Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-23 / 303. szám

1976. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Társadalmi összefogással Segítség a gázrobbanás károsultjainak Közismert tény; Szolno­kon, a Tóth Ferenc utcá­ban november 2-án gáz­robbanás döntött romba egy lakóházat. Hogyan alakult az életben mara­dottak sorsa, mit tettek ér­tük a tanácsi és a társa­dalmi szervek? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Kuk­ri Bélát, a szolnoki Városi Tanács elnökét. — Első ténykedésünk a károsult családok ideiglenes elhelyezése volt — válaszolt a tanácselnök. — A Jubileu­mi téren új, összkomfortos lakásokban helyeztük el nemcsak azokat, akiknek ott­hona tönkrement, hanem azokat is, akiknek lakása át­menetileg veszélyessé vált. így harmincegy családot he­lyeztünk el. A károsultakat tehát már a szerencsétlenség napján meleg és ideiglene­sen berendezett lakás várta. — Étkezési és öltözködési gondjaikat miként orvosol­ták? — November 8-ig térítés nélküli ebédet biztosítottunk számukra. A Csemege Válla- lalattól pedig ezer—ezer fo­rintos vásárlási utalványt kaptak. A Sztár Áruházban ötven százalékos kedvez­ménnyel vásárolhattak ru­haneműt! Háromszázhuszon- egyezer forint értékben éltek is ezzel a lehetőséggel. A DOMUS Áruházban húsz százalékkal olcsóbban pótol­hatták bútoraikat. így talált gazdára a károsultaik között 421 ezer forint értékű bútor. — Miből fedezték kiadá­saikat? — A Vöröskereszt azon­nali gyorssegélyt adott ne­kik, s amellett a szakszer­vezetek folyamatosan nyúj­tottak nekik jelentős pénz­beli támogatást. Az Állami Biztosító előleget fizetett in­góságaikra. Így az élet fo­lyamatos viteléhez a megyei és a városi pártbizottság ha­tékony segítségével a városi tanács biztosította a feltéte­leket. — Hogyan oldják meg a károsultak végleges elhelye­zését? — A leomlott ház környe­zetében rendbe hozták a megsérült lakásokat, s azok­ba a lakók többsége már visszaköltözött. A többiek ezekben a napokban költöz­ködnek. Azoknak. akiknek lakása megsemmisült, ma­ximális kártérítést fizetett az állam, s amellett tanácsi ér- tékesítésű (szövetkezeti) új lakásokat biztosít számukra. Lényegében ugyanolyan ott­honhoz jutnak, mint ami­lyenben korábban laktak — csak korszerűbbhöz. Közü­lük hat család most költö­zik a dr. Csanádi körút. 22. szám alatti épületbe. Az új lakások havi törlesztése nem éri el a régit, így kedvezően befolyásolja életszínvonalu­kat. Tizenhárom család úgy döntött, • hogy a régi épület helyén a jövő év közepére felépülő új lakóházba költö­zik. Egy családot a tanács külön helyez el. — Mire számíthatnak még a károsultak? — Az Állami Biztosító ré­széről az előleg kifizetése után folyamatosan történik a tönkrement ingóságok felér­tékelése és kifizetése. Emel­lett a károsultak ügyeinek intézésére alakult bizottság a közelgő ünnepek alkalmá­ból jelentős Összegű pénz­beli támogatást nyújtott szá­mukra. A Hűtőgépgyár aján­dékaként minden család ka­pott egy 160 literes hűtő- szekrényt, melyet a gyár szakemberei fel is szereltek. A FŰSZERT Vállalat pedig 1500—1500 forint értékű élel­miszervásárlási utalványt juttatott nekik. — A társadalom segítő­készsége miként nyilvánult meg a tragédia hírére? — Feltétlen tiszteletet ér­demlően. Nemcsak a város üzemei és intézményei, a különböző helyeken dolgozó szocialista brigádok tettek felajánlásokat, hanem szinte az ország minden részén. Csupán példaként említve néhányat; segítő kezet nyúj­tott a székesfehérvári Bú­toripari Vállalat, a komáro­mi gyógyszertár szocialista brigádja, az aűbertirsai Di­mitrov Tsz, a Fővárosi Fi­nommechanikai Vállalat. a kecskeméti könyvesbolt. — Az imént említette, hogy a régi ház helyén épü­lő lakóházba a jövő év kö­zepén beköltözhetnek a la­kók. Nem túlságosan közeli az időpont? — Társadalmi segítséget veszünk igénybe, hogy az építkezés minél hamarabb befejeződjék. A megyei ter­vező iroda társadalmi mun­kában készíti a terveket. A pincerész tervével már ké­szen is vannak. A Beruhá­zási