Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 25. A JÖVŐ MÉRLEGÉN A JÁSZKUNSÁG MEZŐGAZDASÁGA ' — A magyar mezőgazda­ságnak, az ötödik ötéves terv előirányzatával szem­ben, az idén, a tavalyihoz képest — főképp az aszá­lyos időjárás miatt —nem sikerült megfelelően előbb­re lépnie. A hátrányt 1977- ben kell behozni — Szol­nok megye nagyüzemeinek például 8,5 százalékkal kell bővíteni termelésüket. Az Agrárgazdasági Kutató In­tézet igazgatói székéből ez a célkitűzés mennyire lát­szik megvalósíthatónak? — kérdeztük dr. Márton Já­nostól. — Az elképzelés reális, hi­szen Szolnok megyében, ugyanúgy, mint az ország más vidékein, a termelőerők fejlettsége olyan színvona­lon áll, hogy átlagos, vagy közepesnél jobb időjárás mel­lett az egy év alatti 8,5 szá­zalékos növekedés egyálta­lán nem illúzió. Arányos kockázatvállalás — A jövő évi tervünk te­hát feszített, de nem megva­lósíthatatlan. Ehhez termé­szetesen az anyagi-műszaki feltételek további javítása is szükséges, mert ha a gépek szállításában olyan fennaka­dások lesznek, mint az idén — gondolok itt arra, hogy például az első negyedévre visszaigazolt kombájnok ara­tás után Írót hónappal ér­keztek meg —, akkor szin­te áthidalhatatlan akadályok­kal kell szembenéznünk... A célkitűzés realitása mel­lett szól az állattenyésztés is, mivel ez az ágazat jóval ke­vésbé függ az időjárástól. Még az idei mostoha körül­mények között is sikerült kellő mennyiségű és jó minő­ségű takarmányt biztosítani az állatoknak — természe­tesen úgy, hogy a sokáig méltatlanul mellőzött kuko­ricaszár is visszajutott meg­érdemelt helyére — s így 1977-ben sem indulunk roez- szul. Azonban itt is van egy jelentős veszélyforrás: a nagyüzemek állatállomány- növekedési üteme, amely el-* marad a várakozástól. Ezen feltétlen változtatni kell. A központi intézkedések hatá­sára fellendülés várható. — Az országos feladatok, gondok ismeretében véle­ménye szerint melyek azok, amelyek leginkább az Al­földet, Szolnok megyét jel­lemzik? — Legjobb a megyét, ter­mészetes tagoltsága alapján, három részletben tárgyalni. A Nagykunság, a Jászság és a Tisza-völgye közül kezd­jük talán a legelsőn. A Nagykunságot az idén első­sorban az aszály, de még en­nél is inkább az őszi esők viselték meg. A búza aratá­sa után azt láttuk, hogy elő­nyös, kedvező évet zárhat­nak az ottani üzemek. A rizs betakarításakor ponto­san az ellenkezőjére fordult minden. Soha nem hitt ne­hézségek elé kerültek a rizs­termesztő gazdaságok. Még­hozzá egy olyan fontos ága­zattal, amely egyébként im­portkiváltó lehetne. A rizs jövedelmező, ba... — Itt felmerülhet az a kérdés, hogy a rizsterme sz- tés nem érdemelne-e na­gyobb támogatást? — Átlagos időjárás mel­lett a rizs jövedelmező nö­vény. A baj akkor van. ha ennél rosszabb az idő, illet­ve ha egymásután több éven keresztül nem javul a hely­zet. Ezen csak úgy lehet vál­toztatni, ha az üzemek kö­zös anyagi alapot hoznak létre egymás segítésére, de központilag legalább részle­Interjú dr. Márton Jánossal, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatójával ges garanciát kellene adni a renkívüli természeti csapá­sok esetén. Konkrétan hite­lekre gondolok. A kukorica nemzeti kincsünk — A Kunság másik fő nö­vénye, főképp a keleti ré­szen, a kukorica. Ez a kul­túra nemzeti kincsünk, hi­szen termelési értéke orszá­gosan körülbelül ugyanany- nyi, mint a hazai szén, bau- xit, olaj és gáztermelés együttesen. Vagyis évenként újra és újra „bányászható alapanyag”, amely nemcsak az állattenyésztésben, hanem a külkereskedelem export­cikkei között is jelentős sze­repet kap... A kukoricáról egyébként azt is elmondha­tom: e növény hozamainak emelése a legreálisabb. Na­gyon pontos képünk van ar­ról. mit kell tenni azért, hogy ebből a lehetőségből valóság legyen. Szolnok me­gyére is ugyanazok a fel­adatok hárulnak, mint az ország más tájain dolgo­zókra; a talaj- és éghajlati adottságoknak leginkább megfelelő hibrideket kell ki­választani — most, amikor erre még van idő. — A Kunságról nem igen lehet úgy beszélni, hogy a birkákról ne essék szó. — Igen, az egyik légna- gyobb jövő előtt álló állatte­nyésztési ágazat a juhászat. Intézetünkben évek óta ki­mutatjuk, hogy külgazdasági szempontból a szarvasmar­háénál előnyösebb a juhhús termelése. Sajnos ez a szem­lélet a különböző szabályzó­kon keresztül a mezőgazda- sági üzemekhez nem mindig jut el, sőt azt is mondhat­nám, hogy a szarvasmarha­ágazatra koncentrálódott központi látókörből egy ki­csit ki is maradt a juhászat. Már pedig bizonyított, hogy a marhahússal szemben a birka hosszútávon is ver­senyképes. A-közelmúlt érté­kesítési nehézségei mutatták meg:, hogy milyen laza szál­lal kötődik a nyugati pia­cokhoz a magyar marhahús. Éppen ezért a juhászat fej­lesztését vállaló nagyüze­mek kezdeményezéseire ér­demes az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet fordíta­nunk, hiszen ezzel jelentős külgazdasági érdekeket szol­gálunk. — Véleménye szerint a Jászság mezőgazdasága mi­ben tér el leginkább a Kunságétól? — Ott inkább hagyomá­nyosan a belterjes gazdálko­dás a jellemző. Különös sze­repe van az állaittenyészr tésnek, ezen belül is a szarvasmarha-tartásnak. A környék egyik vertikális szövetkezeti társulása, a Jásztej tevékenységének eredményeként a tejterme­lésben is fejlődés tapasztal­ható. Joggal remélhető, hogy a szarvasmarha-tenyésztés­re vonatkozó újabb gazdasá­gilag ösztönzőbb kormány- intézkedések a megye más területein is féllendítik az ágazatot. Ennek fontos elő­feltétele, hogy a gazdaságok­ban előbbre lépjenek az üzem- és. munkaszervezés te­rén és a fajlagos teljesítmé­nyek emelését tartsák szem előtt. Korszerű szemlélettel — Jászságra jellemző még a sertés- és a baromfite­nyésztés. Ez utóbbinál to­vábbi jelentős fejlődés vár­ható, hiszen a liba, kacsa exportálási lehetőségünk gyakorlatilag korlátlan. Itt leginkább az állategészség­ügyi feltételeken kell javí­tani. — Amiből kevés van ezen a vidéken, abból a Tisza- völgyében már jóval többet találhatunk, és ez az öntö­zővíz ... Az emberekben egyébként mindig felmerül a kétség, hogy az amúgy is őszi esőktől nedves talajo­kat nem túlzás-e mestersé­ges csapadékkal terhelni? Egyértelműen tagadó a vá­lasz, hiszen az évek kéthar­madában nem az a baj, hogy sok, hanem az, hogy kevés az eső. A kiskörei vízlépcső segített ezen a gondon, a probléma az, hogy kevesen élnek szakszerűen a lehető­ségekkel, továbbá, hogy az NK—3 csatorna beruházási üteme lelassult, ezért pél­dául Karcagon a rizsen kí­vül más kultúrának szinte nem is futja az öntözővízből. (A belterjes kertészeti kul­túráknál különösképp elkel­ne a mesterséges eső.) Az öntözés nem egyszerűen a hiányzó természeti tényező pótlását, hanem minőségileg másfajta gazdálkodást jelent. Ezt, a sokkal magasabb fo­kú szervezettséget kí­vánó munkát, nem lehet „extenzív szemlélettel” irá­nyítani, ehhez újat akaró, magasan képzett szakembe­rek kellenek. És ahonnan ők hiányoznak, onnan hiányzik az öntözés eredménye: ST többlettermés is. — Váltsunk néhány szót az élelmiszeriparról. Annál is inkább, mert az ország jelenleg legnagyobbnak számitó cukorgyára mellé Szolnok megyében Martfű térségében épül fel a leg­több alapanyagot feldolgo­zó növényolajipari gyár is. — Valóban nem szabad el­feledkezni sem egyikről, sem másikról. A cukorrépa-ter­mesztés és feldolgozás gond­jai csökkenőben, eredmé­nyei emelkedőben vannak. Ugyancsak derűlátóan be­szélhetünk az olajos növé­nyek terjedéséről is. Ezek­nek a kultúráknak hagyomá­nya van a megyében, a ter­melési kedv sem hiányzik. Ha a nyersanyagtermelő gazdaságok és a feldolgozó vállalat szoros kapcsolatot tud kialakítani — s már most ezen kell lenni — ak­kor nagyon jó eredmények születhetnek. Ehhez termé­szetesen legelőször az kell, hogy a mezőgazdasági üze­mek legalább olyan színvo­nalon termeljék az olajos növényeket, mint a kukori­cát — ezért viszont a ter­melési rendszerek tehetnek sokat. Az egyesülés helyes volt — Végezetül engedjen meg ihég egy kérdést. Is­mereteink szerint az in­tézet egyik legutóbbi mun­kája a Szolnok megyei egyesült tsz-ek helyzetét elemzi. Mit állapítottak meg? — A vizsgálatokból egy­értelműen az derült ki, hogy a megyében végbe­ment koncentráció helyes volt és egyes negativ mel­lékhatásokat leszámítva, kedvezően fejlődik a ter­melést — mondotta befeje­zésül dr. Márton János. Braun Ágoston Gyógyító meleg víz A szolnoki vállalatok segítettek A bölcsődei gondok enyhí­tésére Szolnokon a városi ta­nács egészségügyi osztálya szerződést kötött a város kü­lönböző vállalataival, ame­lyek évente jelentős összeg­gel járulnak hozzá a bölcső­dei hálózat bővítéséhez. Ed­dig mintegy három és fél millió forint gyűlt össze, amelyből jövőre — terven felül — negyven újabb böl- csödés gyermek elhelyezését tudják biztosítani. A Mátyás király úti és a Kolozsvári úti bölcsődét foglalkoztató teremmel bővítik, amelyek jövő szeptemberéig várha­tóan elkészülnek. A közkedvelt cserkeszőlői gyógyfürdőt eddig egy kút látta el vízzel. Az utóbbi időben azonban csökkent a víz hozama; ezért a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat saját fejlesztési alapjából csaknem 4 millió forint költséggel, új kutat fúratott a termálvíz biztosí­tásához. Az új kút nagyszerűen be­vált, percenként több mint ezer liter 62 fokos vizet ad., A vállalat vezetői bővíteni* kívánják a fürdő szolgáltatá­sát, ezért januártól a hét bi­zonyos napjain szakorvos bevonásával reumatológiai tanácsadást terveznek. A víz melegét másképp is , hasznosítják. Tárgyalnak a cibakházi Vörös Csillag Tsz vezetőivel, amennyiben meg­állapodnak, a víz egy részé­vel fűtik majd a gazdaság cserkeszőlői üvegházát, amelyben primőr árut ter­melnek. Elkészült a fürdő távlati fejlesztési terve is. A jelenleginek a duplájára bő­vítik a területét és így lehe­tőség nyílik új medencék építésére is. Üvegfúvók Az üveg 1200 Celsius fokon olvad. Fénye vörössel bo­rítja arcukat, bőrük ontja gyöngyragyogású cseppjeit. Pu­pillájukat összehúzza a tüzüveggömb, melyet tüdejük nyo­mása, kezük sebes sodrása karcsú, törékeny tárgyakká ala­kit. Csodálom őket akik formákba öntik a tervezők üveg­álmait. (T. Katona László) Jellegzetes munkamozdulat. A fuvócső végén izzó üvegből rá­diócső lesz A Balogh-testvé- rek, József és Lajos évtizedek -óta a berekfürdői üveg­gyár dolgozói (Fen! és jobbra) Az utánpótlás. Valiskó Sándor a nyáron végezte az általános iskolát. Üvegfúvó szakmunkás­nak készül Bodnár András új formákkal kísérletezik. Suháné, Sqmkuti Katalin iparművész tervei alapján az alkotó ifjúság pályázatra készít fátyolüveg dísztárgyakat-jJEAn ... ___ % JArw Wt Három, a gyár sokezres kollekciójából

Next

/
Thumbnails
Contents