Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

1977. január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárszámadásra készülődnek a téeszek Nehéz volt az 1976-os esz­tendő, de az értékeléskor csak ezt megállapítani ke­vés lenne. Ugyanis a fagy* az aszály és a sokszor rossz­kor jött eső ellenére a mező- gazdasági üzemek, az ott dol­gozó emberek állták a pró­bát. Az eredményekkel, ha csupán a számokat nézzük, nem lehet dicsekedni, hi­szen a gazdaságok nem ér­ték el, az időjárás miatt nem érhették el a tervezett fejlő-i dést. De az is tény, hogy nem is olyan régen hasonló körülmények között jóval na­gyobb károk keletkeztek volna. S hogy ez nem így történt, az a nagyüzemi szer­vezettségnek, a kemény, ki­tartó. sokszor nem is kevés ádozatot kívánó munkának köszönhető. A célkitűzésektől való el­maradás okait keresve ter­mészetesen nem elég csu­pán az objektív tényezőkről szót ejteni. Az ötödik ötéves terv első esztendejét a me­zőgazdaság is új szabályzók­kal kezdte, s bizony sok he­lyütt jó ideig csak „tanul­mányozták” a megváltozott körülményeket, de a felké­szülésről, az alkalmazkodás­ról elfeledkeztek. Ezekben az üzemekben a zárszámadási eredményen ez alaposan meg is látszik. A termelőszövetkezetek többségére nem ez volt a jel­lemző, viszont gondok azért ott is akadtak. Sokan az ál­lattenyésztés intenzív fejleszJ tésében. a fajlagos mutatók javításában látták az áthidal lás lehetőségét — helyesen: A baj csak az volt, hogy még ezekben a gazdaságoké ban sem terjedt ki a látóé kör minden ágazatra egyé formán. Igaz, hogy emelke­dett a tejtermelés, de még mindig vannak tehenenként 2 ezer liternél kevesebbet fejő üzemek is. Szép eredménye­ket értek el a termelőszövet­kezetek a sertéstenyésztés­ben, a baromfiágazatban de a tehénlétszám növelésé­ben, a férőhely kihaszná­lásában nem egy gazdaság még saját előirányzatától is elmaradt. A példák, ellenpéldák so­kasága sorakoztatható fel —t ezt mindenki tudja, hiszen saját helyzetüket az ott dolgozók ítélhetik meg leg­jobban. S ez a vélemény so­ha nem vár hónapokat, nem késik a zárszámadásig, ha­nem rögtön megfogalmazzák Ha utána helyes döntés is születik, az csak segíthet a helyzeten. Mint ahogy na­gyon sokat számított, hogy a mezőgazdasági üzemek nem vártak noszogatásra; ösztökélésre, hanem a lehe­tő leggyorsabban és nem utolsó sorban jó minőségben befejezték az őszi talajmun­kát és a vetést. Ezzel az idei esztednő eredményeit ala­pozták meg. Jól választottak azok a termelőszövetkezetek is amelyek nemcsak a fize­tésre, a jövedelemre, hanem a fejlesztésre is gondoltak, s a holnap céljaiért a véko­nyabb borítékot is vállalták. A helyzet alapos ismere­tében hozott reális ítéletek­re mindig szükség van, de különösen fontos ez manap­ság, az ötödik ötéves terv második évében. Ezért kell az átlagszámoktól elszakad­va, minden egyes ágazatok tényezőt szem előtt tartva elemezve — nem elfeledkez­ve természetesen az ésszerű kockázatvállalásról sem —- egyre táguló látókörrel dol­gozni. irányítani. Csak így valósulhatnak meg elképzeléseink, lehet a célkitűzésekből valóság. B. A. 11 mezőgazdasági üzemek idegenkednek II vízellátással sokat küszködünk Nálunk nincs záróra Szilveszterkor, az emberek az óévet búcsúztatják, de már