetint etet, a föl- desi Lenin Termelőszövetke­zetben pedig 240 napra rövi­dítették le a marhahizlalás idejét, s a nekik kilónként 22 forintba kerülő húst 36 forintért értékesíthették. A 14 forint nyereségnek leg­alább egyharmada az ure- betinnek köszönhető... És akkor még nem beszéltünk a népgazdasági haszonról, hogy mennyi teljes értékű fehér­jét — hallisztet, húslisztet, szójadarát — nem kell be­hozni külföldről és az im­portból, valamint az ittho­niból mennyi kerülhet olyan állatok elé, amelyek azt job­ban tudják hasznosítani il­letve a karbamiddal nem tudnak mit kezdeni. Talán együtt... Az érvelés teljesen meg.- győzőnek tűnik, azonban a másik oldal számításában is van ennyi igazság. Pláne, ha dr. Török István utolsó tromfja is elhangzik: — Csak Szolnok megyében 40—45 forrólevegős szárító van. Nagy részük mellől nem hiányzik a keverő és a gra­nuláló berendezés sem. Vagyis, ha a gazdaságok vál­lalják a nagyobb felelősség­gel járó munkát, ugyanúgy mint például a rákóczifal- viak, akkor otthon karbamid tartalmú komplett takar­mányt olcsóbban állíthatnak elő. Tessék! Ugyanott vagyunk, ahonnan elindultunk: önma­ga farkába harapott a kí­gyó! Hát mégsem lett volna szabad urebetin üzemet épí­teni Szolnokra? Mielőtt kimondanánk az ítéletet, még egy dolgot gon­doljunk végig. Vajon mi éri meg inkább: több száz üzem­ben szöszmötölni, pancsolni, vagy egy helyen komoly fel­szereléssel előállítani a ter­méket? Gazdasági alaptörvé­nyeknek mondanánk ellent, ha nem az utóbbira szavaz­nánk. Nem elhallgatva ter­mészetesen, hogy csak kor­szerű és a „zsebnek” is el­fogadható áruért érdemes pénzt adni. Legyen az vil­lanyborotva, mirelit csirke, vagy urebetin! És a mi esetünkben erre nincs lehetőség? De igen! Leelőssy Kálmán elmondta, hogy az urebetin üzem ele­ve úgy épült, hogy a briket- tálóberendezés alapjait is le­rakták. Nemsokára talán pénz is kerül a gépekre, s akkor már nemcsak granulált urebetint, hanem egyéb anyagok hozzákeverésével teljes értékű takarmányokat is előállíthat a gyár. (Ehhez természetesen a partnerek eddigieknél jóval szorosabb együttműködése is szükséges.) Az utolsó kérdésre adandó válasz még odébb van, de már ma fél kell tenni: mi­lyen áron? Ugyanis éttől függ az is, hogy kinek? Braun Ágoston itteni gazdaságokban leg­alább hatszor annyi szarvas- marha van, mint amennyi számára az 5 ezer vagon ure­betin elegendő lenne, hiszen ennyivel csak mintegy het­venezer „lakhat jól”. És ak­kor a másik nagy fogyasztó­ról, a birkákról még nem is beszéltünk. S ez a döntés ala­posságát igazolja. így viszont még az eddigieknél is éle­sebb a következő kérdés, ho­gyan fordulhat elő az, hogy a 44 alapító mezőgazdasági üzemből — melynek csak­nem egyharmada Szolnok megyei — mindössze heten etetik az urebetint. Ne talán tán, a „végre békén hagy­nak” elv alapján olyasmire adtak kemény százezreket a gazdaságok, aminek a sike­rében maguk sem bíztak? Meglehet, de talán akadnak alaposabb indokok is. A karbamid minden jó tu­lajdonsága ellenére nem ve­szélytelen szer. Használata alapos felkészültséggel, szak­mai ismeretekkel felfegyver­kezett embereket kíván, mert ezek hiánya, vagy a figyel­metlenség, fegyelmezetlenség súlyos mérgezést okozhat. Az urebetin elleni idegenkedés nem is kevés helyen többek között ez. Hivatkozni is van mire: a Jászság egyik terme­lőszövetkezetében nemrégi­ben több mint 50 tehén pusz­tult el egyszerre, figyelmet­lenség, szakismeret hiánya miatt. De evvel indokolni manapság, 1977-ben — eny­hén szólva nem illik. Melyiket használjam? A fehérje alapanyag ártat­lanságát bizonyítják a rákó- czifalvi Egyesült Rákóczi Termelőszövetkezetben is, ahol Bállá János termelési osztályvezető elmondta, hogy ők 7 éve minden baj nél­kül az összes kérődzővel kar- bamidot is etetnek. Méghoz­zá állatonként, testsúlytól függően napi 10—18 dekát, ami igencsak az egyáltalán odaadható mennyiség felső határát súrolja, ugyanúgy, mint az urebetin béltartal­ma. Jelen esetben a bökke­nő csupán az, hogy a 700 ezer forintot befizető gazda­ság, a megyeiek közül az egyik fő részvényes, mégsem urebetint etet az állatokkal. Miért? Mert saját keverőjé- ben előállítva fele annyiba kerül neki a takarmány, mintha