Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
1976. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Társadalmi összefogással Segítség a gázrobbanás károsultjainak Közismert tény; Szolnokon, a Tóth Ferenc utcában november 2-án gázrobbanás döntött romba egy lakóházat. Hogyan alakult az életben maradottak sorsa, mit tettek értük a tanácsi és a társadalmi szervek? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kukri Bélát, a szolnoki Városi Tanács elnökét. — Első ténykedésünk a károsult családok ideiglenes elhelyezése volt — válaszolt a tanácselnök. — A Jubileumi téren új, összkomfortos lakásokban helyeztük el nemcsak azokat, akiknek otthona tönkrement, hanem azokat is, akiknek lakása átmenetileg veszélyessé vált. így harmincegy családot helyeztünk el. A károsultakat tehát már a szerencsétlenség napján meleg és ideiglenesen berendezett lakás várta. — Étkezési és öltözködési gondjaikat miként orvosolták? — November 8-ig térítés nélküli ebédet biztosítottunk számukra. A Csemege Válla- lalattól pedig ezer—ezer forintos vásárlási utalványt kaptak. A Sztár Áruházban ötven százalékos kedvezménnyel vásárolhattak ruhaneműt! Háromszázhuszon- egyezer forint értékben éltek is ezzel a lehetőséggel. A DOMUS Áruházban húsz százalékkal olcsóbban pótolhatták bútoraikat. így talált gazdára a károsultaik között 421 ezer forint értékű bútor. — Miből fedezték kiadásaikat? — A Vöröskereszt azonnali gyorssegélyt adott nekik, s amellett a szakszervezetek folyamatosan nyújtottak nekik jelentős pénzbeli támogatást. Az Állami Biztosító előleget fizetett ingóságaikra. Így az élet folyamatos viteléhez a megyei és a városi pártbizottság hatékony segítségével a városi tanács biztosította a feltételeket. — Hogyan oldják meg a károsultak végleges elhelyezését? — A leomlott ház környezetében rendbe hozták a megsérült lakásokat, s azokba a lakók többsége már visszaköltözött. A többiek ezekben a napokban költözködnek. Azoknak. akiknek lakása megsemmisült, maximális kártérítést fizetett az állam, s amellett tanácsi ér- tékesítésű (szövetkezeti) új lakásokat biztosít számukra. Lényegében ugyanolyan otthonhoz jutnak, mint amilyenben korábban laktak — csak korszerűbbhöz. Közülük hat család most költözik a dr. Csanádi körút. 22. szám alatti épületbe. Az új lakások havi törlesztése nem éri el a régit, így kedvezően befolyásolja életszínvonalukat. Tizenhárom család úgy döntött, • hogy a régi épület helyén a jövő év közepére felépülő új lakóházba költözik. Egy családot a tanács külön helyez el. — Mire számíthatnak még a károsultak? — Az Állami Biztosító részéről az előleg kifizetése után folyamatosan történik a tönkrement ingóságok felértékelése és kifizetése. Emellett a károsultak ügyeinek intézésére alakult bizottság a közelgő ünnepek alkalmából jelentős Összegű pénzbeli támogatást nyújtott számukra. A Hűtőgépgyár ajándékaként minden család kapott egy 160 literes hűtő- szekrényt, melyet a gyár szakemberei fel is szereltek. A FŰSZERT Vállalat pedig 1500—1500 forint értékű élelmiszervásárlási utalványt juttatott nekik. — A társadalom segítőkészsége miként nyilvánult meg a tragédia hírére? — Feltétlen tiszteletet érdemlően. Nemcsak a város üzemei és intézményei, a különböző helyeken dolgozó szocialista brigádok tettek felajánlásokat, hanem szinte az ország minden részén. Csupán példaként említve néhányat; segítő kezet nyújtott a székesfehérvári Bútoripari Vállalat, a komáromi gyógyszertár szocialista brigádja, az aűbertirsai Dimitrov Tsz, a Fővárosi Finommechanikai Vállalat. a kecskeméti könyvesbolt. — Az imént említette, hogy a régi ház helyén épülő lakóházba a jövő év közepén beköltözhetnek a lakók. Nem túlságosan közeli az időpont? — Társadalmi segítséget veszünk igénybe, hogy az építkezés minél hamarabb befejeződjék. A megyei tervező iroda társadalmi munkában készíti a terveket. A pincerész tervével már készen is vannak. A Beruházási Vállalat szintén társadalmi munkában végzi a beruházás lebonyolítását. Az építkezéshez más vállalatok gépeinek igénybevételét is tervezzük, nemcsak az építőkét. Amellett építőipari szakembereket is kérünk majd tőlük. Az alvállalkozókat is határidők betartására serkentjük. Mindezek alapján megvan a lehetőség arra, hogy a jövő év közepén régi környezetükbe költözzenek vissza a károsultak. — A tények arra vallanak, hogy államunk és a társadalom sokoldalú törődésének eredményeként anyagilag rendbe jöttek a károsultak. — így igaz. Ezért engedjék meg, hogy kifejezzem köszönetemet a vállalatok, az intézmények, a hivatalok dolgozóinak, a szocialista brigádoknak, az egyénileg segítséget nyújtóknak azért a gyj>rs és hatékony támogatásért. amit nyújtottak a károsultaknak. Szocialista társadalmunknak a közösség tagjaiért érzett felelőssége szépen nyilvánult meg cselekedetükben. Simon Béla Vasút helyett országút Túrkevei tapasztalatok az átállásról Elment a „Kevi Julis”, vissza eem jön többet, tavaly szeptemberben utoljá- csiühögött végiig a rozoga „normál nyomközü” vasúti pályán. A tavaly szeptemberi megszűnés óta csillapodtak, a kedélyek, s több mint egy év Után már nem hallani elzártságról, méltánytalanság, ról, panaszkodó sirálmdkaf. Vasút helyett országúton jönnck-mennek az utasok, utazik az áru Túr- kevéről. Aiz átállás tapasztalatairól tárgyalt tegnap délután a megyei szállítási bizottság. Legfontosabb megállapítása; a vasúti forgalom közútira terelése sikerült, zökkenőmentes volt. Érmek az egyszerű kijelentő mondaitnak hátterében olyan tények állnak mint például az áruszállításnak a vártnál kevesebb gondja, a iZemielysEálllítás kocsiparkjának megfelelő kialakítása, lényegében az átállás anyagi- izervezietti kereteinek kielégí- ő biztosítása. A Volán szakemberei a vasútról átvehető teherárut >vi 88 ezer tonnára becsülök, mégpedig úgy. hogy ezt i szállított mennyiséget ti- senmégy vállalat árúja adja. V tapasztalat szerint viszont óval kevesebbről van szó, tllig 13 ezer tonnát kellett a /elánnak elszállítania. Töfo- >ek közt azért, mert a vál- alatok saját száilítójármű- 'efckei oldották ezt meg. Zökkenőmentes átállás — zügazte ie a bizottság, ez azonban nem jelenti, hogy a túrkeveieket nem érte bosszúság. A személyszállításnál ugyanis a tervezettnél nagyobb lett a forgalom. Jóllehet, minden utast elszállítanak, mégsem mindegy. hogy kórházi látogatási napon összezsúfoltam s az sem, hogy a hosszadalmas jegyikezelés -árusítás mialtt késve érkeznek a csatlakozó vonathoz, hogy nincs hely a csomagoknak (de a külső csomagtartó üres!) és az sem tartozik a megnyugtató élmények közé. hogy kétszáz méterre az állomástól a sorompó miatt késik ]e a Mezőtúrról induló vonatot Bosszúságok, de tények, hogy egy kis rugalmas együttműködéssel megszüntethetek, s a „zökkenőmentes” megállapítás a személyforgalomra ra is érvényes lesz. Nem nehéz belátni, még bizottsági határozat sem szükséges ahhoz, hogy például a tolatást biztosító sorompót épp akkor ne eresszék lé, ha jön a túrkevei busz, hogy az állomáson várakozó buszsofőr tudja meg a vasúti forgalmistától, várhat-e még utast, s az sem lehet nagy gond. hogy a mezőtúri állomáson a bemondó tudassa az utasokkal: autóbusz in- du] Túrkevére... Az eredmények elismerése mellett felhívta a figyelmet a Szállítási Bizottság a kisebb gondok orvoslására. I. ZS. Izotóptemetö Püspökszilágyon Püspökszilágy határéban tegnap átadták rendeltetésének a Budapest fővárosi Közegészségügyi, Járványügyi Állomás rádióalktív- hulladék-feldólgozó és tárdió telepét. Az ünnepségen megjelent dr. Zsöigön Éva, egészségügyi minisztériumi államtitkár, a kutatóintézetek képviselői, a váci járás pártós tanácsi vezetői. Az ünnepségen dr. Qsztrovszki György az Országos Atomenergia Bizottság elnöke avatóbeszédében többek között elmondotta, hogy hazánkban a mesterséges rádióaiktív izotópok felhasználása 1954-ben kezdődött, s ma már az iparban, a mezőgazdaságban, a gyógyászatban egyaránt nélkülözhetetlen a használata. A rádióizotóp technika fejlődésével szükségessé vált az alkalmazásuk során keletkezett hulladékok, biológiai állatkísérletek tetemeinek. stb. biztonságos tárolása. A solymári ideiglenes izotóptemetö azonban már szűknek bizonyult, s ezért láttak hozzá Püspökszilágy határában a rádióaktív hulladék feldolgozó és tároló építéséhez. Az új létesítményben tökéletes biztonsággal oldották meg az ide kerülő sugárszennyezett hulladékok tárolását, valamint a környezet és az itt dolgozók védelmét. A püspökszilágyi izotóptemető 50 milllió forint beruházással készült. Pakson, az Atomerőműnél az egyik leghatalmasabb munka a vízkivételi mű épitése, amely öt esztendeig tart. A 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói 1975. április 7-én kezdték a munkát és 1979-ben fejezik be. A szivattyúknak másodpercenként 54 köbméter hideg vizet kell majd továbbítaniuk az erőműhöz. A 65 méter hosszú és 26 méter széles műnél 10 méter mélységben 80 ember dolgozik a földkiemelésen A gazdasági építés hajtóereje Társadalmi életünknek-------------------nincs olyan t erülete, amely ne függne a termelés, az építőmunka eredményeitől. Az életszínvonal emelését, a kultúra, a tudomány fejlesztését, hazánk egész szocialista fejlődését gazdasági építőmunkával kell megalapoznunk. — A XI. konresszusnak ezek a megállapításai aligha szorulnak bizonyításra. Nem is új megállapítások: amit eddig elértünk, azt is csak munkánkkal értük el, s a fejlett szocialista társadalom megteremtésére sincs más módunk. A szocialista forradalom, a munkáshatalom megteremtése és megvédése után az osztályharc két fő területe: a gazdasági építés és az ideológiai nevelés. Mint a politikai küzdelmekben, úgy e két utóbbi területen sem lehet a harc sikeres a párt vezetőszerepének következetes érvényesítése nélkül. És a vezető szerep érvényesítésében itt is osztozniuk kell a központi és középszintű irányító szervekkel a „lent”, az „eső vonalban” küzdő alapszervezeteknek. Pártalapszervezeteink többsége általában jól és eredményesen tölti be gazdaságszervező hivatását. Ahol hiba van, ott ez két, egymásnak ellentmondó felfogásban gyökerezik. Az egyik felfogás — inkább kimondatlanul, mint kimondva — feleslegesnek érzi az alapszervezeti szintű gazdasági munkát, nem találja ennek helyét a gazdaságirányítás mechanizmusában, inkább lemond róla, illetve elhanyagolja csak formálisan folytatja. A másik felfogást — ezzel ellentétben — valamiféle „túlbuzgóság” jellemzi: nem érti, hogy a gazdasági pártmunka — politikai munka, melyet politikai módszerekkel kell folytatni. Az ilyen alapszervezet vagy vezetőség sokszor a gazdasági vezetés helyett dolgozik, intézkedik, átvállalja a brigádvezetők, csoportvezetők, művezetők stb. operatív tennivalóinak egy részét — s ráadásul, mivel kisebb szakértelemmel rendelkezik, lényegesen kisebb eredménynyel. Ezzel bénítja a gazdasági vezetés kezdeményezőkészségét, és — ami még nagyobb baj — akarva-akarat- lanul csökkenti annak felelősségét. De nézzünk egy kissé az első típushiba mögé. Joggal vetődik fel a kérdés: hol a helye az alapszervezetek tevékenységének a gazdaság- irányítás mechanizmusában? A szocialista gazdálkodás, termelés és szolgáltatás az állami és szövetkezeti tulajdon talaján, önálló gazdasági egységek keretei között folyik. Ezeket a gazdasági egységeket, vállalatokat, szövetkezeteket a párt politikájának megfelelően közvetlenül a szocialista állam ágazati és területi szervei irányítják, jobbára közgazdasági, tehát indirekt módszerekkel, de ahol és amikor szükséges, közvetlen utasítások formájában is. A tervezés és tervegyeztetés, a gazdasági szabályozás és a termelési vagy piaci kapcsolatok rendszerében egy-egy gazdálkodó egység számára adott: mit, mennyit, milyent és hogyan termeljen, illetve „szolgáltasson”. Az ott dolgozó egyéneket és kollektívákat a munkaviszonyból eredő függés, s még inkább az anyagi ösztönzés orientálja elsősorban. Le- het-e valamiféle befolyása saját területén a gazdasági folyamatban a pártalapszer- vezetnek, „beleszólhat-e” egyáltalán ? Okvetlenül! E1?sfr ist • azért mert az említett határok között a helyi gazdasági vezetésnek azért elég nagy a „mozgási tere”, önállósága. Azt mondhatnánk: gazdasági determi- náltsága nem merev; vele, mint szubjektív tényezővel is kell számolni. Éppen ez biztosítja a csak helyben látható belső tartalékok kiaknázását, a választási lehetőségek közül a lehető legjobbak kikutatását. A helyi gazdasági vezetésnek a helyi pártvezetéstől kell politikai segítséget — ösztönzést, bátorítást, ha kell, kritikát — kapnia. Az állami gazdaságirányításban, a gazdasági és'jogi szabályozásban — pártunk gazdaságpolitikája, vezető- szerepe realizálódik. De hogy hatékonyabban realizálódjék, ehhez a helyi gazdasági vezetésnek a párt helyi képviseletétől is szüntelen impulzusokat kell kapnia. Továbbá: a dolgozók, a munkáskollektívák nem egy gépezet csavarjai, hanem alkotó és gondolkodó, eleven, hús-vér emberek. Nem holmi robotok, amelyekbe betáplálják a főnöki utasításokat és esetleg a kilátásba helyezett anyagi ösztönzést, s ennek megfelelően programszerűen és gépiesen végzik dolgukat. Nem -csupán végrehajtói a társadalmi termelés folyamatának, hanem egyúttal, mint a társadalom vezető osztályának tagjai, e folyamat célját és értelmét testesítik meg. Kifejezni valóságos érdekeit, politikai ösztönzést adni munkájuk lehető legjobb elvégzéséhez: ez az, amit csakis a munkás- osztály pártjának alapszervezetei végezhetnek el. . Az önálló gazdasági egységek — a „közgazdasági környezetük” megszabta határok kö/ött — önállóan s alkotó módon állítják össze programjukat, munkálják ki rövid-, közép- és hosszabb távú terveiket. Az alapszervezet politikai tevékenységére már ebben a fázisban is szükség van: támasszon igényt a jó javaslatok felszínre hozásához és összegyűjtéséhez, a gondos, felelősségteljes mérlegeléshez, mind az irreális célkitűzések, mind pedig az óvatos és számító „alultervezés” elkerüléséhez. Hangsúlyozzuk: politikai munkáról van szó, nem pedig a szakemberek tennivalóinak átvállalásáról. Terveink végrehajtása népgazdaságunk egyetlen pontján, egyetlen műhelyben és egyetlen termelőszövetkezetben sem nélkülözheti az ott működő alapszervezetek gazdaságszervező munkáját. Részt kell vállalniuk a tervek ismertetésében, megértésében. Mozgósítaniuk kell a tervek teljesítésére, mindig összekapcsolva a távlatokat az épp soron lévő napi feladatokkal. S végül a végrehajtást kell segítenie a folyamatos, mindenre kiterjedő pártellenőrzésnek. Jelezzék azonnal a fennakadást, ne tűrjék sehol a tunyaságot, a fegyelmezetlenséget, a lógást, követeljék meg a gazdaságvezetéstől a korszerű munka- és üzemszervezés kialakítását és alkalmazását. Az ellenőrzés nem a hibák keresését jelenti, hanem valóban segítséget és ösztönzést. A pártalapszervezetek vezetőségeinek egyik tagját többnyire termelési felelősi funkcióval bízzák meg — illetve a nem termelő és szolgáltató munkahelyeken, a különféle intézményekben a „hivatali munka’” segítségével. Ne legyen formális ez a termelési felelősi funkció — mint ahogy, bizony, nem egy helyen az. A szocialista í!rsa<Laj----------------------mi rendben, noha a dolgozó osztályok és rétegek alapvető céljai azonosak, előfordulhatnak átmeneti érdekellentétek. Előfordulhatnak az egyes gazdasági egységek — vállalatok, szövetkezetek — valamint a népgazdasági egésze között is. Mi ilyen esetben a munkahelyi pártalapszerve- zet dolga? „Pártunk álláspontja e kérdésben is világos — olvashatjuk a XI. kongresszus beszámolójában: — minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes csoportok vagy személyek mesterkedéseivel szemben”. K oncz István (KÖVETKEZIK): A szocialista közgondolkodásért, életmódért) PÁRTMUNKA AZ „ELSŐ '