gondolatban az új esz­tendőben élnek. Megszület­nek az első tervek, mindenki végiggondolja mit szeretne Lelkesítő táj a Közép- Tisza-vidék: Abádszalóktól Tiszafüredig csupa élet, csu­pa mozgás, mindenhol mun­ka nyomát látni a tájon. Töl­tések, szivárgók, utak épül­nek, irtják a fákat a folyó árterén. Labancz Ferenccel, az Or­szágos Vízügyi Beruházási Vállalat (OVIBER) tiszafü­redi kirendeltségének veze­tőjével erről a vidékről, a vidék jövőjéről beszélge­tünk: — A Tisza II. tározó tó építésének második üteme „zajlik". Milyen -feladatok várnak megoldásra 1977-ben? — Ezen a környéken min­den azért a másfél méterért történik, amennyivel a Tisza jelenlegi duzzasztási szintje emelkedni fog — nem 1977- ben. hanem 1978 első fél­évében. A füredi kirendelt­ség munkája ’77-ben: a töl­tések megerősítése, a szivár­gó. csatornahálózat és a hozzátartozó telepek kiépíté­se, a Poroszló—Tiszafüred közötti útszakasz elkészítése, megemelése. Eddig a tervek szerint haladt a munka. Az idén. ha lehet legyen még nagyobb a kivitelezők — a Tiszántúli Vízügyi Igazgató­ság és a Betonútépítő Vál­lalat — lendülete. Tudniillik ezen múlik az a másfél mé­ter ... — Ezzel a másfél méteres Tankönyvek, jegyzetek, pa- pírszeletkék hevernek szer­teszét. Az olajkályha ontja a kellemes meleget, a szoba „lakója” —. Balassi Piroska, a kenderesi nagyközség ta­nácsának fiatal elnöke — vizsgára készül. — Az esti egyetem sza­kosítójára járok másodéves vagyok és néhány nap múl­va filozófiából vizsgázom. Elnézést kérek a rendetlen­ségért ... — szabadkozik és sebtében összerakja jegyze­teit. — Éppen ma jöttem szabadságra, pedig év eleje van. ilyenkor nálunk is ösz- szejön a munka. — Új esztendő kezdődött, új tervekkel, feladatokkal. Melyek a legsürgősebbek? — A vízellátással sokat küszködünk a községben. Az tenni, mit ákar elérni a ti­zenkét hónapban. A következőkben hárman mondják el, hogy 1977-ben mit terveznek, mit akarnak csinálni. vízszint-emelkedéssel tóvi­dékké változik a Közép-Tisza völgynek ez az aszályos sza­kasza. Ennyi elég is a „bol­dogsághoz"? — Dehogy. Utána a mező- gazdasági üzemeknek kell bizonyítaniuk, főleg az öntö­zéses ágazatnak. Használják ki a duzzasztás adta lehető­ségeket: a hozzáférhető, ki­emelhető jó öntözővizet. Ehhez feltétlenül be kell kö­vetkeznie egy szemléletvál­tozásnak is. — Miért gondolja? — Azért, mert szerintem a mezőgazdasági üzemek ide­genkednek — hiszen hason­ló példa nincsen — a tó vi­zének kihasználásától. Még csak annyit ehhez: ez az új építkezés nem olyan beruhá­zás, hogy „na tessék itt az új létesítmény, holnaptól na­ponta ezer pár cipővel, vagy ezer mázsa csokoládéval több kerül a piacra”, ebben az esetben kizárólag hosszú távon lehet gondolkodni. — Személy szerint mit vár 1977-ben? — Ezt sem lehet elválasz­tani a víztől. Harmadéves levelező hallgató vagyok a műszaki egyetem vízépítő mérnöki szakán. Diákbabo­nából hadd ne mondjam ki. mit várok ... — Akkor mondom én: si­keres vizsgákat. itt élő mintegy 6 ezer em­bernek nem elég a 600—700 köbméter víz, 1200 köbmé­terre lenne szükség. Ehhez új vízhálózat és kút kell. A Víz- és Csatornamű Vállalat elkészíti a vízellátási prog­ramot — és ha minden jól megy hamarosan megoldó­dik a gondunk. Egyébként ez a munka 800 ezer forint ér­tékű. Az idei feladatok közé tartozik még a bölcsőde fel­újítása, amely 200 ezer fo­rintot igényel és a két óvo­da parkettázása is. Igyek­szünk, hogy az idén minden olyan óvodáskorú gyermeket elhelyezzünk, akiknek a szü­lei ezt kérik. A két /óvoda 150 személyes. — Mit vár még ettől az esztendőtől? — Jó lenne, ha az idén még pezsgőbb, mozgalma­sabb élet lenne Kenderesen, mint eddig volt... Dél van. Kiürült a váró­szoba. az utolsó beteg is el­köszön az orvostól. A recept­könyv, az injekcióstű a tás­kába kerül — dr. Borsos Im­re, a kunhegyesi II. körzet orvosa is hazaindulhat. — Most egy kicsit több a beteg, sokan megfáznak eb­ben az időben — mondja és közben zsebében cigarettát keres, — Van olyan nap amikor már fél 11-kor senki sincs a rendelőben, de elő­fordul, hogy egy órakor is itt vagyunk. Nálunk nincs záróra, nem mondhatjuk a betegeknek, hogy vége a rendelésnek, menjenek haza. Kórházi „gyakorlat” két hónapig — önnek milyen tervei vannak az új évre? — Állandóan újabb és újabb kiadványok jelennek meg az orvostudomány ak­tuális problémáiról. Nekem ezeket feltétlenül olvasnom, tanulmányoznom kell. hiszen 1956-ban terültem ki az egyetemről és amit akkor ta­nultam, annak nagy része már elavult. Azért, hogy pó­toljam a hiányosságokat az idén jelentkeztem kórházi továbbképzésre. Ősszel két hónapra „bevonulok” a kar­cagi kórházba, ahol a labo­ratóriumi munka és a diag­nosztika legújabb eredmé­nyeivel is megismerkedhe- tem. — Van-e olyan elképzelé­se, amely több éve húzódik és most szeretné megvaló­sítani? — Akad ilyen is, méghoz-, zá felelősségteljes feladat: a gondozás, a megelőző mun­ka. Az én körzetemben is vannak cukorbetegek, aszt­másak, magas vérnyomásos és vesebetegek, akikkel töb­bet kellene foglalkozni. Többször el kellene látogat­ni hozzájuk, ellenőrizni őket. attól függetlenül, hogy je­lentkeznek-e a rendelőben. Ehhez a munkához azonban rengeteg idő kell. Talán az idén sikerül megvalósítani ezt a tervemet, mert már négyen vagyunk körzeti or­vosok és így kevesebb jut egy emberre. — Hogyan kezdődött az év? — Számomra kellemesen. Néhány órán belül a felesé­gemmel — aki szintén itt körzeti orvos — két hétre Hajdúszoboszlóra utazunk pihenni. SZE—Sz. I. Azért a másfél méterért... Élőbb kapcsolatot szeretnék Tények és tervek (1.) Fejlesztések a hatékonyság szolgálatában Az V. öltéves terv fő fel­adata a népgazdaság egyem súlyí helyzetének javítása, a gazdasági egyensúly helyre- állításét tartóson megalapo­zó gazdasági folyamatok ki­bontakoztatása. Ennek való­ra váltását szolgálta az 1976. évben végzett gazdasági építőmunika, s ez a gazda­ságpolitika irányvonala 1977- bem is. Szocializmust építő társa­dalmunk értékrendjében el­ső helyen biz ember éli. Gaz­daság; munkánk — gazda­sági fejlődésiünk — alapvető célja az emberről való gon­doskodás, a nép életszínvo­nalának. életkörülményeinek rendszeres javítása. Ez a cél csak folyamatosan és számottevően növekvő nemzeti jövedelem mellett vaiósíthaitó meg. Ugyancsak a nemzeti jövedelem növe­lését indokolja, gazdaságunk további fejlesztésének anya­gi megalapozása, illetve a gazdasági egyensúly helyre­állítása. A nemzeti jövedelem növe­léséhez tehát alapvető érde­keink fűződnek. Vágyainkat, igényeiinfcet azonban