Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. január 7. Gyászhír Fájdalommal tudatjuk az is­merősökkel, hogy PÓT ARI MA- TYÁSNÉ sz. Harcsai Mária éle­tének 69. évében elhunyt. Te­metése f. hó 7-én 12.36 órakor lesz Szolnokon, a római kato­likus temetőben. A gyászoló-csa­lád. Szolnok, Gárdonyi Géza út 30. INGATLAN kétszobás, csalá­di ház eladó. Szan- daszöllős, Kocsoros, Alma u. 36. Érdek­lődni 10 órától. (H. 13.) 500 négyszögöl gyü­mölcsös eladó. Szan- daszöllős, Vörösme­ző u. 2. sz. alatt. Érdeklődni Csollák- nál. (14.) TÖRÖKSZENTMIK- LÖSON, a József Attila út 10. sz. alat­ti kétszobás családi ház, gazdasági épü­lettel, istállóval, jó­szágtartásra alkal­mas 220 n.-öl telek­kel, műúthoz 70 m- re. eladó. Megte­kinthető bármikor. (2029.) SZÁND ASZÖLLÖ- SÖN, a Gorkij ut­cában (bölcsődénél) autóbuszmegállótól 2 percre 148 négyszög­öl^ építési telek ter­mő gyümölcsfákkal, bekerítve eladó. Ve­zetékes víz bekötve. Érdeklődni lehet na­ponta 17 óra után Táncsics Mihály u. 18. I. em. 1. szám alatt. (19.) GARÁZS eladó a November 7. felül­járó mellett. Érdek­lődni: Szolnok, Cso­konai út 29. I. em. 4. (20.) KIS ház 270 négy­szögöl telekkel el­adó. Rákóczifalva, Sallfll út 3/1. (32.) GÉP JÁRMIT ÜJ, garanciális 350- es Jáwa fedett ol­dalkocsival eladó. Reichart Lóránt Szol­nok, Szabadság út 3—5 II. em. 12. (17.) 353-as Wartburg, va­lamint 312-es első agyak újak, eladók. Szajol, Vörös Had­sereg út 114. Ér­deklődni délelőtt. (H. 1.) ADÁSVÉTEL HÍZÓK eladók. Szol­nok. Holt-Tisza-part 33. (Kertváros.) (12.) 2 igásló eladó. Hét- és háromévesek. Szajol, Vörös Hadse­reg út 114. (H. 2.) GÁZTŰZHELY pa­lackkal eladó. Szol­nok. Munkásőr út 44. (H. 17.) NAPOS- és előne­velt Hampsire csi­be megrendelhető január 28-tól, szál­lítással is. Vitek András 5091 Tószeg, Vörösmarty út 25. sz. (1987.) HAZASSAG 37 éves, 180 cm ma­gas, elvált, jó szak­mával, lakással ren­delkező férfi hozzá­illő hölgy ismeret­ségét keresi házas­ság céljából. Egy gyermek nem aka­dály. .,Remény” jel­igére a kiadóba. (8.) EGYEB EGYEDÜL álló férfi különbé járatú búto­rozott szobát keres. ..Albérlet” jeligére a kiadóba. (10.)_______ IDŐS édesanyám éj­szakai felügyeletéért idősebb nő részére szobát és egyéb té­rítést biztosítok. Szolnok, Ady E. út 1. V/l. Érdeklődni lehet 14—17 óra kö­zött. (18.) ___________ K ISGYERMEK gon­dozását lakásomon 3 éves korig válla­lom. Szolnok, Hu­nyadi János út 63/a. (H. 18.) ALKALMAZUNK A Délalföldi Pincegazdaság szol­noki pincészete gépkocsivezetőt és portást vesz fel. (6.) Felveszünk hírlapkézbesítőket és érettségizett dolgozókat felvevői munkakörbe. Postahivatal, Szol­nok 2. MAV-állomás. (21.) A SZOLNOK MEGYEI BERU­HÁZÁSI VÁLLALAT azonnali belépéssel alkalmaz gyors- és gépírót, valamint takarítót. Ér­deklődni lehet a vállalat titkár­ságán : Szolnok, Dózsa György «út 5. sz. (H. 19.) AFIT XVII. SZ.; AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT szolnoki üzeme fel­vételre keres gépkocsimosót, könnyű fizikai munkára segéd­munkást, adminisztratív mun­kakörbe női dolgozót. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Szolnok, Százados út 8. (H. 20.) A BAROMFIKELTETŐ ÜZEM, állandó üzemi munkára nőket alkalmaz. Érdeklődni lehet sze­mélyesen, vagy írásban. Szol­nok, Verseghy út. (1989.) HIRDESSE» a Szolnok megyei NÉPLAPBAN! HIRDETÉSI TARIFÁINK: VÁLLALATI HIRDETÉSEK Hétköznap Vasárnap Keretes hasáb mm-ként Dolgozókat alkalmazunk 13,— 18,— soronként 42,— 82,— Apró szavanként 6,— H — (vastag betűvel szedve) 12,— 22,— LAKOSSÁGI HIRDETÉSEK Üzleti jellegű Apróhirdetések 4,— 7,— Nem üzleti jellegű apróhirdetések Soros közlemény: gyászhír, 2,— 3,50 köszönetnyilvánítás 8,— 15,— ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK: Jeligés hirdetéseknél 10,—Ft kezelési költséget számítunk fel. Vastagon szedett szöveget dupla tarifá­val számítjuk. Express hirdetési díj alapdíj+50 %. A hirdetések díjai nem foglalják magukba a fotó. kli­sé, grafika és más hasonló jellegű munkákkal kapcso­latos költségeket, ezeket külön számítjuk fel. Hirdetéseit feladhatja: Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat Szolnok, Irodaház valamint kihelyezett szerkesztőségeinkben. Karcag, Kossuth tér 5. Jászberény, Lehel vezér tér 1. Tiszafüred, Piac tér 3. és a Magyar Hirdető szolnoki kirendeltsége Szolnok, Sólyom u. COUSTEAU KAPITÁNY A tengerkutatás „nagy öregje” Ki is tulajdonképpen Cous­teau kapitány? Honnan in­dult el a tengerek mélyét feltáró kutatóútjaira? Bordeaux közelében szüle­tett 1910-ben. A második vi­lágháború végén részt vett a fel nem robbant aknák és bombák hatástalanításában, egy önkéntes aknaszedő osz­tagot vezetett. Cousteau büvárszenvedélye akkor ébredt fel, 1936-ban, amikor legjobb barátja, Tailliez megtanította az ak­kori újdonság, a víz alatti védőszemüveg használatára. Cousteau maga mondta: — Addig úgy úsztam és merültem, mint a vak. A szemüveg kinyitotta a sze­mem, és egy új, eddig elha­nyagolt világot fedeztem fel. Egy kiszolgált aknaszedő­ből építette ki híres hajóját, a Calypsot. Saját tervei sze­rint sok speciális felszerelés­sel egészítette ki. A hajó or­rában előre domborodó, üve­gezett kabint alakítottak ki. a víz szintje alatt, amelyből megfigyelhették a víz alatti világot. A speciális felszerelés közé tartozott a fotólaboratórium, a vegyi és a fizikai labora­tórium, a hangradar és más készülékek a tengerfenék domborzatának tanulmányo­zására és mérésére. Erős emelő darut is felszereltek, amellyel kis tengeralattjárót lehetett leengedni és felvon­ni. Készítettek továbbá egy „cápaketrecet”, ebben dolgo­zott a könnyűbúvár az olyan vizekben, amelyekben nyü­zsögtek ezek a ragadozók. A Calypso 1950-ben készült el, azóta Cousteaau úszómű­helye és otthona. A Calypso-nak a Vörös­tenger élő világának fényké­pezése és az élővilág fajai­nak begyűjtése volt fő fel­adata. Abu Latt szigete kö­rül dolgoztak. Az itteni lagu­na és korallzátonyok növény- és állatvilága rendkívül gaz­dag. Óriáskagylók, murénák, nagy tengerinyulak és tró­pusi halak hatalmas rajai nyüzsögnek a zsákállatok, a szivacsok, tömlőbelűek és mészszivacsok meg moszatok dzsungelében. Cousteau így írt erről: „A vízi élet leggazdagabb forma és színváltozatai há­rom-tíz méter közötti mély­ségben érik el a csúcspont­jaikat. Itt, a cikázó halrajok mellett számtalan férget, kis gyapjas tarisznyarákot és színes meztelen csigát figyel­hetünk meg ...” A búvárok időnként olyan sűrű halrajokba keveredtek, hogy nem láttak át rajtuk, és ki sem kerülhették őket, sok ezer kis orr tapintását érezték a bőrükön. De Cous­teau azt is megfigyelte, hogy a víz alatti élőlények olyan mélységben is csodálatos szí­nűek, ahová a napfény jó­formán egyáltalán nem ha­tol le. Elhatározta, hogy szí­nes fényképeket készít ró­luk, és el is készítette az első ilyen mélytengeri színes fil­met. Cousteau batiszkáffal nagy mélységekbe is leszállt. A batiszkáff feltalálója Auguste Piccard, aki a mélytengeri kutatógömbjét a sztratoszfé­ra kutatásokhoz használt gömbökhöz hasonlóan szer­kesztette meg. Cousteau el­ső leszállásait Piccard-al együtt hajtotta végre, ez­után a francia haditengeré­szet megbízásából önállóan számos leszállást végzett. Az egyik régészeti expedí­ciójuk alkalmával kiemelték egy görög borszállító hajó rakományát; a hajó mintegy 2200 évvel ezelőtt süllyedt el Marseille közelében. Több mint 3500 merülést hajtottak végre és mintegy 15 000 tárgyat hoztak a fel­színre; edényeket (gyakran csak töredékeket), épségben maradt kancsókat, fazekakat, étkezéshez használatos tár­gyakat. Az egyik első ép darabot maga Cousteau ta­lálta meg. Cousteau utolsó kísérletei a víz alatti település beren­dezéseivel kapcsolatosak. Több társával 12 méter mély­ségben hosszú időt