Vállalat szintén társa­dalmi munkában végzi a beruházás lebonyolítását. Az építkezéshez más vállalatok gépeinek igénybevételét is tervezzük, nemcsak az építő­két. Amellett építőipari szak­embereket is kérünk majd tőlük. Az alvállalkozókat is határidők betartására ser­kentjük. Mindezek alapján megvan a lehetőség arra, hogy a jövő év közepén régi környezetükbe költözzenek vissza a károsultak. — A tények arra valla­nak, hogy államunk és a társadalom sokoldalú törő­désének eredményeként anyagilag rendbe jöttek a károsultak. — így igaz. Ezért enged­jék meg, hogy kifejezzem köszönetemet a vállalatok, az intézmények, a hivatalok dolgozóinak, a szocialista brigádoknak, az egyénileg segítséget nyújtóknak azért a gyj>rs és hatékony támoga­tásért. amit nyújtottak a ká­rosultaknak. Szocialista tár­sadalmunknak a közösség tagjaiért érzett felelőssége szépen nyilvánult meg cse­lekedetükben. Simon Béla Vasút helyett országút Túrkevei tapasztalatok az átállásról Elment a „Kevi Julis”, vissza eem jön többet, ta­valy szeptemberben utoljá- csiühögött végiig a rozoga „normál nyomközü” vasúti pályán. A tavaly szeptemberi megszűnés óta csillapodtak, a kedélyek, s több mint egy év Után már nem hallani el­zártságról, méltánytalanság, ról, panaszkodó sirálmdkaf. Vasút helyett országúton jönnck-mennek az uta­sok, utazik az áru Túr- kevéről. Aiz átállás tapasztalatairól tárgyalt tegnap délután a megyei szállítási bizottság. Legfontosabb megállapítása; a vasúti forgalom közútira terelése sikerült, zökkenő­mentes volt. Érmek az egyszerű kijelen­tő mondaitnak hátterében olyan tények állnak mint például az áruszállításnak a vártnál kevesebb gondja, a iZemielysEálllítás kocsiparkjá­nak megfelelő kialakítása, lé­nyegében az átállás anyagi- izervezietti kereteinek kielégí- ő biztosítása. A Volán szakemberei a vasútról átvehető teherárut >vi 88 ezer tonnára becsül­ök, mégpedig úgy. hogy ezt i szállított mennyiséget ti- senmégy vállalat árúja adja. V tapasztalat szerint viszont óval kevesebbről van szó, tllig 13 ezer tonnát kellett a /elánnak elszállítania. Töfo- >ek közt azért, mert a vál- alatok saját száilítójármű- 'efckei oldották ezt meg. Zökkenőmentes átállás — zügazte ie a bizottság, ez azonban nem jelenti, hogy a túrkeveieket nem érte bosszúság. A személyszállí­tásnál ugyanis a tervezett­nél nagyobb lett a forgalom. Jóllehet, minden utast el­szállítanak, mégsem mind­egy. hogy kórházi látogatási napon összezsúfoltam s az sem, hogy a hosszadalmas jegyikezelés -árusítás mialtt késve érkeznek a csatlakozó vonathoz, hogy nincs hely a csomagoknak (de a külső csomagtartó üres!) és az sem tartozik a megnyugtató él­mények közé. hogy kétszáz méterre az állomástól a so­rompó miatt késik ]e a Me­zőtúrról induló vonatot Bosszúságok, de tények, hogy egy kis rugalmas együttműködéssel meg­szüntethetek, s a „zök­kenőmentes” megállapí­tás a személyforgalomra ra is érvényes lesz. Nem nehéz belátni, még bi­zottsági határozat sem szük­séges ahhoz, hogy például a tolatást biztosító sorompót épp akkor ne eresszék lé, ha jön a túrkevei busz, hogy az állomáson várakozó busz­sofőr tudja meg a vasúti forgalmistától, várhat-e még utast, s az sem lehet nagy gond. hogy a mezőtúri állo­máson a bemondó tudassa az utasokkal: autóbusz in- du] Túrkevére... Az eredmények elismeré­se mellett felhívta a figyel­met a Szállítási Bizottság a kisebb gondok orvoslására. I. ZS. Izotóptemetö Püspökszilágyon Püspökszilágy határéban tegnap átadták rendeltetésé­nek a Budapest fővárosi Közegészségügyi, Járvány­ügyi Állomás rádióalktív- hulladék-feldólgozó és tárdió telepét. Az ünnepségen meg­jelent dr. Zsöigön Éva, egész­ségügyi minisztériumi állam­titkár, a kutatóintézetek képviselői, a váci járás párt­ós tanácsi vezetői. Az ünnep­ségen dr. Qsztrovszki György az Országos Atomenergia Bizottság elnöke avatóbeszé­dében többek között elmon­dotta, hogy hazánkban a mesterséges rádióaiktív izotó­pok felhasználása 1954-ben kezdődött, s ma már az iparban, a mezőgazdaságban, a gyógyászatban egyaránt nélkülözhetetlen a haszná­lata. A rádióizotóp technika fejlődésével szükségessé vált az alkalmazásuk során ke­letkezett hulladékok, bioló­giai állatkísérletek tetemei­nek. stb. biztonságos tárolá­sa. A solymári ideiglenes izotóptemetö azonban már szűknek bizonyult, s ezért láttak hozzá Püspökszilágy határában a rádióaktív hul­ladék feldolgozó és tároló építéséhez. Az új létesít­ményben tökéletes bizton­sággal oldották meg az ide kerülő sugárszennyezett hul­ladékok tárolását, valamint a környezet és az itt dolgo­zók védelmét. A püspökszilágyi izotópte­mető 50 milllió forint beruhá­zással készült. Pakson, az Atomerőműnél az egyik leghatalmasabb munka a vízkivételi mű épitése, amely öt esztendeig tart. A 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói 1975. április 7-én kezdték a munkát és 1979-ben fejezik be. A szivattyúknak másodpercenként 54 köbméter hideg vizet kell majd továbbítaniuk az erőműhöz. A 65 méter hosszú és 26 méter széles műnél 10 mé­ter mélységben 80 ember dolgozik a földkiemelésen A gazdasági építés hajtóereje Társadalmi életünknek-------------------nincs olyan t erülete, amely ne függne a termelés, az építőmunka eredményeitől. Az életszínvo­nal emelését, a kultúra, a tudomány fejlesztését, ha­zánk egész szocialista fejlő­dését gazdasági építőmunká­val kell megalapoznunk. — A XI. konresszusnak ezek a megállapításai aligha szo­rulnak bizonyításra. Nem is új megállapítások: amit ed­dig elértünk, azt is csak munkánkkal értük el, s a fejlett szocialista társadalom megteremtésére sincs más módunk. A szocialista forradalom, a munkáshatalom megteremté­se és megvédése után az osz­tályharc két fő területe: a gazdasági építés és az ideoló­giai nevelés. Mint a politikai küzdelmekben, úgy e két utóbbi területen sem lehet a harc sikeres a párt vezetősze­repének következetes érvé­nyesítése nélkül. És a vezető szerep érvényesítésében itt is osztozniuk kell a központi és középszintű irányító szervek­kel a „lent”, az „eső vonal­ban” küzdő alapszervezetek­nek. Pártalapszervezeteink több­sége általában jól és eredmé­nyesen tölti be gazdaságszer­vező hivatását. Ahol hiba van, ott ez két, egymásnak ellentmondó felfogásban gyö­kerezik. Az egyik felfogás — inkább kimondatlanul, mint ki­mondva — feleslegesnek érzi az alapszervezeti szintű gaz­dasági munkát, nem találja ennek helyét a gazdaságirá­nyítás mechanizmusában, in­kább lemond róla, illetve el­hanyagolja csak formálisan folytatja. A másik felfogást — ezzel ellentétben — vala­miféle „túlbuzgóság” jellem­zi: nem érti, hogy a gazda­sági pártmunka — politikai munka, melyet politikai módszerekkel kell folytatni. Az ilyen alapszervezet vagy vezetőség sokszor a gazdasá­gi vezetés helyett dolgozik, intézkedik, átvállalja a bri­gádvezetők, csoportvezetők, művezetők stb. operatív ten­nivalóinak egy részét — s ráadásul, mivel kisebb szak­értelemmel rendelkezik, lé­nyegesen kisebb eredmény­nyel. Ezzel bénítja a gazda­sági vezetés kezdeményező­készségét, és — ami még na­gyobb baj — akarva-akarat- lanul csökkenti annak fele­lősségét. De nézzünk egy kissé az első típushiba mögé. Joggal vetődik fel a kérdés: hol a helye az alapszervezetek te­vékenységének a gazdaság- irányítás mechanizmusában? A szocialista gazdálkodás, termelés és szolgáltatás az állami és szövetkezeti tulaj­don talaján, önálló gazdasági egységek keretei között fo­lyik. Ezeket a gazdasági egy­ségeket, vállalatokat, szövet­kezeteket a párt politikájá­nak megfelelően közvetlenül a szocialista állam ágazati és területi szervei irányítják, jobbára közgazdasági, tehát indirekt módszerekkel, de ahol és amikor szükséges, közvetlen utasítások formá­jában is. A tervezés és terv­egyeztetés, a gazdasági sza­bályozás és a termelési vagy piaci kapcsolatok rendszeré­ben egy-egy gazdálkodó egy­ség számára adott: mit, mennyit, milyent és hogyan termeljen, illetve „szolgáltas­son”. Az ott dolgozó egyéneket és kollektívákat a munkavi­szonyból eredő függés, s még inkább az anyagi ösztönzés orientálja elsősorban. Le- het-e valamiféle befolyása saját területén a gazdasági folyamatban a pártalapszer- vezetnek, „beleszólhat-e” egyáltalán ? Okvetlenül! E1?sfr ist • azért mert az említett határok között a helyi gazdasági vezetésnek azért elég nagy a „mozgási tere”, önállósága. Azt mond­hatnánk: gazdasági determi- náltsága nem merev; vele, mint szubjektív tényezővel is kell számolni. Éppen ez biztosítja a csak helyben lát­ható belső tartalékok kiakná­zását, a választási lehetősé­gek közül a lehető legjobbak kikutatását. A helyi gazda­sági vezetésnek a helyi párt­vezetéstől kell politikai se­gítséget — ösztönzést, bátorí­tást, ha kell, kritikát — kap­nia. Az állami gazdaságirá­nyításban, a gazdasági és'jo­gi szabályozásban — pártunk gazdaságpolitikája, vezető- szerepe realizálódik. De hogy hatékonyabban realizálódjék, ehhez a helyi gazdasági ve­zetésnek a párt helyi képvi­seletétől is szüntelen impul­zusokat kell kapnia. Továbbá: a dolgozók, a mun­káskollektívák nem egy gé­pezet csavarjai, hanem al­kotó és gondolkodó, eleven, hús-vér emberek. Nem hol­mi robotok, amelyekbe be­táplálják a főnöki utasításo­kat és esetleg a kilátásba he­lyezett anyagi ösztönzést, s ennek megfelelően program­szerűen és gépiesen végzik dolgukat. Nem -csupán vég­rehajtói a társadalmi terme­lés folyamatának, hanem egyúttal, mint a társadalom vezető osztályának tagjai, e folyamat célját és értelmét testesítik meg. Kifejezni va­lóságos érdekeit, politikai ösztönzést adni munkájuk le­hető legjobb elvégzéséhez: ez az, amit csakis a munkás- osztály pártjának alapszerve­zetei végezhetnek el. . Az önálló gazdasági egysé­gek — a „közgazdasági kör­nyezetük” megszabta határok kö/ött — önállóan s alkotó módon állítják össze prog­ramjukat, munkálják ki rö­vid-, közép- és hosszabb tá­vú terveiket. Az alapszerve­zet politikai tevékenységére már ebben a fázisban is szükség van: támasszon igényt a jó javaslatok fel­színre hozásához és össze­gyűjtéséhez, a gondos, fele­lősségteljes mérlegeléshez, mind az irreális célkitűzések, mind pedig az óvatos és szá­mító „alultervezés” elkerülé­séhez. Hangsúlyozzuk: politi­kai munkáról van szó, nem pedig a szakemberek tenni­valóinak átvállalásáról. Terveink végrehajtása nép­gazdaságunk egyetlen pont­ján, egyetlen műhelyben és egyetlen termelőszövetkezet­ben sem nélkülözheti az ott működő alapszervezetek gaz­daságszervező munkáját. Részt kell vállalniuk a ter­vek ismertetésében, megérté­sében. Mozgósítaniuk kell a tervek teljesítésére, mindig összekapcsolva a távlatokat az épp soron lévő napi fela­datokkal. S végül a végrehaj­tást kell segítenie a folyama­tos, mindenre kiterjedő párt­ellenőrzésnek. Jelezzék azon­nal a fennakadást, ne tűrjék sehol a tunyaságot, a fegyel­mezetlenséget, a lógást, kö­veteljék meg a gazdaságve­zetéstől a korszerű munka- és üzemszervezés kialakítá­sát és alkalmazását. Az elle­nőrzés nem a hibák keresé­sét jelenti, hanem valóban segítséget és ösztönzést. A pártalapszervezetek veze­tőségeinek egyik tagját több­nyire termelési felelősi funk­cióval bízzák meg — illetve a nem termelő és szolgáltató munkahelyeken, a különféle intézményekben a „hivatali munka’” segítségével. Ne le­gyen formális ez a termelési felelősi funkció — mint ahogy, bizony, nem egy he­lyen az. A szocialista í!rsa<Laj­----------------------mi rend­ben, noha a dolgozó osztályok és rétegek alapvető céljai azonosak, előfordulhatnak át­meneti érdekellentétek. Elő­fordulhatnak az egyes gaz­dasági egységek — vállala­tok, szövetkezetek — vala­mint a népgazdasági egésze között is. Mi ilyen esetben a munkahelyi pártalapszerve- zet dolga? „Pártunk állás­pontja e kérdésben is világos — olvashatjuk a XI. kong­resszus beszámolójában: — minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes csoportok vagy személyek mesterkedé­seivel szemben”. K oncz István (KÖVETKEZIK): A szocialis­ta közgondolkodásért, élet­módért) PÁRTMUNKA AZ „ELSŐ '

Next

/
Thumbnails
Contents