Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

1977. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ai újszászi Vegyesipari Szövetkezet fö profilja erőműgenerátorok és transzformátorok hűtőberendezéseinek gyártása, javitása. Termékeinek 70 százaléka tőkés exportra kerül. Mindenki közlekedik Munkásruhában ültek a Tiszamenti Vegyiművek dü­hös emberei. A hajnali fá- zós toporgásokat, a munka­idő kezdete felé robogó perc­mutatókat, az idegölő vára­kozást idézték. Menetrend­ről, kimaradt járatokról, fá­rasztó átszállásokról szóltak a szavak. Nem először ... Penczi Jenő: — Naponta idegeskedik az ember. Jómagam Tószegről járok be és még sokan a környező községekből is. Az évek során a naponkénti in­Szigeti László már a szol­nokiak gondját említi: — A 13-assal közvetlenül járhatnánk munkába, hiszen kettő is indul. A menetren­di forma szerint az egyik öt órakor, a másik húsz perc­cel később ... Csütörtök van ma ugye? Nos, ezen a héten az ötórás minden alkalom­mal kimaradt. A húsz perc­cel későbbi farmotorost pe­dig úgy megtöltik az utasok, hogy csak légkalapáccsal le­hetne helyhez jutni. Szigeti László mondókájá- ra ráhangolódnak a vonat­tal bejárók. A 13-as ugyanis a vasútállomásról indul. Azt mondják indul, ha törik, ha szakad. Nem egyszer az állo­másról kizúdulok orra elől illan el. Mint a kámfor. Modla Dezső, az Abonyi úti lakótelepen él. A város közigazgatási határán belül. Pedig úgy tűnik ... — Felszállók a 10-esre, be­jövök a Bajcsy-ig, s várom a 23-ast, vagy a 2-est. Sok­szor hiába. Csak a hátát lát­juk a busznak, s integethe­tünk utána. Aztán jön a kö­vetkező. Felszáll az ember, s utazik a kórházig. Igen- ám, de az 1-es is gyakran előbb megy el, így aztán leg­kevesebb 50 perc az út. Ha nincs szerencsénk, másfél óra! Igen. Másfél óra. Ehhez minden különösebb magya­rázat helyett csak annyit: a Puskin expressz menetideje Szolnok és Budapest között egy és negyed óránál keve­sebb ... Tovább parázslóit a han­Két héttel ezelőtt kerestem először a déli ipartelep uta­zási panaszaival Kerekes Fe­rencet, a 7. sz. Volán Válla­lat igazgatóját. Azt mondta, várjunk egy kicsit, hiszen január végén ül össze a vál­lalat igazgatói tanácsa, s te­rítékre kerülnek a Vegyimű­vek dolgozóinak észrevéte­lei is. Kedden Kerekes Ferenc, Máté János forgalmi igazga­tóhelyettes, Dubcsák István, a személyforgalmi üzem ve­zetője és Hagyák László osz­tályvezető ülte körül az asz­talt. Az igazgatói tanácsülés gázás megviseli az embert anélkül, hogy észrevenné. Rá­adásnak jön a reggeli totó­zás, kimarad-e a járat vagy sem, merthogy télen hetente egyszer nem indul, az biztos. Ilyenkor aztán rázúdulunk a diákbuszokra és szorít a prés Szolnokig. Késünk 15—20 percet. Az ember úgyis ide­ges, csak gyűrögeti a sapká­ját, s még mehet igazolásért a Volánhoz, hogy a járat valóban késett. Különben le­vonnak a béréből... gúlát. Áldatlan állapotról, a szüntelen gyaloglásról beszél­tek a Kassai út és a Mátyás király út környékén lakók. Egyéni sérelmekről, pillanat­nyi bosszúságokról lenne szó? Rontó György KISZ-titkár másként fogalmaz: — Állandó az elégedetlen­ség, s az ifjúsági parlamen­teken nem győztem kapkad- ni a fejem, mert a közleke­dés mindenütt petárdaként robban. Nem nyugszanak meg az emberek, mert a félórával korábbi indulás a pihenés­től, a családtól rabolja az időt. Igazuk van. Arról nem is beszélve, hogy a Vegyi­művek veszélyes üzem. A legkisebb meggondolatlanság is súlyos károkat okozhat. De hogyan lennének nyu­godtak az emberek, amikor naponta izgulnak: beérnek-e kezdésre, vagy sem? Mondok Istvánnak, a párt- bizottság helyettes titkárának véleménye szerint a munká­sok húsz százaléka blokkol munkaidő után. Ilyen körül­mények között munkafegye­lemről és munkaszervezésről a legnagyobb jóakarat mel­lett is nehéz beszélni. A ké­sések miatt gyakran az éj­szakai műszakból tartanak benn embereket, hiszen nem tudhatják, betegség, vagy pe­dig a járat kimaradása mi­att hiányos-e a létszám. Egy tény: a munkaügyi osztály legutóbbi felmérése szerint a vállalattól megváló fizikai munkások egyharma- da az utazás miatt mondott búcsút a vegyiműveknek. nyomán az eddigi helyzet értékeléséről és a tervekről is szót kerítettek. A jegyzetfüzetből: „A köz­lekedés tavalyi átszervezése­kor azt akartuk, hogy a Vósztok úton lakó ne keljen korábban, mint a József At­tila útról bejáró ...” „A ko­rábbi elviselhetetlen zsú­foltság két, két és fél óráról egy órányira csökken . . .” „A gyorsjáratok sikert arattak, s megoldották a munkába já­rás gondjait.. A hosszas tanulmány és számítógépes feldolgozás után a szolnoki közlekedés átszer­vezése a közvéleményben ve­gyes érzelmeket váltott ki. Az igazgatói tanácsülés anya­gában olvasható: „Egy-egy utas naponta 14—16 perccel kevesebbet tölt el utazással”. A már említett okok miatt ez a Vegyiművekre nem vonatkozik. Kerekes Ferenc szerint: joggal. — Figyelembe kell venni a szűkös fejlesztési lehetősé­günket. Azt, hogy minden jogos panaszt szeretnénk or­vosolni, de erre az évre mindössze egyetlen új * buszt állíthatunk forgalomba Szol­nokon. Nos, ezt a járatot a döntés szerint a Vegyimű­vek kapja. A távolsági autó­busz-pályaudvarról .indul majd 25-ös jelzéssel, s az Ady Endre út, Mátyás kfrály út, Csanádi körút, József At­tila, Vörös Hadsereg út, Ve­gyiművek útvonalon közle­kedik. Megváltoztatjuk a 23-as „nyomvonalát”: a vég­állomás a Kassai útról a Vosztokra kerül át, tehát az eddiginél több utast vesz fel a járat. Javítanak a helyzeten Alapos megfontolás után, az érintett üzemek vélemé­nyeinek figyelembe vételé­vel születtek a döntések. En­nek köszönhető, hogy a 2G gyorsjárat május 1-től a Jó­zsef Attilla úton is megáll, segítve a környéken lakók utazását. A Szolnok környéki köz­ségekből bejárók panaszaira is válaszoltak a Volán veze­tői. A kulturáltabb közleke­dés érdekében már elké­szült a program, összesen öt új, 160 személyes buszt ál­lítanak forgalomba, s kétsze­resére nő a vidéki járatok befogadóképessége. — És a „rendetlenkedő” 13-assal mi lesz? — A következő hetekben külön ellenőrizzük majd a járatot — felelte Máté János. — Az új buszok beállítása, elismerjük, önmagában ke­vés. Nincs minden rendjén dolgozóink munkafegyelmé­vel sem. Időnként nem vár­ják meg a szaladó utasokat, s esetenként a menetidőt sem tart ják be ... Nem sze­retem a nagy szavakat, de az 1977. május elsejével élet­be lépő új menetrend után, remélem, postánkban az elis­merő levelek szaporodnak... Sok mindenről szó esett még. Az URH-rendszer be­vezetéséről. s más vonalak változásairól, amelyek úgy tűnnek, gyorsítják és kul­turáltabbá teszik Szolnok közlekedését. Persze az elképzelések pró­báját majd a munkáshétköz­napok jelentik... Mélykúti Attila flz ötórás mindig kimarad Számitógépes feldolgozás után Szepek es okosak ||0Ä|i||p|||f Pusztán a formák lé- UGGIIIGIIH tével, panaszra aligha akadna okunk. A forma azonban nem biztosí­téka, hanem csupán lehetősége az eredmény­nek, annak, hogy aki okos — azaz nem me­chanikus végrehajtója feladatainak, hanem gondolkodva cselekszik, keresi az újat, a job­bat, az egy-egy teendőnél célravezetőt — az valóban okos lehessen a munkahelyén. A for­mák sokfélék, közéjük tartozik a munkásgyű­lés éppúgy, mint a brigádvezetők, vagy éppen a szakszervezeti bizalmiak tanácskozása, a ha­gyományos termelési értekezlet, a vezetők fo­gadónapja s így tovább. Mégis, mintha a sok­fajta fogaskerék közé olykor homok jutna, csikorogva forognak, meg-megakadnak, s ilyenkor könnyen fölröppen az újabb kori né­pi bölcsesség szava: itt szép lehetsz, de okos nem! Miért nem? Ennek a miértnek a boncolgatása elkerül­hetetlenül ahhoz az ellentmondáshoz vezet, amit a munkahelyi demokrácia általános ér­vényű követelménye és gyakorlati megvalósí­tása összevetésekor tapasztalunk. A követel­ménnyel formailag mindenki egyetért, politi­kai, gazdasági hasznát nem vitatják. Amikor azonban a munkahelyen napról-napra, — de ha szerényebbek, reálisabbak vagyunk, akkor alkalomról-alkalomra — szembe kell nézni a vélemények hadával, közöttük a többséget al­kotó kritikai észrevételekkel, könnyen elillan az addig sűrűn hangoztatott egyetértés. Helyé­be türelmetlenség, lekezelés tolakszik, ki­mondva vagy kimondatlanul annak kifejezé­se, hogy „pont ő akar tanácsot adni?” Az a „pont ő” lehet főosztályvezető és segédmun­kás, számlarevizor és konstruktőr, mert a le­gyintés nem beosztásoknak szól, hanem hely­zeteknek, attól függően, kiket kapcsol éppen össze a vállalati hierarchia, avagy a demokra­tizmus fórumainak működése. Az előbbi mondat befejező része érzékelte­ti, korántsem csak arról van szó, hogy a mű­helyfőnök türelmetlen fölénnyel leinti a ter­melési tanácskozáson a segédmunkást, aki va­lamit javasolni „mer”, s esetleg ugyanezt te­szi a műszaki igazgató a brigádvezetők meg­beszélésén valakivel. Sajnos ez nem ritka eset. Ám Sűrű az is, hogy a hivatalos teendők szolgálati útjait járva koppintanak az orrára valakinek. így adják tudtára, nyughasson már, ne legyen olyan okos, hogy főnökeinek ő ad­jon tanácsot! Van, aki hamar megérzi, merről fúj a szél, van, aki szembefordul vele. önál­tatás lenne azt hinni, hogy utóbbiak alkotják a többséget. Sajnos, a többség gyorsan bele­törődik abba, hogy szava csak beszéd, követ­kezmények nélkül, hatás híján, s már nem is akar okos lenni. Pedig tudna, mert hiszen lát, tapasztal, rálel a jobbra, a célszerűbbre, gon­dolkodik, miközben dolgozik. Az ígv elhallga­tok nagy értékű erkölcsi, anyagi forrásoktól fosztják meg a társadalmat. S az elhallgatta­tok hibája, vétke ezért érdemel megkülönböz­tetett figyelmet. Túl egyszerű lenne persze mindössze a fő­nöki vaskalapossággal magyarázni, indokolni a „szép lehetsz, de okos nem” típusú helyze­tek kialakulását. Közrejátszanak ezek létre­jöttében objektív okok is. Egyebek között az, hogy a vállalatok többségének szervezete — amint ezt tudományos vizsgálatok feltárták — egészségtelenül centralizált, túlszabályozott. Azaz a különböző vezetők önállósága csekély, ezerféle, közöttük sok fölös kötelék rak bék­lyót mozgásukra. S mivel a szervezet túlzottan centralizált, a vezetési, irányítási stílus is eh­hez igazodik. Ilyen helyeken leegyszerűsödik — leegyszerűsödni látszik. — az élet, parancs­kiadókra és végrehajtókra tagolódik a közös­ség, s aki szól, az engedetlennek, fegyelmezet­lennek, már-már parancsmegtagadónak tűnik. Csakhogy az élet a maga sokféle színével nem hagyja fekete-fehérré silányítani változatossá­gát, azaz a felszín alatt megőrzi sokarcúságát. Emiatt azután parancskiadók és végrehajtók között egyre inkább növekszik a távolság, előbbiekben türelmetlenség és bizalmatlanság, útóbbiakban keserűség majd közömbösség halmazódik fel. n miniloniitt sokasodó feladatok IIIIIIUGIIUII könnyen azt a képze­tet keltik, hogy nincs idő és erő, sem szükség a „kívül állók” megkérdezésére. A szakmun­kás okossága többnyire valóban kisebb a ter­vezőmérnökénél, ha a gyártmány megszer­kesztéséről van szó, ám az elkészítés módjá­nak meghatározásában már egyenrangú part­nerek lehetnek. Nincs olyan ember, aki mun­kája minden részletéhez másoknál jobban ért, aki ne kaphatna hasznos tanácsot. Sokan azonban röstellni való dolognak tartják ezt. Azt hiszik: őket kisebbíti a tanács, az ő bírá­latuk az észrevétel. Objektív és szubjektív okok keveredése következtében a munka­helyek némelyikén zöldfülű lesz minden pá­lyakezdő, értetlen az akadályokat soroló fő­művezető, hangoskodó a balfogásokat szóvá tevő munkás. Van azután úgy is, hogy hagy­ják, .zavartalanul beszéljen bárki bármiről, csak éppen az érintettek nem figyelnek az el­hangzottakra. E munkahelyeken dolgozó „szé­pek” sóvárgással gondolnak azokra az üze­mekre, vállalatokra — ilyenek már szép szám­mal akadnak —, ahol az emberek „okosak” is lehetnek. Joggal hiszik, hogy ez a törvénysze­rű, s előbb vagy utóbb ez érvényesül majd mindenütt. L. J. 11 népgazdaság valamennyi ágazatára kiterjedt a jubileumi munkaverseny Új lakáshoz új bútor A Jászapáti és Vidéke Áfész 1976. évi mérlege iga­zolja, hogy a lakásépítés gyorsulásával nő a bútorok kereslete. Tavaly több mint 8 millió forint értékű bútort értékesített, másfél millióval túlteljesítve éves tervét. A vártnál is nagyobb ha­szonnal jártak a bútorbolt „kirándulásai”, a szomszédos községekben rendezett áru­sítással egybekötött bútor-és lakberendezési kiállításai. A bolt idei terve: 8 millió 600 ezer forint árbevétel. Áru- választékával az eddigieknél jobban igazodik majd a ke­reslethez. Jászladányban egy állandó bútorbemutató terem megnyitását is tervezi a szö­vetkezet. Ötmilliót kölcsönöztek Vasárnap tartja küldött- közgyűlését az abádszalóki Takarékszövetkezet. A be­számoló elkészült, a szövet­kezet tagjai ismét megbizo­nyosodnak majd arról, hogy eredményes évet hagytak maguk mögött. Tavaly a takarékszövetke­zet betétállománya csaknem 3 millió forinttal növekedett — ez lényegesen több a ter­vezettnél — és így már eléri a 19,5 millió forintot. Ter­mészetesen kölcsönt is folyó­sítottak: több mint 5 millió forintot, ebből legtöbbet a háztáji és kisegítő gazdasá­gok fejlesztésére. Az idei tervükben már 6.5 millió forint kölcsön fo­lyósítása szerepel, és a be­tétállomány 2,8 millió fo­rinttal való növekedésére szá­mítanak. Az üzemekből és szö­vetkezetekből -érkező jelzé­sek szerint országszerte most már tömegesen csat­lakoznak a dolgozók kol­lektívái a csepeliek kezde­ményezéséhez: a nép­gazdaság valamennyi ága­zatára kiterjedt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére indult munka- verseny. A nógrádi bányászok 12 ezer tonnával több szenet ter­melnek a tervezettnél, a töb­bi között olymódon, hogy a gépi jövesztés arányát 44-ről 77,5, a gépi rakodásét pedig 66,8-ról 88,4 százalékra eme­lik. Mindez azt jelenti, hogj/ bevételeik is terven felül kö­rülbelül három millió forint­tal növekednek. A várpalotai bányászok tízezer tonna sze­net hoznak terven felül fel­színre, s a lakosságot a ko­rábbinál több jó minőségű szénnel látják el. A vegyipari üzemekben is hatékonyabbá akarják tenni a munkát, hogy gyorsabb ütemben fokozhassák a rend­kívül keresett termékek gyártását. A Tiszai Vegyikombinát például az cv végéig ter­ven felül 1300 tonna mű­trágyát, 230 tonna poli­etilént és 200 tonna mű­anyagot gyárt terven fe­lül. A nyergesújfalui Ma­gyar Viscósagyár kollek­tívája 3 százalékkal tel­jesíti túl tervét, ami nagy erőfeszítéseket követel, mivel eredeti éves tervük el­készítésekor már minden rendelkezésre álló lehetőséget figyelembe vettek. A több­leteredmény megalapozására legújabb szintetikusszál-üze- mükben, a PAN—II-ben meg­teremtik a műszaki feltéte­leit annak, hogy a 120 na­pos próbaidőt lerövidíthes­sék, s ezzel 600 tonna több­letszálat nyernek. Az esztergomi Látszerészeti Eszközök Gyárában a tava­lyinál 42 millió forinttal na­gyobb értékű árut ajánlot­tak fel, aminek azért van kü­lönös jelentősége, mert ter­mékeiknek 68 százalékát ex­portálják. A Pamutnyomóipari Válla­lat kollektívája azt vállalta, hogy az újpesti gyárukban történt ismert tűzeset követ­keztében kiesett 4600 tonnás fonaltermelést fokozatosan pótolják. A Május 1. Ruhagyár dolgozói már kidolgoz­ták annak módszerét, hogy milyen módon nö­velhetik legalább 7,5 szá­zalékkal munkájuk ter­melékenységét. Egyidejűleg az elsőosztályú áruk részarányát a jelenlegi 97,73-ról 97,93 százalékra emelik. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, akik tavaly 850 házgyári la­kást szereltek össze, erre az évre 1250 lakás építését vál­lalták, kiegészítve azzal, hogy ez a többleteredmény nem mehet a kapcsolódó beruhá­zások rovására.. A lakásokon kívül az év végéig átadnak a többi között Tatabányán egy 15 személyes óvodáit, 80 személyes bölcsődét és 3200 négyzetméter alapterületű üzleteket. Az agárdi Mezőgazdasági Kombinát brigádjai az állat- tenyésztésben, a növényter­mesztésben s a kertészetben egyaránt a tervezettnél jobb eredményt akarnak elérni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents