Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
1976. december 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nagy érdeklődés kíséri Túrkevén a Finta Múzeumban az egy hete megnyílt hódmezővásárhelyi amatőr képzőművészek szakköri kiállítását. A megnyitás napján háromszázan tekintették meg a tárlatot, és azóta sem csökken az érdeklődés. flz ígéret szép szó. Hangok hajnalban Kinek mikor szól az éb- v resztőóra. Koránkelő emberek többsége él vidéken. Mégis ezeken a sötét, téli hajnalokon az ember sehogy- se akarja elhinni: már öt, már hat óra van. Ezért is, — sokan csak ezért — a rádió gombjához nyúlnak, öt kis sípszó, aztán a megszokott harsona. Reggeli krónika. A koránkezdő emberek többségének megszokott ismerősei ők, a reggeli szerkesztők. Tardos Júliának mindig egyformán nyugodt, meggyőző a hangja. Rácz György Géza időnként ..lezser”. Azt mondja negyed hétkor, hogy negyed hat, s rögtön kuncogva helyesbít. Győrffy Miklós harsogóan friss. Földvári Géza, a szombati szerkesztő hangja kényelmesen tiszta. 4 Hangok hajnalban. Vértes Éva New Yorkból, Kellner Lőrinc Berlinből, Csák Elemér Moszkvából. Világesemények, nagy dolgok. A hallgató ágyához, fürdőszobájához ér a nagyvilág. Reggel van, óhatatlanul. Jók ezek a hangok hajnalban. Hírűi adják, hogy nin'cs tovább szendergés, szunyóká- lás, új nap kezdődik. 168 . Az Ipper Pál szerkesztésében szombatonként jelentkező műsor búcsúzott az idén, a 292. adással. A megrögzött rádiózók jól ismerik ezt a kül- és belpolitikai életben oly jó iránytűt. Ipper és „társulata” ugyanis mindig tud olyat mondani, ami mindenkit érdekel, ami sokakat érint. Nos, a búcsúzó, utolsó 1976- os 168 megint tudott. Elmélkedett arról, hogyan is lesz pénteken szombati munkarend december 24-én és 31- én, — kicsit segítőén is, sugallva megértést, emberséget sok vállalati, munkahelyi főnöknek. És szót emelt minden gyalogos, autóbuszon utazó érdekében. Egyszerűen. Nyíregyházán — mondta a riporter — nem fogad el a kalauz aprópénzt, még forintost se, csak kettest. Ipper mondta: így lesz egy vállalati kérelemből hatósági szigor, kérlelhetetlen végrehajtói packázás. Sok vidéki hallgató ilyenkor módfelett fájlalja: telefon hiányában nem tud szólni, beleszólni a vitába. Mert tapasztalataival netáh erősíthetné a szerkesztőket, műsorvezetőket. Igaznak érzi, hiszen érdekeiben is érintett hasonló témákban. (SJ) Jászalsószentgyörgyön az idei múzeumi műemléki és honismereti hónapot falumúzeum avatással szerették volna emlékezetesebbé tenni. A falumúzeum kialakításának Ötlete már a múlt évben felmerült; a főként idősebbekből álló honismereti szakkör gazdag anyagot gyűjtött össze, megfelelő helyiség is kínálkozott, amelyet némi átalakítással, festéssel alkalmassál lehet tenni az értékes múltbeli tárgyak kiállítására. S hogy teljes legyen az öröm, a helyi té- esz és az ipari szövetkezet elvállalta, hogy társadalmi munkában rendbe hozza a leendő falumúzeum épületét. Kezdetben rendben is ment minden; a szocialista brigádok időről időre megjelentek, szorgalmasan dolgoztak, újjávarázsolták a régi boltíves épületet. Az illetékesek örömükben meghatározták az átadás időpontA törökszentmiklósi városi művelődési központ nagytermében vasárnap délután nyitották meg a.z önmagukat „Szolnoki Műhely”- nék nevező amatőr képző- művészeti csoport kiállítását. A leggazdagabb anyagot Sebők Margittól láttuk. Festményei közül az Este című,- Csontváry színvilágát idéző kompozíciót tartjuk igen sikerültnek, grafikái közül pedig a Grafikák I-et; Barta Szilveszternek igazán csak az Ősz című képe kiállítás- érett, de a többi is ígéretes; Forró István öregasszonya — bátorvonalú, markáns, sokat kifejező munka; Litke Gábor mértani formákat követő festmény-kompozíciói közül a Várakozók a legeredetibb, gondolat-asszociói fiját, amelyet annak idején lapunkban mi is hírül adtunk. Aztán mintha megállt volna az idő. Idestova két hónapja a szél szabadon jár ki-be az üveg nélküli ablakokon, a belső falakon a vakolás nyomai éktelenkednek. A brigádok nem jöttek többet ... Pedig a még hiányzó munka, az ablakok be- üvegezése s a festés egy fél nap alatt elvégezhető lenne. „Az ígéret szép szó,...’’ tartja a régi közmondás, amely hasonló tapasztalatok alapján jöhetett létre. Vagy talán csak arról van szó, hogy túl korán határozták meg az illetékesek az átadás időpontját, mondhatni „elkiabálták”. Minden esetre most az esetből ^okulva nem tűztek ki újabb dátumot, bíznak a brigádok visszatérésében. Reméljük. nem hiába! gyelemre méltóak: Szabó Béla bronz plakettjei közül a Nagyapám és a Radnóti- fej azt sugallja, hogy alkotójának fejlődését érdemes figyelemmel kísérni: Jószay Zsolt Folyamat címet viselő negatív gipsz lenyomata inkább csak kísérlet a Kis torzó pedig nemcsak formája miatt meghökkentő: Nagy Istvánná Napraforgó című munkája alighanem a kiállítás legsikerültebb textíliája; Deák István két képe közül a Beszélgetők a tökéletesebb. jól fölismerhető hangulatot áraszt; Füsi Lász- lóné üde, nyári színei mögött tragédiát sejtető, sötét tónusú vonalak húzódnak. A Fák című képe a kiállítás egyik legértékesebb alkotása. — ti — T. G. Törökszentmiklóson A „Szolnoki Műhely” kiállítása Kunsági tanya alkonyaiban (Fotó: Katona) TÖM MINT NEGYVEN SZAKMÁT TANÍTANAK Nemcsak a szakmai tudás, az általános műveltség is fontos A szakmunkásképzés feladata szakmai és általános műveltséggel rendelkező, szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások nevelése. Hogyan felel meg e munkakövetelményeknek a képzés Jászberényben? -Erről beszélgettünk Beth- lendy Bélával, a 606. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójával. — Intézetünk — amely Jászberény egyik legnagyobb létszámú oktatási intézménye — ajnellett, hogy névelő-oktató tevékenységével kiemelt fontosságú politikai és népgazdasági feladatnak tesz eléget, biztosítja az iparosodó Jászság szakmunkásigé- nyénék kielégítését. Két iskolánk van, az egyik Jászberényben, a másik Jászapátiban. Nevelőink — szám szerint ötvenhat tanárunk és szakoktatónk — megfelelő szakmai és politikai felkészültséggel rendelkeznek. A két iskolának nyolcszázki- lencven tanulója van, ebből kétszáztizanhat a lány. — Milyen szakmák közül válogathatnak a gyerekek? — Több mint negyven szakmát tanítunk, a képzésben negyvenkét ipari és mezőgazdasági üzem, továbbá negyvenöt magánkisiparos vesz részt. Legtöbben az esztergályos, az autószerelő, a géplakatos és a villanyszerelő szakmát tanulják. A lányok közül a női fodrász és a női szabó szakmán kívül sokan választották a cipőfelsőrész-készítő. a kötő-hurko- ló konfekció és a fórfiszabó mesterséget. A gyakorlati munkahelyek megfelelnek a tantervi követelményeknek, biztosítják a szakmunkástanulók szalmára előírt juttatásokat, kedvezményeket. Természetesen legeredményesebb az Oktatás, a nevelés a korszerű tanműhelyekkel rendelkező üzemekben. . — Az efrnúlt években számos rendelkezés szabályozta a szakmunkásképzést. Milyen változást jelentett ez az intézet munkájában? — Alapvető tartalmi és szerkezeti változást. Üj óratervek, tantervek, tankönyvek készültek. A tagozatos szakmunkásképzés fokozatos bevezetésére, az emelt szintű, a tagozatra épülő dolgozók kétéves szakközépiskolájának létrehozására került sor. — Intézetünk most is a sokoldalúan művelt munkás nevelését tekinti fő feladatának. Felkészíteni a tanulókat egy meghatározott szákma gyakorlására s a folyamatos önképzésre. Általános műveltségük növelésével felkelteni érd ekl öd é süket a közéleti tevékenység, a kulturális munka, a sport iránt. Jelentős a tanítási órákon kívüli nevelőmunka, rendszereseik az évenként megismétlődő megyei és országos szintű szakmai és tantárgyi versenyek, az iskola több mint 10 ezer kötetes könyvtárának rendezvényei. Négy évvel ezelőtt megalakult az intézet énekkara. — Panaszkodott a hiányos tárgyi feltételekre. — Igen. A jászberényi iskolának 10 tanterme. 4 szertára, a jászapátinak 4 tanterme. 1 szertára van. és ez kevés. Nincs tornatermünk, nincsenek szaktantermeink, nincs tanműhelyünk. Az osztályok és szakcsoportok száma viszont nagy, ezért mindennap délelőtt és délután van tanítás, ami nagy teher. Nincs kollégiumunk, pedig a tanulóknak több mint fele vidéki, akiktől a bejárás sok időt raboi' el. Gondja intézetünknek az is. hogy évről évre csökken a tanulók létszáma, ezért megközelítőleg sem tudjuk kielégíteni az üzemek létszám igényét. Az 1976—1977-es tanévben tanulók kétszázzal vannak kevesebben, mint ahány szakmunkásra az üzemeknek szükségük van. — Mit teszünk e gondok megszüntetéséért? Széleskörű pályaválasztási tanácsadó-tevékenységet folytatunk. ez azonban csak rész- eredményeket hozott eddig. Megítélésünk szerint csökkenne ez a gond. ha még szorosabb lenne a kapcsolat a város közoktatási intézményei között. Ha az általános és középiskolák, az üzemek és a szülők többet tudnának a szocialista munkásképzés negyedszázados eredményeiről és célkitűzéseiről. Ha a beiskolázás, a pályairányítás átgondoltabb lenne. ha az eddigieknél is jobban figyelembe venné egész népgazdaságunk érdekeit. Ezzel talán elejét Vehetnénk olyan — most még gyakori — jelenségnek, hogy középiskolát. végzett fiatalok elmennek segédmunkásnak, elpazarolva olyan értékes éveket. amelyek alatt nagy jövőt ígérő, keresett szakmát sajátíthattak volna ol. — illés — Amikor eljönnek hozzám, mindig visszatér a kedvem Egy patronálás története Az Abonyi úti iskola 8/b osztályának Bem apó őrse kilenc szolgálatkész kislányból áll. Egy levél nyomán ismerkedtem meg velük. Az adta hírül, hogy Szolnokon, a Felhő utca 1-ben lakik a 75 éves Soltész István, akit a Bem apó őrs tagjai gondoznak, ők segítenek neki a takarításban, a bevásárlásban és még a születésnapján is felköszöntötték. * * * Régi úttörőt kerestünk — emlékezik vissza Ildikó — amikor bekopogtattunk Pista bácsihoz. Kedvesen fogadott bennünket. Elmondta, hogy ő ugyan nem volt régi úttörő, de szívesen beszél az életéről, munkájáról. Sok-sok érdekes, mesével színezett délután azután kirajzolódott egy munkával eltöltött élet. Hosszú volt az út. amelyet Soltész István Szőregről, a falujából indulva megtett. Volt párttitkár, földigénylő bizottsági tag. állami gazdasági igazgató. Kar- cag-Tilalmason és az alcsi- szigeti (héki) gazdaságban, ötven márciusában jött Szolnok megyébe; volt vezető Tiszaszentimrén és a Nagykunsági Állami Gazdaságban is. Tizennégy éve nyugdíjas, három éve pedig — amióta a felesége meghalt — magányosan él. — A látogatás után — folytatja Ildikó — megbeszéltük az őrssel, hogy segítünk Pista bácsinak, meglá-. fogatjuk és ha kell kitakarítunk. bevásárolunk neki. Láttuk, hogy milyen egyedül van, és mennyire örül. amikor eljövünk és beszélgetünk veié, mert azt mondja, hogy erre van a legnagyobb szüksége. — Az egyedüllét nagyon elcsüggeszt — veszi át a szót Pista bácsi. — Nem mondhatom. hogy mikor jöjjenek, de nagyon várom őket. Sajnos — mondja kézlegyintéssel — én már csak csetlek- botlok az udvaron, meg az utcán — és sorolja a sok betegséget, ami az évek során tört rá — szoktam is mondani a kislányoknak, hogy csak a beteg ember tudja, mi az egészség. — Pista bácsinak nincsenek rokonai? — Van négy fiam. mind tanult ember. Kettő Pesten van, egy '■Szőregen, egy meg Debrecenben, de nem megyek én egyikhez se, mert akkor ott már nem a magaméban vagyok. Megszoktak ugyan látogatni néha. de inkább csak a kis húgom, aki maga is 69 éves ő viselte gondomat eddig. Kérdezte is a múltkor, amikor itt járt (mivelhogy Szegeden lakik), hogy ki pucolta meg ilyen szépen az ablakokat. Mondtam, hogy ezek a kislányok, akik el szoktak jönni hozzám. Nagyon szerelem őket, nemrég még meg is köny- nyeztem, amikor a születésnapomon tortát kaptam tőlük. Csak azt nem szeretem. hogy semmit sem akarnak elfogadni tőlem. — De hiszen adott Pista bácsi nekünk valamit — szólnak közbe a kislányok. — Hát a búvóhely, tetszik tudni! — Ugyan mór, kislányaim! Az csak egy régi nyári konyha! — Igen, de mi nagyon szeretünk ott lenni, az csak a miénk, mindig ott tartjuk az őrsi foglalkozásokat. Sokkal jobb és érdekesebb itt az őrsi óra, mint az iskolában, és Pista bácsi is szereti, ha ott vagyunk. Azt szokta mondani. hogy az is elég. ha tudja, hogy ott vagyunk, mert érzi, hogy nincs egyedül. És sokszor be is jön hozzánk, megnézi a faliújságot, hallgat bennünket, vagy mesél nekünk. Olyankor megelevenednek a régi idők emlékei. A történelemórák után a búvó- , hely falai között is tanulnak a gyerekek. így nemcsak a lányok segítenek Soltész István magányosságán, hanem ő is sokat ad nekik, a múlt _ küzdelmes harcainak példáján tanítja a jövő nemzedékét. F. J.
