Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-21 / 17. szám
1977. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 — Ez női cipő? — Férfi. — Biztos? — Biztos. — Akkor jó... Maga idevalósi? — Igen. — Akkor nem nagykörűi? — Nem. — Nem is tiszasülyi? — Nem. — Kőtelki? — Igen. Lassan fél éve. — Itt dolgozik? — Itt. — Az áfésznál? — Nem. — Hát hol? — Az iskolában. — Jaj, aranyos, csak nem maga az új tanárnő? — De igen, nénike. Egy házasság története „Az NDK-ban üdültem a haverokkal. Amikor hazajöttem, jelentkeztem képesítésnélküli nevelőnek. Kuncsorbát ajánlották. Törökszent- miklósról gyalog mentem, de odaértem a megbeszélésre. Akkor már ott várakozott született Bartha Erzsébet is. Mindkettőnknek sikerült az állás. Akkor elindultunk albérletet keresni. Ajánlottak egy házat, de ott már megelőzött mostani nejem; akkor még nem gondoltam, hogy ő lesz Agócs Miklósné. Nem volt ebédünk Kuncsorbán, így jöttünk össze, társultunk kajára, főztünk, akkoriban húsz forint ,volt Családi a krumpli, számolgattuk a kis pénzünket. Elvégeztük a munkát, s az összes szabad időnket együtt töltöttük, készültünk a felvételire, s nem hiába: engemet Egerbe, a nejemet Nyíregyházára vették fel, levelező tagozatra. Ö biológia-testnevelés, én pedig matek-fizika * szakos tanár leszek. Egy év után csak én maradhattam volna Kuncsorbán, így mindketten eljöttünk. Kőtelekről gyalog mentünk Tiszabőre állás után, végül mégis Kőtelken kötöttünk ki. Augusztusban volt az esküvőnk, lakodalom, összejött egy kis pénz. Gyönyörű, háromszobás lakást kaptunk, takarítottunk, vásároltunk háztartási gépeket, bútort Kisújszállásról, szőnyeget Szolnokról. Gyönyörűszép indulás ez! S ráadásul a választott tantárgyakat taníthatjuk. Egészen biztos, hogy megállapodtunk Kőtelken. Az iskolaigazgató bemutatott bennünket a falu vezetőinek, beszélgettünk, jól fogadtak. Egész nap az iskolában vagyunk, szakkörök, esti iskolák ... És persze tanulunk, méghozzá sokat, sehová nem tudunk menni, tévére se jut idő. Azért lassan belekóstolunk a közéletbe is: én lövész szakkört vezetek, felvettem a kapcsolatot az MHSZ- szel, meghívnak a gyűlésekre is. Most folyik a tanácstagi beszámolók előkészítése, ebben segítek a tanácstagnak. Persze, Iámig nem végzünk a főiskolán, csak csipegethetjük a közéletet, de majd utána... !” Itthon lenni Agócs Miklósné született Bartha Erzsébet a faluról beszél. Hogy az emberek felháborodtak, amiért éppen két ilyen „szinte gyerekember” kapta meg ezt a gyönyörű lakást; hogy amikor a háztartási gépeket vásárolták, epés megjegyzések röpködtek, hf- relvén, hogy „még erre is telik.” Azóta megbékélt a falu, befogadta őket. Úton, útfélen beszélgetni kezdenek az ifjú tanár nénivel, tanár bácsival, például a boltban is. — Ez női cipő? — Férfi. — Biztos? — Biztos. — Akkor jó... Maga idevalósi? — Igen. — Körmendi — Pályaválasztás előtt a nyolcadikosok A nyolcadikosok pályaválasztási elképzelései ezekben a hetekben érlelődnek döntésekké. Az általános iskolákban a helyi szokásoknak megfelelően az osztályfőhö- kök szülői értekezleteken vagy egy-egy szülővel külön is beszélgetve vitatják meg a tanulmányaikat befejezők további sorsát. Az idén az ország általános iskoláinak nappali tagozatán több mint 113 ezer nyolcadikos fejezi be tanulmányait. A gimnáziumok 23100, a szakközépiskolák 28 400, a szakmunkásképző intézetek pedig 52 000 tanuló jelentkezésére számítanak. Az Oktatási Minisztérium középiskolai főosztálya a Pályaválasztás megkönnyítésére a továbbtanulási lehetőségekről tájékoztató könyvet adott ki, amelyet eljuttattak valamennyi általános iskolába. Az ízléses kivitelű, 70 oldalas könyv külön csoportosításban és megyénkénti bontásban közli azt. hogy szeptemberben milyen gimnáziumi és szakközépiskolai első osztályok indulnak. Tájékoztat a gimnáziumok szakosított osztályokról és arról, hogy a szakközépiskolai osztályok milyen végzettséget adnak és mire képesítenek. Ugyancsak megtudhatók a tájékoztatóból a továbbtanulás feltételei; az iskolák cím. jegyzékénél pedig feltüntetik a nyíló első osztályok tervezett számát. Az idén is azok, a nyolcadik osztályt eredményesen végző tanulók, jelentkezhetnek középiskolai továbbtanulásra, akik 17. életévüket szeptember 1-ig nem töltötték be; illetve szakmunkás- képzőbe jelentkezés esetén a 18. életévüket ebben a naptári évben még nem töltik be. Továbbtanulásra az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet jelentkezni. A tanulók a megfelelő rovatban két iskolát tüntethetnek fel. függetlenül azok típusától. Azok, akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket, a kívánt szaktárgy megjelölésén felül másodikként általános tantervű osztályt is megjelölhetnek. A szakképesítést nyújtó iskolába jelentkezettek az iskola címén kívül a választott szakot, illetve szakmát is tüntessék fel. Azok a fiatalok, akik az általános iskolai tanulmányaikat az előző tanévben fejezték be, jelentkezési lapjukat volt iskolájukba adják be. A lapokat az általános iskolák igazgatóihoz a helyileg meghatározott időpontig kell benyújtani, s azokat az általános iskolák a középiskoláknak március 20-ig továbbítják. Új IBUSZ-iroda a Pelikán Szállóban Jubileumi év, gazdag program Időszerű Szolnok és a megye fokozott bekapcsolása az ország idegenforgalmi vérkeringésébe. Bár a megye nem büszkélkedhet jelentős műemlékekkel, természeti értékei, művészeti múltja és gyógyfürdői mégis alkalmassá teszik, hogy egyre több vendéget fogadjon. „Szolnok az ország egyik legnagyobb közlekedési csomópontja, s adottságainál fogva a turizmus nagy 'tranzitállomása lehet” — hangzott el a figyelemre méltó mondat az IBUSZ-szakem berek VIII. országos találkozóján, amelyet 1975 őszén tartottak Szolnokon. Az akkori megállapításról időközben bebizonyosodott, hogy helytálló: egyre többen keresik fel Szolnok megyét, és mind nagyobb forgalmat bonyolít le hazánk legrégibb és legnagyobb utazási irodája, az IBUSZ. A vállalat öt megyei irodája (Szolnokon. Jászberényben* Mezőtúron, Karcagon és Tiszafüreden) — ahogyan azt Tóth László megyei igazgató elmondta — az elmúlt években „rohamléptekkel” növelte forgalmát. Bevételeik két éve csaknem elérték a 80 milliót, tavaly pedig — a 85,7 milliós tervvel szemben — már meghaladták a 92 millió forintot. Egyre többen utaznak az irodák szervezésében külföldre, továbbra is nagyon népszerűek a szovjet utak, a jugoszláv és a bolgár tengerparti üdülések. De ma már sokan vállalkoznak olyan utakra is, amelyek során Törökországot, Indiát, Japánt, Egyiptomot, az USA-t, vagy Vietnamot ismerik meg. Népszerűek a több országot érintő utazások és sok a jelentkező a hajóutakra is. Sajtitájékoztató „Mindent, ami jó bennem, a könyveknek köszönhetek”. Makszim Gorkij szép gondolata lesz az idei lipcsei nemzetközi könyvművészeti kiállítás (IBA) mottója, amelynek előkészületeiről tegnap délelőtt tartottak sajtótájékoztatót a könyvklubban. A világ humanista könyv- művészeti alkotásainak élvonalában 250 magyar mű szerepel. Azokat a könyveket mutatjuk be Lipcsében — május 5-én megnyíló kiállíTavaly megélénkült Szolnok megye idegenforgalma, emelkedett a megyébe —' és elsősorban Szolnokra — beutazók száma’, nőtt a külföldiek érdeklődése: 140 szovjet csoport töltött hosszabb- rövidebb időt a megyeszékhelyen. Több csoport tagjainak szakmai programokat is szerveztek. Az idén újabb fejlődés várható: kétszáz csoport fogadását tervezik, és két különvonat is érkezik a Szovjetunióból. így összesen csaknem kilencezer ember ellátásáról, programjairól kell gondoskodni. Nyolc éve hagyomány már, hogy különvonat viszi a jel lentkezőket a Kijev—Moszkva—Leningrad útvonalon. Szolnok testvérvárosába, Tal- linnba tíz csoport indítását tervezik. Újdonság az idei programok között az „üdülő- különvonat”, amelynek végállomása az Adriai-tenger montenegrói szakaszán lesz. A mostani nőnapon a szovjetunióbeli Lembergbe jut el vonaton néhány csoport. A szolnoki programok között ismét több olyan jelentős esemény kap helyet, mint az alföldi néptáncfesztivál, az orvoskongresszus, a katonai főiskolák fesztiválja, az országos szimfonikus zenekari fesztivál és a szövetkezeti dalostalálkozó. Az idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját az IBUSZ. A jubileumi esztendő nagy részében már új, munkájukhoz méltó helyen fogadhatják a szolnoki iroda dolgozói az ügyfeleket: néhány hét múlva — a szakipari munkáktól függően — átköltöznek a Pelikán Szállóba, a presszó mögötti helyiségekbe, ahol a jelenleginél háromszor nagyobb alapterületen, kulturált körülmények között dolgozhatnak. (gj) az IBA 1977-ről táson — amelyek a szép magyar könyv versenyben díjat vagy oklevelet nyertek, illetve a kiadók által javasolt művekből választott ki az IBA magyar nemzeti bizottsága. A tudományos műveket és szakkönyveket 40, az ismeretterjesztő könyveket ugyancsak negyven, a szép- irodalmat 60, a gyermekkönyveket és tankönyveket 40, művészeti kiadványokat, fotóalbumokat és zeneműveket pedig 70 mű képviseli. S lelegsziuü borátok közt Mértékegység az örökkévalóság A horizont szélén olyan otrombán és minden előzmény nélkül emelkednek a hegyek, akár az asztal sarkára helyezett malomkeréknyi cipó. A kristálytiszta levegőben a havas csúcsok szinte karnyújtásnyira látszatlak, és akár egy cinege nyomát is kiolvashatnánk a kétezer méter magasságban. A rilai kolostorig vad tájakon kanyarog a mélybevágott út. A nagysikerű bolgár filmet, a Kecskeszarvat aligha forgathatták volna méltóbb környezetben, mint itt. De a történelmet közelebb is tetten lehet érni, mint a bolgár pásztor tizenhetedik századi balladájában. A mélybe zúduló patakok habos tajtékja a II. világháború alatt német katonák és bolgár partizánok vérétől pi- roslott. A Rilán átkelő seregek útjába elég volt egy szál fenyőt dönteni, hogy megtorpanjon a hadi menet, aztán az ellenállók fegyverei már kelepeltek is a sziklák mögött... A hazafiak közül sokan áldozták életüket, és szinte kilométerenként őrzi emléküket egy-egy memento. A kolostor a marcona hegyek karéjában inkább erődítménynek hat, mintsem híveket ájtatosságra csalogató kegyhelynek. Aztán az ezeréves történelmét hallgatva megérti az ember miért, ez a szigor; amíg a kolostor a bolgár nemzeti öntudat őrzője volt, bizony gyakran fegyve-' rés támadásoknak is ellenállt. Alapítójaként a X. század második felében élt, szentté avatott Ivan Rilszkit tisztelik. Az erődítmény jelleget viszont az alattvalóitól rettegő hűbérúrtól, Sztefan Dragovoltól kapta, aki az udvari toronyba zárkózott el a parasztok haragja elől. Felesleges volt, végül is megfojtották. de a bástya ma is áll a kolostor udvarán. A négyszögletes udvarban mintha megállt volna az idő. A fából épített míves erkélyek zugaiban galambok tanyáznak és a kolostor udvarán fekete csuhás szakállas szerzetesek sétálnak komótosan, mintha az idő mérték- egysége számukra az örökkévalóság lenne. Felmérhetetlen kincsek sorakoznak az üvegtárlók alatt, — ajándékok aranyban; ezüstben, gyémántban a világ minden tájáról a kolostor megsegítésére. A templom fafaragásait azzal a nyolc kiló arannyal festették, amelyet az orosz cár ajándékozott. A csoda azonban itt is az ember. A látogatók a legtöbb időt egy fél méteres hársfából készült fakereszt előtt töltik. Rafail szerzetes e munkájával, alighanem belépőt váltott a halhatatlanságba. Két évig készítette a szerszámokat a nagy műhöz, majd 1790-től 1802-ig faragta a keresztet nap, mint nap, látástól-vakulásig. A 17 esztendő alatt 16 bibliai jelenetet összesen 600 figurát, apostolokat, mártírokat, népi alakokat vésett a keresztre. Egy-egy szereplő nem nagyobb, mint egy félbetört gyufaszál, ám a gombostű- fejnyi arcokon még az érzelmek is tükröződnek. A legenda szerint a kitartó szerzetes a munkával töltött évek után megvakult, de még 30 évig élt a kolostorban világtalanul, ám nagy megbecsülésben. Hazafelé jövet egy kedves hegyi halásztanyán kívántunk vacsorázni.-A tározó tavakban pisztrángot tenyésztenek, így Pecsu, a mindenre figyelmes gépkocsivezető egv rilai „mini pékműhelyben” faszénen sütött ropogós cipót vásárolt a várható nagy lakomához. Kényelmesen elhelyezkedtünk a vendéglő hatalmas kőkandallója mellett és kezünket dörzsölve vártuk a beharangozott pisztrángot. Közben a favágók vitáját hallgattuk. — Ha megemelik a hangjukat, akkor a Marékről, a Sztanke Dimitrov futballcsapatról beszélnek — közölte a kedves Nyina, a tolmácsnő, akinek édesapja Bu- depesten volt nagykövet-helyettes, így végezhette ő nálunk az egyetemet. Aztán jött a pincér arcán a halászok egyetemes csalódott kifejezésével. — Sajnos egész délután halásztunk, de pisztráng csak mutatóba akadt a hálóba. Az egyetlen példányt így a vendég fogyasztotta el a kísérők alig palástolt irigy pillantásainak kereszttüzében. Hja, a halak mindenütt egyformák: a sercegő olaj helyett szívesebben úszkálnak éltető közegükben, a vízben. (Folytatjuk) Palágyi Béla
