Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

A szolnoki MEZŐGÉP kisújszállási gyáregységében elkezdték gyártani az SB-220-as típusú rendfelszedő adaptert. 1977-ben ezret készítenek belőle, csehszlovák exportra A két évvel ezelőtti me­gyei ifjúsági parlamenten javasolták: szorosabb kap­csolatot kellene kialakítani a termelőszövetkezetek. a (Folytatás a 3. oldalon) Ära: 1- Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁFUAI, EGYESÜLJETEK! mil. M. 2M. u. 1*7«. dM*mb«r 5., vasómop A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HAVASI FERENC HAZAÉRKEZETT BUKARESTBŐL Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság magyar ta­gozatának elnöke tegnap hazaérkezett Bukarestből, ahol a bizottság elnökeinek találkozóján vett részt. Ro­mániai tartózkodása során tárgyalásokat folytatott Ilié Verdettel, a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága Politikai Végrehaj­tó Bizottságának tagjával, a KB titkárával, a vegyes kor­mánybizottság társelnökével. KOSZORÚZÁS Rózsa Ferencnek a Szabad Nép első szerkesztőjének születése 70. évfordulója alkalmából tegnap a Kere­pesi úti temető munkás- mozgalmi panteonjában ko- szorúzási ünnepséget tar­tottak. Megkoszorúzták Rózsa Fe­renc emléktábláját a II. ke­rületi Mártírok útja 26. szám alatti épületen is. BŐVÍTETT ÜLÉS A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGON Az MSZMP VII. kerületi bizottságának székházában tegnap a MSZMP budapesti bizottságának kibővített ülé­sét tartották. Az értekezle-. ten részt vettek a főváros állami és társadalmi szerve­zeteinek vezetői, a kerületi pártbizottságok titkárai és több üzem, intézmény párt-, gazdaságvezetői. Részt vett a tanácskozásán Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. Először Katona Imre az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a részvevőket a Központi Bizottság december 1-i üléséről. Részletesen szólt a Központi Bizottság határo­zatából a főváros kommunis­táira háruló tennivalókról, elemezte Budapest ipará­nak várható idei eredmé­nyeit, s az elkövetkező esz- • tendő feladatait. ELŐKÉSZÜLETEK A TOT-KONGRESSZUSRA A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1976. de­cember 14—15-re hívta ösz- sze a termelőszövetkezeti mozgalom legfőbb fórumált, a kongresszust. Szervezeti, politikai előké­szítése a befejezéshez köze­ledik. A legutóbbi TOT-ülé- sen hozott döntések szerint a kongresszusi dokumen­tumok tervezetei kiegészül­tek a szövetkezeti közgyű­léseken és a megyei küldött- gyűléseken felvetett javas­latokkal. így a küldöttek a közeli napokban olyan írásos anyagokat kapnak kézhez, amelyek a szövetkezeti dol­gozók százezreinek összege­zett álláspontját tartalmaz­zák. APAD A SAJÓ ÉS A TÁRNÁ Az Országos Vízügyi Hi­vatal tegnapi tájékoztatója az észak-magyarországi ár­vízi helyzetről: A csapadékutánpótlás csökkenése következtében tegnap reggel óta apadás ta­pasztalható a Sajó felső sza­kaszán és a Tárnán végig. A vízállás csak a Sajó alsó és a Hemád felső szakaszán emelkedett. Az árvízvédelmi készültsé­gi állapot tegnap reggel megfelelt: a péntekinek: a Tárná töltései mentén 150, a Sajó mentén pedig 60 kilo­méter hosszan harmadfokú, péntek estétől a Zagyvának a Tárná torkolata és a Tiszai torkolat közötti részén má­sodfokú a készültség. EGY MONDATBAN — Gáibor Márton, a Nép­szava Lapkiadó Vállalat igazgatója, a helyiipari és vá­rosgazdálkodási dolgozók szakszervezetének alelnöke életének 57. évében szom­baton tragikus hirtelenség­gel elhunyt. — A MÁV hídépítési fő­nöksége a kiskörei Tisza-hí- don végzett felépítmény- csere miatt 1976. december 7-én, 8-án és 9-én reggel 7 órától délután 3 óráig a hi­dat a közúti forgalom elől elzárja. A résztvevők a parlament vitaindító előadását hallgatják Fiatalok a korszerű mezőgazdaságért Megyei ifjúsági parlamentet tartottak a mezőgazdasági üzemek képviselői Támogatás a lakásépítéshez dául míg 1971-ben 34, ad­dig a múlt évben már 51,2 mázsát takarítottak be hek­táronként. A növényter­mesztés jó eredményei mel­lett sajnos több ágazat sze­repel az „adósságlistán”. A tejtermelés csökkent, a te­hénállomány csak kis mér­tékben nőtt. A zöldségfélék területének