Szolnokról vásárol­ná. A 700 ezerből pedig 600 ezer forintot az egyesülés előtti elképzelések nyomán a jogelőd szajoli tsz fizetett be a társulásba, tehát vakvá­gányra futottunk. Azaz mégsem, mert ki­mondva, vagy elhallgatva újabb fogalommal találkoz­tunk: az urebetin drága! Ezt panaszolta egyebek közt Cso­mós Béla, a tószegi Petőfi Tsz főállattenyésztője, és er­re a megállapításra jutott dr. Török István, az Állatte­nyésztési Felügyelőség me­gyei takarmánygazdálkodási felügyelője is. Miért drága? Csomós Béla így érvelt: — A karbamid csak nit­rogén tartalmú anyag, tehát az állatok csak sok energiá­val építhetik át fehérjévé. A lucernaliszt például jóval ér­tékesebb fehérjét tartalmaz, és mégis megkapom mázsá­ját maximum 350—360 fo­rintért. Az urebetin ára 300 —365 forint. Nos, melyiket használjam? Építőipari kísérletek Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az idén több mint 40 millió forinttal járul hozzá olyan épületek, építmények létesítéséhez, amelyeknél a műszaki fej­lesztés kísérleti programja szerint újfajta épületszer­kezeteket, anyagokat, terve­zési megoldásokat próbálnak ki és ellenőriznek az általá­nos felhasználás előtt. Az idén több mint harminc épü­letnél és egyéb építménynél végeznek kísérleteket. Első­sorban a termelékenység nö­velését. az építési idő csök­kentését és a munkaerő-gaz­dálkodás fejlesztését segítő új megoldásokat vetik vizs­gálat alá. A lakásépítés fejlesztése érdekében főként azt viszgál- ják, hogy a házgyári re­konstrukció nyomán hogyan bővíthető az épületek vá­lasztéka, tehetők változato­sabbá, színesebbé az új lakó­telepeik. Tegnap sajtótájékoztatót tartottak az OTP Szolnok megyei Igazgatóságán. A tavalyi munkát értékelő be­számolóból kitűnt, hogy a betétállomány egyre gyorsab­ban növekszik. Megyénk la­kosai tavaly decemberben már hárommilliárd forintot meghaladó tőkéjük őrzését bízták az OTP-re. 1976-ban a betétállomány növekedése megközelítette a 12 százalé­kot. Mindez nagy munkát hárított az ügyintézőkre is, hiszen a be- és kifizetések ösz­szege elérte a kétmilli­árd-hétszázezer forintot. A legnagyobb betétállomány Jászberényben van. A taka­rékoskodásban a jászberé­nyieket a törökszentmiklósi- ak és a kunszentmártoniak követik. Igen kedvelt a fiatalok körében az ifjúsági takarék- betét, a számlák száma ta­valy másfél ezerrel növeke­dett. Az ifjúsági takarékbetét összege megyénkben eléri a 75 millió forintot. Az otthon megteremtéséhez is hozzáse­gít a takarékoskodásnak ez a formája. 1976 végéig ugyanis nyolcvan ifjúsági takarékbe­téttel rendelkező fiatal jutott társasházhoz a betéthez fű­ződő kedvezményes állami hitellel. A gépkocsi-nyereménybeté- tet 1961-ben alapították. Az­óta megyénk lakosai 594 ko­csit nyertek. Az 1976 novem­beri sorsoláson volt legkegye­sebb hozzánk Fortuna, egy­szerre 24 nyereményautó ta­lált a megyében gazdára. A megye összes lakossági hitelállománya 358 millió fo­rinttal emelkedett tavaly. Fő­leg a hosszú lejáratú, építési jellegű hitelek a számotte­vők, amelyek a lakásépítési előirányzat teljesítéséhez nagy mértékben hozzájárul­tak. Lehetővé tették, hogy tavaly 260 OTP-társasházi, 538 szövetkezeti; 52 magán társasházi lakás és 1953 csa­ládi ház épüljön. 1973 óta a kijelölt településeken fel­épült 2558 többszintes lakó­Valóban drága? Harommíllíard takarékbetétben Az ilyen, meglehetősen „meredek” kijelentést iga­zolni is illik, kezdjük tehát az elején. Több mint három évvel ezelőtt, 1973 november 22-én hatvankét mezőgazda- sági üzem kötött szerződést a cukorgyárral egy urebetint előállító üzem létrehozására. A 44 millió forint beruházás költségeihez, az időközi egyesülések miatt 44-re csök­kenő gazdaságok, 11,5 millió forinttal járultak hozzá. A cukorgyár 11 milliót adott, a számla többi részét a nép­gazdaság állta. A répaszelet­szárítóból, urebetin üzemből és keverőbői álló létesítmény tavaly júliusban kezdte meg a próbát és szilveszter nap­jáig 40 vagon urebetint gyár­tott. A mostani felmérések szerint havonta mintegy 20 vagon urebetinre van igény, holott a takarmánygyár évi teljesítménye 5 ezer vagon. A három műszakra tervezett üzemben legfeljebb egyre elegendő munka van, s en­nek is csak negyedét tudják