Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

XXVII. évf. 306. sz. 1976. december 28., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A nehézségek ellenére Eredményes évet zár a mezőgazdaság Jászsági tapasztalatok A Jászsági Állami Gazdaság szakemberei az idei terv el­készítésekor 9 millió forintos eredményre számítottak. Az év első felében nem is volt különösebb fennakadás, a célkitűzés változatlanul reálisnak tűnt. Búzából ugyan valamivel többet vártak, de a hektáronkénti több mint 42 mázsás termésükkel nem kellett szégyenkezniük így sem. A tervhez képest fél má­zsával kevesebbet takaritottak be, de az ebből származó bevé­teli kiesést többlet vetőmag kikészítéssel pótolták - s így mint­egy 300 vagon búzavetőmagot adtak el. A borsó is két mázsával kevesebbet fizetett, viszont a hektáronkénti 20 mázsás hozammal — az aszályos időjárást figyelembe véve — elégedettek voltak. A szá­razság az év második felé­ben okozott sok gondot. A cukorrépa 420 mázsa helyett 300 mázsát adott, a kukori­ca a tervezett 60 mázsához viszonyítva csak féltermés­sel fizetett. A későn érő. nagy nedvesség tartalmú növényt ráadásul szinte az elsőtől az utolsó szemig szárítani kellett, és ez erő­teljesen megnövelte a költ­ségeket is. Megszenvedte az időjárást a silókukorica és a lucerna is, de ennek ellené^ re sikerült biztosítani az állatok szálastakarmányát. Az állattenyésztésről vi­szont elmondható, hogy si­keres esztendőt tud maga mögött. A gazdaságot de­cember végéig 240 ezer li­terrel több tej „hagyja el”, mint amennyi a célkitűzés­ben szerepelt. Másképpen megfogalmazva ez azt je­lenti, hogy egy év alatt te­henenként 800 (!) literrel nőtt a hozam, és az átlag 3 ezer 400 liter körül ala­kul. Hízómarhából 10 vagon a többlet, és a sertéste­nyésztési ágazat is túltelje­sítette 120 vagonos eladási tervét. Húsbaromfiból 270 mázsával haladták túl az eredeti elképzelést. Vég­eredményben az árbevételi kiesés 5 millió forintra csök­kent. s így az üzem várha­tóan 4 millió forint ered­ménnyel ünnepelheti a szil­vesztert. A Jászsági Állami Gaz­daság földjein egyébként már több mint egy hónapja nem dolgozik gép, és ez azt A gazdaság dolgozói beta­karították a borsó és a lu- cemamag-szalmát, haszno­sították a répakoronát vala­mint a másodvetésű silóku­koricát is A lucernaliszt üzemnek viszont „félidőben” le kel­lett állnia, s ez egyúttal azt is jelentette, hogy 110 vagon helyett csak 30 vagon lisztet tudtak eladni. A másodve­tésű zöldborsó és uborka ugyan n,émi többletbevételt hozott, de végeredményben a növénytermesztés mintegy 10 millió forintos hiánnyal zárja az évet. S ebben nem kis része van annak is, hogy a téli és a tavaszi* fa­gyok miatt a szőlő is csak egyharmadát adta a várt hozamnak. bizonyítja, hogy sikerült jól megalapozniuk az 1977-es esztendőt. Hasonló a hely­zet az alattyáni—jásztelki Tolbuchin Termelőszövet­kezetben is, ahol néhány nappal ezelőtt ugyancsak elcsendesedett a határ. A tsz összes. 89 millió forintos árbevételi tervét várhatóan 3' millióval teljesíti túl — a végeredményben tehát nincs hiba. A búza hektáronként 44 mázsás hozamával 6 mázsá­val haladta meg a tervet. A szakemberek maradéktalan örömét azonban már ebben az időben is megrontotta a szárazság, s főképp annak következménye: a takar­mánynövények egyre aggasz­tóbb helyzete. Hiába ön­tözött — minden lehetősé­gét kihasználva — az üzem. csak kevés helyre juthatott el a víz. Ráadásul a lucer­na betakarításához elenged­hetetlenül szükséges négy nagyteljesítményű betakarí­tógép sem érkezett meg, s így az egész tagság összefo­gására volt szükség, hogy a renden száradó szénát ha­gyományosan : viliázva be­gy űjtsék. A harmadik ka­szálás is nagyon keveset ígért, ezért inkább magot fogtak de a másfél millió forint többletbevétel a ta­karmányozási gondokat még nem enyhítette. Megérdemelt pihenés A szemes kukorica termő- területe mintegy 300 hek­tárral csökkent, mert a nö­vény a szárazság miatt itt is csak silózásra volt jó — a hozam még így sem ha­ladta meg a hektáronkénti 30 mázsát. A napraforgó a tervezett 18 mázsás termés­sel fizetett, a minőségi felár pedig félmillió többletet ho­zott. Cukorrépából hektá­ronként 80 mázsa volt a ki­esés, viszont a 15 százalék körüli cukortartalom és a szedési időpontot meghatá­rozó támogatásból sikerült fedezni a hiányt. • Az állattenyésztésben egyedül a tehenészet ered­ménye maradt el a várako­zástól. A nemrégiben tbc- és brucellamentesített fiatal állomány egyelőre kevesebb tejet ad, mint amennyit ter­veztek, de a keresztezések várhatóan jövőre már visz- szájára fordítják az idei másfél millió forintos hiányt A szarvasmarhaágazat vi­szont várhatóan nem lesz veszteséges, jsnert a hízó­marhák 1—1,5 millió forint többletbevételt hoztak. A baromfi- és a juhtenyész­tés a várakozásnak megfe­lelően „szerepelt”, a, ser­téságazatból pedig három­százzal több hízó került a vásárlókhoz, mint ameny- nyit eredetileg tervezett a tsz. Végül is eredményes esz­tendőt zár az alattyányi— jásztelki Tolbuchin Tsz. és így az is természetes, hogy a legjobb dolgozók egy-egy hetet pihenhettek a gazda­ság saját üdülőjében vagy Hajdúszoboszlón. B. A. MILYEN LESZ A JÖVŐ ISKOLÁJA? Beszélgetés Fóbián Zoltánnal, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola igazgató- helyettesével. FÖLDMUNKÁSOK Földmunkások címmel sorozat kezdődik az 5. oldalon: a tizenegy részes riportban a kubikosok életéről, tegnapi és mai sorsának alakulásáról, változásairól számolunk be KBT-ülésen Téma: a megye közútjai, a forgalom­szervezés feladata Tegnap a KPM Közúti Igazgatóságának új székhá­zában M. Szabó István ve­zérőrnagy megyei rendőrfő­kapitány vezetésével megtar­totta évzáró ülését a Szolnok megyei KBT elnöksége. Mi­lyenek megyénk útjai, kik a felelősek a naprakész kar­bantartásukért, ellenőrzésük­ért? Csökkentek-e a baleset- veszélyes vasúti keresztező­dések? Mikorra alakul ki az „új” KRESZ-nek és a nem­zetközi egyezménynek meg­felelő forgalmi rend? Milyen forgalomszervezési feladato­kat oldottál? már meg ebben az esztendőben, és hogyan vált be a két éve megszerve­zett útfelügyelői hálózat? A Közúti Igazgatóság igazgató­ja és az MTVB építésügyi, közlekedési és vízügyi osztá­lyának vezetője erről szá­molt be az ülésen, amelyen részt vett Barta László, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese. (A tanácskozás témájára lapunkban még visszatérünk.) Segített az állattenyésztés JOGSEGÉLYSZOLGALAT AZ ALUMlNIUM- ÁRUGYÁRBAN Szocialista együttműködési szerződést írtak alá a múlt héten az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregysége, a ti­szafüredi Nagyközségi Ta­nács és a járási hivatal kép­viselői. A szerződés értelmé­ben a következő esztendő első napjától az Alu-gyár- ban jogsegélyszolgálat! céllal tájékoztató iroda kezdi meg működését. Az irodában meghatározott napokon a tanácsi szakemberek anya­könyvi, gyámügyi, szabály­sértési, birtokvédelmi és la­kásügyekben adnak felvilá­gosítást a gyár dolgozóinak- A szerződésben fontos helyet foglalnak el a jogpropagan­da szélesítésének közös ten­nivalói, feladatai. EGY A KIVÁLÓK KÖZÜL Szállodai berendezéseket, beépített szekrényeket, té­vékávákat és még számta­lan terméket gyárt a mező­túri Asztalosipari Szövetke­zet. Az idei éves terve 19 millió forint volt, a három­negyedéves tényadat, októ­ber végén: több mint 19 miliő forint. A kiválóan dol­gozó szövetkezet árbevétele az év végéig várhatóan meghaladja a 20 millió fo­rintot. Mindezt új dolgozók és gépek munkába állítása nélkül, a munka termelé­kenységének növelésével ér­ték el. A mezőtúri asztalosok jövő évi terve egyébként 21,5 millió forint lesz. TELJESÍTETTÉK a tervet A Vasipari Vállalat kisúj­szállási gyára december 27- én teljesítette éves tervét, amely 38 millió 400 ezer fo­rint. Fontos gyántmápyából, a horgonyzoitt épületbádogos ipari termékekből 36 millió forintért szállított a nagy­kereskedelmi vállalatoknak. MÍNUSZ 16 - KÉKESTETŐN Fokozódott a tél a Mátrá­ban. A hétfőre virradó éj­szaka Kékestetőn mínusz 16 fokot mértek és napközben sem emelkedett a hőmér­séklet mínusz 12 fok fölé. A hőmérsékleti adatok szerint az idei tél eddigi leghide­gebb napját jegyezték fel a Mátrában. A hótakaró vas­tagsága mindössze két-há- rom centiméter, de a vékony réteg ellenére a bátrabb és tapasztaltabb sízők nagy számban keresték fel a ma­gyar síparadicsomot. A Mát­ra főútvonalai egyébként mindenhol járhatók. városrendezési TERVPÁLYÁZAT Miskolc városközpontjá­nak rendezésére kiírt terv- pályázatra 21 pályaművet nyújtottak be a tervezők. A bíráló bizottság befejezte a pályázat értékelését, és megállapította, hogy a leg­fontosabb rendezési felada­tok megoldására értékes ja­vaslatokat tettek a pályázók, és ezeket az ötleteket, el­gondolásokat jól fél lehet használni a végleges terv kidolgozásában. A bíráló bi­zottság 90 ezer forintos díj­ban részesítette Vinkovits István és Virágh Lajos, 80 ezer forintos díjban Fort- vingler László és Szentes László, 60 ezer forintos díj­ban pedig Heinrich Ferenc és Károlyi István tervezők pályaművét. Ezenkívül 40— 40 ezer forintos díjat kapott két, 30—30 ezer forintos dí­jat pedig három pályamű. EGY MONDATBAN Kárpáti József elvtársat, a Hűtőgépgyár gazdasági igaz­gatóját á Magyar Közgazda- sági Társaságban végzett eredményes munkája elis­meréseképpen a december 23-i országos közgyűlésen Széchenyi emlékéremmel tűntették ki. — Tegnap, négy nappal az év vége előtt, teljesítette éves tervét a magyar vas- és acélipari egyesülés vala­mennyi tagvállalata. — Születésének 80. évfor­dulója alkalmából — tegnap az óbudai . temetőben — megkoszorúzták Németh Já­nosnak, a Magyar Forradal­mi Munkásmozgalom ki­emelkedő harcosának sírját. A jászladányi Egyetértés Tsz terményraktárában Papról napra nö­vekszik a granulált takarmány mennyisége. A kukorica-ocsuliszt, zöld mustár, lenocsuliszt és száraz cukorrépaszelet keverékéből préselt, úgynevezett pellet jelentős részét — mintegy 90 vagonnal - Hollandiába, NSZK-ba és Olaszországba exportálja a tsz. A közérdekű javaslatok sorsa Ülést tartott a HNF megyei elnöksége Tavaly tartották az ország- gyűlési képviselőválasztáso­kat, és az ezeket megelőző je­lölőgyűléseket, réteggyűlése­ket, amelyeken közel ötven­ezer választópolgár vett részt a megyéből, s az ott rende­zett vitákban több mint ezer­háromszázán mondták el ész­revételeiket, közérdekű ja­vaslataikat megyénk fejlődé­sével kapcsolatban. A jelölő gyűléseken elhangzott közér­dekű javaslatokról és a meg­tett intézkedésekről tárgyalt tegnap a Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöksége. Mint az elnökség megálla­pította, a gyűléseken a tiszt­ségviselők a kérdésekre meg­adták a választ és a további intézkedéseket is kilátásba helyezték. Egyetlen javaslat sem „kallódott el”, még azok sem, amelyekben a jelenlegi körülményeink közepette tel­jesíthetetlen kérést tartal­maztak. Ezeknek akadályait a hozzászóló elé tárták a vá­laszadók. Az országgyűlési képviselő-választások gyűlé­sein elhangzott közérdekű ja­vaslatok többsége — miután az V. ötéves t’rv előkészíté­sének időszakában kerültek lajstromba — beépült a nép- gazdasági terv célkitűzéseibe. Sokan kérték, hogy Tisza­füred térségében létesítsenek újabb ipari üzemeket á mun­kaerő helybeli foglalkoztatá­sára. A nagyközség körzeté­ben lesz iparfejlesztés. Szó volt a Tisza II. vízlép­cső járulékos beruházásairól. Az öntözésfejlesztési prog­ramnak megfelelően 1980-ra több mint 105 ezer hektár öntözhető terület lesz a me­gyében. Alig volt jelölőgyűlés a megyében, ahol a háztáji gazdaságokban, a kiskertek­ben folyó termelés fontossá­gát ne hangsúlyozták volna. Az észrevételek, javaslatok alapján a kormány számos új intézkedést hozott. Mindezek mellett a város- és községfejlesztéssel, köz- művelődésünkkel, az oktatás­sal és az egészségüggyel kap­csolatosan is hangzottak el hozzászólások, amelyeket az illetékes hatóságokhoz, szer­vekhez minden esetben to­vábbítottak. A javaslatokban foglaltak­ról szólva a HNF megyei el­nöksége többek közt megál­lapította, hogy a megvalósí­tásukhoz, a lakosság részéről az eddigiekhez hasonlóan nagy értékű társadalmi mun­kára van szükség. (A IV. öt­éves terv időszakában 606 millió forintot tett ki a tár­sadalmi munkák összege.) A népfront a közérdekű ja­vaslatok megvalósítását a jö­vőben is nyomon követi. A HNF megyei elnökségé­nek tegnapi ülésén megtár­gyalták ezen kívül még a népfrontbizottságok környe- zetvédelmmel kapcsolatos munkáját és az emberi kör­nyezet megóvásával kapcso­latos további feladatokat, to­vábbá megvitatták a HNF VI. kongresszusa állásfogla­lásának feldolgozására készí­tett munkaprogramot. Egyút­tal jóváhagyták a népfront­munkabizottságok 1977. évi munkatervét is. Üj feladatok előtt a karcagi szakaszmérnökség A Középtiszavjdéki Vízügyi Igazgatóság karcagi szakasz- mérnöksége ebben az évben több jelentős munkát végzett el. Az 1500 négyzetkilométe­res terület „vízügyi gazdái­nak” legfontosabb feladata a Tisza II-höz kapcsolódó Nagykunsági Főcsatorna to­vábbépítése volt. Csaknem 10 kilométeres szakaszon végezték el a föld­munkát, építettek hidakat, átereszeket, búj tatókat. Ezzel a munkával mintegy 27 mil­lió forint termelési értéket ért el a szakaszmérnökség. Új beruházás volt csaknem 20 millió forintos költséggel a Sebeséri szivattyútelep re­konstrukciója, melynek mű­szaki átadására a közelmúlt­ban került sor. A szakaszmérnökség csak­nem 20 millió forintot fordí­tott ebben az évben az ár­víz- és belvízvédelmi művek rendszeres karbantartására, az öntözőművek fenntartásá­ra. Termelési értékük 50 mil­lió forint volt, a költségek felhasználásában pedig fél­millió forintot takarítottak meg. A szakaszmérnökség dol­gozói jövőre tovább folytat­ják a Nagykunsági főcsator­na építését, és elkezdik a csa­tornából ágazó NK . III—2. fürtfőcsatorna kivitelezését. Az építkezés befejezését, melynek összberuházási költ­sége 150 millió forint, 1980- ra tervezik. A csatorna Kar­cag határáig szállítja- majd el az öntözővizet, és lényege­sen javítja Kenderes, Kisúj­szállás és Kunhegyes térségé­ben is az öntözővízellátást. Üj feladatot jelent 1977-ben a szakaszmérnökség dolgozói­nak Kiskörén a tározótér megtisztítása, melyet több szakaszmérnökség közösen végez el 1978-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents