Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

1977. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Támogatjuk a felszabadulásukért küzdő népeket n Magyar Szolidaritási Bizottság ülése A Magyar Szolidaritási Bizottság, Harmati Sándor elnök vezetésével tegnap délután ülést tartott. A tanácskozáson - amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsá­nak főtitkára, és Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze- zető helyettese - két téma szerepelt napirenden: be­számoló szolidaritási moz­galmunk 1976. évi tevé­kenységéről és a bizott­ság idei munkaterve. Sokrétűen alakult az el­múlt esztendőben, ebben az évben pedig várhatóan még tartalmasabb lesz a Magyar Szolidaritási Bizottság hazai és nemzetközi tevékenysége. Akciói arra irányultak, hogy a társadalmi erők mozgósí­tásával elősegítsék a fejlődő világ országainak és népei­nek antiimperialista harcát, támogassák törekvését a tel­jes politikai és gazdasági függetlenség elnyerésére, a faji megkülönböztetés teljes felszámolására. E célok megvalósítása ér­dekében tavaly is a Szovjetunió és a bará­ti szocialista országok szolidaritási szervezetei­vel összhangban és együtt­működésben fejtette ki tevékenységét a bizott­ság. A korábbiakhoz hasonlóan anyagi, politikai és erkölcsi támogatást nyújtott a felsza­badulásukért harcoló népek­nek. Rendszeresen hív meg ösztöndíjasokat a bizottság. Ami az idei munkatervet illeti: a Magyar Szolidaritási Bizottság, tagszervezeteivel együtt azt tűzte ki feladatá­ul, hogy közvéleményünk po­litikai állásfoglalásának ser­kentésével és tolmácsolásá­val az eddigieknél is hatha- tósabbá tegye részvételünket, a társadalmi jelenlétet az imperializmus agresszív erői, a gyarmati elnyomás, a neo- kolonializmus, a fajüldözés és a fasizmus ellen vívott harcban a nemzeti és társa­dalmi felszabadulásáért, az emberi jogok érvényesítésé­ért, a népek közötti barát­ság és az internacionalista szolidaritás erősítéséért. Akcióik kapcsolódnak majd a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójához. Továbbra is támogatást nyújtunk az egy­séges, szocialista vietnami népnek, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságnak, a demokratikus Kambodzsá­nak. Támogatjuk a KNDK törekvését az ország békés, külső beavatkozástól mentes újraegyesítésére. Többféle eseményen, rendezvényen ki­fejezésre juttatjuk szolidari­tásunkat a felemelkedésükért küzdő latin-amerikai népek­kel. Síkra szállunk a Chilé­ben dúló fasiszta terror ellen, követeljük a poli­tikai foglyok szabadon bocsátását. Fokozzuk szolidaritásunkat a haladó arab erőkkel, támo­gatjuk igazságos harcukat. Kifejezésre juttatjuk a Cip­rusi Köztársaság szuvereni­tásának, függetlenségének és területi épségének biztosítá­sát követelő állásfoglalásun­kat. Támogatásunkról bizto­sítjuk a dél-afrikai népek nemzeti felszabadító mozgal­mait. R mezőgazdasági üzemek tervkészítése A mezőgazdasági üzemek idei terveiről tanácskoztak tegnap a MÉM-ben. Dr. Szi­lágyi Sándor MÉM főosztály- vezető előadásában elmon­dotta,, hogy az elmúlt év­hez képest idén 7—8 százalé­kos termelésnövelést tervez­nek a mezőgazdaságban. A legnagyobb arányban az ál­lami gazdaságok árukibocsá­tása nő, az állami üzemek 15 százalékkal fokozzák tel­jesítményüket. A mezőgazdasági üzemek­nek az idei tervek elkészíté­sekor nagy gondot kell for- dítaniok a termelési szín­vonal fokozására. A gazdasá­gok az ezzel kapcsolatos in­tézkedéseket a tervfeladatok közé veszik fel. Egyebek között a zöldségtermelés színvonalát, hozamait kell növelni, miután az 1977. évi terv 40 százalékos termelés- növelést irányoz elő orszá­gosan, és ez az elvárás csak­is úgy valósulhat meg. ha az üzemek megfelelő intézkedé­seket tesznek az egyébként idén anyagilag jobban ösz­tönzött kertészeti ágazat áru­kibocsátásának, termelékeny­ségének fokozására. Balaton Fejlődik az északi part Elkészült Veszprérti megye idegenforgalmi területeinek fejlesztési terve. Az utóbbi öt évben a Balaton északi partján a vendégek száma 17 százalékkal nőtt, s a zsú­foltság néhol már emlékez­tet a déli partéra, öt helyen bővítették a strandokat, de ezt nem követte a kereske­delem és a vendéglátás fej­lesztése. A következő években új szabadstrandokat építenek; tizenötezerrel többen füröd­hetnek a Balatonban. A szál­láshelyek száma 1980-ig négy­ezerrel emelkedik. Hévizén gyógykemping épül. A me­gyében negyvenöt kereske­delmi és vendéglátóipari egy­ség nyílik, összesen harminc­ezer négyzetméter alapterü­leten, ennek negyven száza­léka a Balaton partján. flz öntözésre készülődnek II sláger a variálható bútor A Tiszamenti Regionális Vízmű és V ízgazd álkdási Vállalat a vízkivételi művek levonultatásával párhuzamo­san megkezdte a "épek és szivattyúk javítását, vala­mint az öntözőrendszerek csatornáinak és műtárgyai­nak karbantartását. A vállalat 1976-ban a csaknem 300 kilométeres ön- tözőcsatoma-hálózat karban­tartására 2,5 millió forint értékű munkát fordított, és megkezdte a múlt évi rend­kívüli igényeknek kitett 109 fő vÍ2fcivételi és átemelő szivattyús gépegységek ja­vítását. A tiszavárkanyi és a tiszabői műhely a javítási munkákat lényegében befe­jezte. Ugyancsak megtörtént az AC telepek nyomásköz­pontjában levő 56 szivattyús agregát javítása, karbantar­tása is. Jelenleg a termelői vízigé­nyek begyűjtése folyamat­ban van, és készülnek a vízszétosiztási tervek. Ahhoz, hogy az 1977. évi öntözés sikeres legyen, a gazdaságoknak is fel kell készülni az öntözésre, Már a tervezéskor biztosítani kell az öntözés anyagi bázisát, és az öntözési időszak kezdetéig felül kell vizsgálni az öntö­ző berendezések műszaki ál­lapotát. Az esőztető szivaty- tyús gépcsoportok és a nyo­mócsőhálózatok, valamint a felületi öntözőtelepek csa­tornahálózatának igáztalaní- tását, esetleges javítását el kell végezni annak érdeké­ben, hogy tudják fogadni az öntözővizet és az öntözése­ket időben el tudják kez­deni. Az elmúlt év eredményei­nek és tapasztalatainak ösz- szegezése után, és a piac kö­vetelményeihez igazodva ké­szítette el az idei termelési tervét a BUBIV jászberényi gyáregysége. Fő terméke, az olcsó gyerekbútor, mellette néhány praktikus új bútor­fájta gyártását kezdik el. Űjabb gyerekszobabútor pro­totípusát is elkészítik ebben az évben. Az idei évre tervezett ter­melési érték 159 millió 500 ezer forint. A Lehel—2 gve- rekszobabútorból 9 ezer gar­nitúrát, a Balázs gyerekszo­bából pedig 6 ezer garnitú­rát gyártanak. A gondos piackutatás, a gyártási technológia korsze­rűsítésének eredménye, hogy a BUBIV az idén is több új termék gyártásának beveze­tésével bővíti a bútorboltok­ban a választékot. Egyik leg­nagyobb érdeklődésre szá- mottartó új terméke a Mari­ka kárpitozott ülőgarnitúra (képünkön). Előnye, hogy görgős lábakon áll, így köny- nyen mozgatható, jól igazo­dik a házgyári és a kislaká­sok méreteihez. Az idén eb­ből 500 garnitúra készül. Hasonló jó tulajdonságai vannak a másik új bútornak, a Komfort kárpitos garnitú­rának, melyből eddig 300-at rendelt a kereskedelem. Az év második felében kezdik el annak az új gyerek­szobabútor prototípusá­sának a gyártását, amely a Lehel—2 garnitúrát váltja majd fel. Az új bútor válto­zatos színeivel és variálható elrendezésével megfelelő lesz a gyerekszobákban. Foto: Bathó L. Mi van a mérlegben? Az új esztendő első hó­napjában érzékelhe­tő módon lelassul a gazdasági élet lük­tetése. Januárban nemcsak decemberhez, hanem az elő­ző év havi átlagához képest is 10—15 százalékkal vissza­esik a termelés s mintegy 25—30 százalékkal a kész­árutermelés és az értékesítés. Az iparvállalatok ugyanis az év utolsó hónapjaiban, he­teiben — ahogy mondani szokás — kiürítették az al­katrészraktárakat, mindent Összeszereltek és értékesítet­tek, az új esztendő kezde­tén' az alkatrészek és rész­egységek előállításával kell kezdeni a munkát. Van azonban a vállalati tevékenységnek egy olyan területe, ahol a munka tem­póját az év vége sem törte meg, ahol a munka dandár­ját éppenséggel januárban