teljesen kihasználni. „Végre békén hagynak”? Az indokolásra annál is inkább oda kell figyelnünk, mert a tószegi Petőfi Tsz a hatvanas évek végén szállí­tási nehézségek miatt abba­hagyta a kaposvári urebetin etetését, most viszont újra vásárol — Szolnokról. házban kedvezményes felté­telekkel igen sok munkás ju­tott lakáshoz. Hétszáz mun­kás családiház építését ki­emelt hitellel támogatta ez idő alatt az OTP. A takarékpénztár lakásépí­tési tevékenysége sokkal in­tenzívebb is lehetne, ha egy­részt a tanácsok több köz­művesített telket tudnának biztosítani, másrészt pedig akkor, ha volna elegendő építőipari kapacitás. Sajnos, az építőipari vállalat blokkos építésű lakások teljes felépí­tésére nem vállalkozik, az általa ajánlott poligonos épít­kezéshez viszont tetőkazános központi fűtés kell, aminek építési és fenntartási költ­sége olyan magas, hogy az ilyen lakások értékesítésére az OTP — a kereseti lehető­ségeket mérlegelve — eleve nem vállalkozik. Az ÉPSZER épít' ugyan középblokkos la­kásokat, de kapacitása meg­lehetősen korlátozott. Az OTP a tanácsok bankja is. A tanácsok általa nyil­ván tartott számláin tavaly 810 millió forint bevételt tartottak nyilván. Ebből kö­zel 654 milliót beruházások­ra használtak fel. A fejlesztési célok meg­valósításához, a költség- vetési gazdálkodáshoz 52 millió fejlesztési és 60 millió naptári éven belüli hitelt engedélyeztek a ta­nácsok részére. Ezen túl célcsoportos lakás­építésre közel 39 millió álla­mi hitelt vettek igénybe. Az OTP elősegíti annak a célkitűzésnek a megvalósítá­sát is, hogy az ötéves terv­időszak végére megyénk min­den településén legyen veze­tékes víz. Erre a célra a víz­gazdálkodási társulatok ré­szére 23,6 millió forint hi­telt adott. Megyénk lakói kedvelik a szerencsejátékokat. Erre vall, hogy tavaly közel 25 millió totó, illetve lottószelvényt és 912 ezer szerencsesorsjegyet vásároltak. Az utóbbiból nem tudnak annyit piacra dobni, hogy ne találjon gazdára. S ha igaz volna, hogy az öt­levelű lóhere hozza a sze­rencsét, akkor egész tábla termését kellene betakarítani, hogy arányban legyen közel 29 millió forint összegű nyere­séggel. Az idén új betétformát, a takaréklevelet vezette be az OTP. Sikerére mi sem jellemzőbb: egy hónap alatt 14 millió forintra rú­gott az ezen a címen tar­talékolt összeg. A takaréklevél évi 6 száza­lékkal kamatozik, lekötési ideje három év. Természete­sen a lekötési idő előtt is ki­vehető a betét, a kamat csökkenése mellett. Két év után 5, egy év után pedig évi 3 százalék kamatot fizet a takarékpénztár. E vázlatos felsorolásból is következtetni lehet az OTP sokoldalú tevékenységére, melyet a tegnap avatott új OTP-fiók révén már a tisza- földváriak is jobban igény­be vehetnek. S. B. Első kérdés, amelyre fele­letet kell kapnunk: körülte­kintő, előrelátó, megalapozott volt-e az üzem létesítését el­határozó döntés? A válaszhoz tudni kell, hogy a szolnoki Cukorgyár mellett működő urebetin üzem vonzáskörzetébe hat — Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar, Pest és Szolnok megye tartozik, s az Havonta kétezer tonna áru fordul meg a Kompack Keres­kedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi telepén. A tetemes mennyiségű áru többszöri átrakása nem kevés gondot oko­zott eddig a rakodóknak. A vállalat nemrég öt új csehszlo­vák targoncát vásárolt a meglévők mellé, amelyek lényege­sen megkönnyítik az anyagmozgatást Az előbbi eszmefuttatáshoz a főállattenyésztőtől teljesen függelenül dr. Török István ezt fűzte hozzá: — Az urebetin a benne le­vő melasz miatt zsákonként két darabba összeragad. A jászboldogházi Aranykalász Tsz kalkulációja szerint — A szárított répaszelet ke­ményítő értéke, a melasz cukortartalma miatt jó ta­karmány, illetve kiváló íze­sítőszer. A mesterségesen előállitható karbamid nit­rogén tartalmából a ké­rődzők gyomra fehérjét ké­szít - a természet eme csodálatos ajándékát a mezőgazdaságban nem ki­használni bűn lenne. Ho­gyan lehet akkor, hogy az előbb említett anya­gokból összekevert, s né­hány kiegészítő szerrel el­látott készítmény, az ure­betin - kis túlzással élve - a kutyának se kell? Mindenki mondja a magáét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents