Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-16 / 297. szám

1976. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa így is lehetne (Folytatás az 1. oldalról) sekről szólt, a többi között arról, hogy az állam sokol­dalúan segítette anyagilag is az aszály sújtotta gazda­ságokat. Népgazdaságunk erejét bizonyítja, hogy meg tudtuk előzni a mezőgazda- sági üzemek nagyobb pénz­ügyi zavarait, egyidejűleg si­került lefékezni az állatál­lomány alakulásának kedve­zőtlen tendenciáit, sőt több területen fellendülés jelei mutatkoznak. Ezután arról szólt, hogy egyes termelési ágazatok­ban, elsősorban a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermesz­tésben a termelési célok és az öntözőrendszer között nem volt megfelelő az össz­hang. A fejlődést gátló té­nyezők részletes elemzése alapján a termelésfejlesztés­re. az anyagi műszaki meg­alapozásra és a közgazdasá­gi feltételek javítására egy­aránt kiterjedő komplex programot dolgoztak ki. A szükséges intézkedésekben a Minisztertanács döntött, így a termelési feltételek 1977- től kedvezőbbekké válnak. Máris javult az ültetvényte­lepítési kedv, s remény van rá, hogy a negyedik ötéves terv elmaradását is pótol­hatják. Hasonló a helyzet a szarvasmarha-tenyésztés­ben is, amellyel kapcsolat­ban a Minisztertanács asz--) talán is van a javaslat. Ezután kiemelte, hogy a fő feladat változatlanul az ötödik ötéves terv időará­nyos teljesítése. Az 1977.. évi mezőgazdasá­gi tervelőirányzatokat ele­mezve a miniszter elmon­dotta, hogy az állami gaz­daságok több mint 15 szá­zalékkal kívánják növelni termelésüket. A mezőgazda- sági szövetkezetekről még nincs összesített adat. de az országosan számított 7—8 százalékos termelésemelke­dés eléréséhez az szükséges, hogy a téeszek ezt jelentő­sen meghaladó előirányza­tokkal és azok teljesítésével segítsék. A miniszter ezután a munka jó szervezésének a mezőgazdaságban felhasz­nált ipari anyagok és esz­közök hatékony kihasználá­sának. a termelékenység nö­velésének, a korszerű tech­nológiák alkalmazásának nagy jelentőségét hangsú­lyozta. Mint mondotta, a modem technológiák legfőbb alkalmazói a termelési rend­szerek. amelyek iránt a kö­vetelmények fokozódnak. Minden területen megalapo­zottabbá. hatékonyabbá kell tenni a termelési rendsze­rekben végzett munkát. A miniszter szükségesnek mon­dotta. hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üze­mek egymás közötti szerző­A dokumentumok megvi­tatása a délutáni órákban ért véget. A kétnapos vitá­ban 27 küldött fejtette ki véleményét a szövetkezeti mozgalom helyzetéről, to­vábbfejlesztésének kérdé­seiről. Különösen sokat foglal­koztak azzal, hogy a földte­rületet, a termelőeszközöket, a munkaerőt hogyan lehetne még hatékonyabban haszno­sítani. Többen felhívták a figyelmet arra. hogy sok­helyütt lényegesen növelhe­tik a jövedelmet, ha a ta­laj minőségének megfelelőbb termékstruktúrát alakítanak ki. Egész sor felszólalásból kiderült, hogy a szövetkeze­tek korszerűsödnek, egyi;e több gépet helyzenek üzem­be, ugyanakkor szinte álta­lános jelenség, hogy a gé­pek számának" növekedésé­vel csökken azok kihaszná­lása. Ezért szóltak sokan igen nagy hangsúllyal a munkaszervezés javításának szükségességéről. A vita egyik központi kérdése a szabályozórend-- szer