nem szakíthatjuk el a realitások­tól. Gazdasági helyzetünk, gazdaságunk műszaki-tech­nikai színvonala, nemzetközi gazdasági kapcsolataink alap­vetően meghatározzák mi­lyen fejlődésre számítha­tunk:. A közlekedés és a hírköz­lés 1976-ban is vazdasagpoli- tikai céljainkkal összhang­ban fejlődött. A vasúti szál­lításiban tovább nőtt a Die­sel- és vffllamosvantaitás ará­nya, tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A fej­lesztések eredményeként az ágazat alapvetően megoldot­ta áru- és személyszállítási feladatait. A tömegközleke­désiben — főként az autó­buszparik korszerűsítésével, illetve forgalom szervezési intézkedésekkel sikerült csők. kentand a zsúfoltságot. A hír­közlés fejlődését szolgálja a magyár—szovjet együttmű­ködési keretében megépült a soltti új nagy teljesítményű rádióadó. , Jobb együttműködéssel A termelés növekedése, a nemzetközi gazdasági kap­csolataink fejlődése, illetve a tömegközTeked éssel szembeni igények megkövetelik a köz­lekedés, a szállítás az elmúlt évinél gyorsabb fejlesztését. Tervek szerint a közlekedési vállalátok áruszállítási telje­sítménye 6, a személyszállí­tási teljesítménye 7 százalék­kal emelkedik. Távlati ter­veinknek megfelelően erőtel­jesebben fejlődik a közúti és légi szállítás. A légiközlieke- dés 20, a (közúti közlekedés 5 százalékkal növeli személy­szállítási teljesítményét. A tervezett szállítási fel­adatok ellátására a közleke­dési vállalatok felkészülnek. Tovább korszerűsödik a vas­út járműparkja, 1977 végére a korszerű vontatás — a vil­lamos és Diesel-vontatás — aránya eléri a 92 százalékot. Korszerűsítenek, félújítanak mintegy 320 kilométernyi vasútvonalat, és további kor­szerű biztosító berendezése­ket szerelnek fel, amelyek jelentősen, javítják a vasúti közlekedés biztonságát. A személyszállítás fejlesztését a közúti és városi autóbuszok száménak növekedése, illet­ve Budapesten a Metró észak—déli vonala első sza­kaszának 'belépése szolgálja. S forgalomba kerül 82 ezer szemilléy gépkocsi, ebből 76 ezer a lakosság tulajdonába. Tovább folytatódik az autó­pálya építés. 1977 végére el­készül az M 1-as autópálya Komárom ég Győr közötti szakasza. A szállítási felada­tok zavartalan megoldása fo­kozattan igényli a szállítások tervszerűbb ütemezését, il­letve a szállító és termelő vállalatok jobb együttműkö­dését. 150 milliárd beruházásra Az elmúlt évben sikeresen meglvalósiítotituk fejlesztési terveinket is. A terveknek megfelelően a belföldi fel­használás — a felhalmozás és a fogyasztás — a nem­zeti jövedelem növefeadésé- né)i kisebb mértékű volt. A különbözedet — minit már utáltaik rá — egyensúlyi helyzetünk javítására fordít­juk. Beruházásokra a terve­zettnek megfelelően, 150 mil­liárd forintot költötitiünk. Beruházási javainkat alap­vetően a megkezdett beruhá­zások folytatására, üzembe- hélyezésűk meggyorsítására használtuk fel, A gyorsításra kijelölt nagyberuházások ki­vitelezése tervszerűen halad. Az 1976-ban induló nagybe­ruházások közül a Zalaeger­szegi Hűtőház, a Tiszai Vle- gyilkombinát polipropilén gyárának előkészítése, a ki­vitelezés indulása tervszerű­en megtörtént, a Dunai Vas­mű konverteres acélművének beruházásánál azonban van némi lemaradás. Megkezdő­dött a kábái cukorgyár és a budapesti