Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-19 / 15. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. január 19. ■U A fegyelmezetlenek jobban járnak Csütörtök. Látogatási nap a szolnoki Hetényi Géza kórházban. Délelőtt 11 óra. Sokan várnak a buszmegállóban. Jön az 1-es csuklós. Kalauz nélkül. Felszállás, jegyváltás akkor elöl, a vezetőnél. Sorba állnak a fegyelmezett emberek. De minek? A középső és a hátsó ajtón csak nyomakodik fel a tömeg. Egyik-másik utas előre igyekszik, szembe az árral, s jegyet vált. A többi? Hisz, ha akar, akkor sem tud már előre jönni. Zsúfolva a busz. Indulás. A fegyelmezett utasok bosszúsan néznek utána. Ugyanez megismétlődik, amikor beáll a 2-es csuklós. Nekem mindegy, a városközpontba bármelyikkel eljutok. Ismét sorba állok, sok társammal. Az eredmény: újból lemaradok, s megint csak a fegyelmezettebbekkel ... Hát érdemes? S amíg röpke 20 perc múlva jön egy újabb busz — a harmadik, amelyre már feljutok —, van időm gondolkodni. Eny- nyi látogatónak (sok a vidéki!) van, buszbérlete? Hihetetlen! A megmaradt 2 forintnál is többet ér nekik a nyert idő... Ráadásul nem is fagyoskodtak. Mert mellesleg én a fettőző osztályon látogattam. A csípős szélben, a szabad ég alatt toporogva próbáltam betegemet nyugtatgatni... S. F. Szolnok Kóbor kutyák Akár a Tiszamenti Vegyiművek lakótelepén élők nevében is kérhetem segítségüket. Mindannyiunkat bosz- szant, mi több nyugtalanít, aggaszt, hogy az utóbbi időben mennyire elszaporodtak környékünkön a kóbor kutyák. Amióta ugyanis rendelet lépett életbe a kutyák adóztatásáról, nagyon sokan menesztik addig kedves ebüket. Elpusztítani, sintér kezére adni sajnálják. Elhozzák mifelénk, ki kerépkár- ral ládában, ki láncon. A házgyár és a lakótelep közötti bozótnál szabadon engedik a szegény párát..Pillanatnyilag az éhes kóbor kutyák a kukák körül találnak élelmet, no és a be- tonelemgyár konyhája tájékán, ahol ma már szinte csordában élnek... Egyik volt kutyatulajdonosnak sem jut eszébe, hogy a lakótelepen élő 400—500 család egészségét veszélyezteti, hiszen a kutyák többsége be sincs oltva. Jön a tavasz, a nyár. Gyermekeink gyanútlanul játszogatnak majd a jó időben a szabadban. Ki tudja, akkorra melyik kutya milyenné válik? Mi lesz, ha egyiket veszett eb marja meg? Megírom őszintén, én már telefonáltam a városi tanácshoz, a KÖJÁL-hoz, a városi állatorvosnak. Rájuk nem tartozik az ügy — mondták mindenütt. Akkor ki az illetékes, ki intézkedik? S. J. Szolnok Cseles hirdetés K. J. jászboldogházai olvasónk levele januáir 14-én érkezett. Ezeket irta: „Az újságban hirdetik, hogy mindenki kössön hizla- lási szerződést, a takarmányellátást biztosítják. Sajnos, ez nem vált valóra, mert már két hét óta nem hoztak tápot az itteni árusító helyre. Tegnap beszéltem az eladóval, azt mondta, nem is tudja, mikor kap ... Jász- boldogházán pedig igen sokan foglalkoznak háztáji hizlalással. Szeretnénk, ha minél előbb takarmányhoz jutnánk. Persze, a hizlaláshoz előbb malactáp is kell, az sincs.. Van értelme! December 15-én közöltük Vadász Gyuláné tiszakürti olvasónk levelét, amelyben többek között arról írt: az iskolabusz jószerével kihasználatlan, 10—15 általános iskolásnak állították forgalomba. Van-e így értelme? — kérdezte. Ezt a címet is adtuk levelének. Papp Károly, Tiszakürt községi Közös Tanács elnöke tájékoztatta szerkesztőségünket a 38 személyes. Ikarus 630 típusú autóbuszról, amelyet a Vöröskereszt tiszakürti szervezetének kezdeményezésére a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemtől könyv jóváírással kapott a tanács. A cél az volt, hogy a buszt felújítják, s azt követően a külterületen hátrányos körülmények között élő gyermekek helyzetén segítenék. Több szocialista bri- gár munkájának eredményeAz export értéke hatmillió A törökszentmiklósi Ruházati Ipari Szövetkezet idei terveiről adtunk hírt lapunk január 5-i számában. Mint azt utóbb a szövetkezet elnöke megírta, ebben az évben hatmillió forint értékű terméket gyártanak külföldi megrendelésre. Miért késett? „Szállóból irodák” címmel 1976. december 15-i számunkban cikket közöltünk, amelyben a szolnoki, volt Nemzeti Szállóban kialakított irodák építésével foglalkoztunk. A kivitelező — a Szolnok és Vidéke Építő- Javító Ipari Szövetkezet — a vállalt határidőre nem végezte el a munkákat, így a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat sem tudott az általa tervezett határidőre beköltözni a helyiségekbe. A szövetkezet többször nem tett eleget a vállalt határidőnek. ehhez fűzött megjegyzéseket levelében Csikós Sándor, a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója. ként az autóbusz megtehette első útját... Jelenleg valóban 10—15 gyermeket szállít az iskolabusz, s azt tartják: így is van érteim^! Szeptember 1-től azonban a létszám újabb tizenöt^hússzal nő. A vb-titkártól egyébként már korábban — olvasónk levelének megjelenése előtt — utasítást kapott a bölcsőde vezetője: gondoskodjon a bölesődés korú gyermekek kíséretéről. Azt később sem engedélyezik, hogy egy gyermeket három-négy felnőtt „kísérjen”... A jogszabály szerint az autóbuszt csak az engedélyokiratban foglaltak szerint lehet használni. „Megtévesztő a cikknek az a beállítása, mintha a Szolnok és Vidéke Építő-Javító Ipari Szövetkezet késedelmét a megrendelőnek a tapétázásra, a falburkolásra és a tárgyalóterem kialakítására vonatkozó pótmunkák megrendelése idézte volna elő. Ezzel szemben-a valóság az, hogy a kivitelező 1976. április 30-ra ígérte először a munkák befejezését. Azok késedelme miatt a megrendelő azonban már április 14-én kötbérrel fenyegette a kivitelezőt, pedig ékkor pótmunkáról még szó sem volt. Másodszorra már a pótmunkákkal együtt augusztus 31- re ígérte újból a munkák befejezését. Ekkorra azonban még az alapvető munkákat sem végezte el. Október 4-re készre jelentette ugyan a munkát, de az nem készült el. A november 26-án felvett jegyzőkönyv szerint is még több mint negyedmillió forint értékű munkával volt hátralékban. Ennek elvégzését december 10-re ígérte, de ez sem teljesült, a munkák még a beköltözés után & tartottak. A kivitelező késedelmét tehát nem a megrendelő vállalat tervmódosítása és nem a pótmunkára adott megbízása idézte élő.” Akik a felsorolásból kimaradtak... Lapunk nyolcadik oldalán minden szerdán és vasárnap új „rovattal” jelentkezünk: aktuális kérdésekkel. Január 5-én Simon Ferenc szolnoki szobrászművész válaszolt, és kérdésében a művészklub kialakításáról érdeklődött. A kérdéshez némi kiegészítés érkezett a művésztől. „Félreértések elkerülése végett meg kell mondanom, hogy a Káplár Józsefhez, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjéhez intézett január 5-i, szerdai kérdésemben a teljesség igénye nélkül történt felsorolásomból kimaradt több művészeti ág, melyek nélkül elképzelhetetlen lenne a leendő művészklub. Magútól értetődő, hogy a zenészekre, énekesekre, építőművészekre is, és azokra mind gondoltam, akik a megyében hivatásszerűen tevékenykednek a művészetek valamelyik ágában. Ezúton köszönöm Kávplár József elvtárs kedvező válaszát, és remélem, hogy hamarosan eredményei is lesznek." Szerkesztői üzenet L. M. Szolnok: A tovább tanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 23/1974. számú rendelet szerint, ha a vállalat a dolgozót tanfolyamra küldi, köteles az emiatt munkából távol töltött időre átlagkeresetet (tehát nem alapbért) fizetni. Ha a tanfolyam egy hónapnál tovább tart, és a dolgozó lakhelyére naponta hazatérni nem tud, részére négyhetenként a lakóhelyére történő haza- és visszautazás költsége is jár. A tanfolyamra küldött dolgozónak étkezést és szállást kell biztosítani. Ha természetben étkezést, illetőleg szállást a dolgozó nem kap, akkor a kiküldetési szabályok szerint napidíj, illetve szállásköltség jár neki. A tanfolyamon való részvétellel kapcsolatos költségek közül a dolgozót csak az étkezés nyersanyag-normájának megfelelő összeg erejéig terjedő étkezési díj megtérítésére lehet kötelezni. Hozzászólás cikkeinkhez A fegyelmi eljárásról N. J. szolnoki olvasónk arra kért választ, hogy a fegyelmi határozattal elbocsá- tott dolgozó a határozat jogerőre emelkedése előtt köteles-e kikérni munkakönyvét, terheli-e elhelyezkedési kötelezettség? » A fegyelmi úton történő elbocsátás esetén — a határozat jogerőre emelkedése előtt — csak a dolgozó írásbeli kérőimére kell kiadni a munkakönyvét. Más kérdés, hogy a dolgozó kíván-e élni ezzel a lehetőséggel Ilyen esetben ugyanis „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel lehet csak kiadni a munkakönyvét. Az elbocsátott dolgozót elhelyezkedési kötelezettség nem terheli és joga van a jogsérelemmel ért kárának teljes megtérítését kérni, ha a jogorvoslati eljárás spórán a fegyelmi büntetését enyhítik. Ha az elbocsátott dolgozó önként munkaviszonyt létesít és munkabért kap, ezt a munkabért figyelmen kívül kell hagyni keresetveszteségének megtérítésekor. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésével azonban a dolgozó nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe annál mintha fegyelmi büntetésre nem is került volna sor. A teljes kiesett időre járó átlagkeresetre a dolgozó csak akkor jogosult, ha ez idő alatt semmilyen munkabért nem kapott. Következik ez abból is, hogy elmaradt munkabér címén csak a tényleges kárát kérheti. K. L karcagi dolgozó ugyancsak a fegyelmi eljárással kapcsolatban kért felvilágosítást. Kérdése az, hogy ha a dolgozót betegsége miatt nem hallgatják meg, kiszabható-e terhére fegyelmi büntetés. A fegyelmi eljárás során a dolgozóval közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, s lehetővé kell tenni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Ha a dolgozó szóbeli meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a fegyelmi eljárás jelentős elhúzódása nélkül nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és fél kell szólítani, hogy védekezését meghatározott időn belül terjessze elő. Ha a dolgozó a szóbeli meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelenik meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjeszti elő, a fegyelmi határozatot meghallgatása nélkül is meg lehet hozni. Indokolt esetben még a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, az elbocsátás is kiszabható. Több olvasónk kérdezte, hogy kötelező-e prémium kitűzése, ha a kollektív szerződés annak elveit és mértékét meghatározta. A prémium kitűzése, így feltételeinek, összegének meghatározása minden esetben a munkáltató joga. A kollektív szerződés csak annak elveit és mértékét határozhatja meg. A jogszabály azonban nem hatalmazta fel a kollektív szerződés megalkotóit arra, hogy prémium kitűzését meghatározott munkakörök esetében kötelezővé tegyék. A szabályozás helyes értelmezése mellett a kollektív szerződésben csak azokat a munkaköröket kell meghatározni, ahol prémiumfeladat kitűzhető, de a munkáltató mérlegelheti, hogy ténylegesen feltétéleket állapít-e meg vagy sem. Az igazgató mérlegelési jogkörében hozott döntése miatt még munkaügyi vita sem kezdeményezhető. Az ellenkező álláspont elfogadása esetén ugyanis a munkaügyi vitát eldöntő szerv a munkáltatótól függetlenül mérlegelési körben, minden kötöttség nélkül állapíthatna meg feladatokat akkor, amikor az adott időszak már lezárult, s az általa megállapított feltételekhez hasonlítaná a dolgozók tevékenységét. Ez a gyakorlat súlyosan sértené a gazdasági vezetők jogait, összeegyeztethetetlen lenne a munkáltatót megillető jogosultságokkal és jogbizonytalanságot eredményezne. Dr. Cs. I. NYÚLOK 0 HÁLÓBAN A jászárokszállási Kossuth vadásztársaság a MAVAD megbízásából egy héten át élővadfogást rendezett vadászterületén. A hálóba került nyulakat - mintegy ezer darabot a MAVAD külföldre szállított. A kifeszített hálóba belegabalyodott állatokat olykor nem könnyű kiszabadítani
