Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

1976. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elfogadták a területi fejlesztési tervet (Folytatás az 1. oldalról) Nagyobb figyelmet fordíta­nak a városiasodás legfonto­sabb tényezőinek fejlesztésé­re a községekben, hogy a vá­rosba vándorlás mértéke ne növekedjen. Főleg az alsó fo­kú központi szerepkört betöl­tő települések, fejlesztésénél törekszenek erre. Olyan típu­sú fejlesztéseket nem tartal­maz a terv, amelyek konzer­válnák a településhálózat el­maradt elemeit. A tanyán élő népesség el­látásának javítása érdekében a centrum jellegű települések alapfokú ellátását fejlesztik, amely figyelembe veszi a vonzáskörzet igényeit is. Ezt célozza többek között a kör­zeti iskolák és a szolgáltatói hálózat fejlesztése. Célul tűzi ki a középtávú területi fejlesztési terv az azonos szerepkörű települé­sekben élő népesség ellátott- sági színvonalának közelíté­sét, de legalább az olyan mértékű fejlődését, amely ki­elégíti a tervidőszak alatt ke­letkező új igényeket. Megfo­galmazták a település-kate­góriák közötti különbségek lehetséges mértékű csökken­tését is. Az ötödik ötéves terv idő­szakában a népesség mozgá­sa lelassul és a munkaerő- források csökkenése várható. Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára beveze­tőül azt húzta alá, hogy az előterjesztett tervjavaslat a megyei pártbizottság terület- fejlesztési irányelveivel össz­hangban készült. A megyei pártbizottság cselekvési prog­ramjában megfogalmazottak­nak megfelelően, elsősorban a meglévő eszközökkel törté­nő hatékonyabb gazdálkodás­ra alapozva jelöli ki a leg­fontosabb konkrét fejlesztési célkitűzéseket. Néhány felszólalásra utal­va ezután a megyei pártbi­zottság titkára kiemelte, hogy a jogos igények teljesítésé­nek előfeltétele a jól végzett munka, a termelésre kon­centrált figyelem. Idei ered­A népességre vonatkozó szá­mítások figyelembe veszik a megye gazdasági és telepü­lési szerkezetében bekövetke­ző változásokat és összhang­ban vannak az országos né­pességi prognózissal. A me­gyei tanács általános elnök- helyettese megyénk idei fej­lődésének elemzésével zárta beszédét. Barta László beszédét kö­vetően a tanácstagi csoportok megbízásából többen fejtet­ték ki véleményüket. Általá­nos vélemény szerint a terü­leti fejlesztési terv reális, megalapozott. Többen dicsér­ték tömörségét, áttekinthető­ségét. Aláhúzták, hogy meg­valósításához megfontolt döntésekkel, a beruházások jó előkészítésével kell hozzá­járulnia minden érdekelt szervnek. Néhány felszólaló a tervben meghatározott mér­tékűnél nagyobb fejlesztést javasolt egy-egy területen, bizonygatva, hogy azzal jogos igényt elégítenek ki. Az álta­luk javasoltak pénzügyi fe­dezetének előteremtésére azonban nem tettek javasla­tot. Abban viszont valameny- nyi felszólaló egyetértett, hogy a tervjavaslat elősegíti mindazok munkáját, akiknek a fejlesztésben szerepük van. A vitában felszólalt Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára. ményeinket mérlegelve meg­állapította, hogy megyénk gazdasága céljainkkal egye­zően, a megyei pártbizottság cselekvési programjában megfogalmazottak szerinti irányban fejlődik. A fejlődés üteme azonban lassúbb, mint ahogyan azt szellemi, anya­gi-műszaki kapacitásunk le­hetővé tenné. Területenként eltérő lemaradásunk van és ezek egyben tartalékaink dif­ferenciált forrását is jelen­tik. Az ötödik ötéves terv