Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-26 / 21. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. január 26. 4 Mezei férgek „tanyája” A Holt-Tisza-parti üdülőtelkemmel szemben lévő, az Ágnes utca 107 számú hatalmas terület évek óta parlagon hever. A mezei férgek tömege tanyázik- rajta háborítatlanul. Ügy tudom, az említett terület a tanács kezelésében van. Az üdülőtulajdonosok nevében is kérdezem: miért hever parlagon, miért nem hasznosítják a földet. Ha csupán füvesítenék, az is elviselhető lenne. Adják ki bérletbe vagy más módon, de legyen rendben. Matus András Szolnok Eredmények sorozatban A jászberényi szakmaközi bizottság nyugdíjas csoportjának munkája az elmúlt esztendőben is eredményes volt. A rendezvényeken nemcsak a szakszervezeti tagok, hanem azok a nyugdíjasok is részt vehettek, akik nem tartoznak semmiféle nyugdíjas csoporthoz. Tavaly 32 politikai. kulturális, illetve ismeretterjesztő előadás volt, amelyeken át- laaban 100—120 nyugdíjas jelent meg. Nagy érdeklődést keltett a biológiai előadássorozat. Sokan hallgatták a közlekedésről, a szem. és fogbetegségekről szóló előadásokat. Évente három-négy kirándulást szerveznek. Egy- egy útra 40—50 nyugdíjas jelentkezik. Megemlékeztek a nőnapról, volt nyugdíjas találkozó, fenyőünnep. Nemzeti és nemzetközi ünnepségeinken részt vesznek, ezeken külön összejövetelt is tartanak. Szocális tevékenységét szervezetten végzi a csoport. 1976-ban százhatvanszor látogattak beteget. Kis csomagokkal kedveskedtek a nyugdíjasoknak. Nyolcvan tagja van a megalakított Vöröskereszt alapszervezetnek. Együttműködnek a tanács osztályaival és a Vöröskereszt helyi elnökségével. így vesznek részt a kereskedelmi ellenőrzésben, a teljesen magára hagyott, idős emberek felkutatásában. Meglátogatják azokat, akik eltartási szerződést kötöttek. Részt vesznek az őszi mezőgazdasági betakarítási munkában, és egyéb társadalmi megbízást is teljesítenek. Tavaly előbbiből mintegy 5.500 forint bevétel származott. A pénzt szociális juttatásokra fordították. Pethő Elvira Jászberény Nem tűnt el a gáz ... „Segítsenek kinyomozni, hova lett a pébé-palackból a gáz vagy a nyomás? ... hiába nyitom... a palackot... a tűzhely gombját a teli palack ellenére sem akar égni...” — írta Molnár Ferencné szolnoki olvasónk december közepén. A panasz december 22- én jelent meg. Január 17-én újabb levelet kaptunk olvasónktól. „ ... A csere alkalmával — ha a fogyasztók panaszkodnak — lehetne javasolni, hogy kérjék a soron kívüli ellenőrzést... Végül a Tigázhoz fordultam. A megjelölt napon ki is jött a szerelő. Tízperces munkája volt csupán. Nem a palackban volt a hiba! A nyomóscsökkentőt kellett kicserélni. Ha a palackcsere alkalmával fcözlik, hogy a gáz megfelelő minőségű, más lehet a hiba, akkor nem bosz- szankodom hónapok óta miatta ...” Kutya razzia Kóbor kutyák címmel közöltük január 19-én S. J. szolnoki olvasónk levelét, amely szerint a TVM körül rengeteg gazdátlan eb kószál. Megnyugtató választ kaptunk a panaszra a Városi Tanács V. B. termelés-ellátásfe- lügyeleti osztályától. Az osztály alkalmazásában álló városi gyepmester feladata a városban lévő kóbor kutyák összeszedése és elszállítása. A gyepmester tavaly 300 kóbor kutyát szedett össze, az idén januárban is már