növekedése pe­dig az elmúlt tervidőszak­ban 5 ezer 300 hektárral volt kevesebb az előirány­zottnál. Nem kell különösebben bizonygatni, milyen jelentős részt vállal Szolnok megye az ország élelmiszeripari, mezőgazdaság feladataiból. S mivel a megye mezőgaz­dasági üzemeiben a szakem­berek 50 százaléka harminc éven aluli, éppen ezért fon­tos szerepet kell, hogy kap­jon a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok életé­ben az ifjúsági parlament. Segítségével a politikai mun­ka tartalmasabbá vált. a gazdasági vezetők szemléle­te — az ifjúsági törvény megismerésével és végrehaj­tásával — alaposan meg­változott. (Igaz, ebben nagy része van a rendszeres el­lenőrzéseknek is). A Szol­nok megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán például sok-sok felmérés született — a pá­lyakezdő fiatalokról, az if­júsági törvény végrehajtá­sáról — ezek mind a parla­menteken napvilágra került problémák megoldását szol­gálták. Ifjúsági parlamentre gyűltek össze tegnap Szolnokon, a városi tanács nagytermében a Szolnok megyei termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok és a sütőipari vállalat fiataljai­nak képviselői. A köszöntő szavak után Mezei János, a Szol­nok megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője értékelte az elmúlt tervidőszak eredményeit, s beszélt a legutóbbi megyei ifjúsági parlament nyomán szüle­tett intézkedésekről, valamint az elkövetkezendő évek fel­adatairól. Szolnok megyében talál­ható az örszág mezőgazda- sági területének 7,8, az ál­latállománynak 6 százaléka. Az elmúlt esztendőben itt aratták le az ország búza­termésének 8,1. a rizs 58 százalékát, s a megye me­zőgazdasági üzemeiből szár­mazik a vágósertés és a vá­gómarha 5,5 százaléka. Je­lentős fejlődéssel számol­hattunk az elmúlt tervidő­szakban. Kukoricából pél­UGYANANNYI - MÉGIS TÖBB Sikeres évet zár a török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat 3. oldal IRODALMI ÖSSZEÁLLÍTÁS 4. oldal ÉSZTORSZÁGI ÚTINAPLÓ Riportsorozatunk első ré­szének címe: Harcban a rákkal PINOKKIÓ ÉLETRE KEL Képriport a Szigligeti Színház új darabjáról 5. oldal Reális célok, töretlen fejlődés Á Párt Központi Bizottsága 1976. december 1-i ülése — amelyről a közleményt a lapok már ismertették — a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekintése után meg­vitatta és elfogadta az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ötödik ötéves terv első esztende­jének tapasztalatait — amint azt a Központi Bizottság meg­állapította — összességükben megfelelnek a várakozásnak, azt mutatják, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott gazdaságpolitika helyes, bevált. Bebizonyosodott annak igaz­sága, amit a kongresszuson a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: „munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat.” E következetesség tette lehetővé, hogy a nemzetközi kereskedelem alapvetően meg­változott viszonyai közepette is a magyar népgazdaság fejlő­dése töretlenül folytatódott, némely tekintetben ugyan sze­rényebb célokat kitűzve, de megalapozottan haladhattunk. Mint láncban az egyes szemek, úgy kapcsolódnak a nép­gazdaság éves tervei, azaz csak képletes közöttük a határvo­nal. Ami többletként létrejön, az jótékonyan hat a következő tizenkét hónap feladataira, s ami adósságként marad, azt tör­leszteni kell. A párt XI. kongresszusa óta eltelt időszakot, s azon belül a most befejeződő esztendőt tekintve, erre is, arra is sorolhatók tények. A többletbe tartozik, hogy javult a munka társadalmi hatékonysága, fokozódott a termelékeny­ség, a termelési szerkezet korszerűsítésében már mutatkoznak az első eredmények, sok helyen tettek sikeres erőfeszítéseket az energia és az anyagok ésszerűbb, takarékosabb felhaszná­lására. Adósságaink közé sorolhatjuk, hogy — jórészt a világ- gazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok következ­ményei, valamint a mezőgazdaságot alapvetően befolyásoló szélsőséges időjárás miatt — nem sikerül teljes mértékben elérni mindazt, amit az 1976. évi népgazdasági terv magába foglalt. így valahogy szemrevételezhetnénk a legfőbb jellem­zőket, mert hiszen eredmény, hogy a mostoha időjárás elle­nére is a mezőgazdasági termelés eléri az 1975. évi szintet — ami nemzetközi összehasonlításban sem csekélység —, ugyan­akkor gond a beruházási tevékenység, s az állóeszközök ki­használásának lassú javulása. Eredmények és gondok össze­vetésének végső summázata mégis az, amit a Központi Bi­zottság december 1-i üléséről kiadott közleményben így olvas­hattunk: „gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvo­nala, javulnak életkörülményei.” Kemény munka, százezrek és milliók alapos igyekezete sűrűsödik azokban az előzetes számadatokban, melyek a nem­zeti jövedelem négy-, az ipari termelés ötszázalékos gyarapo­dását, a mezőgazdaság, az építőipar, a szállítás, a kiskeres­kedelem teljesítményét tudatják. Meglehet, a korábbiakhoz mérten szerényebbnek tűnhet az 1976-ban megtett út, ám nem árt emlékeztetni rá: minden előzőnél nehezebb felté­telek között kezdhettük meg az új középtávú program, a nép- gazdasági ötéves terv végrehajtását. Voltak, akik akkor azon aggódtak, meggátolható-e a visszaesés, s a párt XI. kongresz- szusa, majd a Központi Bizottság 1975. novemberi ülésének határozata adott félreérthetetlen választ: ha másként nem lehetséges, akkor lassabban, de megalapozottabban haladjunk. E józan mértéktartásra, célok és lehetőségek szigorú egyeztetésére szolgáltatnak bizonyosságot azok a főbb elő­irányzatok, melyeket a Központi Bizottság a jövő évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés meghatározó elemei­ként fogadott el. A nemzeti jövedelem 6—6,5 az ipari ter­melés 6, a mezőgazdasági termelés — 1975-höz mért — 7—8 százalékos növekedése a gazdasági fejlődés gyorsabb üteméről tanúskodik. A nagyobb tempó nemcsak feltételezi, hanem egyenesen megköveteli a társadalmi termelés hatékonyságá­nak további javítását. Ezzel már azt is kimondtuk, hogy a vállalatoknak és szövetkezeteknek, minden gazdálkodó szerv­nek, s nem kevésbé az irányító hatóságoknak — amint arra a Központi Bizottság ülése rámutatott — a jelenleginél szi­gorúbb mércével kell megítélniük tevékenységüket. Az 1977. évi népgazdasági program fő előirányzatai szervesen illesz­kednek az ötödik ötéves tervbe, azaz nem hoznak semmiféle fordulatot, nem fogalmaznak meg új követelményeket, hanem az ismert feladatok következetesebb megvalósítását határoz­zák meg leglényegesebb jellemzőként. A népgazdasági célokat összefogó számadatok csak addig tűnnek elvontnak, míg nem társítják azokhoz a helyi te­endőket. Tények és érvek seregével lehet csak a termelői közösségek minden tagjának cselekvő támogatását megsze­rezni, s erre a legjobb eredményt elért munkahelyeken is szükség van, ám még inkább ott, ahol idén döcögött a ter­melés, papíron maradtak az üdvözítőnek vélt intézkedések. A népgazdasági egyensúlyt tartósan javító folyamatok fel­erősítése, a beruházások tervszerűségének fokozása, a gazda­ságos termelési szerkezet bővítése, a munkaerő hatékony fog­lalkoztatása, mint általános követelmény úgy válik konkrét feladattá, ha minden munkahely hozzákapcsolja a maga sa­játos teendőit. Mert nem elég egy-egy vállalati közösségnek csupán annyit tudnia, hogy mire törekszik a népgazdaság, melyek az éves népgazdasági terv, az állami költségvetés leg­fontosabb pillérei. Azt is alaposan ismerniük kell — kellene —, hogy munkahelyük szerepe ezen belül mi, kötelezettségeik meddig terjednek, hogyan adhatnánk jobbat, többet. A Központi Bizottság december 1-i ülése az 1976. évi eredményeket összességükben megfelelő alapnak tartja a jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásához. Ezt az alapot kemény munka teremtette s formálta, de: nem egyforma erő­vel minden munkahelyen. A továbblépés hogyanja ezért olyan társadalmi követelmény, mely az egyik közösségre csupán annyit ró, hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tettek. Másutt viszont igyekezni kell az adósságok törlesztésével, mert éppen a jók példája bizonyítja a kongresszusi útmutatás igazát, „munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseink­től függ.” Népgazdasági, s vállalati méretekben egyaránt. Heti világhíradó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Thumbnails
Contents