Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 21. 4. B m M fiú iü uiiy yjw Á kordába tört energia Látogatóban Százhalombattán Meglehetősen zavarba lennénk, ha vendéglátóink. a Dunai Kőolajipari Vállalat vezetői szó szerint vennék a kapuban levő felirat minden betűjét. A dohányzást, nyílt láng használatát tiltó bekezdéseken túl ugyanis az áll még rajta, hogy a műszálas vagy műszál tartalmú ruhadarabokat is le kell vetni. Esküdni mernék, hogy manapság még a fehérneműk sem mentesek teljesen a műszáltól... De félre a tréfával. (Bennünket egyébként sem vittek olyan helyre, ahol csakugyan szükség van erre az óvintézkedésre). Az egyik üzentet megnézni viszont úgy szálltunk ki a buszból, hogy még a fülünkben csengett a társaságot kísérő mérnöknek a gépkocsivezetőhöz intézett kérése: — Úgy álljon a kapuhoz, hogy ha szükséges, a tűzoltó, és a mentő könnyen be tudjon jönni. Szó ami szó. nem veszélytelen munkahely a Dunai Kőolajipari Vállalat, de ez a világon mindenütt így van, ahol olajjal és az abból előállítható termékekkel dolgoznak. A követelmények egyre magasabbak Közép-Európa egyik legnagyobb, a világranglistán pedig a közepesek között levő üzem építését a kőolaj - termékek iránti, egyre növekvő mennyiségi és minőségi igények tették szükségessé. A hazai energiahordozó bázis kiszélesítése és az energiastruktúra fokozatos átalakítása érdekében a kormány 1961-ben hagyta jóvá a beruházás alapokmányát, amely szerint a DKV a Barátság kőolajvezetéken érkező nyersanyagokból évi 3 millió tonnát dolgozzon fel motorhajtó anyagokká és kenőolajokká. A most 630 hektáron fekvő olajfinomító először 14 technológiai üzemből, és az azok működéséhez szükséges energiaellátó, illetve segédüzemekből állt. Viszont már a 60-as évek elején nyilvánvaló volt, hogy az országban még több benzinre, gázolajra, fűtőolajra és kenőolajra lesz szükség, és a következő években a vegyipar is új kőolajból előállítható termékekre tart igényt. Emelett a minőségi követelmények is tovább nőttek. A korszerű gépkocsik működéséhez szükséges a benzin oktánszámának emelése, a diesel-motorok korróziójának csökkentése és a városok levegőjének tisztasága érdekében pedig alacsony kéntartalmú gázolajra van szükség. Még 15 évig építik Űjabb tanulmányok születtek a kőolajtermékek fel- használásának várható alakulásáról, és a sokoldalú mérlegelés után. a 60-as évek közepén elhatározták a bővítést. A döntést a Gazdasági Bizottság 1968 májusában hagyta jóvá és' az építkezés még abban az évben elkezdődött, a DKV— Xl-t idén november ' 2-án avatták és ezzel az üzem feldolgozó kapacitása 9 millió tonnára nőtt. A finomító technológiai üzemeinek száma 25-re emelkedett s ezekből, illetve a működésüket biztosító segéd és szolgáltató rendszerekből áll manapság a vállalat. A fejlődés azonban változatlanul nem rekedt meg, legalább 15 évig épül még az üzem. Erre azért van szükség, mert a szomszédos Dunamenti Hőerőmű bővítésével — ezt az ország egyre nagyobb villamosenergia fogyasztása indokolta — emelkedett az erőmű fűtőolaj igénye. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a motorhajtó anyag és a kenőolaj „szükséglet” is. Az igények kielégítésére végső soron várhatóan évi 10 millió tonna kapacitásra emelik a vállalat teljesítőképességét. De ekkorra már a most meglevő Barátság I, Barátság II és az algyői vezetéken túl a Fiúmén keresztül arab olajat szállító adriai hálózatba is bekapcsolódik az üzem. Az elképzelések között szerepel továbbá a termelő és kiszolgáló létesítmények olyan kielégítése. hogy az egész rendszer megfeleljen a legmagasabb termelési, termékminőségi, gazdaságossági és környezetvédelmi kívánalmaknak. Így például a gázolaj és a pb gáz maximálisan megengedhető kéntartalmának előírásai szükségessé teszik új kénmentesítő üzemek felállítását. A motorbenzinek aromás, és ólomtartalmának csökkentése érdekében izomerizáló üzem építésével növelik a vállalati összok- tánszámot. A Dunába ki- bocsátható szennyezés „kisebbítése” végett a tisztító rendszer fejlesztését, bővítését tervezik. A „harmadik világból” származó kőolaj tárolására és a termékek iránt jelentkező szezonális igények jobb kielégítéséért jelentősen bővítik a tartálytelepeket. Érdemes még néhány jellemző számot is ismerni a Dunai Kőolajipari Vállalatról. Az eddig mintegy 10 milliárd forint értéket képviselő beruházás 10 termék- csoportot és több mint 100 terméket gyárt. Termelési értéke az idén meghaladja a 2 milliárd forintot —, ebből 1 milliárd, 90 százalékban nyugati országokba induló export. Az említett értéket 3200 ember állítja elő, a dolgozók átlagéletkora 32 év. „Csúcserőmű" A finomító egyébként közvetlenül a Dunamenti Hőerőmű szomszédságában fekszik, s így a vállalatok között szoros kapcsolat .van. A hőerőmű látja el a finomítót gőzzel és villamosenergiával. a DKV pedig fűtőolajat szogláltat az erőműnek. Mindebből látható, hogy a két „mamut üzem” egymás nélkül tulajdonképpen moccanni sem tudna. A Dunamenti Hőerőműt 1960-ban kezdték építeni és az első fázisban. 1968-ig, hét gépegység készült el. Ezek közül három, a villamosenergia mellett az olaj- finomító gőzellátását biztosítja. A 600 megawatt teljesítményű üzemet 1970 és ’76 között kibővítették, sígy moßt az erőmű termelése — a túlterhelési lehetőséget is figyelembe véve — megközelíti a 2000 megawattot —, amely közép-európai szinten számottevőnek minősíthető. Olyannyira, hogy, ha valami elkerülhetetlen akadály miatt az egész üzem leállna, nemcsak Magyarországon lenne sötét, hanem — a különböző^ távvezetékek láncolata miatt — egész Európában napokig akadozna az élet. Természetesen ennek még a lehetősége is szinte teljesen kizárt, hiszen az erőmű előre programozva, percnyi pontosságú menetrend szerint dolgozik. S ebbe a rendszerbe még olyan dolgok is bele vannak kalkulálva, hogy a Foxi-Maxi sorozat egy-egy filmje 50 megawattos többletterhelést jelenthet. Ebből már látható, hogy az üzem úgynevezett „csúcserőmű”, tehát teljesítményét a legnagyobb fogyasztáshoz szabták. Hazánkban a téli csúcs a legmagasabb — ekkor, decem- ben 15-én, mintegy 4470 megawatt villamosenergiát igényel az ország. Az üzem méretére jellemző, hogy még ilyenkor is több mint 40 százalékát adják a fogyasztásnak. Az erőműben 1560 ember helyett általában 1200-an dolgoznak, s ez a meglehetősen magas fluktuációval együtt elég nagy terhet . ró a munkásokra. Ha tudjuk, hogy egy-egy milliárdot érő, Tiszapalkonyát, vagy Oroszlányt helyettesítő blokkot műszakonként egyetlen ember irányít, akkor tisztában lehetünk azzal is hogy milyen felelősség nyugszik az illető vállán. A vezérlőteremben 516 — ebből 168 automata — nyomógomb segítségével avatkoznak be a rendszer működésébe. Segítségére van még a munkahelyekkel ‘állandó kapcsolatban levő telefonösszeköttetés. az ipari tv és egy számítógép. Az átlagéletkor ebben az üzemben is meglehetősen alacsony, nem haladja meg a 33 évet. Tehát a csaknem 11 milliárd forint értékű hatalmas energiát kordában tartó erőmű irányítása itt is fiatalok kezében van. Irta és összeállította: Braun Ágoston Kutatási 1965. december. Két kandidátus mérnök érkezik a Ti- szamenti Vegyiművekbe. Dr. Medvegyev Vlagyimir és felesége. Kis irodát kapnak, két székeit, két íróasztalt. Rajtuk kívül elekor a műszaki fejlesztési osztálynak csak egy ügyintézője van. Nem kis feladat vár rájuk: megszervezni a vállalat kutató műszaki fejlesztő gárdáját. A pár emberrel gyarapodott osztály a régi malomba költözik. o 1969. Az első siker: a Vegyiművek egy moszkvai kiállításon elismerő diplomát kap az új mosóporért. 1976. BNV-díj, előadások külföldön és itthon, négy elfogadott szabadalom, új kísérletek, kísérletsorozatok. A műszaki fejlesztési főosztály vezetője dr. Medvegyev Vlagyimir, felesége osztályvezető. — Hol tart most a főosztály? — Ügy mondják nálunk a vállalatnál: „jóindulatú daganat — egyre nő”. Ez jellemez bennünket. Az persze egy pillanatig sem kérdéses, szükség van-e munkánkra. Fiatalok, idősebbek, összesen negyvenegyen vagyunk. — Hogyan ítéli meg. hogy a kutatásokban mi a hasznosabb, a fiatal, lelkes, de tapasztalat nélküli munkaerő, vagy az idősebb, megfontoltabb alkat? — A friss diplomások száma évről évre nő. A termelés nem tudja „lenyelni” ezeket, annyi beruházás nem lesz. Egyetlen út van: irány a kutatás! Azonban ez nem olyan egyszerű. Ma már egy- egy területen, mint például nálunk a mosószergyártásban a festékgyártásiban any- nyina szűk és specializált a kutatás, hogy csak a puszta megismeréséhez esztendők kellenek. Más szocialista országokban (de a kapitalistáknál is) három-öt éves termelési tapasztalattal rendelkező mérnökök kezdenek el tudományos munkával foglalkozni. No persze előfordul, az NDK-ban. vagy a Szovjetunióban, hogy egy- egy üzemi, vállalati szakember tanszékvezető az egyetemeken, és nem ritka dolog a főmérnök, az igazgató kandidátusi disszertációja sem. — A jelenlegi szabályozók, korlátozzák a vállalatoknál a kutatók számát? — Ezek a rendelkezésék ma már elavultak. A kutatók rontják a vállalati statisztikát, például a hatékonysági mutatót. Nem érdeke az üzemnek, hogy kellő létszámban legyen elegendő szakember, aki ezzel foglalkozik. Tevékenységüket viszont a műszaki fejlesztési alapból finanszírozzák. A két dolog igencsak ellentmondásban áll egymással. Véleményem szerint a kutatói létszámot függetleníteni kellene a gyári létszámtól. Persze nemcsak ez bizonyítja, hogy a rendelet fékezi a munkát. Mi például milliós műszereket vásárolhatunk magunknak, viszont zsebszámológépet nem, mert azt már egy másik alapból Csövek, kémények, lepárlótornyok. Évente 9 millió tonna kőolajat dolgozhatnak itt fel Fotó: Szepesi téma: a Bemutatjuk a Medvegyev házaspárt kell kifizetni Levél, könyörgés, utánajárás, stb. Ha most megduplázódna a főosztály létszáma, akkor is tudnánk feladatot adni mindenkinek. A sok munka miatt gyakran kell segítségért kutatóintézeteikhez fordulni. Az ő tevékenységük nem mindig esik egybe a vállalat profiljával. Mi gyorsabban is dolgozunk, nem beszélve arról, hogy egy-egy munka, vagy vizsgálat amit ők csinálnák, 200— 300 ezer forintba kerül. Elvégzik hol jól, hol rosszul, de hogy mi lesz később az eredményekkel. mire jó, vagy mire használják majd, azt már gyakran nem tudják, nem is érdekli őket. A kutatóintézeti eredményeket nekünk kell átültetni üzemi méretekre, sók esetben nekünk kell kidolgozni a gyártási technológiát, elvégezni a gazdaságossági számításokat. — Ritka dolog, hogy egy családon •belül a férj és a feleség kandidátus. Még ritkább, hogy azonos témában kutatnak. Az évek során milyen munkamegosztás alakult ki önök között? A kérdésre dr. Medvegyev Vlagyimimé válaszol: — Férjem a külföldi, én pedig a hazai kapcsolatok erősítésén dolgozom. Neki ez hivatalból is kötelessége, hisz a KGST háztartásvegyipari bizottságának titkára. Ez az egyik munkamegosztás. Kutatásoknál ő irányítja a gyártással, a technológiával kapcsolatos teendőket, én pedig a laboratóriumi vizsgálatokat. Ilyen volt például nemrégen a GRA- MAX-ok kidolgozása. e (Az asztalon egy fénykép hever. Rajta három szőlőtőke látható. A GRAMAX feliratú háromszor-négyszer akkora, mint a legkisebb, amelyhez vegyszert nem adtak. Ez az anyag a növények, fák tövére helyezve szinte az ég felé rántja ázó; kát. Az ember lelki szemei előtt szilva nagyságú szőlőszem jelenik meg.) — Különleges vegyülete- ket használtunk fél, ezeknek a hatását kellett ellenőrizni, a vegyészek úgy mondják, „bevizsgálni”. Szóval ez a „bevizsgálás” az én reszortom. Mivel a létszámuk kevés, s a másik: mérnökeink túl sok adminisztrációt végeztek, megpróbáltuk átszervezéssel a főosztályon is kialakítani az új munkamegosztást. A régi rendszerszerint úgy volt: főosztályvezető. osztályvezető, csoportvezető (ez mérnök), majd al- csoportvezető (ez technikus), aki a fizikai állományú dolgozókat irányítja. Hosszú évék során derült ki a mérnökök gyakran nem azzal foglalkoznak ami a feladatuk lenne. Nekik kellene műszakilag és gazdaságilag a kísérleteket előkészíteni, s mikor már eredmények vannak azokat értékelni. — Szóval a kutatómérnök ne fecsérelje idejét. Annak legalább egyhairmadát töltse könyvtárban, olvasson, olvasson, — veti közbe a férj. — Űgry gondolom, nem sok azoknak a kutatóknak a száma, akik több nyelvet beszélnek anyanyelvi szinten, mint ön. Milyen előny származik ebből? Én már megszoktam, átnézem — érdekes, vagy sem — a szakmai lapokat. Az alapvető információkat a folyóiratokból kapja meg a kutató. De. vannak kutatók mosopor s más vállalati szakemberek is, akik inkább várják s fordítást. Kényelmes hélyze a mienk, nincs olyan követelmény, hogy egy kutaité nyelvet tudjon, de nine megfizetve sem. A ford úti irodák pedig végzik a munkájukat, igaz néha két-há- rom hónapot is kell várni amíg az anyag megérkezik Pedig nálunk legalább ti: lapot kell rendszeresen ol vasni. Nemrégiben az egyil kutatóintézet igazgatójí mondta egy értekezleten: el várja, hogy a kutató, hí négykor csengetnék, ne ve gye kalapját. Inkább jöjjön be másnap délben... — Ezt egy kutatóintézet ben meg lehet tenni, —szó dr. Medvegyevné — de a vál lakatnál, ahol kötött munka rend van. aligha. Még csal a műszak utáni bentmara dás járja, de az, hogy vala ki másnap később jöjjön be az nem. Pedig a kutatásban nincs csengő, végig kell esi nálni a kísérletet, ha az el húzódott, ne menjen füstb egy egész napos munka. — Az önök, illetve a fő osztály nevéhez fűződik Tomi mosóporok kikísérlete zése. Ez népszerű termét, Nem mondhatjuk el, ezt > nyomelemes, a bórtartalm műtrágyákról. — Hat évvel ezelőtt kezd tűk el a műtrágyafélesége kidolgozását. Cserépedények be ültetett növényeken pre háltuk ki először, aztán ki parcellákon, végül nagyüze mi méretekben. Tavaly rná elértük, hogy üzemi szinte termelik az egyik bóros mű trágyát, de jelentkező — ví sárló — erre és a többiir igen kevés akad. A bevez* tést korlátozza, hogy a mii zőgazdasági szakemberekme bizonyítani kell, a műtrágy mire jó! — Mit tud ez a termék? Ismét dr. Medvegyev Vlí gyimiré a szó: — Növeli a cukorrépa c\ kortartalmát, 10—24 száz: lékkai, egy másik műtrágy típus alkalmazásával p>edig kukorica terméshozama n majd ugyanennyivel. Sajnc a mezőgazdasági szakemb rek inkább a megszokó műtrágyákat használják, ne beszélve arról, ahány ga daság, annyi módszer. MÉM most próbál rend csinálni és ez nagyon fői tos. Véleményem szerint s< műtrágyát lehet így.megt karítani, s a raktározási go dók is enyhülnének. o — Milyen feladatokon de goznak jelenleg? — Itt van az említi GRÄMAX. Ezt akarjuk 1 vább finomítani, fenyőfáin szőlőhöz, almafához. Azt nemsokára megjelenik Hajdúsági Művek új au1 mata mosógépe, ehhez di gozunk ki jó minőségű minél olcsóbb mosóport, egy kísérleti üzem létrehoz sával is foglalkozunk. Ez TVM-toen épülne fel, — m ebben a tervidőszakban segítségével vállalati és < szágos kutatói program nagyüzemi kísérleteit végi hétjük el. Hajnal Józsel