harmincat. A gyepmester utasítást kapott a Vegyiművek környékének „átfésülésére”... Kizártnak tartják viszont, hogy telefonbejelentésre a tanács, a KÖJÁL, a városi állatorvos elzárkózott volna az intézkedéstől, illetve a panasz továbbításától. A tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályán (telefon: 13-156) vagy az állatorvosi rendelőben (telefon: 13-843) be lehet, sőt be kell jelenteni a kóbor kutyákat. Az intézkedés sem marad el! „Kifárasztó sós” módszer Ügy vélem, január 16-án, A hét-ben hallottam ezt a meglehetősen találó kifejezést: „kifárasztásos” módszer... Gondolom, OTP-társasházak- ról volt szó a riportban, „lekéstem” ugyanis a műsort. Ez a kifejezés egyébként akkor jutott eszembe ismét, amikor a január 21-i Néplapban a Beázások című írást olvastam: a Szolnoki Galéria beázik ... 1972 óta. akkor fejezték be a munkát. Azóta jegyzőkönyvek tömkelegé készült, sőt egyes vállalatok úgy tettek, mintha felvonultak volna ... — summázta az újságíró. Cikkét azzal kezdte: esernyőket vásárol. Jobb ötletem van! Sürgősen nagyítót, vagy ha szükséges, nagyítókat kell vásárolni, s megkeresni az elfuserált épületek felelőseit. Mert a módszer, ahogyan labdáznak a felelősséggel, valóban fárasztó (kifárasztó) még annak is, aki csupán olvas vagy hall a felelőtlensé-' gekről. Milyen fárasztó lehet azoknak, akik 360 ezret fizetnek egy OTP-lakásért... Egy-egy vállalat, intézmény stb. vezetőjének, ügyintézőjének, akik a kifáradásig harcolnak igazukért! A közösség millióiért! Sz. B. Szolnok 90GS2ÁBALY Az alkoholizmussal összefüggő kötelező gondozást és elvonó kezelést már korábban is szabályozták. Újabban, átfogóan az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény, részletesebben pedig a végrehajtása tárgyában megjelent 15/1972. (Vili. 5.) Eü. M. sz. rendelet szabályozza. A törvény értelmében azt az alkoholistát, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekének fejlődését, saját egészségét, környezetének biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, illetve a munkahelyén a munkát ismételten súlyosan zavarja, az egészségügyi szerv gondozásra kötelezheti. Természetesen megvan a lehetősége annak, hogy az alkoholista a gondozásba vételét és gyógykezelését a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes gondozóintézet, illetőleg rendelőintézet alkoholelvanó rendelésén önként kérje. Ebben az esetben az alkolohelvonó rendelés vezetője a gyógykezelés módjáról — a személy egészségi állapotának figyelembevételével — dönt. Megvan a lehetősége annak is, hogy az alkoholista a gyógykezelése céljából a lakóhelye szerint illetékes kórház alkoholelvonó osztályára kérje felvételét. Az alkoholista saját kérelmére alkoholelvanó osztályra felvehető akkor is, ha a gondozóintézeti gyógykezelés valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A felvételről az alkoholelvonó osztály vezetője dönt, az orvosi vizsgálat alapján- önkéntes elhatározás esetében a felvétel iránti kérelmet az alkoholista személyesen terjesztheti elő írásban, és aláírásával meg kell erősíteni, hogy a felvételt gyógyulása reményében kéri, s azonkívül aláveti magát az orvostudomány mindenkori állása szerint meghatározott gyógykezelésnek, írásbeli nyilatkozatában vállalnia kell azt is, hogy gyógykezelése