első évében —. részben objektív, részben szubjektív okok mi­att — a tervezettnél szeré­nyebb mértékben léptünk előre. Ez adja tennivalóinkat. A megyei pártbizottság úgy határozta meg az 1977. évi célkitűzéseket, hogy azok végrehajtásával behozzuk az 1976. évi lemaradást, és tel­jes egészében teljesítjük az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait is. Ez a terv reális, elérhető célokat jelent, de feltételezi erőforrásaink, lehetőségeink eddiginél jobb, hatékonyabb kihasználását. A jövő évben jelentős előrehaladást kell elérnünk a termelés haté­konyságának növelésében, a termelési szerkezet korszerű­sítésében, a gazdaságos és versenyképes termékek rész­arányának növelésében, a gazdaságtalan termékek ará­nyának csökkentésében. Az ipar és a mezőgazdaság feladatainak részletes elem­zése után a megyei pártbi­zottság titkára arról beszélt; céljaink megvalósítása érde­kében elengedhetetlen, hogy tervezett fejlesztéseink terv­szerűen megvalósuljanak. Ennek érdekében javítani kell az építőipari, illetve be­ruházói tevékenységet. Fon­tos feladat, hogy a szocialis­ta építőipar termelését az 1976. évinél dinamikusabban növelje, pótolja 1976. évi mu­lasztásait. A megye gazdaságában meghatározó jelentőségű be­ruházásokat a megyei párt- bizottság az 1977. évi tenni­valók közül a kiemeltek so­rába rangsorolta. Azok határ­időre történő megvalósítása megkülönböztetett feladatot jelent minden érintett szerv­nek és szervezetnek. A me­gyei pártbizottság titkára be­fejezésül hangsúlyozta: — Az 1977. évi feladataink meghatározásakor számol­tunk Szolnok megye lakossá­gának azzal a cselekvő egyet­értésével, melyet a neevedik ötéves terv és az 1976. évi feladatok végrehajtása során tapasztaltunk. A vitában elhangzottakra Barta László adott választ, majd dr. Hegedűs Lajos zár­szavával — melyben hangsú­lyozta, hogy cselekvési egy­ség és széles körű társadalmi összefogás kell a területi fej­lesztési terv megvalósításához — ért véget a napirend vi­tája. S. B. Előfeltétel a hatékonyabb gazdálkodás Folyosói beszélgetések Az ülésterem padsoraiban, a szünetben, a folyosókon falvakból, városokból isme­rős arcok. A törökszentmik­lósi munkáslány, Lestár Má­ria arca még a KlSZ-kong- resszusról ismerős, beszélge­tésünk is innen indul. — A KISZ-ben ízleltem meg a közéletet, de 1973 óta már városi és megyei ta­nácstagként is szorgosko­dom. Most például a tisza- püspöki tornaterem ügyé- aen interpelláltam. Az ötö­dik ötéves területi fejleszté­si terv számomra rendkívül mpozáns. Persze, minden­eiben van annyi patriotiz- nus, hogy lakóhelyének nég többet szeretne. Ez a /ágy, a tény azonban az, íogy a fejlesztési terv reá- is, jó. Ez az egészséges reális jatriotizmus a napirend vi- ájában is feltűnt, éppen az gyik jászberényi felszólaló :ért városának többet. A zünetben Szentesi Lászlót, i jászberényi pártbizottság lső titkárát kérdeztük a ejlesztési tervről. — Szerintem a terv nem ileli fel a megyében levő ejlesztéseket, például a ke-, eskedelem kapcsán is Szol- lokról beszél. Kissé Szol- ok-centrikus a terv. Ez zonban nem jelenti. azt, ogy a most megtárgyalt na- irend a megye minden te- mülését érinti, akkor is, a a terv külön nem em- 'ti. Dr. Patkós Istvánnak. a iATE Mezőtúri Főiskolai tara igazgatójának tetszett tárgyalt napirendi téma. — Igények és realitások sszhangja, biztosítva van az arányos fejlődés a gaz­daságtól a közéletig minden területen. A mi intézmé­nyünkben végzett és Szol­nok megyében elhelyezkedő hallgatók részesei és élvezői lesznek e 4 fejlődésnek. Em­lítettem a közéletet: mi er­re tervszerűen felkészítjük hallgatóinkat, s ezt a tevé­kenységünket még fokozni kell. Kiemelt helyen foglalko­zott a tanácsülés a társa­dalmi összefogással. A Ha­zafias Népfront eddig is kivette részét az összefogás szervezéséből, érhető, hogy a megyei titkár. Oláh János ilyen szempontokból közelí­tette meg a fejlesztési ter­vet. — Ázt tervezzük, hogy jö­vőre 200—210 millió forint értékű társadalmi munkát szervezünk a megyében. Az idén 190 millió körüli össze­get mutathatunk fel. de a tempót növelni kell. Az öt­éves terv végére elérjük az egymilliárdot. Hallottuk a feladatokat: sok-sok vízmű, szennyvízrendszer, gyer­mekintézmény igényli az összefogást. Dr. Faragó Margit, a szolnoki járás országgyűlé­si képviselője. — Az ötödik ötéves terv feladatait már több fórum megvitatta. Én magam is részt vettem országos vitán csakúgy, mint a • megyein. Látom, hogyan illeszkedik az országos egészbe a me­gye, itt viszont, a mai ülé­sen hallom a helyi gondo­kat. kívánságokat is. Izgal­mas dolog jövőnk születé­sénél bábáskodni. Kundra József a karcagi Városi Tanács elnöke elé­gedett. — Sok minden épül Kar­cagon, így a Philaxia gyár is, amely 1979-ben már ter­mel. Amit Karcag várt, tar­talmazza a terv. A terve­zéshez azonban előfeltétel a termelés: a mezőgazdasági üzemeinknek elég sok prob­lémája volt. de egyébként minden ágazat teljesítette tervét. Szóval, van mire ter­vezni. A karzaton figyelt sok társával együtt Kiszel Sán­dor. a kunhegyesi tanács vb-titkára. Először hívták meg a megyei tanács ülé­sére. — Főleg azt figyeltem, ami Kunhegyest vagy a ha­sonló kategóriájú községe­ket érinti. Bővítik nálunk az ipart, így érthetően nagy gond esett le a szívemről, amikor hallottam, hogy Abádszalókon nincs moil ipartelepítésre: lesz munka­erőnk. Ez persze nem kár­öröm. Az ülésen felszólalt La­katos László fiatal agronó- mus, aki a tiszafüredi járás megváltozó arculatáról be­szélt. — 1970 óta vagyok me­gyei tanácstag, még 1971- ben tárgyaltuk Szolnok me­gye településhálózatának fejlesztési tervét: úgy látom, ezt következetesen megvaló­sítjuk. A mi tájegységünk a kiskörei vízlépcső megépí­tése óta szép jövő előtt áll, s remélem e szép jövőnek magam is részvényese leszek kicsit. K. L. Ülést tartott az Elnöki Tanács Rendelet a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről Rába-csúcs A 22 ezer dolgozót foglal­koztató Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban teg­nap teljes (kapacitással dol­goztak. Ezen a inapon a rá- bagyári kollektíva a gyár 80 éveg fennállásának eddigi legnagyobb tervét teljesítette. 1976-ban összesen 11,5 mil­liárd forint értékű terméket ‘gyártottak. Elkészült egye­beik között több mint 21 ezer Diesel-motor csaknem 60 ezer hátsó futómű, több mint 500 mezőgazdasági erő­gép és hasonló mennyiségű kamion. A 80 éves gyár kö­vetkező évei ugyancsak moz­galmasak lesznek. 1980-ig további 8,5 milliárdos fej­lesztést hajtanak végre, je­lentősen növelve ezzeíl a motor és futóműgyárrtásii ka­pacitást. Badacsonyból SzölőszaporítA­anyag A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet badacsonyi állomásának batatonakaili te­lepén megkezdték a szapo­rítóanyag gyűjtését. A ba- lartomparti telepen van a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet központi törzs­ültetvénye. ahol azokat az új fajta jelölteket termesztik, amelyekbe! a közeljövőben üzemi törzs ültetvényeket lé­tesítenek. A Királyleányka, a Rizling 239 gm-klón és a „Badacsony 2” fajta jelöl­tekből gyűjtik az első sza­porításhoz a rügyeket. A balatonakali központi törzsültetvényen a fajtaje­löltekből megközelítően 150 000 szőlőoltvány készí­téséhez megfelelő szaporí­tóanyag áll már a szőlészek rendelkezésére. László András, a jászbe­rényi Aprítógépgyár szere­lője. Az idén négy, tavaly öt hónapot töltött Irakban. — Szép város Mosul? — Most van alakulóban. Érthető, az eladott olajból bőségesen futja építkezések­re. Ez a negyedmiliós város, ahol az „otthonunk” volt, amíg a szerelés tartott 400 kilométerre van Bagdadtól. — Mit szereltek? — Az Aprítógépgyártól egy mészmű gépeit megvá­sárolta az iraki cég, s en­gem jelöltek ki itthon, hogy a szerelést végző arab mun­kások egyik irányítója, ve­zetője legyek. — Hogyan értették meg egymást? — Nekem nem ez az első külföldi utam, már voltam Cipruson. Oda még úgy mentem, hogy nem tudtam semmilyen nyelvet. Időköz­ben aztán rájöttem, hogy angolul kell tanulnom. Itt Mosultól 20 kilométernyire, ahol a mészművet építettük az volt a baj, hogy az ara­bok jó része nem értette az anyanyelven kívül semmi­lyen idegen szót. A többiek meg inkább franciául be­széltek. így kénytelen vol­tam valamicskét megtanulni arabul is. — Mondjon valamit ezen a nyelven. — Allah juhafizu... ez azt jelenti, Allah megvéd. Azért jegyeztem meg, mert gyakran hajtogatták a mun­kások. Hozzá kell fűzni, többségük igen vallásos, de hát ezt bizonyos esetekben nehezen érti meg az ember. Például: negyvenegy és fél méter magas a mészmű. amit építettünk. A legfelső szerelőszinteken én kötéllel a derekamon könyörögtem nekik, biztosítsák magukat ők is. Legyintettek, s moso­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa itegmap ülést tartott. Az Elnöki Tanács meg­hallgatta Kádár János tájé­koztatóját ausztriai hivata­los látogatásáról. Az Eilnöíki Tanács megállapította, hogy a -tárgyalások tovább erősí­tették, országaink jószomszé­di kapcsolatát, amely a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű államok békés egymás mellett élésének, jó példája. A tángyálásokon kö­zös szándék nyilvánult meg népeink barátságának erősí­tésére, a gazdasági együtt­működés szélesítésére, in­tenzív formáinak megvalósí­tására. valamint kapcsola­taink minden irányú fej­lesztésére. Nézetazonosság volt abban is, hogy a nem­zetközi életben a politikai enyhülést katonai enyhülés­nek kell követnie. Együttes erőfeszítést kell tenni az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányának végrehajtásáért, az li977-re tervezett belgrádi tanácskozás sikeréért. Az Elnöki Tanács a tájékoztatás,. jóváhagyóHag tudomásul vet­te. Losoncai Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot az Indiai Köztársaságban, tett hivata­los látogatáséról. Az Elnöki Tanács megelégedéssel álla­pította meg, hogy a tárgya­lásokat és a programot a szívélyesség, népeinek egy­más iránt érzett őszinte ba­rátsága és tisztelete jelle­mezte. A látogatás során a magyar küldöttség meggyő­ződhetett az Indira Gandhi indiai kormány realista politikájának eredményéről. Kétoldalú együftrnűködé­lyogva mutattak az ég felé: „Allah juhafizu”. — Ma már dolgozik a mészmű. Mi volt az üzembe helyezés legizgalmasabb pil­lanata? — A kemencék felfűtése. Igaz, ezt nem mi csináltuk — Kiskunfélegyházáról ér­keztek az elemek — de ez a gyár legkritikusabb pont­ja. Mi az őrlőberendezése­ket szállítottuk, ezekkel sem volt probléma. Igaz, a sze­relésnél meg kellett nézni szinte minden csavart, jól teszik-e a helyére. Az iraki munkások nagy része szak­képzetlen volt, gyakran meg kellett nekik mutatni, hogy, s mint kell egy-egy dolgot megcsinálni. Persze ezért roppant hálásak voltak, s így alakulhatott ki közöt­tünk baráti viszony. — Az arab munkatársai közül kire emlékszik visz- sza szívesen? — Például egy Mohamed nevű 22 éves legényre. Égett a keze alatt a munka, s na­gyon meg akart tanulni mindent. Vagy a gyár fő­sünk lehetőségeinek felmé­résében. a nemzetközi kér- déseik megítélésében a felek nézetei azonosak, vagy kö- zetóllláak. A tárgyalások, a megkötött egyezmények hoz­zájárulnak a műszaki-tudo­mányos és a termelési együttműködésünk tovább­fejlesztéséhez, politikai és kulturális 'kapcsol'aitaink el­mélyüléséhez. Dr. Trautmann Rezső Jósé Lopez Portillonak, a Mexikói Köztársaság elnökének be­iktatási ünnepségén résztve­vő magyar küldöttség útjáról tájékoztatta az Elnöki Taná­csot, amely a jelentésit tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendelettel módosítot­ta a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztésé­ről sízólö 1967. év IV. tör­vényit és az ingatlan nyil­vántartásról szóló 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendele­tet, továbbá törvényerejű rendeletet alkotott a tartós földhasználatról. A rendel­kezések a földtulajdonviszo­nyok szocialista jellegének erősítését, a földek rendelte­tésszerű használatának kö­vetkezetes megvalósítását szolgálják; védik az állami és a szövetkezeti földtulaj­dont, ugyanakkor lehetővé teszik, hiogy ilyen földeket magánszemélyek és jogi sze­mélyek termelés, más gaz­dasági tevékenység és épít­kezés céljára tartósain hasz­nálatba kapjanak. A tör­vényerejű rendeletiek 1977. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyekben döntött és egyéb ügyeket tárgyalt. mérnöke aki szívélyesen se­gített mindenben. Nemrégi­ben kaptam tőle üdvözlőla­pot. — Legszebb és legkényel­metlenebb élményei? — Reggel 8-tól délután fél 3-ig dolgoztunk. Szóvál dél­után volt szabad idő bőven. Megnézhettük a bibliai vá­ros Ninive romjait, az asz- szír birodalom kincseit, szobrait. Gyönyörködhet­tünk a bazár forgatagában a mesteremberek ügyessé­gén. Hát ennyit a legszeb­bekről. A legkellemetle­nebb? Amikor utaztam visz- szafelé, kérni kellett az ira­ki hatóságoktól visszautazá- si vízumot. Tizenkét hiva­talban fordultam meg ezért a papírért. — A nagy meleg, s a kü­lönös ételek nem okoltak kellemetlenséget ? — Nem mondom, elég teltkarcsú vagyok, de állít­hatom, az arabokat is meg­viselte annyira a meleg, mint engem. Igyekeztünk mindig árnyékban dolgozni, mert ez pár Celsius fokot jelentett. A víz rossz volt. Amikor a Tigris megáradt, sárgás folyadék jött a csap­ból. Ezért általában kólát ittunk. A furcsa ételekben igyekeztem mindig az új ízeket keresni, bár gyakran gondoltam a hazai sült csir­kére. — Az Aprítóban sok jól képzett szerelő van. Mit gondol, miért önre esett a választás? — Húsz éve jöttem a gyárhoz ipari tanulónak. Azóta egy helyen ugyanab­ban a szereidében dolgo­zom. Megismertem a gépe­ket, a legkisebb alkatrésze­kig. Ügy gondolom legfő­képpen ezért. H. J. Emlékek a Tigris partjáról Jászberényből Mosulba

Next

/
Thumbnails
Contents