Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-03 / 286. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 3. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-i üléséről ll. d) A lakosság életszínvonala — összhangban gazdasági lehetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, várhatóan 1,5 százalékkal növekszik. A lakosság fogyasztása 2,6 százalékkal haladja meg a múlt évit. • A lakosság áruellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az árukínálat nőtt, bővült a választék. A keresletet azonban néhány cikkből — különösen burgonyából, zöldségfélékből — átmenetileg nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. A fogyasztói árszínvonal — a zöldség- és gyümölcsárak jelentős emelkedése miatt — várhatóan némileg meghaladja az előirányzott mértéket. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy az év folyamán a tervezettnél több. kereken 85 ezer lakás épül1, 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Javult a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Szélesedtek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott részvételünk a nemzetközi munka- megosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú- lejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés- onszágokka i is. f) A gazdaságpolitikai célok megvalósítását eredmér nyesen szolgálta a gazdasági szabályozók 1976. évi módosítása. A népgazdaság pénzügyi helyzete a tervezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetkezetek költségvetési befizetései azonosak az előirányzottal. O A Központi Bizottság “■ figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, az elért színvonalat és az V. ötéves tervben meghatározott feladatokait, szükségesnek tartja: — 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazdasági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a felhalmozás és a lakosság életszínvonala. — A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása eredményezze. Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biztosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások kihasználása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék az ésszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető versenyképes termékek előállítása. A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá: Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése (az 1975. évihez képest) Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom A szocialista szektor beruházásai Az összes lakásépítés ebből: állami Állami költségvetés bevétele kiadása a tervezett növekedés, éves előirányzat: 6 — 6,5 százalék 4 — 5 százalék 6 százalék 5 — 5,5 százalék 7 — 8 3.5 — 4 2.5 — 3 százalék százalék százalék 2,5 — 3 százalék 3,7 — 4 százalék 4 — 4,5 százalék 164 milliárd forint 88 ezer lakás 31 ezer 10.4 százalék 10.5 százalék (Folytatás az 1. oldalról) Lista országokkal és a világ más haladó erőivel együttműködve érhetik el. A Központi Bizottság ■ megállapította, hogy az elmúlt időszakban a proletár internacionalizmus szellemében tovább erősödtek és szélesedtek pártunk kapcsolatai a kommunista- és munkáspártokkal. Báliunk és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú kapcsolatokat és testvéri együttműködést jói szolgálta Kádár János elvtárs ég L. I. Brezsnyev elvtárs nyári jaltai találkozója. Ezt hasznosan kiegészítették pártjaink Központi Bizottságai titkárainak a gazdasági, illetve az ideológiai és kulturális kérdésekről folytatott őszi megbeszélései. A Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatának szellemében erősíti kapcsolatait, internacionalista együttműködését a tőkésországokban és a fejlődő országokban dolgozó testvérpártokkal. Ezt a törekvést eredményesen segítették a pártküldöttségek kölcsönös látogatásai. Ezek sorában fontos esemény volt az iraki, izraeli, libanoni, sri-lankai, guatemalai és uruguayi testvérpárt első titkárának látogatása hazánkban. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a harci programot, amelyet a dán, a kanadai és a portugál kommunisták közelmúltban megtartott kongresszusai dolgoztak ki a manopóltőke ellen, a dolgozók érdékeinek védelméért, a gyökeres társadalmi változásokért vívott küzde1 A Központi Bizottság ■ áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk a párt XI. kongresz- szusának iránymutatásait követve eredményesen dolgozik az 1976. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. A gazdasági munkát nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat —- előreláthatóan — teljes mértékben nem érjük el. Ugyanakkor a végrehajtás szervezettsége erősödött, alapvetően a kijelölt irányban haladunk. Javult a gazdasági munka hatékonysága, fokozódott a termelékenység, kezdeti eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, az anyag és az energia takarékosabb felhasználásában. Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkörülményei. Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi ádatok alapján megállapítható: — A nemzeti jövedelem termelése 1976-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, fel- használása megfelel a tervezett arányoknak. — Az ipari termelés mintegy 5 százalékkal növekszik, a villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar termelésének növekedése eléri a tervezettet. A többi ipari ágazatban viszont — főként a belföldi kereslet bővülésének mérséklődése, az élelmiszeriparban pedig a nyersanyaghiány miatt — az előirányzottnál kisebb a növekedés. A központi fejlesztési programok és' a rekonstrukciók keretében üzembehelyezett kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés bővüléséhez, a termékszerkezet korszerűsítéséhez. A munka termelékenysége a tervezett mértékben nő, azonban lassú az előrehaladás az állólem fokozása, valamennyi haladó, demokratikus erő összefogása érdekében. fi A Központi Bizottság megállapította. hogy államközi kapcsolataink kül. politikánk alapvető céljainak megfelelően fejlődnek. — A Minisztertanács elnökének látogatása a Lengyel Népköztársaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban jói szolgálta kapcsolataink erősítését. együttműködésünk további lehetőségeinek feltárását. — A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatását a Központi Bizottság nagy jelentőségűnek értékeli. Ismételten támogatásáról biztosítja a laoszi népet az elmaradottság felszámolására és a szocialista építőmunka megkezdésére irányuló erőfeszítéseiben. — Urlho Kékkőmén nek, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatása a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megnyilvánulásaként a hagyományos magyar—finn barátság ápolását, kapcsolataink fejlesztését szolgálta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Venezuelában, Peruban és Panamában előmozdította kétoldalú kapcsolataink erősítését, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővítését ezekkel az országokkal. 7 A Központi Bizottság ■ a külpolitikai tevékenységet áttekintve hasznosnak tartja, nagyra értékeli társadalmi és tömegszervezeteink népünk békés törekvéseit segítő nemzetközi tevékenységét. eszközök kihasználásában, a feldolgozóipar exportképességének növekedésében. — Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitelezés szervezettsége. elmaradt a korszerű építési technológiák által biztosított lehetőségektől. Az építési tevékenység tervszerűségét zavarták az egyes beruházások előkészítésében, a szervező munkában és a munkaerő-gazdálkodásban meglevő hiányosságok. — A mezőgazdasági termelés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt — az 1975. évivel azonos lesz. A mező- gazdasági dolgozók helytállásának és a széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy nem következett be nagyobb terméskiesés. Kenyérgabonából a tervezettnél több termett, az őszi betakarításé növények terméseredményei azonban elmaradnak a tervezettől. Az előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget és burgonyát. A sertésállomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarhaállomány a nagyüzemekben némileg gyarapodott, a háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont csökkent. A tejtermelés mennyisége és a fejési átlag növekedett. — A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszállítási feladatait. b) Beruházásokra a tervezettnek megfelelően 150 milliárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitelezése tervszerű. A cél- csoportos beruházások színvonala eléri a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A vállalati beruházások meghaladják az előirányzatot. Bővültek a versenyképes export áru-alapok termelésére alkalmas kapacitások. Javult a készletgazdálkodás. c) A foglalkoztatottak száma összességében nem változik. népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegében. megfelel a számítottnak. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett intézkedések végrehajtása megkezdődött. a) Az iparban, az építői iparban és a mezőgazdaságban egyaránt az ez évinél gyorsabban növekedjék a termelés: — Az ipari termelés 6 százalékos növekedését a termelékenység fokozásával keli biztosítani. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a villamosenergia-ipar fejlődjék. Az egyensúlyi követelményeket figyelembe véve el kell érni, hogy az ipari termékek exportja — különösen a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari export — dinamikusan növekedjék. Ez megköveteli, hogy tovább javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építési-szerelési tevékenység 5—5,5 százalékos növelését a termelékenység és szervezettség javításával, a gépek és berendezések megfelelő kihasználásával kell elérni. — A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedése — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek oldaláról megala- oozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban használják ki termelési adottságaikat. A hozamok növelése céljából fordítsanak nagy figyelmet a munka jó megszervezésére, az agrotechnikai fegyelem betartására, az állóeszközök, a műtrágya, a növényvédőszer és a takarmány gazdaságosabb hasznosítására. Továbbra is támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési .[ehetőségeinek kiaknázását. A termelési eszköz-ellátás javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszer- vezéséyel is segíteni, ösztönözni kell a termelő munkát. A termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az anyagi és a szellemi erőforrásokkal. A tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a termelésben. A termék- szerkezet átalakítását hosz- szabb távra kidolgozott programokkal támasszák alá. A központi irányitó szervek, a szervezési intézetek tudatosabban segítsék az üzem- és munkaszervezést. Kapjon nagyobb lendületet az élőmunkát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az ésszerű takarékosság áthassa egész társadalmunkat, közüggyé váljék. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az alkatrészellátás javításával, a nagyobb anyag- és energiatakarékossággal, a munkaerő megfelelő foglalkoztatásával, a munkafegyelem javításával érjék el. b) Az áruszállítás teljesítményét 6 százalékkal, a személyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szervezési intézkedésekkel, egyenletes és folyamatos rakodással, a közlekedési és a termelő vállalatok összehangolt együttműködésével kell kielégíteni. Üj létesítmények üzembehelyezésével és a járműpark bővítésével javuljon a személyszállítás színvonala. c) A termelés tervezett növelésével kell megteremteni a feltételét annak, hogy az életszínvonal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésével el kell érni, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozók reálkeresete azonos mértékben, 2,5—3 százalékkal növekedjék. A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtessék. Ennek elősegítésére, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1977. július 1-ével rendezni és egységesíteni kell a műszak-pótlékot. A rendezés terjedjen ki az iparra, az élelmiszerkereskedelemre és a vendéglátó- iparra; ezzel egyidejűleg a villamosenergiaiparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelni kell. A szociálpolitikai juttatások körében a szakszövetkezeti tagok részére is biztosítani kell a termelőszövetkezeti járadékkal azonos ösz- szegű öregségi ellátást és a gyermekgondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddigi évi egy helyett négy vasúti menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell adni. Növelni kell a tanácsok szociális segélyalapját. A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalékkal növekedhet. Az ellátásért felelős kormányzati szervek, termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a lakosság szükségleteit javuló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan ki lehessen elégi- teni. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1977-ben nem haladhatja meg a 3.8—4 százalékot. Az illetékes hatóságok szigorúan ellenőrizzék az árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket. A lakosság életkörülményeinek további javítására a megépülő 88 ezer új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a bölcsődei helyekét 3100—3200- zal, a kórházi ágyak számát 1700-zal kell emelni. d) 1977-ben beruházásokra az ideinél 4—5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet felhasználni. A fejlesztési forrásúikat elsősorban a folyamatban, levő beruházások gyorsabb megvalósítására kell összpontosítani. Az új beruházások közül csak a megfelelően előkészítettek kezdhetők meg. A verseny- képes export-árualapok előállítását szolgáló fejlesztéseket a jövő évben összesen 9 milliárd forint hitellel kell támogatni. e) A népgazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megvalósítása, a külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a külkereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export. Továbbra is aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, erősítjük két- és többoldalú együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a tőkósorszá- gokkal és a fejlődő országokkal. a kölcsönös előnyöket figyelembe véve, a gazdasági együttműködés fejlesztésére, az áruforgalom bővítésére törekszünk. A külkereskedelem fejlesztésében fontos feladat a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésié, a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése. f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell az ésszerű takarékosságot. Az állam- igazgatás központi és helyi szervei, . a költségvetésből gazdálkodó intézmények fordítsanak nagy figyelmet az ügyvitel, munkájuk korszerűsítésére és a takarékos gazdálkodásra. g) A gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Biztosítani kell a vállalatok és a szövetkezetek számára a kiegyensúlyozott gazdálkodási és pénzügyi feltételiekéit a teljesítmény és a jövedelem jobb összhangját. O A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az 1977. évi népgazdaságii terv A Központi Bizottság elfogadta az 1977. évre szóló munRatervét. Kovács Antal elvtársat, a KB tagját, az MSZMP Vas megyei bizottsága első titeradjményes végrehajtásának maghatározó szerepe van az V. ötéves terv céljainak elérésében, A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődet biztosításának, az életszínvonal további növelésének elengedhetetlen feltétele, hagy az irányítás és a végrehajtás minden láncszemében következetesen érvényesüljönek a XI. kongresszus, valamint a Központi Bizottság 1975 novemberi határozatában foglalt gazdaságpolitikai 'követelmények. A terv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék az egységes szemlélet a feladatok megitéléísében, fokozódjék a kezdeményezés, következetes, fegyelmezett legyen a végrehajitás. A kormányzati szervek biztosítsák, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgazdasági terv céljaival. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását. A központi irányítás támaszkodjon, építsen a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére és felelősségére. A vállalatok és a szövetkezetek a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénzzel és az idővel. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növeléséért, a munkaszervezés javításáért, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználásáért. A pártszervezetek, a szak- szervezetek, a KlSZ-szerve- zetek és a gazdasági vezetők minden termelő, gazdálkodó egységben megfelelően tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, bátorítsák a tervek megvalósítását segítő kezdeményezéseket. Ez fontos feltétele a dolgozók alkotó aktivitásának. Karolják fel a dolgozók termelési mozgalmait, támogassák az újítókat, tegyenek intézkedéseket a szocialista brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny, további kibontakoztatására. A pártszervek- és szervezetek segítsék gazdaságpolitikai céljaink érvényesítését é6 erőiket összpontosítsák a terv teljesítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végreha j tásában. A szakszervezetékben, a tömegszervezetekben és ' a tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták meggyőző, szervező tevékenységgel mozdítsák elő a Központi Bizottság határozatának végrehajtását, a terv céljaival összhangban cselekedjenek, és annak megvalósítására mozgósítsák szervezeteik aktivistáit és tagságát. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezze az ifjúságot a gazdasági feladatok eredményes megoldására, országos és helyi akciókkal vegyen részt a terv sikeres teljesítésében. Az agitációs és propagandamunka, a sajtó, a rádió és a televízió segítse elő, hogy dolgozó népünk jól ismerje a gazdasági építés fő feladatait, az 1977. évi terv céljait. Kapjon nagyobb teret és szerepet a jó kezdeményezések népszerűsítése, a dolgozók helytállásának, népünk erőfeszítéseinek és eredményeinek bemutatása. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a jövő évi terv reális és elérhető célokat határoz meg. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget népünket, hogy aktív fegyelmezett munkával járuljon hozzá a népgazdasági tervben foglalt feladatok végrehajtásához. kárát a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetőjévé kinevezte és beválasztotta a gazdaságpolitikai bizottság tagjai közé.