Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 21. 4. B m M fiú iü uiiy yjw Á kordába tört energia Látogatóban Százhalombattán Meglehetősen zavarba len­nénk, ha vendéglátóink. a Dunai Kőolajipari Vállalat vezetői szó szerint vennék a kapuban levő felirat min­den betűjét. A dohányzást, nyílt láng használatát tiltó bekezdéseken túl ugyanis az áll még rajta, hogy a műszálas vagy műszál tar­talmú ruhadarabokat is le kell vetni. Esküdni mernék, hogy manapság még a fe­hérneműk sem mentesek teljesen a műszáltól... De félre a tréfával. (Ben­nünket egyébként sem vit­tek olyan helyre, ahol csak­ugyan szükség van erre az óvintézkedésre). Az egyik üzentet megnézni viszont úgy szálltunk ki a buszból, hogy még a fülünkben csen­gett a társaságot kísérő mérnöknek a gépkocsiveze­tőhöz intézett kérése: — Úgy álljon a kapuhoz, hogy ha szükséges, a tűzoltó, és a mentő könnyen be tudjon jönni. Szó ami szó. nem veszély­telen munkahely a Dunai Kőolajipari Vállalat, de ez a világon mindenütt így van, ahol olajjal és az ab­ból előállítható termékek­kel dolgoznak. A követelmények egyre magasabbak Közép-Európa egyik leg­nagyobb, a világranglistán pedig a közepesek között levő üzem építését a kőolaj - termékek iránti, egyre nö­vekvő mennyiségi és minő­ségi igények tették szüksé­gessé. A hazai energiahor­dozó bázis kiszélesítése és az energiastruktúra fokoza­tos átalakítása érdekében a kormány 1961-ben hagyta jóvá a beruházás alapokmá­nyát, amely szerint a DKV a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyagokból évi 3 millió tonnát dolgozzon fel motorhajtó anyagokká és kenőolajokká. A most 630 hektáron fek­vő olajfinomító először 14 technológiai üzemből, és az azok működéséhez szüksé­ges energiaellátó, illetve se­gédüzemekből állt. Viszont már a 60-as évek elején nyilvánvaló volt, hogy az országban még több ben­zinre, gázolajra, fűtőolajra és kenőolajra lesz szükség, és a következő években a vegyipar is új kőolajból előállítható termékekre tart igényt. Emelett a minőségi követelmények is tovább nőttek. A korszerű gépko­csik működéséhez szükséges a benzin oktánszámának emelése, a diesel-motorok korróziójának csökkentése és a városok levegőjének tisztasága érdekében pedig alacsony kéntartalmú gáz­olajra van szükség. Még 15 évig építik Űjabb tanulmányok szü­lettek a kőolajtermékek fel- használásának várható ala­kulásáról, és a sokoldalú mérlegelés után. a 60-as évek közepén elhatározták a bővítést. A döntést a Gaz­dasági Bizottság 1968 máju­sában hagyta jóvá és' az építkezés még abban az év­ben elkezdődött, a DKV— Xl-t idén november ' 2-án avatták és ezzel az üzem feldolgozó kapacitása 9 mil­lió tonnára nőtt. A finomító technológiai üzemeinek szá­ma 25-re emelkedett s ezek­ből, illetve a működésüket biztosító segéd és szolgál­tató rendszerekből áll ma­napság a vállalat. A fejlődés azonban válto­zatlanul nem rekedt meg, legalább 15 évig épül még az üzem. Erre azért van szükség, mert a szomszédos Dunamenti Hőerőmű bőví­tésével — ezt az ország egyre nagyobb villamos­energia fogyasztása indo­kolta — emelkedett az erő­mű fűtőolaj igénye. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a motorhajtó anyag és a kenőolaj „szükséglet” is. Az igények kielégítésére végső soron várhatóan évi 10 mil­lió tonna kapacitásra eme­lik a vállalat teljesítőképes­ségét. De ekkorra már a most meglevő Barátság I, Barátság II és az algyői ve­zetéken túl a Fiúmén keresz­tül arab olajat szállító ad­riai hálózatba is bekapcso­lódik az üzem. Az elképze­lések között szerepel továb­bá a termelő és kiszolgáló létesítmények olyan kielégí­tése. hogy az egész rendszer megfeleljen a legmagasabb termelési, termékminőségi, gazdaságossági és környezet­védelmi kívánalmaknak. Így például a gázolaj és a pb gáz maximálisan meg­engedhető