töltött a Vörös-tengerben túlnyomá­sos vízalatti „lakásban”. A módszer egyik célja az volt, hogy ilyen módon elkerül­jék a nyomáskiegyenlítő zsi­lipelést (dekompresszió), amire szükség van, ha nagy mélységből jön fel a búvár. A víz alatti lakásból légzsi- lipes ajtón át lehet a vízbe jutni, az oda-vissza közleke­déskor nincs szükség de- kompresszióra. Cousteau és négy munkatársa egy hóna­pig lakott így a víz alatt. Egyik kutatószerkezete az úgynevezett „merülő csésze­alj” volt, amelyet a formá­járól neveztek így el. való­jában egy kicsiny, kétszemé­lyes tengeralattjáró. . Vízsu- gárhajtómű hajtotta. A me­rülő csészealj a víz alatti házban lakók közlekedési eszköze: belőle nagyobb te­rületeket tudnak kényelme­sen megfigyelni, fényképezni. Costeau tenger alatti olaj­kutatással is foglalkozott, de ellenzett minden olyan né­zetet, mely szerint a tenger csupán nyersanyagforrás, amelyet ki kell zsákmányolni. (R. T.) Munkában a mélytengeri kutató jármű A Calypso kutatóhajó és az „Úszó sziget' A fej dísze Egy kis parókatörténet Az emberi fej dísze a hajkorcma — mondották már az ókorban, vallották már a régi egyiptomiak is. Az első hajfonatokból készült paróka­szerű fejdíszeket eleinte csak uralkodók, főpapok és pap­nők, de a későbbiekben is csupán a királyi család ro­konai vagy magasrangú fő­urak viselhették. (A két vi­lághírű egyiptomi szépség, Nofretéte és Kleopátra, akik egyébként bőségesen hasz­náltak kozmetikumokat, nem viseltek parókát, saját dús hajukból alakították ki a ké­peken, szobrokon ránk ma­radt frizurákat.) A rómaiaknál a vendég­haj már fejlettebb techniká­val készült és divatcélokat szolgált. A római nők, akik köztudottan zömmel sötét hajúak voltak, előszeretettel viselték a germán rabnők hosszú szőke hajából készült parókákat. A középkorban a parókák is hosszabb időre „talonba” kerültek, csak a reneszánsz idején jöttek újra divatba. Igazi fénykorukat azonban a rokokó-időkben élték, ami­kor férfiak és nők egyaránt hordták a felbodorított. ma­gasra tornyozott hajköltemé­nyeket. A férfiak hosszú pa­rókájának divatját a kopa­szodó Napkirály, XIV. Lajos vezette be az „á la longue” parókával, amelynek bodorí- tott fürtjei vállát verdesték. A női parókák roppant vál­tozatosak voltak. Volt közü­lük olyan, amely virágosker­tet ábrázolt, vagy legelésző nyájat pásztorlánykával együtt. A híres gyorsjáratú Fregatte francia csatahajó győzelmének emlékére ké­szült a Fregatte-paróka, amelynek tetején jókora vi- torláshajó-modellt egyensú­lyozott az udvari dáma. A kor legünnepeltebb fodrász­művésze Leonard mester, aki Mária Antoniette parókáit is készítette, az alacsony terme­tű királynő magasítására több mint 60 centiméteres hajtornyot varázsolt. A cso­dálatos kreációk csaknem minden esetben rosszul gon­dozott, zsíros, korpás, sőt uram bocsá’ — tetves fej­bőrt takartak. A főúri höl­gyeket gyakran zavarta uta­zás közben a magas hajvise­let, nem fértek be hintájuk­ba. Egy elmés fodrászmester feltalálta a rugós parókát, melyet esernyöszerűen össze lehetett csukni utazás esetén. A francia forradalom utá­ni időben, a biedermeier­korban jórészt megszűntek a díszes vendéghajak. A ko­paszság leplezésére csupán a XIX. század második fele óta használják ismét a pa­rókát. Híres volt Jókai Mór téli vendéghaja, amelyet a nagy író megfázás ellen vi­selt. A közelmúltban, a hatva­nas évektől egész napjainkig második virágkorát élte a paróka. Valódi és műhajból készült sapkaszerű díszek milliói hagyták el a műhe­lyeket, és csaknem vala­mennyi divattal lépést tartó nő akár két-három paróká­val is rendelkezett. Nap­jainkban csökken a népsze­rűsége. A szakemberek ta­nácsa szerint higiéniai okok­ból csupán az elmulasztott dauer, berakás pótlása, ki­egészítése lehet a célja, s alkalmanként legfeljebb né­hány órán át ajánlott a pót­haj viselete. F. T.

Next

/
Thumbnails
Contents