Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

6

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1976. december 25.

Németh Sándorné

Kelemen Imre

z unoka egyszer így szólt a nagyapjához: mondd papa, mi a haza? Az öreg ránézett: a haza? A földnek ez a kis darabkája, amelyen élünk. Ez a ház, ez a kert, a szüleid. Ez az almafa itt a kertben. Látod? Akkor ültettem, amikor apád épp mint te most, gyönge gyermek volt. Ennek is mint gyönge fácskának készítettem földágyat és most nézd, milyen terebélyes, milyen pirosak rajta az almák. Talán a vértől. Az orosz katonák vérükkel öntözték a földjét, amikor az apádért is harcoltak. Igen, egyetlen almában benne van a haza: a föld, az ember és az ő történelmük.

Igen kisfiam

Kormány János

Bakó István

\

EZ A HAZA

Kovács László

Variációk egy témára

Ha azt mondom szocialista haza, hazafiság, mire gondol a ma embere? Mit mondanak erre az egykori unokák? Mit jelent nekik ez 'a három rövid szó? Milyen érzéseket kelt szívükben, lelkűkben?

Televízió a vonaton

Milliók művelődésre a MÁV jászkiséri üzemében

Ahol a vasút elköszön Jászkisértől, tizenöt évvel ezelőtt az utas csak a végeláthatatlan pusztaságot szemlélhette. Aki időközben nem jáirt arra, most ugyancsak elcsodálkozna a hatalmas épületkomplexumon, a MÁV Építőgépjavító Üzemének láttán. Az üzem, pontosabban elődje, a mezőgazdasági gépállomás 1949-ben jött létre a nagyközség belterületén. Később, amikor a termelőszövetkezetek saßt gépparkot alakítottak ki, s maguk végezték a javításokat is. a munka nélkül maradt gépállomás egy ideig a Kőolajkutató Intézetnek dolgozott, majd a MÁV egyetlen

így válaszoltak:

Németh Sándorné, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola földrajz-történelem szakos tanára:

Mezőtúrnak, gazdag történelme van. Dózsa a paraszt- háború vezére, aki világosan látta és ki is fejtette a jobbágyoknak, hogy „polgártársai vagytok a nemességnek, de nem parasztként, hanem rabszolgául tart benneteket, nekik szántjátok a földet. nekik ültettek szőlőt, nekik neveltek . nyájat és csordát: nektek csak szolgaság és Ínség marad” — itt szenvedett tüzes trónon kínhalált a nemesség félelme, kegyetlensége miatt a parasztokért. Ez a város 1919- ben sok vöröskatonát adott a tanácshatalomnak. Erről a valamikor ínséges földről sok ember járta kenyérért az országot és a kubikos talicskával a szabadság eszméjét is széthintették a nincstelenek között. Miért érdemlik meg a veteránok a tiszteletet, a megbécsülést? Mert még ma is, idős fejjel is azt nézik, hogyan segíthetnek. A gyerekek tudják például, hogy Kötél Imre, a párt régi harcosa megtakarított pénzét a tanyasi kollégiumnak ajánlotta fel. hogy könyveket vegyenek rajta a gyerekeknek. És egy történelemtanárnak nem lehet szebb kötelessége, mint a történelmi múlt megbecsülésére. a haladó hagyományok ápolására a tettvágyra nevelni a gyerekekét.

Kelemen Imre, a túrke- vei Vörös Csillag Tsz üzemi pártbizottságának titkára:

Hogy milyen volt a múltunk. hogy honnan indult el 1944-ben a túrkevei paraszt- ember. hogyan lett valóban a hazánk ez a föld. —. azt nem felejthetjük el.

A haza szóban énnekem benne van mindaz amit a felszabadulás óta érte tettünk. És aki verejtékezett azért, amink van. annak nincs szégyenkezni valója. Az erőt és hitet ad. Mondjak példát? Az idén ebben a kisvárosban több mint 150 új ház épült. Épített volna a múltban is a paraszt, ha lett volna miből, »de akkor örült, ha enni tudott adni a gyerekének. Ha vannak is gondjaink, mert ez így igaz, mennyire mások, mint valamikor voltak. És úgy érzem, azt a szót. hogy szocialista haza. csupa nagybetűvel kellene írni! Az tiszteletet érdemel mindannyiunktól, mert az mindannyiunknak sokat adott. Nekem mit? Kiemelt a csélédsorból, taníttatott. megmutatta mi az ember igazi értéke, megtanított becsülni, tisztelni más népeket, ráébresztett, mit jelent embernek lenni.