volt, amelynek egyes elemeit a felszólalók véle­ménye szerint tovább kell korszerűsíteni. Hasonlókép­Romány Pál felszólalása déses kapcsolatait új tartal­mi elemekkel gazdagítsák. A szerződések a közös anya­gi érdekeltséghez, közös koc­kázatvállaláshoz, a gazdasá­gi egyenjogúság tényleges, mindennapi gyakorlatához garanciaként is szolgáljanak. A kormányzat támogatja a több évre szóló hosszú távú szerződéseket. amelyek a termelőnek értékesítési. a feldolgozónak pedig nyers­anyagellátási biztonságot je­lentenek. E kapcsolatoknak kezdettől hiányossága, hogy alig vesznek részt az ilyen együttműködésekben állami feldolgozó ipari és kereske­delmi vállalatok. A kisgazdaságok termelé­sének fontosságáról szólva a miniszter emlékeztetett ar­ra, hogy a kormány a közel­múltban egész sor intézke­dést hozott, amellyel a ház­táji és kisegítő gazdaságok árutermelését segíti. A továbbiakban a szövet­kezetek működését sza­bályozó jogi kérdésekről szólt. A többi között arról, hogy szükségessé vált a ter­melőszövetkezeti törvény és végrehajtási rendeletéinek módosítása, ami tükrözi a szövetkezetek fejlődése nyo­mán kialakult helyzetet és segíti a szocialista vonások fejlesztését. A módosítás fő céljai közé tartozik a nép- gazdasági érdek elsődleges­sége mellett a társadalmi, a csoport- és az egyéni érde­kek jobb összhangjának megteremtése, a szövetkeze­ti demokrácia erősítése, a tagolj a szövetkezeti alkal­mazottak jogainak és köte­lezettségeinek rendezése és a központi irányítás haté­konyságának fokozása. Végül a miniszter a párt bevált agrárpolitikájáról szólt, méltatva a munkás- osztály egyetértő támogatá­sát. s a szövetkezeti paraszt­ság eredményeit, új sikere­ket ígérő terveit. pen sokan foglalkoztak a beruházások elhúzódásának problémáival. Többen, köz­tük dr. Bereczki László, a rákóczifalvai Egyesült Rá­kóczi Tsz elnöke arra is rámutatott, hogy a tsz-ek egy résziének fejlesztési po­litikája nem mindig átgon­dolt. A felszólalók méltatták azokat a kormányzati in­tézkedéseket. amelyek nyo­mán lényegesen tovább ja­vult a termelőszövetkezeti dolgozók szociális ellátása. Többen elmondták, hogy a szövetkezetek újabb és újabb szociális létesítményekkel gazdagodnak, mások viszont hozzáfűzték, hogy a létesít­mények építése vontatottan halad. Cseke Katalin, a dégi Szabadság Tsz tejházkezelő- je például a TOT segítségét kérte ahhoz, hogy meggyor­suljon a harkányi gyógy­üdülő építése. Többen foglalkoztak a mezőgazdasági szövetkeze­teket érintő jogszabályokkal. Felmerült, hogy nem túlzot­tan sok-e a jogszabály. Zá- mori Attiláné, a kunhegyesi Kunság Népe Tsz jogtaná­csosa például elmondta, hogy számításai szerint 1971 óta több mint 500, a tsz- eket érintő jogszabály és körlevél jelent meg, ame­lyeknek tanulmányozása és alkalmazása sok időt, nagy felkészültséget kíván. Erre a témára többen is kitértek, hangsúlyozva, hogy a jog­szabályok megítélésekor el­sősorban nem azok szám- szerűségét kell vizsgálni, ha­nem azt, hogy jók-e vagy rosszak. A vitában elhangzottakat Szabó István, a TOT elnöke foglalta össze. A felszólalá­sokban is kifejeződött — mondotta, hogy a szövetke­zeti tagság egyetértve a párt agrárpolitikájával, lenini elveken alapuló szövetkezet­politikájával. A Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa a javaslatokból adódó teendőket részben, beépíti saját munkaprogramjába, s ha szükséges, a Minisz­tertanács számára előter­jesztést készít egyes kezde­ményezések realizálására. Ezután a kongresszus egy­hangúlag elfogadta az Or­szágos Tanács és az ellenőr­ző bizottság jelentését, a határozattervezetet, az Or­szágos Tanács elnökének összefoglalóját, a TOT alap­szabályának és a területi szövetségek alapszabály­mintájának módosítására előterjesztett javaslatot. a szövetkezeti jogi szabályo­zás továbbfejlesztésére vo­natkozó javaslatokat és irányelveket. A tisztségviselők megválasztása A kongresszus határozata megállapítja a szövetkezeti mozgalom további feladata az MSZMP XI. kongresszu­sának határozatából, az MSZMP programnyilatkoza­tából, a népgazdaság ötödik ötéves tervéből eredő teen­dők fejlesztése, hangsúlyoz­za, hogy a munka javítá­sának kulcskérdése a haté­konyság alakulása. Ezért a TOT és a területi szövetsé­gek ösztönözzék, segítsék a szövetkezeteket abban, hogy kihasználják eszközeiket, el­kerüljék a párhuzamos és gazdaságtalan fejlesztéseket, fokozzák a vezetés szerve­zettségét. A kongresszus azt is szükségesnek tartja, hogy tegyék tervszerűbbé, szak­szerűbbé a szövetkezetekben a munkaerő-gazdálkodást. Határozatba foglalták azt is, hogy következetesen kell támogatni a háztáji és ki­segítő gazdaságokat. A hatá­rozat arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy a szövetkezeti demokrácia meglevő intéz­ményeit és gyakorlásának formáit célszerű volna to- irányelveket. Végül a kongresszus 18 TOT-tag megválasztásával kiegészítette a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csát. (A TOT 107 tagját már- a kongresszust előkészítő te­rületi küldöttértekezleteken megválasztották.) A Terme­lőszövetkezetek Országos ' Tanácsa megtartotta első ülését, amelyen megválasz­totta testületi szerveit és tisztségviselőit. A Termelő- Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnökévé ismét Szabó Istvánt, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökét, alelnökké dr. Berta Jenőt, a fajszi Kék Duna Tsz elnökét, főtitkárrá dr. Czimbalmos Bélát, főtitkárhelyettessé pe­dig dr. Nyíri Bélát és Le- hoczki Mihályt választották. Az elnöki tisztséget az El­lenőrző Bizottságban Papp Zoltán, a szentdénesi Egyet­értés Tsz elnöke, a Szövet­kezetpolitikai és Munkaügyi Bizottságban Fazekas László, a darnézseli Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz elnöke, a nőbizottságban Tóth Jó- zisefné a muraszemenyei Zrí­nyi Tsz főkönyvelője, az if­júsági bizottságban Stenczel Fruzsina, a kemecse-kótaji Egyesült Erő Tsz üzemgaz­dasági csoportvezetője, a ter­melési és közgazdasági bi­zottságban pedig dr. Bencze Barna, a pásztói Béke Tsz elnöke tölti be. II munkaerő hatékonyabb felhasználása Hozzászólás a Lakást - munkásfizetésből című cikksorozathoz Nagy figyelemmel olvastam a Néplapban a „Lakást- munkásfizetésből” c. sorozatot. Véleményem szerint a hely­zetelemzés mellett a sorozat felszínre hozott sok olyan meglevő gondot, melyek megoldása a lakásigények kielé­gítését eredményesebben tudná segíteni. Az alapvető cél: „olcsóbban, több lakást” érdekében a szövetkezeti lakás­építés (nem MÉSZÖV, hisz az segitő, érdekképviseleti szerv) tapasztalatai