céljából meghatározott ideig kórházban marad. A saját kérelmére gondozásba vett alkoholista gyógykezelését kérelmére meg kell szüntetni, és őt el kell bocsátani. Az önként kért és vállalt (gyógykezelés esetében vele szemben semmiféle kényszerítő eszköz nem alkalmazható, s a kezelés bizalmas jellegű. Amennyiben a gondozásra, illetőleg gyógykezelésre szoruló önként nem veti alá magát az orvosi kezelésnek, úgy á jogszabály lehetővé teszi a kötelező gondozás és gyógykezelés elrendelését. A gondozás elrendelését kezdeményező átiratot, illetve beadványt az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes I. fokú egészségügyi hatósághoz (járási hivatal, városi tanács) kell eljuttatni. A gondozás elrendelését kezdeményezheti az alkoholista házastársa, vele együttélő egyenesági rokona (szülő, gyermek) vagy testvére, az illetékes tanács tanácsi bizottsága, szakigazgatási szerv, a gyámhatóság, a rendőrség, a munkahely vezetője, szak- szervezeti bizottsága, a Magyar Vöröskereszt illetékes szerve, valamint az alkoholizmus elleni küzdelem lakóhelye szerint illetékes társadalmi bizottsága. A beadványban, illetőleg az átiratban közölni kell azokat az okokat, amelyek a gondozásba vételt indokolják, továbbá azt is, hogy a kezdeményező szerv felvilágosító és meggyőző tevékenysége megtörtént, és eredményre nem vezetett. Ami a felelősséget illeti, a felsorolt hozzátartozókra és szervekre fontos feladat hárul, hogy az önkéntes jelentkezésre ösztönző kezdeményező lépéseket megtegyék, mert csak ezt követően teheti meg a további intézkedést az egészségügyi szakigazgatási szerv. Az első fokú egészség- ügyi szakigazgatási szerv a gondozás elrendeléséről megfelelő szakorvosi vizsgálat és szakképzett személyek által elkészített környezettanulmány beszerzése alapján, valamint a gondozásba vételre bejelentett személy meghallgatása után, a tényállás gondos mérlegelésével határoz. A kötelezés gondozóintézeti vagy kórházi osztályon történő gondozásra és gyógykezelésre irányulhat. Súlyosabb esetben az egészségügyi szakigazgatási szerv munka- terápiás intézetben történő elhelyezésre csupán javaslatot tehet a területileg illetékes ügyészségnek, A Jégvifág-VII. tapasztalt hajósai: a szolnoki Adamecz Károly (bal odatt) és Pénzes Pál. Karácsony körül két jégtörő hajó indult el Balaton- füredről, a Magyar Hajó- és Darugyár ottani üzeméből. A kisebbik, a Jégvirág—VII. csak 170 lóerős, a nagyobbik 400 lóerős, döngölőberendezéssel van ellátva és Jégvirág—VIII. a neve. Átlavíroztak a Sió-csatornára, onnan a Dunára, s a szilvesztert már Baján töltötték. Tovább ereszkedtek a Dunán, majd Titelnél a Tisza sodrásának feszültek neki. Útközben törték a jeget, utat vágván maguknak, no meg ha már úgyis arra jártak, kiszabadítottak egy jugoszláv hajót és két uszályt a jég satujából. Néhány napig Szolnokon tartózkodtak, ezekben a napokban azonban már a kiskörei erőművet védelmezik a jég rongálása ellen. Jó időben pedig majd követ szállítanak, uszályokat vontatnak Tokajból. A kisebbik jégtörőn tapasztalt hajósokat találtunk Adamecz Károly hajógépész és Pénzes Pál hajóvezető személyében: az előbbi 24, az utóbbi 35 éve hűséges a vizekhez. — Amikor a negyvenes években kezdtem, mi volt? — emlékszik Pénzes Pál. — Lóval, kötéttel vontattuk a dereglyét felfelé, visszafelé pedig csurogtunk a folyóval. Hogy átfáztunk sokszor! Néha, amikor fel kell kelni, négykézláb állok a kíntól, úgy fáj mindenem. Sokszor gondoltam, hogy elmegyek, itthagyom a hajót, de nem bírom víz nélkül! Mint a kacsa, mindig benne voltam... — Az új hajók orráról már lekopott a friss festék. Nyilván amíg a gyártól Kisköréig értek... — Bizony. Kemény utunk volt. Volt olyan négy nap, hogy nyolc órát ha aludtunk összesen. Bevérzett a szemem. Törtünk annyi jeget, forgott fel a sok jégtábla elébünk, éllel meredtek, félelmetes volt... De gyönyörűen darálta a jeget ez a kis kávédaráló. A KÖTIVIZIG hajózási főelőadója, Katona Lajos, egykori hajóskapitány két éve tért meg szülővárosába, Szolnokra. A ma is fiatal ember 1963—1974-ig a Dunát járta a Fekete tengertől Regensbur- gig, összesen 2379 kilométeres vízi utat. Matrózból lett apránként kapitány. Most adatokat sorol. — A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál 64 hajós van, no meg 39 darab jármű, a motorcsónaktól a jégtörőig minden. A mi munkánk Csongrádtól Tiszafüredig a folyamszabályozás, meder- tisztítás, kitűzőszolgálat és különféle szállítások. Az igazi nagy sztár a 400 lóerős Jégvirág—VIII. Személyzete fiatal, hiszen a hajóvezető Szarvas László csak 29 éves, a hajógépész Bathó László 27 éves, a kormányos Vincze Menyhért szintén, s csak a másik kormányos, Hideg György 37 éves. — Gyerekkorom óta hajón vagyok — mondja a Tisza- püskökibe való Szarvas László. — 1964 óta hajózom, minden voltam itt, 1972-ben végeztem hajóvezetői tanfolyamot Budapesten. — Mikor van otthon? — Mikor hogy... Hetenként, kéthetenként hazajárunk, de sok a túlóránk, őrség, minden. Nekem összejön 5—6 ezer forint. — Gyerekek? — Kettő. A kislányom fél, de a fiam állandóan a hajón szeretne lenni, hajókázott is már néhányszor. Az óvodában borzasztóon emlegeti a hajós apukát. — Van-e a hajós életnek romantikája? — kérdezem a tiszaörvényi Hideg Györgyöt. — Én gyerekkorom óta a víz mellett nőttem, imádtam a folyót, így lettem hajós. Romantika? Hacsak tavaszi árvizek után nem, amikor a kubikgödrök megtelnek vízzel, s mi kifogjuk a szép halakat. Felváltva főzünk. — A Jégvirág—VIII. kényelmes, komoly hajó. Külön konyha, zuhanyozó, tágas kabinok, tévé, rádió adóvevő ... — Én vágytam a tengerre, de aztán elmaradt — mondja az újszászi Bathó László. — Tudja, amikor az ember megnősül... A Dunán azért hajóztam, itt a Tiszán pedig kisebb hajókon dolgoztam. Tulajdonképpen kitüntetés volt erre a jégtörőre kerülni, de a képesítésem is ilyen ... — Milyen a hajósok élete? — Nehéz. Mi tulajdonképpen az ingázók életét éljük. Persze, most kellemes hajó- kázni, ugye? — Igen. — No, akkor megmutatjuk, hogyan törjük a jeget. Kapcsolás, csengetés, beindul egy motor, a hajó egész testén végigfutó tengely fordul, a hajóorrban lévő több tonnás súly erre lendül, a hajófarban lévő hasonló súly arra lendül, a jégtörő vitus- táncba kezd, nincs nálunk olyan jég, amit össze ne törne. Kapaszkodunk, lötyögünk, én a csaknem viharos tengeren tett hajóutamra emlékkezem (az sem volt különb!), nézem a hajósokat: meddig bírják ezt? Körmendi Lajos Fotó: Nagy Zs. Magyarországon nincs több a Jégvirág-VIII-hor hasonló jégtörő: a Tisza legnagyobb hajója kísérleti hajó.