szemétégetőmű építése. A kábái cukorgyár lehetővé teszi a hazai cu­korrépa gyorsabb és ezzel párhuzamosan jobb hatásfo­kú feldolgozását. A szemét égetőmű létesítését környe­zetvédelmi okok irwJokölják. A vailalliati beruházások vo­lumene meghaladja a terve­zettet. Pozitív tendenciaként értékelhető, hogy a vállalati beruházások mind nagyobb hányada készül el határidő­re, a tervezett köttségsziiniten és lép termelésbe. A vállalatok igyekeznek klihasználM a konvertibilis devizáért értékesíthető ter­melés növelését szolgáló be­ruházási hiteteket. Az V. öt­éves terv időszakában e cél­ra rendelkezésre álló hitel­keret nagyobb részét már le­kötötték. Biztató, hogy ezek a beruházások gyors megté­rülést ígérnek, s — a terv­időszak második f elében — jelentősem hozzájárulnak az exportárualapok növeléséhez. Növekvő belső felhasználás A népgazdaság 1977. évi terve az eddigiekhez hason­lóan határozza meg a nem­zeti jövedelem belső felhasz­nálásának, illetve a lakossá­gi fogyasztás mértékét. A terv a belföldi felhasználás­nak az 1976. évinél gyorsabb, 4—5 százalékos növelését irányozza elő. A belső fel­használás tehát — bár meg­haladja az előző évi szintet — még -mindig elmarad a nemzeti jövedelem növekedé­sének ütemétől. Ennek oka, hogy a megbomlott külgaz­dasági egyensúly miatt — amiről más összefüggésben már szóltunk — a nemzeti jövedelem nagyobb részét kell az egyensúlyi állapot megteremtésére fordítani. A belföldi felhasználáson belül a beruházásokra for­dított összeg az 1976. éviinél mintegy 4—5 százalékkal na­gyobb lesz. Ez öisiszhainigíban van gazdaságunk teljesítő ké­pességével és az egyensúly fokozatos javítására irá­nyuló tórekvésiünkltel. Az utóbbi évek törekvé­seinek megfelelően a beru­házási javak a folyamatban lievő beruházások folytatásá­ra. sí miniéi gyorsabb befeje­zésére összpontosulnak. Több nagyberuházás fejeződik be, s viszonylag kevés, de a ta­valyinál több új nagyberu­házás indul. A népgazdasági terv a Márkus-hegyi bánya­üzem, a Bitó II. bauxitbánya, a Szekszárdi Húskombinát és a Szikra Lapnyomda kivi­telezését irányozza elő. Meg­felelő előkészítés esetén vár­hatóan sor (kerül a nagyegy­házi bányaüzem, a szovjet— magyar földgázvezeték III. üteme, a dunántúli gyűjtő­erőmű, a Ferihegyi repülő­tér-fejlesztés és a Budapesti Sportcsarnok: kivitelezésén ek megkezdésére. A vállalati beruházások ugyancsak meghaladják az 1976. évi szintet. Hitellehető­séget, állami támogatást el­sősorban azok a vállalatok kapnak, amelyek fejlesztései a versenyképes exportáru­alapok bővítését eredménye­zik. Az utóbbi elősegítése ér­dekében a hitelkeret is bővül tervek szerint mintegy 40 százalékkal, s eléri a ki­lenc milliárd forintot. A beruházási javak felhasz­nálásának aránya a termelő és a nem termelő ágazatok esetében megfejten az V. öt­éves terv előirányzatainak. A célcsoportos beruházásokra fordított összeg ugyancsak a középtávú tervben megba­tározott mértékben, ezen be­lül a lakásépítésre fordított összeg azonban a tervezett­nél is nagyobb mértékben nő. Karvalics László (Folytatjuk) Törökszentmiklóson a Május 1. úton a helyi Áfész tervezésében és kivitelezésében áruház épül. Az új létesítmény másfél millió forintbo kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents