Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 16. Púja Frigyes Lodzba látogatott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere lengyelországi láto­gatásának második napját vidéken töltötte. A külügy­minisztert elkísérte Lodzba Marian Dmochowski külügy­miniszter-helyettes, Stefan Jadrychowski Lengyelország budapesti nagykövete és Né­meti József hazánk varsói nagykövete. A vendégeket Lodzban Bo- leslaw Koperski megyei első titkár fogadta, aki tájékoz­tatást adott a vajdaság hely­zetéről, múltjáról, jelenéről és terveiről. Beszámolt azok­ról a nehézségekről, ame­lyekkel a háború utáni évek­ben meg kellett küzdenie a városnak, és amelyek még ma is gondokat okoznak. Ez elsősorban a lakáshelyzetre és a közlekedésre jellemző. Mint elmondotta, Lodz vál­tozatlanul az ország textil­iparának központja, de emel­lett az utóbbi években je­lentős fejlődésen ment át a villamosgép és textilipar is. Az elmúlt hat év alatt 37 új gyár épült a városban, és mintegy 100 üzemet korsze­rűsítettek. Fejlődik a város asszad Romániában Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának a Somán Szocialista Köztársaság elnö­kének meghívására tegnap a déli órákban kétnapos hiva­talos baráti látogatásra Bu­karestbe érkezett Hafez El- Asszad, az Arab Szocialista Baath Párt főtitkára, a szí­Komszomol-kitíintetés Lnis Corvalánnak Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára a Komszomol Központi Bizott­ságában részt vett a szovjet főváros Komszomol-aktívá- jának nagygyűlésén. Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol KB első titkára átnyújtotta 60. születésnapja alkalmából Luis Corvalán­nak a legmagasabb Komszo- mol-kitüntetést. Tegnap nagygyűlést tartott a szovjet főváros szakszer­Castro fogadta Dzsurovot tudományos és kulturális éle­te. Lodzban jelenleg hét egyetem és főiskola, hét szín­ház, operett és operaház mű­ködik. A találkozó után Púja Frigyes elhelyezte az emlé­kezés virágait a mártírok emlékművénél, majd megte­kintette a Teofilow textil­gyárat. Délben a megyei első tit­kár ebédet adott Púja Fri­gyes és kísérete tiszteltére, amelyen részt vettek a he­lyi párt- és tanácsi vezetők. Boleslaw Koperski pohárkö­szöntőjében emlékeztetett né­peink történelmi barátságá­ra, és kifejezésre juttatta re­ményét, hogy a jövőben is­mét alkalmuk lesz vendégül látni hazánk külügyminiszte­rét. Púja Frigyes válaszában megköszönte a meleg, ba­ráti fogadtatást, majd tár­gyalásairól szólva elmon­dotta, hogy igen elégedett azok eredményeivel. A dísz­ebéd után külügyminiszte­rünk megtekintette a Mun­kásmozgalmi Történeti Mú­zeumot, majd az esti órák­ban visszatért Varsóba. riai Arab Köztársaság elnö­ke. A szíriai államfő fogadásá­ra az Otopeni repülőtéren megjelent Nicolae Ceausescu, a párt és a kormány több tagja. A hivatalos tárgyalások tegnap megkezdődtek. Megnyílt a leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács és a miniszter- tanács elnöke fogadta a bol­gár katonai küldöttséget, amely Dobri Dzsurov hadse­vezeti aktívája a Chilei Dol­gozók Egységes Központja (CUT) megalakulásának 24. évfordulója alkalmából. A szovjet emberek szoli­daritását tolmácsolták a chi­lei katonai junta ellen küzdő hazafiaknak és kifejtették, hogy hűen a proletár inter­nacionalizmushoz, a jövőben is segítik a chilei hazafiad harcát a Pinochet-rezsim el­len. regtábornok, a Bolgár Kom­munista Párt KB Politikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Népköztársaság nem­zetvédelmi minisztere vezeté­sével tartózkodik Kubában. Tegnap Genfben megnyílt a leszerelési bizottság tava­szi ülésszaka. Az ülésszak homlokterében olyan fontos problémák állnak, mint a nukleáris fegyverkezési haj­sza beszüntetése, a nukleáris fegyverek számának csök­kentése, majd felszámolása, az új típusú tömegpusztító fegyverek létrehozásának ti­lalma, az államok katonai költségvetésének csökkenté­se, stb. MOSZKVA Moszkvában megnyílt Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió tudo­mányos akadémiája elnökei­nek, valamint Vietnam tudo­mányos szervezetei képvise­lőinek értekezlete. COLOMBO A Sri Lanka-i (egykori Ceylon) kormány tegnap megszüntette a hat évvel ezelőtt elrendelt rendkívüli állapotot. TEL AVIV Cyrus Vance, az Egyesült Álamok külügyminisztere tegnap este hat közel-keleti országot érintő kőrútjának első állomására, Izraelbe ér­kezett. MADRID Madridban tegnap bejelen­tették, hogy részlegesen fel­oldják a Grapo elnevezésű szervezet tevékenységével kapcsolatban bevezetett hír­zárlatot. BONN Michael Kohl, az NDK bonni képviseletének vezető­je felkereste hivatalában Egon Bahrt, a nyugatnémet szociáldemokrata párt új or­szágos ügyvezetőjét. Kohl és Bahr a két német állam kö­zötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről folytatott megbe­szélést. BÉCS A háromnapos hivatalos látogatásra hazájába érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára kedden Bécsben több mint egyórás eszmecserét folytatott Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár­ral. A tegnapi ülésen szólalt fel Viktor Lihacsov, a Szov­jetunió képviselője. Beszédé­ben hangsúlyozta, a Szovjet­unió minden erejével azon munkálkodik, hogy valóra váltsa a békéért és a nem­zetközi együttműködésért fo­lyó harcnak az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott programját. Ez az átfogó, konkrét és reális program egy új világháború veszélyé­nek csökkentését, majd tel­jes kiküszöbölését célozza. E programban szerepel töb­bek között az erőszak alkal­mazását a nemzetközi kap­csolatokból kiiktató egyete­mes nemzetközi szerződés megkötésének terve. Az ENSZ közgyűlés 31. üléssza­kán e kérdésben hozott ha­tározat lehetőséget teremtett a szerződés előkészítésével kapcsolatos széles körű vitá­ra és konkrét tárgyalásokra. A leszerelési bizottság előtt álló feladatokkal kapcsolat­ban a Szovjetunió képviselő­Többhetes tárgyalás után tegnap délelőtt megállapodás született a baloldali pártok képviselői között a március 13—20-i községtanácsi válasz­tások első fordulójának Pá­rizsban indítandó közös je­löltlistájáról. A megosztott kormánytáborral szembe így a baloldal közös programjá­nak aláírói — a szocialisták, je hangsúlyozta a fegyverke­zési hajsza beszüntetéséről és a leszerelésről az ENSZ- közgyűlés 31. ülésszaka elé terjesztett szovjet emlékirat jelentőségét. A memoran­dumban tükröződtek mind­azok a pozitívumok, ame­lyek a szocialista és más bé­keszerető országoknak a fegyverkezési hajsza beszün­tetéséért és a leszerelésért tett sokéves erőfeszítéseinek eredményeképpen halmozód­tak fel. Emellett a memo­randum lényegesen új ele­meket is tartalmaz, figyelem­be véve sok állam nézeteit. Ezt a Szovjetuniónak az a törekvése diktálta, hogy meg­könnyítse a még megoldat­lan döntő fontosságú kérdé­sek megoldását. A Szovjet­unió kész akár azonnali ha­tállyal megvalósítani a me­morandumban előirányzott valamennyi intézkedést, akár kezdetben csak néhányat ezek közül, lépésről lépésre haladva. a kommunisták és a balolda­li radikálisok — közösen ve­szik fel a küzdelmet az or­szágos politikai jelentőségű­vé nőtt párizsi községtanácsi választásokon, amelyek eredményeként először kap a többi városhoz hasonlóan polgármestert a francia fő­város. „Uj szellem” a szépség szigetén ? Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az „új szel­lem” szavakkal jellemezte azt a szerinte biztatóan megváltozott légkört, amely a ciprusi két népközösség érintkezését most jellemzi. A főtitkár első kézből szerezte tapasztalatait: maga tárgyalt Makariosz érsek-elnökkel és Rauf Denktassal. Csak a jö­vő döntheti el, nem túlzott-e a főtitkár derűlátása. Az előzmények közismer­tek. Athén — a junta ural­mának utolsó szakaszában megpróbálta az enózisz, a Görögországhoz csatlakozás fanatikus híveinek kezébe adni az országot. Törökor­szág erre Bülent Ecevit ak­kori kormányfő jóváhagyásá­val katonai inváziót hajtott végre a szigeten, amely egy csapásra megváltoztatta ott az évszázados hatalmi viszo­nyokat. Az akció nyomán a lakos­ság ötödét képviselő török fél megszállta a Szépség szi­getének nevezett ország terü­letének több mint a felét. A görög lakosság tízezerével menekült a megszállt öve­zetekből. A török közösség immár birtokon belül köve­telhette egy létező helyzet szentesítését: a török szövet­ségi állam kikiáltását Cipru­son. Makariosz érsek-elnök Waldheimmel folytatott tár­gyalásai után most először jelentette ki: „A ciprusi tö­rökök és görögök egyetérte­nek abban, hogy Cipruson egységes, két közösségből ál­ló független és el nem köte­lezett szövetségi államot kell létrehozni.” Nyilván ez a rendkívül fontos elem, te­hát a két közösségből álló szövetségi állam elismerése az, ami miatt Waldheim „új szellemről” beszélt. De az új elem mellett leg­alább olyan fontos a Maka- riosz-kijelentés „régi” motí­vuma: vagyis az, hogy Cip­rusnak független, el nem kö­telezett államnak kell ma­radnia! A NATO ugyanis nemcsak azért érdeklődik olyan intenzíven Ciprus iránt, mert a sziget két tagállama közötti viszály legfontosabb forrása, hanem még közvet­lenebb stratégiai okokból is. Ciprus semmiképpen sem válhat a térség egyensúlyát — érzékeny egyensúlyát — felborító atlanti bázissá. A portugál miniszterelnök látogatást tett az angol fővárosban, ahol Callaghan brit miniszterelnökkel Portugáliának a Közös Piacba való belépéséről tárgyalt. Soares kijelentette, hogy Portugália márciusban benyújtja csatlakozási kérelmét a Kö­zös Piachoz és reméli, hogy a Kilencek a jövő év folyamán kedvező választ adnak. Soares Londonból közös piaci körútja következő állomására, Dublinba utazott. II francia baloldal közös jelöltet indít Korunk ffo forradalmi erői II fejlett tökésországok munkásmozgalma Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára mondotta a kapitalizmust súj­tó jelenlegi válságról az euró- kommunista és munkáspártok múlt évi berlini tanácskozásán: „E válság erősen érinti a munkásosz­tályt, valamint minden fizikai és ér­telmiségi dolgozót, a parasztságot is. A válság olyan helyzetbe juttatja őket és családjukat, amelyet meg­oldhatatlan nehézségek, nélkülözé­sek, bizonytalanság és a holnap mi­att érzett aggodalom határoz meg. Hátráltatja a nemzeti fejlődést is, és csökkenti Franciaország szerepét a világban ... Ügy véljük, hogy az osztályharc napirenden lévő kérdése Franciaországban a következő: mély­reható demokratikus reformokra van szükség olyan céllal, hogy a nagy monopóliumok államosításával a nemzet kezébe adják a gazdasági és társadalmi fejlődés irányítását, s biztosítsák a dolgozók részvételét az ország ügyeinek irányításában és ve­zetésében minden szinten, beleértve a kormányt is”. A fejlett tőkés országokban a la­kosságnak jelenleg 80 százaléka él bérből és fizetésből, s több mint 50 százalék a munkások aránya. A 235 millió dolgozóból 75 millió vesz részt a szakszervezeti mozgalomban, több mint 3 millió a kommunista pártta­gok száma, nagy létszámú, jelentős erővel és befolyással rendelkező szociáldemokrata munkáspártok van­nak. Az új nemzetközi helyzetben, a növekvő belső nehézségekkel küzdő tőkésországokban új kérdések és új válaszok fogalmazódnak meg. A kommunista mozgalom erősödő, be­folyását növelő szakaszához érke­zett. Egyes országokban — Olaszor- ság, Franciaország, Portugália, Spa­nyolország —, valamennyi politikai erő számára alapvető kérdéssé vált a kommunistákhoz való viszony: vá- lasztaniok kell a merev szembenál­lás vagy az együttműködés valami­lyen formája között. Az új helyzetben a kommunista pártok igyekeznek megfelelni a ki­hívásnak. Akcióprogramjuk a tudo­mányos szocializmus elméleti igé­nyével határozza meg a konkrét helyzetből fakadó, országonként sa­játosan konkrét tennivalókat. Ugyanakkor valamennyiüknél kö­zös a demokratikus vívmányok védelme és továbbfejlesztése a munkásosztály és forradalmi pártja vezetésével, valamennyi antimono- polista erő részvételével. Ugyancsak Marchais mondta: „Következéskép­2. pen azt javasoljuk a munkásosztály­nak,. a dolgozóknak, országunk né­pének, hogy harcoljon a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet demok­ratizálásáért, az állandó demokra­tizálásért a „végsőkig”, vagyis a szo­cializmusig”. Az új politika megfogalmazása, a taktika alkalmazása közben viták, véleménykülönbségek is lehetnek a testvérpártok között. Ezek azonban nem áthidalhatatlanok. Ami a vitákat illeti, figyelmet ér­demelnek Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP XXV. kongresszusán elhang­zott szavai: „A kommunisták között időnként keletkezhetnek vélemény- különbségek egyes kérdések megíté­lésében ... A marxista—leninisták azonban az ilyen kérdéseket az in­ternacionalizmus álláspontjáról kö­zelítik meg, az egész mozgalom egy­ségének szilárdítását szem előtt tart­va, és a keletkezett problémákat a valódi elvtársiasság szellemében, min­den egyes párt egyenjogúsága és ön­állósága tiszteletben tartása kikezd­hetetlen normáinak alapján vitatják meg. Természetesen, itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgokban való kompromisszumokról”. A kommunista pártok különböző körülmények között élnek és harcol­nak. A szocialista világrendszer or­szágaiban uralkodó helyzetben van­nak és irányítják a fejlett szocialis­ta társadalom építését, a kapitalista országokban élen járnak a néptöme­gek harcában a társadalmi haladá­sért, a demokráciáért, a szocializmu­sért. önállóak a marxista—leninista alapon álló politikai célok és felada­tok meghatározásában, országuk, né­pük történelmi adottságainak, jelen­legi feltételeinek legjobban meg­felelő forradalmi taktika kidolgozá­sában. Ahogy Kádár János is meg­jegyezte a pártunk álláspontját kife­jező cikkében, amely a Béke és Szo­cializmus 1977-es első számában je­lent meg: „A tapasztalatok átvétele nem jelenti azok mechanikus máso­lását, az önállóság csorbítását. Min­den párt maga felel azért, hogy fi­gyelembe veszi-e mások tapasztala­tait, s hogyan alkalmazza azokat”. Az egész mozgalom előtt álló fel­adatok ugyanis nem hajthatók vég­re anélkül, hogy a nemzeti jellegű feladatokat a pártok ne oldanák meg a lehető legjobban, legönállób­ban. Enrico Berlinguer véleménye szerint: „Az internacionalizmus azt fejezi ki, hogy pártjaink részvevői, főszereplői mindannak, ami a saját országukban és nemzetközi szinten a dolgozók és a népek társadalmi és politikai jogai teljes érvényesítésé­ért folytatott harcban, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a tár­sadalmi haladásért vívott harcban az egész világon történik”. Ebben a megközelítésben a kommunisták nemzeti felelőssége összeforr inter­nacionalista kötelezettségükkel, a marxizmus—leninizmus iránti hűség a haza iránti odaadással, a nemzet létérdekének védelmében. Éppen ezért azok a próbálkozások, hogy szembeállítsák egymással a világ forradalmi erőinek két osztagát, a szocialista világrendszert és a fejlett tőkésországok munkásmozgalmát nemcsak a megvalósuló szocializ­mus ellen irányulnak, hanem nagy károkat okoznak a demokráciáért, társadalmi haladásért küzdőknek a kapitalizmus világában. A jelenlegi helyzetben növekszik a kommunisták és a szociáldemokra­ták akciói összehangolásának jelen­tősége is. Ebből a szempontból fi­gyelemre méltó, hogy a szocialisták által vezetett kormányok általában nagyobb mértékben járulnak hozzá a nemzetközi feszültség csökkenté­séhez, mint a polgári kormányok. A kapitalizmust a szocializmusnak kell felváltania, a kommunisták tud­ják, hogy ezt csak széles népi szö­vetségben érhetik el. „Ez az útkere­sés és harc — állapította meg Ber­linguer — szükségessé teszi a párbe­szédet és a megegyezést a munkás­ság és a nép más, szocialista, szo­ciáldemokrata és keresztény indíté­kú erőivel, mindenkivel, aki a tár­sadalom megújulását és előrehaladá­sát akarja”. A mi pártunk szolidáris azzal a harccal, amelyet a fejlett tőkésor­szágokban a kommunista és mun­káspártok más haladó' erőkkel együtt, bonyolult körülmények kö­zött vívnak. Tudjuk, hogy testvér­pártjaink eredményes tevékenységét sok tekintetben befolyásolja, miként alakul a szocialista világrendszer ereje, hogyan növekszik hitele, te­kintélye. Mi viszont érezzük azt a támogatást, amit ők nyújtanak a béke, a társadalmi haladás ügyéhez. (Folytatjuk.) Molát Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents