Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-22 / 302. szám

1976. december 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajtüzemében évente 37 vagon sajtot készíte­nek. Képünkön Bállá Péter a sajthoz előkészíti a tejet Cél: a dinamikusabb fejlődés Egyesültek a Szolnok megyei szövetkezeti termelési rendszerek A mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztése és terme­lési eredményeinek terén a termelési rendszerek elisme- merésre méltó eredményeket produkáltak az elmúlt évek­ben. Szolnok megye gazdasá­gai hat megyei központú és négy, más megyében székelő rendszernek voltak partner­gazdaságai. Míg országosan a növénytermelés 25, a megye növénytermesztésének csak­nem 41 százaléka valamely iparszerú technológiához tar­tozott 1976-ban. E számok is mutatják az itteni üzemek kötődését a fejlettebb színvonalú termelést biztosító rend­szerekhez. A megyében létrejött rend­szerek munkájukat jól végez­ték, ugyanakkor az új felada­tok megkövetelték továbbfej­lesztésüket. Az előbbrelépés módozatai közül a komplex, főágazati jellegű rendszerek kialakítása mutatkozott leg­jobbnak, s ezzel a rendszer­vezető mezőgazdasági szövet­kezetek is egyetértettek. Ily módon a szellemi és anyagi erők koncentrálódásával, a nagyobb anyagi — műszaki bázis segítségével fokozható az együttműködés hatékony­sága. A javaslatot a rendszerköz­gyűléseken a taggazdaságok vezetői elfogadták. Elsőként a a tiszaföldvári búzater­mesztő rendszer és a rákóczi- falvi szójatermesztési rend­szer egyesülése révén létre­jött a gabona és az ipari nö­vények termelési rendszere, melynek gesztorgazdasága a rákóczifalvi Egyesült Rákó­czi Tsz lett. A zagyvarékasi gyepgazdálkodási, a beseny- szogi lucernatermesztési, va­lamint a mezőhéki húsmar- ha-tenyésztési társulás egye­sülésével megalakult az állat­tenyésztési és takarmányter­mesztési rendszer, melynek gesztorgazdasága a zagyvaré­kasi Béke Termelőszövetke­zet. Az elkövetkező években a partnergazdaságok számá­nak bővítésével mindketten mintegy 100 ezer hektár ter­Tegnap délelőtt ünnepélye­sen befejeződött az egész­ségnevelési hónap. A záróértekezletet — * a Szolnok—Békés megyei Élel­miszer. és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat igazgató­ja, Csikós Sándor nyitotta meg a vállalat bemutatóter­mében. Arról beszélt, hogy a korszerű táplálkozási szoká­sok kialakításában fontos szerep jut az élelmiszerkis­kereskedelmi vállalatoknak. Ezután dr. Büki Anikó, az egészségnevelési csoport ve­zetője a hónap tapasztalatai­ról számolt bé. A lakosság táplálkozási szokásainak megváltoztatása olyan társa­melésének rendszerbe voná­sával számolnak. A gabona és az ipari növé­nyek termelési rendszere át­fogja a szántóföldi növény­tel m :sztés főbb ágazatait, a búza, kukorica, a napraforgó, a szója, a káposztarepce és a len termesztésének fejleszté­sét. Az AGROCOOP nevet viselő állattenyésztési és ta­karmánytermesztési rendszer pedig a takarmánytermesztés és gazdálkodás területeit — lucernatermesztés, gyepgaz­dálkodás, kukorica és silóku­korica-termesztés, tartósítás, tárolás — valamint feladatai közé sorolja a szarvasmarha­tenyésztést, a juhtenyésztést és a libatenyésztést. Mindkét rendszer maga­sabb színvonalon kíván „szol­gáltatni” az anyagi- műszaki bázis fejlesztésében, a bioló­giai tényezők biztosításában. A taggazdaságok igényeinek megfelelően jelentősen bőví­tik tevékenységüket a feldol­gozás, az áruforgalom terü­letén is. Az együttműködés hatékonyságát szolgálja, hogy az új rendszerek együtt dol­goznak a főágazatok termé­keit feldolgozó élelmiszer- ipari vállalatokkal. min­denekelőtt az olajipari válla­lattal, a Szolnok megyei Ál­latforgalmi- és Húsipari-Vál­lalattal és a szolnoki Tejipari' Vállalattal. Kialakulóban van az együttműködés a két rendszer között is. A rákó­czifalvi Rákóczi Tsz feladata a gépek szervize, a konszig­nációs raktár felállítása, a zagyvarékasi Béke Tsz pedig laboratóriumot ad mindkét rendszer szol­gáltatásai számára. A korábbi gesztorok tag­gazdaságai csatlakoztak az egyesült rendszerekhez, és újabb gazdaságok léptek, il­letne lépnek be. Ez a biza­lom megnyilvánulása Ennek a bizalomnak, a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlesz­tésével. hathatós segítségével kell megfelelnie mindkét rendszernek. Sári Mihály a Szolnok megyei TESZÖV titkára dalmi kérdés, amelyet az egészségügy csak az ipar. a kereskedelem és a vendég­látóipar segítségével tud megoldani. Ez a koordiná­ciós munka — amelyet az egészségnevelési csoport vé­gez — kiterjed a közétkez­tetés színvonalasabbá téte­létől az iskolák állandó tej- ellátásán és az ételbemutató­kon keresztül egészen a fő­zőtanfolyamok szervezéséig. Ezután a megyei kirakat­verseny értékelésére került sor. a mezőtúri Áfész áru­ház kirakata kapta meg az első díjat. Az értekezlet ta­pasztalatcserével ért véget. Száz üzemnap: 4800 vagon cukor A cukorrépa feldolgozási idény századik napját jegyez- _ ték fel tegnap Szolnokon, az ország legnagyobb cukor» gyárában. A szezon kezdete óta eddig 49 ezer vagon cu> korrépát dolgoztak fel, és ma reggelig több mint 4800 va­gon cukor hagyta el a gya- tósort. A teljesítmény érté» két növeli, hogy a cukpr ed­digi mennyisége 600 vagon­nal több, mint amennyi az elmúlt teljes szezonban volt) A répa termésátlaga ugyan alacsonyabb lett a vártnál; cukortartalma azonban lé­nyegesen magasabb tavalyi­nál. Gyakorlatilag 17 ezer va­gonnal kevesebb répából nyertek annyi cukrot mint az elmúlt évben. A gyár a termelő gazda­ságok magasabb cukortar­talmú répáját prémiummal honorálja. „Cukorprémium” címen eddig két és fél millió forintot kaptak a gazdaságok, de ez az összeg még félmil­lió forinttal nő. Van olyan gazdaság, amely negyedmil­lió forintot kapott ilyen cí­men. A gyártási idényből még körülbelül 25—30 nap van hátra. Nem keil hajrázni Teljesítette tervét az BFIT szolnoki üzeme Teljesítette éves tervét a túfkevei AFIT szolnoki üze­me. Az idén 25 ezer 500 ma­gán és 9086 közületi gépjár­művet javítottak meg. 14 ezer 593 autó gépi mosását végezték el. Az év hátrale­vő részében körülbelül még egymillió forint árbevételre számítanak — terven felül. Hogyan sikerült a jó ered­ményt elérni? Dolgozóikat érdekeltté tették a terv tel­jesítésében. Az 1975-ig alkal­mazott időbér helyett ez év január elsejétől teljesítmé­nyük alapján díjazták a munkásokat. Keresetük mú­lott azon. hogy mennyi idő alatt fejezik be a rájuk bí­zott feladatot; következés­képpen emelkedett a teljesít­mény. A túrkevei központ új alkatrészraktárat létesített, ez csökkentette az anyag­hiány miatti várakozási időt. A terv túlteljesítéséhez ele­gendő megrendelésre is szükség- volt. A minőség- ellenőrzés szigorításával, ész­szerűbb szervezéssel (egv gépkocsin csak azonos bri­gádhoz tartozó szakemberek dolgoznak. így a brigádnak érdeke a jó minőségű mun­ka) sikerült a kiszolgálás színvonalát javítani. A ko­rábbi négy-öt nappal szem­ben az idén a rendelésfelvé­teltől számított két napon belül már „munkába vették” a járműveket. Mire jó a határidő előtti tervteljesítés? Nem kell ..haj­rázni”, marad idő az 1976-ra tervezett szervezési változta­tások előkészítésére. Jövőre ugyanis két műszakban dol­gozik az üzem. bevezetik a ..Dolgozz hibátlanul” munka- módszert. átszervezik a bri­gádokat. Véget ért az egészségnevelési hónap PÁRTMUNKA AZ „ELSŐ VONALBAN' Politika, vezetés, szolgálat O különösebb köz­véleménykutatás nélkül bátran állíthatjuk, hogy pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politi­kai vezető szerepét dolgozó népünk túlnyomó többsége elismeri. Ékesen bizonyítják ezt az objektív tények: tár­sadalmi, gazdasági, kulturá­lis felemelkedésünk és fejlő­désünk imponáló eredmé­nyei. melyeket történelmünk utóbbi három szabad évtize­dében elér,tünk. s munkánk gyümölcseként mutathatunk fel. Anyagi és szellemi al­kotásaink egyúttal egy-egy „igen” szavazat a párt ve­zető szerepére, politikájának helyességére, amely nálunk immár huzamos idő óta a szocialista építés gyakorla­tában igazolódik. Ám a közvélemény nem jelentéktelen hányada — a párt vezető szerepéről szól- 7a vagy hallva — hajlamos nem a párt egészére, hanem csupán fölsőbb szintű, irá­nyító szerveire gondolni. Vagyis arra a hatásra és befolyásra szűkíteni le a fo­galmat, amelyet példának oká­ért a Központi Bizottságunk gyakorol a szocialista állam tevékenységére, a társadal­mi szervezetek működésére, életünk valós változásaira. Azt már kevésbé veszik ész­re, hogy milyen szerepük van mindebben a saját kör­nyezetükben, munkahelyü­kön, lakóhelyükön élő és dol­gozó kommunistáknak, a he­lyi pártalapszervezeteknek. Magát a politika fogalmát is sokan afféle „magas” dolog­nak tartják, amelyet „vala- -hol fent csinálnak”. Nem vi­tás, közgondolkodásunknak egyoldalúsága tükröződik az efféle vélekedésekben. Hozzátartozik az igazság­hoz, hogy egyes pontokon, sajnos van némi alapja az ilyen ítéleteknek. Pártunk negyedszázezer alapszerveze­te között akad néhány olyan is, amely nem képes meg­felelően hatni az adott mun­ka- vagy lakóhely viszonyai­ra, így nincs is kellő tekin­télye, észrevétlenül. befelé fordulva éli szervezeti éle­tét. Tavasszal, a tagkönyv- cserével kapcsolatos szemé­lyes beszélgetések során nem egy kommunista kritikusan- önkritikusan megfogalmazta ezzel összefüggő jogos hiány­érzetét. Jellemző, hogy újabban a néha „udvarló” hangokkal kombinálják. A magyar {járt- tagság kétségkívül bizonyos politikai és szellemi elit(!) — mondják, de ne akarjon ennél több lenni, ne akarjon beleszólni a demokratikus állam dolgába, a vállalatok és közintézmények szakér­tőinek munkájába, mert ez­zel csak zavart okoz. Nos, kéretlen tanácsadóink eme körmönfont javaslataiból na­gyon is kilóg a pórt vezető szerepe ellen rúgó lóláb. Pártunk álláspontja e kér­désben is egyértelmű. A XI. kongresszuson, a Köz­ponti Bizottság beszámolójá­ban ez így fogalmazódott meg: „A pártmunkás szín­vonalát és eredményességét nagy mértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vo­nalában, az alapszervezetek­ben ... A párt politikáját a dolgozó milliók elsősorban annak alapján ítélik meg, ahogyan annak megvalósulá­sát munkahelyükön, a saját környezetükben közvetlenül tapasztalják.” Ipártmunka ^, tehát az alapszervezetek dol­goznak, küzdenek, állnak helyt. A párt vezető szere­pe érvényesítésének, politi­kánk megvalósításának min­den ponton ők a közvetlen, helyi letéteményesei, felelő­sei. Egy-egy vállalat. szö­vetkezet. intézmény munká­ját nemcsak a területileg il­letékes pártszerv, s nemcsak az állami felügyeleti szerv köteles figyelemmel kísérni, hanem az a legkisebb kom­munista kollektíva is. amely közvetlen közelről, a min­dennapi munkában. folya­matosan tudja figyelemmel kísérni és amelynek tagja — egyenrangú tagja — az in­tézmény. szövetkezet, válla­lat vezetője is. A párt vezető szerepe ér­vényesülésének többféle ga­ranciája. biztosítéka van. Garancia természetesen már az is, hogy az állami, gaz­dasági élet vezető posztjaira a párt és nép bizalmából, a párthoz és néphez hű, rá­termett emberek kerülnek. Garancia, hogy munkájukról rendszeresen beszámoltatják őket az irányító pártszervek. Sajnos, néha és helyenként emellett elsikkad a nem ke­vésbé fontos harmadik ga­rancia. az alapszervezeti szintű beszámoltatás. (Emö- gött többnyire a hatáskör félreértése — az, hogy az igazgató az elnök stb. a fe­módon vesz részt politikánk alakításában is. A döntő, a legfontosabb azonban itt, az „első vonalban” természe­tesen a határozatok végre­hajtásának segítése: ezek megismertetése, tudatosítása, gondoskodás a tárgyi és sze­mélyi feltételekről, mozgósí­tás a végrehajtásra. Nem maradhat el végül a párt­munka folyamatának har­madik láncszeme sem: a vég­rehajtás ellenőrzése. Az alapszervezeti munká­ban mindennek megvannak a maga kialakult, jól ismert és gyakorolt módszerei. Első­sorban a szervezeti élet fó­rumaira gondolunk, a tag­gyűlésekre, vezetőségi ülé­sekre, a pártcsoportok ösz- szejövetelre; ezek kínálják a legjobb lehetőséget a fel­adatok megbeszélésére, a tapasztalatok számbavételé­re, a mozgósításra, helyi ha­tározatok. javaslatok és aján­lások kimunkálására. Emel­lett a mindennapi munka sodrában is ezer alkalmat találnak az alapszervezetek mind az állami vezetéssel, mind a dolgozó kollektívá­val való szoros kapcsolattar­tásra. Az alapszervezet kü- lön-külön személyre szóló, „testre szabott”. állandó vagy egy meghatározott fel­adatot tartalmazó pártmeg- bízatást adhat és kell is hogy adjon tagjainak; ezek teljesí­tése is a 'vezető szerep ér­vényesítéséhez való hozzá­járulás. De lényegében en­nek a hivatásuknak tesznek eleget körültekintő pártépí­tési tevékenységükkel. fo­lyamatos kádermunkájukkal; vagy a tömegszervezetek he­lyi irányításával aZ ott dol­gozó kommunisták közremű­ködése révén. Nem sorolhatjuk alapszervezeti pártmunka sokfelé ágazó tennivalóit. De azt igenis világosan látnunk kell, hogy ez a munka a maga egészében: politikai munka, vezetés, a párt veze­tő szerepe érvényesítésének része. S mint ilyen. vég­eredményben nem uralkodás, hanem szolgálat: a munkás- osztály és vele együtt mind­jobban az egész dolgozó nép érdekeinek odaadó szolgála­ta. Egységes és oszthatatlan egész, amelynek nincs elha­nyagolható mozzanata. Van­nak viszont sajátos, nem el­különülő, de különösen fon­tos területei. nyugati propaganda is fi­gyelmet fordít a pártalap- szervezetek tevékenységére. Mindenkori dühödt pártel- lenességüket most ravaszabb. lettes pártszerv személyügyi hatáskörébe tartozik — hú­zódik meg.) A pártalapszervezetek, párttagságunk egésze alkotó Koncz István (KÖVETKEZIK: A gazdasági építés hajtóereje.) A forrasztási is tanulni kell BHG szakemberek tanítanak a kunhegyesi gimnáziumban Jövőre elkészül a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kun­hegyesi gyáregységének új műhelycsarnoka. A 2 800 négyzet- méteres létesítmény alapozásán már túlvannak az építők, - a Szolnok megyei AÉV dolgozói - s lassan helyükre kerülnek a vasszerkezetek is. Mint lapunkban már arról hirt adtunk, ÁTSZK típusú telefonközpontokat készítenek majd itt - szov­jet exportra. Az új műhelycsarnokban négy-ötszázan dolgoznak majd. a létszám a jelenlegi­nek duplája lesz.. Hozzá kell tenni, sokkal több képzett szakember kell a gyárnak, a jelenlegihez képest. Pillanat­nyilag ugyanis csak „bedol­goznak”. alkatrészeket készí­tenek a gyár budapesti üze­meinek. Ahhoz, hogy jövőre beindulhasson a termelés az új üzemrészben, már az el­múlt esztendőben fel kellett venni a kapcsolatot a gyár­egységnek a kunhegyesi ok­tatási intézményekkel. Az első lépés, az első konkrét eredménye ennek a kapcso­latnak az idén szeptember­ben meg is született. A helyi gimnáziumban ugyanis szeptember óta po­litechnikai órákon a forrasz­tás tudományára oktatják a idákokat. mert hogy ezt is tanulni kell. Egy-egy mű­szakban sok ezer kis óncsepp kerül helyére, de nem mind­egy milyen gyorsan és mi­lyen pontosan. S akkor még a kábelek elrendezéséről még nem is beszéltünk. A gyáregység üzemmérnö­ke Tóth László, a budapesti szakemberek segítségével összeállította az oktatás tan­anyagát. tanrendjét a vál­lalat megvásárolta a szüksé­ges szerszámokat, berende­zéseket — az úgynevezett ta- nulósávokat — és így szep­temberben kezdődhetett a munka, a tanulás. Két cso­portvezető segíti a szakma fogásainak elsajátítását. Az üzem vezetői tárgyaltak a Szolnok megyei Tanács és az Oktatásügyi Minisztérium szakembereivel. Ennek ered­ményeként a kunhegyesi szakmunkásképzőben és a helyi szakközépiskolában megkezdődik majd az elekt­roműszerész szakma oktatá­sa is. Az új üzemrészben ter­mészetesen szükség fesz tech­nikusokra, mérnökökre. a szakmunkásgárda mellett. A BHG illetékesei sorra járják a szakközépiskolákat, a mű­szaki egyetemeket és igye­keznek szerződést kötni a fiatalokkal, hogy biztosítsák időre a termeléshez, a jól képzett szakembereket.

Next

/
Thumbnails
Contents