Nekem a szocialista hazában becsületem van, családom, a munkámból tisztességesen fölneveltem a gyerekeimet. Mind a kettő munkás lett. A hazának becsületes tenniakaró emberekre van szüksége, és én így neveltem őket. ,

Kovács László, a Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyárának

elektroműszerésze, a Radar szocialista brigád vezetője :

— Széchenyi István Hitel című munkájában ezt írta: „Csak a gyenge szereti önmagát az erős egész nemzeteket hordoz szívében.” Nos. ha arra gondolok, mit jelent nekünk a szocalista országok közössége, megértem Széchenyi mondását. A hazaszeretet. a proletár internacionalizmus a társadalom fejlődésének rúgója, mert a mi országunk sem jutott volna ennyire és nem fejlődhetne még tovább, ha nem lennének segítőkész barátaink, ha a nép nem érezné. hogy itt minden érte történik. Ezért nem mindegy, hogy az egyes ember hogyan gondolkodik, a hazáról. Tudja-e. hogy csak az ő jó munkája által gazdagodhat a haza. a saját élete. A magyar ioar mezőgazdaság jó hírnévnek örvend a világban. Ezt a hírnevet nekünk csak erősítenünk szabad. mert csak a jó munkánk által lesz erős a haza. a szocialista országok közössége és leszünk mi egyénileg is gazdagabbak.

Kormány János, a 625-ös számú Szakmunkásképzőintézet II. éves kőműves tanulója Kisújszálláson:

— Hát. . . őszintén szólva én erről még nem sokat gondolkodtam. Tizenhét éves vagyok, az iskolában, meg főképpen az úttörőknél sokat beszélgettünk a hazáról, a hazaszeretetről, meg arról, hogy ki a jó hazafi. Én az anyámat is jó hazafinak tartom. Tetszik tudni az apám beteg lett, meghalt. Anyám a takarítónői fizetéséből nevel bennünket, engem, meg az ötödik osztályos húgomat. Most azért jobb, mert most. már az államtól havonta 2 ezer forint árvaellátást kák punk. így aztán a havi 4fí() forintos ösztöndíjamat nem kell mind hazaadnom. Zsebpénzem is marad . . . Hogy ezt is hazámtól kapom? Tényleg. Mit adok én cserébe mindezért? Még nem sokat. Egy biztos: jól meg kell tanulnom ezt a szakmát. És azt hiszem az már a hazaszeretethez tartozik, ha az ember becsületesen helyt akar állni az életben.

Bakó István őrnagy, repülőgépvezetö:

— Haza, hazafiság. cselekvő hazafiság. Csak ével: során tudatosult bennem, hogy tetteinkkel kell szolgálnunk a hazánkat, a nemzetközi munkásosztályt, hogy internacionalizmusunknak miért próbaköve a magyar—szovjet barátság. Az én munkám, pontosabban hivatásom, hogy őrizzem a szocialista hazát és ha kell megvédjem akár az életem árán is. Voltam már ilyen helyzetben. Az ember önkéntelenül is elkerül a pátoszig, pedig nem akar, mert felnőtt fejjel már tudja, a hazáról, a hazaszeretetről csak egyszerűen, csendesen, de őszintén szabad beszélni. Három gyermekünk van. még kicsik. Ha nagyobbak lesznek sokat viszem majd őket kirándulni, országjárni, mert a hazaszeretetre nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Igen. elsősorban a szülőkön és az iskolán múlik, milyen felnőtt válik a gyerekünkből. Ezért nem mindegy, hogy már kicsi korban hogyan foglalkoznak velük, hogyan nevelik történelmünk, múltunk, értékeink tiszteletére, hogyan készítik fel őket az életre, hogyan nevelik cselekvő hazafiságra. A gyerekeknek azt kell megértenie és megtanulnia, hogy a hazáért, a jövőért dolgozni kell. mindenkinek tehetsége képessége szerint.

Varga Viktória

öpitögöpßvitö üzeme lett.

Az induláskor, idestova kilenc évvel ezelőtt, alig háromszázain dolgoztak a vasúti pályaépítő gépeken, jelenleg csaknem ezerkétszá- zan. A dolgozók létszáma négyszeresére emelkedett, sokszorosára növekedett a termelési érték — az idén mintegy 214 millió forintot tesz ki —. s időközben szélesedett az üzem tevékenysége is. A gépek javítása méllett a jászkiséri üziem munkásai végzik el vasúti sínjeink karbantartását,

amelynek hossza több mint kilencezer kilométer, de gyártanak gépeket, kocsikat a BKV-nak, a metrónak s a Betonútépítő Vállalatnak. A gyors fejlődés, a sokrétű munka hibátlan ellátása egyre magasabb szintű szakmai, politikai, s általános műveltséget követel a vezetőktől, dolgozóktól egyaránt. A továbbképzések, tanfolyamok megszervezése azonban nem kis nehézséget okoz, mivel a munkások egy része csaknem egész évben úton. azaz, hogy a síneken van. Ennek ellenére mint az Csőke Pállal, az üzemi párt- -izottság titkárával folytatott beszélgetésünkből kiderül, a művelődés területén is „sínen vannak”.

o

— Munkásaink közül háromszázan helybeliek, a többség Jászapátiból. Jász- iladánybóü. Jászszentandrás- ról jár be. Sokain az ország legtávolabbi pontjairól jönnek hozzánk dolgozni. Ök azok. akiket gyakran láthatunk. amint szintezik, javítják a sínpárokat Szombat-’ helytől Debrecenig. Miskolc- tól Szegedig az osztrák Blasser. s a svájci Matisa cégtől vásárolt korszerű gépeinkkel. Márciustól december közepéig ötezer kilométert tesznek meg, a téli hónapokban p>edig itt ak üzemben dolgoznak, s a kényelmes, modern munkásszállásunkon laknak. Ebben az , időben a munka mellett tanulnak, tanfolyamokon, továbbképzéseken sajátítják el a szükséges szakmai, politikai ismereteket. Minden kiszálló szerelvényen berendeztünk egy úgynevezett „kultúrko- csit”, amelyben könyvtár, televízió, rádió, társasjátékok várják munka után pálya- munkásainkat. A folyóiratokat, újságokat a közbeeső állomásokon vásárolják meg, hiszen a posta sohasem találná meg őket.

©

— Milyen politikai tóvább- képzést szerveznek?

— Az üzemben százhet- venkét párttag, s háromszáz KISZ-tag dolgozik. A politikai Oktatásban azonlban nemcsak ők vesznek részit. Jelenleg öten járnak marxista—leninista esti egyetemre, a járásban csak mi szerveztük meg az egyelőre kísérleti jellegű kétéves pártóktatásf huszonkét résztvevővel. Az idén ötfajta pwilitikai tantfo- íyamot indítottunk száznegyvenegy hallgatóval. Ezenkívül számtalan tanfolyamból válogathatnak a KISZ- esek, s szinte mindenkit bevontunk a szakszervezeti oktatásiba. Valamennyi brigád- vezetőnek megvan a marxista középiskolai végzettsége. Ar tap>asztalatok szerint dolgozóink szívesen járnak p>o- litikai tanfolyamainkra.

A dolgozók nemcsak a politikai továbbképzésekre járnak. hanem a szakmai, s az álltalános műveltséget fejlesztő tanfolyamokra is. Az 1170 dolgozóból csak negyvenhetén nem szerezték meg az általános iskolai végbizonyítványt, ők valamennyien túl vannak már a negyedik x-en. A munkások 32 százalékának középfokú, hat százalékának pedig felsőfokú iskolai végzettsége van. Hogy mennyi pénzt fordítanak évente oktatásra arra még a főkönyvelő. Kónya Tibor sem tud fejből, pontosan válaszolni. Előkerül a zsebszámítógép. kattognak a billentyűk, végül kijön a végösszeg:

— Ebben az évben Oktatásra 2 millió 170 ezer forintot biztosítottunk. Nemrég

készült el a korszerű tanműhelyünk a szakmunkástanulók számára, az oktatási segédeszközeink értéke meghaladja az egymillió forintot. Évente általában 25—30 szakmai tainfolyamof indítunk:, megszerveztük a szakmunkások kihelyezett szakközépiskoláját, s a dolgozók általános iskoláját. Az idén indítottunk először orosz nyelvtanfolyamot, s továbbra is népszerűségnek örvend a haladó és a kezdő német nyelvtanfolyamunk. Talán nincs is olyan dolgozónk, aki ne tanulna valahol.

— A továbbképzésen kívül milyen művelődési lehetőség van az üzemben?

— Két könyvtárunk van, egy kétezer kötetes szépirodalmi, s egy ezerhatszáz kötetes sízakmai. Az idén negyven színházbérletet vásárol, tunk; az érdeklődőket sajál buszunkkal visszük Szolnokra. a Szigligeti Színházba Évente két alkalommal rendezünk képzőművészeti ki- áklítánt; legutóbb Baranyc Sándor alkotásait nézhették és vásárolhatták meg a? üzem dolgozói. Rendszeresen járnak hozzánk művészek írók, költők, akik előadásokat tartanak a mindig nagy számú közönségnek. Ezenkívül természetesen rende zünk szellemi, szakmai vetélkedőket. s a kirándulásokat mindig összekötjük színház. vagy tárlatlátogatással

Szinte senki som marat ki az évente ismétlődő tanfolyamokból, továbbképző sekből.

o

— Milyen tennivalók feladatok várnak még a jövőre? — kérdeztük Pethes vándor igazgatótól.

— Hqigy miben kell élőbb re lépnünk? Célunk, hogy t segéd- és a betanított: műn kások mihamarabb megsze rezzék a szakmunlkási-bizo nyítványt. Jetenleo- hetvenö segéd- és százharminc beta nított munkás dolgozik üze műnkben. Szeretnénk, ha : szakmunkásaink elvégezné a szakközépiskolát; a végző ipari tanulóink egyébkén évkihagyás nélkül jeliemtkez nék a szakmunkások jól be vált szakiközépiskolájába, i felsőfokú végzettség meg szerzésében úgy segítünil hogy jövőre kihelyezett ősz táHyit indítunk, ahol vasúi tiszteket képeznek dolgt zóinkbóll.

Tál Gizella

Simon Ferenc szolnoki szobrászművész Ülő nő című szobra egyelőre agyagból a műtermében látható. Tavasszal már köbe vésve a Tiszamenti Vegyiművek parkját díszíti - NZS -