kéntartalmának előírásai szükségessé teszik új kénmentesítő üzemek fel­állítását. A motorbenzinek aromás, és ólomtartalmá­nak csökkentése érdekében izomerizáló üzem építésével növelik a vállalati összok- tánszámot. A Dunába ki- bocsátható szennyezés „ki­sebbítése” végett a tisztító rendszer fejlesztését, bőví­tését tervezik. A „harma­dik világból” származó kő­olaj tárolására és a termé­kek iránt jelentkező szezo­nális igények jobb kielégí­téséért jelentősen bővítik a tartálytelepeket. Érdemes még néhány jel­lemző számot is ismerni a Dunai Kőolajipari Vállalat­ról. Az eddig mintegy 10 milliárd forint értéket kép­viselő beruházás 10 termék- csoportot és több mint 100 terméket gyárt. Termelési értéke az idén meghaladja a 2 milliárd forintot —, eb­ből 1 milliárd, 90 százalék­ban nyugati országokba in­duló export. Az említett ér­téket 3200 ember állítja elő, a dolgozók átlagéletkora 32 év. „Csúcserőmű" A finomító egyébként közvetlenül a Dunamenti Hőerőmű szomszédságában fekszik, s így a vállalatok között szoros kapcsolat .van. A hőerőmű látja el a fino­mítót gőzzel és villamos­energiával. a DKV pedig fűtőolajat szogláltat az erő­műnek. Mindebből látható, hogy a két „mamut üzem” egymás nélkül tulajdonkép­pen moccanni sem tudna. A Dunamenti Hőerőműt 1960-ban kezdték építeni és az első fázisban. 1968-ig, hét gépegység készült el. Ezek közül három, a villa­mosenergia mellett az olaj- finomító gőzellátását bizto­sítja. A 600 megawatt tel­jesítményű üzemet 1970 és ’76 között kibővítették, sígy moßt az erőmű termelése — a túlterhelési lehetőséget is figyelembe véve — megkö­zelíti a 2000 megawattot —, amely közép-európai szinten számottevőnek minősíthető. Olyannyira, hogy, ha valami elkerülhetetlen akadály miatt az egész üzem leállna, nemcsak Magyarországon lenne sötét, hanem — a kü­lönböző^ távvezetékek lán­colata miatt — egész Euró­pában napokig akadozna az élet. Természetesen ennek még a lehetősége is szinte telje­sen kizárt, hiszen az erőmű előre programozva, percnyi pontosságú menetrend sze­rint dolgozik. S ebbe a rend­szerbe még olyan dolgok is bele vannak kalkulálva, hogy a Foxi-Maxi sorozat egy-egy filmje 50 megawat­tos többletterhelést jelent­het. Ebből már látható, hogy az üzem úgynevezett „csúcserőmű”, tehát teljesít­ményét a legnagyobb fo­gyasztáshoz szabták. Ha­zánkban a téli csúcs a leg­magasabb — ekkor, decem- ben 15-én, mintegy 4470 me­gawatt villamosenergiát igé­nyel az ország. Az üzem mé­retére jellemző, hogy még ilyenkor is több mint 40 százalékát adják a fogyasz­tásnak. Az erőműben 1560 ember helyett általában 1200-an dolgoznak, s ez a meglehe­tősen magas fluktuációval együtt elég nagy terhet . ró a munkásokra. Ha tudjuk, hogy egy-egy milliárdot érő, Tiszapalkonyát, vagy Orosz­lányt helyettesítő blokkot műszakonként egyetlen em­ber irányít, akkor tisztában lehetünk azzal is hogy mi­lyen felelősség nyugszik az illető vállán. A vezérlőte­remben 516 — ebből 168 automata — nyomógomb se­gítségével avatkoznak be a rendszer működésébe. Segít­ségére van még a munka­helyekkel ‘állandó kapcsolat­ban levő telefonösszekötte­tés. az ipari tv és egy szá­mítógép. Az átlagéletkor ebben az üzemben is megle­hetősen alacsony, nem ha­ladja meg a 33 évet. Tehát a csaknem 11 milliárd forint értékű hatalmas energiát kordában tartó erőmű irá­nyítása itt is fiatalok kezé­ben van. Irta és összeállította: Braun Ágoston Kutatási 1965. december. Két kandi­dátus mérnök érkezik a Ti- szamenti Vegyiművekbe. Dr. Medvegyev Vlagyimir és felesége. Kis irodát kapnak, két székeit, két íróasztalt. Rajtuk kívül elekor a mű­szaki fejlesztési osztálynak csak egy ügyintézője van. Nem kis feladat vár rájuk: megszervezni a vállalat ku­tató műszaki fejlesztő gárdá­ját. A pár emberrel gyarapo­dott osztály a régi malomba költözik. o 1969. Az első siker: a Ve­gyiművek egy moszkvai ki­állításon elismerő diplomát kap az új mosóporért. 1976. BNV-díj, előadások külföl­dön és itthon, négy elfoga­dott szabadalom, új kísérle­tek, kísérletsorozatok. A mű­szaki fejlesztési főosztály ve­zetője dr. Medvegyev Vla­gyimir, felesége osztályveze­tő. — Hol tart most a főosz­tály? — Ügy mondják nálunk a vállalatnál: „jóindulatú da­ganat — egyre nő”. Ez jel­lemez bennünket. Az persze egy pillanatig sem kérdéses, szükség van-e munkánkra. Fiatalok, idősebbek, összesen negyvenegyen vagyunk. — Hogyan ítéli meg. hogy a kutatásokban mi a hasz­nosabb, a fiatal, lelkes, de tapasztalat nélküli munka­erő, vagy az idősebb, meg­fontoltabb alkat? — A friss diplomások szá­ma évről évre nő. A terme­lés nem tudja „lenyelni” ezeket, annyi beruházás nem lesz. Egyetlen út van: irány a kutatás! Azonban ez nem olyan egyszerű. Ma már egy- egy területen, mint például nálunk a mosószergyártás­ban a festékgyártásiban any- nyina szűk és specializált a kutatás, hogy csak a pusz­ta megismeréséhez esztendők kellenek. Más szocialista or­szágokban (de a kapitalisták­nál is) három-öt éves ter­melési tapasztalattal rendel­kező mérnökök kezdenek el tudományos munkával fog­lalkozni. No persze előfor­dul, az NDK-ban. vagy a Szovjetunióban, hogy egy- egy üzemi, vállalati szakem­ber tanszékvezető az egyete­meken, és nem ritka dolog a főmérnök, az igazgató kandidátusi disszertációja sem. — A jelenlegi szabályozók, korlátozzák a vállalatoknál a kutatók számát? — Ezek a rendelkezésék ma már elavultak. A kuta­tók rontják a vállalati sta­tisztikát, például a haté­konysági mutatót. Nem ér­deke az üzemnek, hogy kel­lő létszámban legyen ele­gendő szakember, aki ezzel foglalkozik. Tevékenységü­ket viszont a műszaki fej­lesztési alapból finanszíroz­zák. A két dolog igencsak ellentmondásban áll egy­mással. Véleményem szerint a kutatói létszámot függetle­níteni kellene a gyári lét­számtól. Persze nemcsak ez bizonyítja, hogy a rendelet fékezi a munkát. Mi például milliós műszereket vásárol­hatunk magunknak, viszont zsebszámológépet nem, mert azt már egy másik alapból Csövek, kémények, lepárlótornyok. Évente 9 millió tonna kő­olajat dolgozhatnak itt fel Fotó: Szepesi téma: a Bemutatjuk a Medvegyev házaspárt kell kifizetni Levél, könyör­gés, utánajárás, stb. Ha most megduplázódna a főosztály létszáma, akkor is tudnánk feladatot adni mindenkinek. A sok munka miatt gyakran kell segítségért kutatóintéze­teikhez fordulni. Az ő tevé­kenységük nem mindig esik egybe a vállalat profiljával. Mi gyorsabban is dolgozunk, nem beszélve arról, hogy egy-egy munka, vagy vizsgá­lat amit ők csinálnák, 200— 300 ezer forintba kerül. El­végzik hol jól, hol rosszul, de hogy mi lesz később az eredményekkel. mire jó, vagy mire használják majd, azt már gyakran nem tud­ják, nem is érdekli őket. A kutatóintézeti eredményeket nekünk kell átültetni üzemi méretekre, sók esetben ne­künk kell kidolgozni a gyár­tási technológiát, elvégezni a gazdaságossági számításokat. — Ritka dolog, hogy egy családon •belül a férj és a feleség kandidátus. Még rit­kább, hogy azonos témában kutatnak. Az évek során mi­lyen munkamegosztás ala­kult ki önök között? A kérdésre dr. Medvegyev Vlagyimimé válaszol: — Férjem a külföldi, én pedig a hazai kapcsolatok erősítésén dolgozom. Neki ez hivatalból is kötelessége, hisz a KGST háztartásvegy­ipari bizottságának titkára. Ez az egyik munkamegosz­tás. Kutatásoknál ő irányít­ja a gyártással, a technoló­giával kapcsolatos teendő­ket, én pedig a laboratóri­umi vizsgálatokat. Ilyen volt például nemrégen a GRA- MAX-ok kidolgozása. e (Az asztalon egy fénykép hever. Rajta három szőlőtő­ke látható. A GRAMAX fel­iratú háromszor-négyszer ak­kora, mint a legkisebb, amelyhez vegyszert nem ad­tak. Ez az anyag a növé­nyek, fák tövére helyezve szinte az ég felé rántja ázó; kát. Az ember lelki szemei előtt szilva nagyságú szőlő­szem jelenik meg.) — Különleges vegyülete- ket használtunk fél, ezeknek a hatását kellett ellenőrizni, a vegyészek úgy mondják, „bevizsgálni”. Szóval ez a „bevizsgálás” az én reszor­tom. Mivel a létszámuk ke­vés, s a másik: mérnökeink túl sok adminisztrációt vé­geztek, megpróbáltuk átszer­vezéssel a főosztályon is ki­alakítani az új munkameg­osztást. A régi rendszersze­rint úgy volt: főosztályveze­tő. osztályvezető, csoportve­zető (ez mérnök), majd al- csoportvezető (ez technikus), aki a fizikai állományú dol­gozókat irányítja. Hosszú évék során derült ki a mér­nökök gyakran nem azzal foglalkoznak ami a felada­tuk lenne. Nekik kellene mű­szakilag és gazdaságilag a kísérleteket előkészíteni, s mikor már eredmények van­nak azokat értékelni. — Szóval a kutatómérnök ne fecsérelje idejét. Annak legalább egyhairmadát töltse könyvtárban, olvasson, ol­vasson, — veti közbe a férj. — Űgry gondolom, nem sok azoknak a kutatóknak a szá­ma, akik több nyelvet be­szélnek anyanyelvi szinten, mint ön. Milyen előny szár­mazik ebből? Én már megszoktam, átnézem — érdekes, vagy sem — a szakmai lapokat. Az alapvető információkat a folyóiratokból kapja meg a kutató. De. vannak kutatók mosopor s más vállalati szakemberek is, akik inkább várják s fordítást. Kényelmes hélyze a mienk, nincs olyan köve­telmény, hogy egy kutaité nyelvet tudjon, de nine megfizetve sem. A ford úti irodák pedig végzik a mun­kájukat, igaz néha két-há- rom hónapot is kell várni amíg az anyag megérkezik Pedig nálunk legalább ti: lapot kell rendszeresen ol vasni. Nemrégiben az egyil kutatóintézet igazgatójí mondta egy értekezleten: el várja, hogy a kutató, hí négykor csengetnék, ne ve gye kalapját. Inkább jöjjön be másnap délben... — Ezt egy kutatóintézet ben meg lehet tenni, —szó dr. Medvegyevné — de a vál lakatnál, ahol kötött munka rend van. aligha. Még csal a műszak utáni bentmara dás járja, de az, hogy vala ki másnap később jöjjön be az nem. Pedig a kutatásban nincs csengő, végig kell esi nálni a kísérletet, ha az el húzódott, ne menjen füstb egy egész napos munka. — Az önök, illetve a fő osztály nevéhez fűződik Tomi mosóporok kikísérlete zése. Ez népszerű termét, Nem mondhatjuk el, ezt > nyomelemes, a bórtartalm műtrágyákról. — Hat évvel ezelőtt kezd tűk el a műtrágyafélesége kidolgozását. Cserépedények be ültetett növényeken pre háltuk ki először, aztán ki parcellákon, végül nagyüze mi méretekben. Tavaly rná elértük, hogy üzemi szinte termelik az egyik bóros mű trágyát, de jelentkező — ví sárló — erre és a többiir igen kevés akad. A bevez* tést korlátozza, hogy a mii zőgazdasági szakemberekme bizonyítani kell, a műtrágy mire jó! — Mit tud ez a termék? Ismét dr. Medvegyev Vlí gyimiré a szó: — Növeli a cukorrépa c\ kortartalmát, 10—24 száz: lékkai, egy másik műtrágy típus alkalmazásával p>edig kukorica terméshozama n majd ugyanennyivel. Sajnc a mezőgazdasági szakemb rek inkább a megszokó műtrágyákat használják, ne beszélve arról, ahány ga daság, annyi módszer. MÉM most próbál rend csinálni és ez nagyon fői tos. Véleményem szerint s< műtrágyát lehet így.megt karítani, s a raktározási go dók is enyhülnének. o — Milyen feladatokon de goznak jelenleg? — Itt van az említi GRÄMAX. Ezt akarjuk 1 vább finomítani, fenyőfáin szőlőhöz, almafához. Azt nemsokára megjelenik Hajdúsági Művek új au1 mata mosógépe, ehhez di gozunk ki jó minőségű minél olcsóbb mosóport, egy kísérleti üzem létrehoz sával is foglalkozunk. Ez TVM-toen épülne fel, — m ebben a tervidőszakban segítségével vállalati és < szágos kutatói program nagyüzemi kísérleteit végi hétjük el. Hajnal Józsel

Next

/
Thumbnails
Contents