alapján kívánok néhány gondolatot felvetni. magában. Az eddigi tapasz­Az állami forrásokból tör­ténő lakásépítés fokozása mellett a lakásgondok meg­oldásában jelentős szerepe van a szövetkezeti lakásépí­tésinek is. Ez az építési for­ma megyénkben mintegy öt­éves múltra tekint Vissza. Az eddig eltelt időszakban a megyénkben működő 28 lakásépítő szövetkezet kere­tében 1200 lakás épült, csak­nem 600 lakás épüli és mint­egy 800-naik folyamatban van az előkészítése. Tevé­kenységünkben a munkásér­dekeltség meghatározó, hisz a tagok több mint 70 százalé­ka munkásállományú és kö­zel 25 százaléka kisfizetésű alkalmazott. (A szövetkezeti tagság előfeltétele az igény- jogosultság, a tanácsi és munkahelyi javaslat.) A szövetkezeti lakásépítés szervezését — az illetékes szervekkel együttműködve — Ibálrmély munkahely vé­gezheti. (A Tisza Cipőgyár is.) A támogatás lehetőségei igen széles körűek. Jelentős az állami közrehatás — a magánerős építkezési for­mák közül a legkedvezőbb — többek között q. kölcsön­zési és kámiatozási feltételek (1 százalék kamat), a mun­kahelyi segítés formája és a szövetkezők öntevékenysége is igen sok lehetőséget rejt találtok is bizonyítják, hogy a telepszerű, többszintes, la­kásépítési formák közül — az áremelkedések ellenére is — a szövetkezeti a ’ legol­csóbb. Ezt az előnyét tovább­ra ig biztosítani tudja. A teljesség igénye nélkül; az előkészítési, a tervezési, a lebonyolítási feladatokat az adott szövetkezet tagjai, vagy a munkahelyek közvet- ■* lenül is elvégezhetik. Az építési feladatok meg­valósíthatók különösen a ki­sebb lakásszámot magában foglaló sorház jellegű épít­kezéseknél, közös összefogás­sal úgynevezett „kalákás” módon, de úgy is. hogy a munkahelyek saját építő- részlegeikkel. vagy más építőszervezetekkel való együttműködésben közvet­lenül elvégezhetik a kivite­lezést. Lehetőség van arra is, hogy a szervezett kivite­lező elkészíti az épületek szerkezeti részeit és a befe­jező munkálatokat a tagok végzik, illétve azit a munka­hely segíti. Gyakorlatilag mindez azt is jelenti, hogy az előtakárékosság „beugró” mimikában testesülhet meg. Más megyékben ezeknek a módszereknek az alkalmazá­sára számtalan példa van. Az építőipari szervezetek az igények kielégítését nem tudják biztosítani. Ahhoz, hogy a lakásépítés üteme vekedjék és a helyi lehető­ségek jobban hasznosulhas­sanak az is szükséges, hogy a lakásgonddal küzdőik önte­vékenysége még nagyobb gyen és a munkahelyek köz­vetlen módon is nagyobb részt vállaljanak mind a la­kásépítés előkészítésében, mind megvalósításában. Mindiez elősegíti a szövetke­zeti lakásépítés szervezett­ségét és a kivitelezési idő lerövidítését. Ismereteink szerint me­gyénkben a vállalatok több­sége igaz. hogy jelentős erő­feszítéseket tesz dolgozói la­kásgondjainak enyhítésére, de a közrehatás ma még alapvetően csupán a pénz­ügyi támogatásira irányul. A kulcsok „vásárlásából” és a készre varasból nem lesz több és olcsóbb lakás. A Volánnak ezideig 54 dolgozója jutott viszonylag kedvező feltételekkel szövet­kezeti lakáshoz, hogy a „kényelmetlenséget” a Volán vállalta. A szervezés, lebo­nyolítás, szállítás feladatait közvetlenül végezte. Ma már több vállalat felismerte en­nék szükségességét. Többek közt a vízügyi szervek, az ÁÉV, a SZIM karcagi gyára közvetlenül segíti dolgozói­nak szövetkezeti lakásépíté­sét. Az olcsóbban és több la­kást alapvető célt a nagyobb öntevékenység tudná segíte­ni. Szövetségünk részéről támogatunk és támogattunk mindén olyan törekvést, amely a lakásgondok enyhí­tését bármilyen formában is szolgálja. Dr. Tigyi István «. MÉSZÖV elnökhelyettese a szövetkezetben Bővítik a választékot írószerek itthonra és külföldre Az idén miptegy 210 mil­lió forintért gyártanak kü­lönböző írószereket. A Pest megyei Vegyi és Divatcikk Ipari Vállalat szentendrei írószergyárában. 110 millió forint értékben szállítanak a szocialista országokba. A legnagyobb vásárló: Csehszlovákia. A tőkés- export is jelentős: az idén 14 millió forintért adtak el írószereket. Ausztria pél­dául 800 ezer Pax-batétet vásárolt. Decemberben Iránba indítjuk az első szál­lítmány Pax- és rostirónbe- téteket mintegy 15 ezer da­rabot. A svéd piacot is si­került meghódítani a szent­endreieknek. Az jdén 150 ezer különböző reklátaitollat készítettek. Ezt jövőre más­fél millióm emelik. Az er­ről szóló — 400 ezer svéd korona értékű — szerző­dést a napokban írták alá. Az üzemben bővítik a vá­lasztékot. Az új fémházas MG tollcsaládibói például öt különböző típust kezdenek gyártani jövőre. Az idén to­vább emelkedett a Pax-be­tétek iránti kereslet: ebből már 8 millió darabot készí­tettek. A gyár két technikus-ter­vezője három műveletet -végző gépet szerkesztett a Pax-betét gyártásához. A berendezés kilenc ember munkáját helyettesíti. Kül­földi tapasztalatok alapján készült a gép. Értéke — ha importálták volna — másfél millió forint. Nők A Ruhaipari Szövetkezet Karcagra telepítése segített megoldani a városban élő nők foglalkoztatási gondjait. A dolgozók, több mint 90 százaléka nő. közöttük is sok a fiatal lány és asszony. A dolgozók érdekében több szociálpolitikai intézkedést hajtottak végre. Ezek ré­szint anyagi jellegűek. de például az üdülőbeutalök szétosztásánál elsősorban a gyermeküket egyedül nevelő anyák és a nagycsaládosok jöhetnek számításba. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve automatikusan ér­vényesül a szövetkezetben, hisz darabbérben dolgoznak, A fiatal anyáknak gondot okoz a két műszak. Jogos igényként merült fel kü­lönböző fórumokon, leg­utóbb az ifjúsági parlamen­ten, egy több műszakos óvo­da és bölcsőde létrehozása. Egyre több feleség, anya tud és akar társadalmi meg­bízatást vállalni. Érdekes, a megszokottól eltérő je­lenség, hogy a szövetkezet­ben dolgozó lányok sokkal nehezebben kapcsolódnak be a tömegszervezetek éle­tébe mint a férjes asszonyok. A szövetkezet KlSZ-szer- vezete fontos feladatnak te­kinti a fiatalok továbbkép­zését. A dolgozók nagy több­sége betanított munkás, ezért a KISZ kezdeményezé­sére megkezdődött a felnőtt­szakmunkásképzés. Nőtt az ifjúsági vitakörökben és a politikai oktatásban részt vevők száma is. Termékeinek 80 százalékát exportra szállítja a FOKI (Fogyasz­tási Értékesítő és Beszerző Szövetkezet Mezőgazdasági Ter­mékforgalmazó Országos közös vállalata) jászberényi kisállat­feldolgozó üzeme. A libamáj Franciaországban, a nyúl, ga­lamb Olaszországban, az ízlésesen csomagolt liba (képünkön) pedig az NSZK-ban kerül asztalra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents