Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-24 / 304. szám
1976. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bőrgyógyászok értekezlete Kinek drága a munkásszállás? Érdekes dolgot hallattunk a Szolnok megyei ÁÉV-mél. Dolgozóikat ..agitálná” kell: a naponkénti ingázás helyett lakjanak majd a most épülő munkásszálláson. Egyelőre kevés a jelentkező. Annak ellenére kevés hogy a munkások is -tudják: kényelmesebb a szállá - son, mint naponta három, vagy négy órakor keilni, és a gyakran másfél-két órás utazás után munkába állni. . Amikor először felmerült a munkásszállás építésének gondolata, a vezetők már tudták, hogy nem lesz köny- nyű megnyerni az embereket. Mégis az építés, mellett döntöttek. Szükség volt a szállóra. A bejárók fele naponta vonaton, autóbuszon érkezik Szolnokra. Másik felét a vállalat saját gépkocsijai hozzák. Fafbódés, fűtetten teherautók. Meggémberedve kászálódnak le a kocsikról, s első útjuk a melegedőbe vezet. Aztán már jobban, megy a munka. Jobban, de nem elég jól — legalábbis a vállalat vezetői szerint. A korai felkelés és az utazás sokat kivesz az emberekből. Fáradtan kezdik a napot. Tehát — így mondják — „nem használják ki a munkaidőt”. Tegyük hozzá: a jelenlegi körülmények között nem is használhatják ki. Ha munkásszálláson laknának. megszűnne a fárasztó utazás. Lehetőség volna a munkaidő jobb kihasználására. Ettől várják a vállalatvezetők a drága munkásszállás „megtérülését”. A munkások is nyernének, kényelmet. Tudják ezt. mégis feláldozzák magukat? Nem, nem magukat — csak a kényelmet. Van, aki azért megy mindennap haza, hogy családjával együtt legyen. Szívesen Szolnokra költözne, de csak a csalóddal együtt. Másokat a háztáji, a kótila- ki életmód jövedelme köt a faluhoz. Az eredmény minden esetben ugyanaz, s egy jó kezdeményezés megvalósítása akadályokba ütközik. A GAZDASÁGOS, kényelmes munkásszállás végül is átmeneti megoldás. Addig van rá szükség, ameddig nem tudunk elég lakást építeni, amíg a falvakban kevés a munkalehetőség. Addig viszont minél több szállást kell építeni és benépesíteni. Mert ma enmét jobb megoldás még nincs. V. Sz. J. Tegnap délelőtt a „Gusz- man József”, megyei Bőr- Nemi beteggondozó Intézet a megye bőrgyógyász szakorvosainak és egészségügyi szakdolgozóinak részvételéve) munkaértekezletet tartott) amelyen megyénk valameny- nyi városi-járási gondozóim tézetének és kórházi bőrgyógyászati osztályának dolgozói részt vettek. Az egészségügyi ellátás az egyes szakmákon belül, további részterületre való specializálódást is szükségessé tesz. Ilyen például a bőr- ne- mibeteggondozás szakemberei számára a gyermek- bőr- gyógyászati szakellátás, amelynek szakmai alapjai) az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanfolyamain sajátítják el a dolgom zók. A tegnapi munkaértekezleten a tanfolyam tapasztalatairól beszámoltak azok a szakorvosok, akik az első OKI-studiumon részt vettek A tapasztalatcserének is beillő értekezleten, amelyet dn Lengyel Bertalan, megyei szakfőorvos vezetett, a szakterület munkamódszertani kérdésein kívül szó volt a bőr- nemibeteggondozó intézetek működési szabályzatairól is. Az új évtől ugyanis az intézetekre is kiterjed az egészségügyi integráció és ennek megfelelően időszerűvé vált az új működési szabályzatok munkarendek elkészítése. A munkaértekez) létén ezen kívül új egészség- nevelő filmet is bemutattak. Az ifjú elnök mondja: Az egyesülésről, a fizetési szalagról, a beszédstílusról. Számok, nevek: Kisújszállási Vas- Fa és Építőipari Szövetkezet. Termelési értéke 65 millió forint. Decemberi létszáma, 360. Az elnök Tokár István, életkora 31 év. — Négy esztendővel ezelőtt több fiatal vezető került néhány ipari szövetkezet élére. Ma már csak kettőt találunk posztjukon. Az egyik ön. Mi a véleménye, a többiek nem állták meg helyüket? — Szerintem nem ízlett nekik a szövetkezeti mozgalom. Én is állami vállalattól — a MEZÖGÉP-nél voltam üzemvezető — kerültem a szövetkezethez. Ott gyártási programot kaptunk, gyártottunk. Itt mi vagyunk az üzletkötők, a vállalkozók, a kivitelezők. Szóval sok mindennek kell lenni egyszerre. — Az idén megsokszorozódott a dolga. — Az egyesülésre gondol? Hát igen: egyesült a Vas- és Fa, valamint az Építőipari Szövetkezet Kisújszálláson. (Az építőknek én voltam az elnöke.) Ügy gondolom, így nagyobbak a lehetőségeink. Nagyobb alapokat tudunk képezni a fejlesztéshez dolgozóink bére is kedvezőbben alakult. — Az egyesülésnek sok kritikus pontja van. Ellentét adódhat például abból ha erősebb szövetkezethez kapcsolódik egy gyengébb. — Itt ilyesmiről szó sincs. Mindkettő 1975-ben Kiváló Szövetkezet cím birtokosa volt, régebben is jól gazdálkodott. Probléma lehetett volna viszont a vezetők választásánál. Ez kicsit furcsán alakult. Helyesebben Demeter elvtárs, egészségi okok miatt nem vállalta az „új” vezetését. Kötelességemnek éreztem — ha megválasztanak — elfogadjam a bizalmat. (Már csak azért is, mert én voltam az egyesülés egyik szószólója.) — Hogyan mutatná be az „új” szövetkezetét? — Betonkeverőgépeket gyártunk, s szecskázóhoz exportra védődobokat készítünk. A Győri Vagon- és Gépgyárral kooperálunk, va? suti kocsikhoz tölgyfa ablakkereteket csinálunk. Másik fontos faipari termékünk a gyógypapucs, több mint 100 ezret készítünk belőle évente. Lakásokat építünk — az idén 24-et Kisújszálláson — és ipari létesítményeket. — Fiatalember, 31 éves. Volt-e olyan eset, — idehaza, vagy más vállalatnál — amikor szerette volna, ha tíz évvel idősebb? — Nem... A szövetkezetben, úgy gondolom, tisztelnek az emberek. Talán azért, mert szigorú vagyok. Legalábbis ami a munkát illeti. Más vállalatnál — az a tapasztalatom — nemcsak az illetőn mondjuk, az elnökön múlik, hogyan tárgyalnak vele. A beszédstílust az határozza meg milyen a „hátország”. Nemrég történt egy eset: a Győri Rába Művek későn szállította le az ablakokhoz szükséges fát. s annak is egy része rossz minőségű volt. Rajtunk múlott, hogy határidőre készen lesznek-e a vagonok, vagy sem. Megszerveztük a három műszakot, célprémiumokat tűztünk ki. Sikerült elkészíteni nekünk is, nekik is. Jött a köszönő távirat. Nos, Győrben valószínűleg másként tárgyalnak velünk, mintha most fütyültünk volna rájuk. — Milyen tevékenységgel tölti a nap legnagyobb részét? — Változó... Legfontosabb a termelés irányítása, mellette néha igencsak felszaporodik az adminisztratív munka. Volt olyan eset, hogy egymásnak nyújtotta a kilincset a pénzügyi revízió, a NEB, a KISZÖV-revízió. De aztán több hónapig „csend” következett. Most az egyesülés után felkeressük újra régi partnereinket. Bemutatkozunk, ezzel megy az idő. — A tagok...? — Jönnek ők is. Legtöbben lakásügyben, — pénzt kérnek, segítséget, vagy közbenjárást. Régebben bérezéssel is sokat foglalkoztam. Az irodám szemben volt a pénztárral. Az akkori fizetésnapokat nehezen felejtem el. Az építőmunkások ugyanis nem tudták figyelemmel követni a normát, nem tudták mit csináltak és mennyiért egy hónapban. Nyilván hozzám jöttek reklamálni. Most már rendbehoztuk a normákat, ezért nincs ilyen gond. — Elnöki munkájában mi az, amit nem tudott megvalósítani ebben az évben? — Hát a jövő évre vár egy komoly féladat: tudatosítani kell az emberekben, hogy becsüljék meg egymás munkáját. Ez főleg az építőkre vonatkozik. Elmegy a villany- szerelő, tönreteszi munkáját a festő. Elmegy a festő, leveri a falat a parkettázó. Szóval van még javítani való a munkafegyelem terén gondolom nemcsak nálunk, máshol is. H.J. A jászsági Vas. és Faipari Szövetkezet jászfényszarui üzemében a televizió-kávák gyártása mellett a lakosság részére is végeznek szolgáltatásokat. Képünkön Mencel László garázsajtó zsaluzatát készíti PÁRTMUNKA AZ „ELSŐ VONALBAN' a szocialista közgondolkodásért Minden fejődés alapja-------------a jó munkai, a g azdasági gyarapodás — de valóban csak az alapja, önmagában véve a technikai haladás, a mainál lényegesen termelékenyebb munka, az anyagi bőség még nem jelent fejlett szocializmust. A szocializmus: emberi rend, emberhez méltó társadalom, mélyben minden az ember, a dolgozók érdekében történik, őket szolgálja. A fejlett szocializmus — szocialista módon gondolkodó és élő. művelt és képzett embereket feltételez. A képzettségnek és a műveltségnek], a szocialista közgondolkodásnak és az életmódnak, mondhatnánk, kettős kapcsolata van a gazdasági fejlődéssel: célja és eszköze egyszerre. Célja, hiszen az anyagi termelés végső soron az emberi szükségletek mind teljesebb kielégítését, a nagy tömegek kulturális felemelkedését. értelmes, boldog életét szolgálja a szocializmusban. De eszköz is. mert e nélkül a feltéten, nélkül nem tudunk előbbre lépni a gazdasági építésben sem. A szocialista közgondolkodás és erkölcs előfeltétele a fejlett szocializmus - építésének, ugyanakkor mintegy „előleg” is a fejlett szocializmus társadalmi viszonyaiból. Eddig is nagy szerepe volt a tudati tényezőknek, s ez a szerep a jelenlegi időszakban, főleg hosszabb távra, 15—20 esztendőre előretekintve, szinte meghatványozódik. így fogalmazza meg ezt a XI. kongresszuson elfogadott, új pártprogram: „Országunk fejlődésének most következő időszakában növekszik a tudati tényezők szerepe. A fejlett szocialista társadalom építése olyan emberek munkáját és aktivitását igényli, akik társadalmi céljaink megvalósításéiban fegyelmezett, jó munkájuk mellett a közügyekből is kiveszik részüket, ismerik és megtartják a szocialista erkölcs normáit, akik számára szocialista hazánk szeretete elválaszthatatlanul összefonódik a nemzetköziséggel. El kell érni, hogy a javuló anyagi feltételekkel szocialista módon éljünk. Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és néllkiülözhetetlen feltétele a tudat) viszonyok gyorsabb,’ erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs ég életmód általánossá válása”. Pártunk államunk óriási erőfeszítéseket tesz a szocialista társadalmi tudat, közgondolkodás, erkölcs és életmód fejlesztéséért — gondoljunk csak a politikai ás ideológiai oktatás, a közoktatás vagy a köznevelés összetett hatásmechanizmusára. Pontosan ez az a terület, ahol a központi erőfeszítések önmagukban nem képesek a megfelelő hatást elérni. „Lent”, az „első vonalban” kelrt és lehet csak gondoskodni arról, hogy termékeny talajra találjanak. Q7iibcén van valamiféle oiunacg saelaemi ^katalizátorra”, hogy a tudat változásainak minden kémiánál bonyolultabb folyamata jó hatásfokkal végbemenjen; hogy pártunknak — a szocialista állam intézményei és a tömegiszervezetek álltai is közvetített — eszmei nevelő munkája, ideológiai és kulturális tevékenysége megteremje a maga gyümölcsét. Elsősorban a pántalapszer- vezetek tölthetik és töltik be e „katalizátor” szerepét. Pártalapszervezeteink egy része ideológiai nevelőmunka címén megelégszik a hatáskörébe tartozó pártoktatás megszervezésével. Nos, valóban ez a legelső lépés — de csakis a legelső. A helyi politikai szükségleteknek ég a résztvevők igényeinek (előképzettségének, korábbi részvételének) megfelelő oktatási forrnák megszervezésével, a foglalkozások színvonaláról való gondoskodással. magasabb iskolákra ég. tanfolyamokra küldéssel — olyan alapot tud teremteni a pártszervezet, amelyre a továbbiakban bizton lehet építeni. ' De hogyan tovább? Csak példákat sorolunk fel a teljesség igénye nélkül. Használja fel az alaipszervezet a pártáiét minden fórumát és módszerét erre a sokrétű nevelőmunkára. Bármit tárgyal is a taggyűlés, vagy vezetőségi ülés, ne feledkezzenek meg a téma — akár gazdasági téma — ideológiai vetü- letéről sem. Rendezzenek vitákat ilyen kérdésekről; a politikai vitakörök bevált műhelyei ennek. A pártcsoport az egymást jól ismerő kommunisták legszűkebb, - szinte családias közössége, különösen alkalmas, érlelő iskolája lehet az eszmei fejlődésnek. Folytassanak alkalmanként személyeg beszélgetéseket a párttagokkal, pártonkívüliekkel. Alakítsanak ki Olyan uralkodó légkört a munkahelyien, vagy lakókörzetben, amely légkörben nem teremhet mega közösségellenes magatartás, amelyben elszigetelődnek az eszméinktől idegen nézetek. Legyen követelmény minden kommunista gzámára a politikánk, társadalmi rendűnk melletti bátor kiállás, s ugyanakkor a forradalmi fellépés a hibák, a negatív je- lénségek, a tupyaság. a konzervatív szerhlélet ellen. Kérje számon az alaipszer- vezat tagjainak egyéni magatartását, ne csak pértmun- káját., hanem munkahelyi ég közéleti magatartását is. Álljon ki a népszerűtlen, fel- adatdkat is vállaló vezetők, általában az áldozatkész emberek mellett. Diktáljon a kommunista kollektíva olyan helyi közszellemet, amelyben nem szűnő igény a továbbtanulás, az általános műveltség ég a szakképzettség önálló gyarapítása és „karbantartása”. Tagjai mutassanak példát az egymáshoz való viszonyban, a családi életben, a szalbadidő felhasználásának közösségi formáiban, a szocialista emberhez méltó életvitelben. Amikor egy PÚrtalap------------ szervezet tagjai ö nmagukat és egymást nevelik a szó egyre mélyebb értelmében kommunistává, akkor egyszersmind tulajdonképpen a párt vezető- szerepét is érvényesítik. Hiszen gondolkodásmódjuk, életmódjuk, erkölcsi magatartásuk kisugárzik egész környezetükre; a szó szoros értelmében — társadalomformáló erővé válik. Koncz István VÉGÉ Szolgáltatás a szövetkezetben