és február első heteiben kell elvégezni. Majd minden gaz­dasági tevékenységnek, mun­kának van részben termé­szetes, részben kiküszöböl­hetetlen csúcsidőszaka. Az iparban a negyedévek utol­só hónapjában, és az évvé­gén sűrűsödik a munka, a mezőgazdaságban az őszi be­takarítás idején, de van csúcsidőszaka a közlekedés­nek, a postának, a kereske­delemnek és — amiről ez­úttal szólni kívánunk — a vállalati és szövetkezeti gaz­dálkodás minden folyamatát, eseményét számokban, forin­tokban rögzítő és visszatük­röző számviteli munkának is, A számviteli munkának ez a mostani tetőzése, amely a vállalatoknál az éves mérleg­hez, a termelőszövetkezetek­ben pedig a zárszámadáshoz kapcsolódik, még a múlt év vége táján kezdődött a lel­tározással, amelynek alap­ján helyesbíteni, illetve el­lenőrizni lehet a különböző nyilvántartásokat. A mér­legkészítés érdemi munkáját megelőzi több tucat összesítő és még több — az előbbiek összetevőinek értékét fillér- pontossággal bemutató — részadat kigyűjtése, ellenőr­zése és egyeztetése. Ilyenkor szerfelett keményen és in­tenzíven dolgozik a számvi­teli apparátus, általános a túlórázás. Késedelmes szállí­tásra, a beruházásoknál az üzembe helyezés határidejé­nek túllépésére bőven akad példa, de arról még nem hal­lottunk hogy az éves mérleg benyújtásának, letétbe he­lyezésének határidejét bárki is elmulasztotta volna. Az 1976. évről készített mérleg- beszámolót február 20-ig kell megküldeni, egyebek között az adóhatóságnak, az alapító szervnek — minisz­tériumnak, tanácsnak — a Központi Statisztikai Hiva­talnak, a Magyar Nemzeti Banknak. a mérleg- beszámoló, amelyet — nyilván nem ok nélkül — egyaránt érdek­lődéssel vár az adóhatóság, a felügyeleti szerv és a Központi Statisztikai Hiva­tal, a tanács és a bank? A mérlegbeszámoló tízegyné­hány nyomtatványnak ro­vatai, rubrikái, amikor meg­telnek bizonylatokkal alátá­masztott adatokkal, két alap­vető kérdésre válaszoknak: az évkezdettől az év végéig hogyan változott a vállalat vagyoni helyzete, eszközei­nek és forrásainak értéke? A vállalat gazdasági tevé­kenységéből mekkora — pénzügyileg realizált —ered­mény származott? A kimu­tatások többsége a vállalat, szövetkezet vagyon- és ered­ményalakulásának összete­vőit részletezi. Példának okáért az álló­eszköz-vágyon gyarapodását eszközfajtánként — épület, gép, jármű stb. — és a for­rások — saját erő, beruhá­zási hitel, állami kölcsön — szempontjából is be kell mutatni, a költségnemeket részletező kimutatásban pe­dig olyan kiadásokat is sze­repeltetni kell, mint a bír­ság és büntetés, belföldi ki­küldetés. külföldi utazási és kiküldetési költség, repre­zentációs költség stb. A különféle gyártmányok milyenségét — műszaki tel­jesítményét, minőségét — a műszaki paraméterek fejezik ki. azok teszik lehetővé — a legbonyolultabb gyártmá­nyok esetében is — össze­hasonlításukat. A mérlegbe­számoló gazdasági vonatko­zásban hasonló szerepet tölt be; tájékoztat a vállalat va­gyoni helyzetéről, működé­sének gazdasági-pénzügyi eredményéről. A mérleg azonban értékel és bírál is, a rovatokban szereplő fo­rintadatok nemcsak a költ­séggazdálkodás nagyvonalú­ságáról, vagy takarékos vol­táról, hanem például a vál­lalat exporttevékenységének gazdaságosságáról, nemzet­közi versenyképességéről is tájékoztatást, minősítést ad. Ha a mérlegek az egyes vállalatok birtokában levő vagyontárgyak értékének ala­kulásáról és a vállalati te­vékenység gazdasági ered­ményéről adnak hiteles ké­pet — s ezért, a mérleg va­lódiságáért a vállalat veze­tői felelősek —, úgy a sok­sok mérleg összesítése nép- gazdasági szinten tájékoztat és szolgáltat adatokat. A vállalati mérlegekből — szá­mítógépek igénybe vételével — minden esztendőben több ezer — népgazdasági, ága­zati. szakágazati, szektorok szerinti, továbbá miniszté­riumi és megyei bontásban — összesítés készül s a mér­legekben felhalmozódó in­formációkat a Központi Sta­tisztikai Hivatal is messze­menően, számtalan célra hasznosítja. I köiztudat a mérlegbe­számoló sze- 'repét egyol­dalúan abban látja, hogy az igazgató erről szóló tájékoz­tatóját soron követi az év végi részesedés kifizetése. Pedig a mérlegbeszámoló rászolgál a kollektíva ér­deklődésére is, hisz a gaz­dálkodás eredménye az éves pénzügyi és egyéb fejezetei­vel egybevetve mindenkép­pen tanulságokra, jövőben megoldandó feladatokra hív­ja fel a figyelmet. Garamvölgyi István Mit tartalmaz A vállalati Ruházat, iparcikkek Jobb árukínálat, kevesebb vásárló Jelentések, tájékoztatók, ki­mutatások halmaza jelzi, hogy elkészült a tavalyi áru­forgalmi gyorsmérleg a me­gyei tanács kereskedelmi osztályán, mely szerint kielé­gítő eredmények születtek. Például tavaly a megye la­kossága 1 milliárd 276 millió forintért vásárolt ruházati cikkeket. Ebből az összegből a tanácsi vállalatok 452 mil­lió forintot forgalmaztak, a szövetkezeti üzletek, áruhá­zak pedig 663 milliót. így ki­mondva ezek az összegek el­képzelhetetlenül nagynak tűnnek, de az 1975-ös eszten­dőhöz viszonyítva mindössze 99.7 százalékos a tavalyi for­galom. Mi lehet ennek a for­galomcsökkenésnek az oka? Elsősorban az, hogy keve­sebben vásároltak ruházati cikkeket, mint korábban — Inkább az élelmiszerek fogy­tak. (Az élelmiszerágazat „el­szívta” a vásárlóerőt!) Befo­lyásolta a vásárlókat az idő­járás is: hiába rendelt a ke­reskedelem, hiába szerezték be az üzletek a tavaszi és az őszi cikkeket, amikor ezek az évszakok „kimaradtak” a tavalyi esztendőből. Minden­ki inkább nyári és téli holmi­kat vett. Pedig az árukínálat — az összesítések alapján — jobb volt a tavalyelőttinél. Például a kiskereskedelem egészéves ruházati készlete hat százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. Természetesen, mint minden esztendőben, tavaly is voltak hiánycikkek. Főleg az import Gyorsmérleg az 1976-os esztendőről felső kötöttáru hiányzott a polcokról. Aki férfiöltönyt keresett, bizony sokszor hal­lotta: „Sajnos, nem kaptunk, hiánycikk...” A gyermekhol­mik közül a kabátok válasz­téka nem volt kielégítő. Igaz, nem kimondottan ruházati cikk, de a 26-os mérettől a 34-es nagyságig nem mindig lehetett kapni gyermekcsiz­mát, cipőt. A csecsemőruhá­zatból az ellátás jónak mond­ható, egyedül a frottíringek­ből, — rugdalózókból volt át­meneti hiány. Vegyesiparcikk 3 milliárd 555 millió forintért talált ve­vőre tavaly. A tanácsi válla­latok 675 milliót, a szövetke­zetek pedig 1 milliárd 434 millió forintot forgalmaztak. A vegyesiparcikkekből 106.2 százalékos a forgalomnöveke­dés az 1975-ös évhez viszo­nyítva. Ezekből az árukból szintén jó kínálatot biztosítottak a for­galmazók, inkább a kereslet­tel volt itt is baj. Főleg bú­torból és szerelvényszerelési árukból — pl. vízvezeték — vásároltak kevesebbet a me­gyeiek. örvendetes, hogy ta­valy javult a boylerellátás, de jó volt az üveg, porcelán­áruk kínálata is. Viszont fel­jegyeztek néhány hiánycik­ket: centrifugát, automata mosógépet, olcsóbb gáztűz­helyet és kályhát nem min­dig kaptak a vásárlók. Néha az import magnetofonok, lemezjátszók is kifogytak. Többször hiába keresték a gyermekjátékok közül a lo­gikai készséget fejlesztő já­tékokat, a horgászfelszerelést. Döcögött néha a papíráru és a műszaki rajzeszközök ellá­tása is. Sokszor szegényes volt az irodai gépek választé­ka, viszont iskolai füzetek­ből, felszerelésekből olyan jó választék már régen volt, mint tavaly. Az elmúlt évben a megyei helyiipar és a kereskedelem megtalálta a jobb együttmű­ködéshez vezető utat: ehhez hozzájárult a tavaly június­ban Szolnokon megrendezett hiánycikk-kiállítás, amelyen bemutatták a kereskedőknek, hogy mit termelnek, gyárta­nak a megyei szövetkezetek, vállalatok, és mit lehet tőlük rendelni. Az idén is tervez­nek hasonló bemutatót. Néhány idei adat is rendel­kezésünkre áll: ruházatból 1977-re előirányzott forga­lomnövekedés 7.7 százalékos, vegyesiparcikkből pedig 8.8 százalékos. Az árualapok er­re a növekedésre biztosítva vannak. — sze —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents