Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-12 / 268. szám
1976. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Áruellátás, vendéglátás November 15-én ül össze az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek VIII. kongresszusa. Megyénkből pontosan negyvenkilencen /Vesznek részt a tanácskozáson. Sok mindennel foglalkoznak az áfészek. Éppen ezért az ország minden részéből egybegyűlő küldöttek bizonyára szerteágazó, az áfészek teljes működési körét elemző tanácskozáson vitatják meg az eddigi eredményeket és a további teendőkeit. Mindenekelőtt azokat, amelyek az áruellátással és a vendéglátással kapcsolatosak, hiszen most és ezután is ez a kettő jelenti az áfészek legfontosabb feladatát. 0 Hazánk kiskereskedelmi forgalmának egyharmadát, Budapesten kivül pedig több mint 40 százalékát bonyolítják le. Szolnok megyében még az országosnál is nagyobb az áfészek kiskereskedelmi forgalmának aránya. Több mint ötven százalék. Mintegy 2 ezer 800 helységben, ahol összesen ötmillió ember — Magyarország népességének csaknem a fele — lakik, kizárólag az áfészek látják el a kereskedelmi és a vendéglátóipari fels adatokat. Vannak azonban áruházaik, üzleteik, vendéglőik, cukrászdáik, eszpresszóik Budapesten és a többi városban is. Múlt évi. mintegy 66 milliárd forintos kiskeres-' kedelmi forgalmuk mintegy harmadrészét a városok adták. Ugyanez az arány jellemzi a negyedik ötéves terv idején megvalósított beruházásokat is. A legutóbbi öt év alatt az országban 35 új iparcikk áruházat, 150 ABC- áruházait, 130 korszerű éttermet, kisvendéglőt helyeztek üzembe. A negyedik ötéves terv idején megyénkben 178 új szövetkezeti boltot nyitottak és hetvennyolccal nőtt a vendéglők száma. Az említett adatok arra is rávilágítanak, hogy a városi térhódításuk következtében az áfészek másféle igények kielégítésére is legyenek képesek, nemcsak arra. amit a falvak támasztanak. Korántsem arról van szó csupán, hogy feleljenek meg a kiskereskedelem és a vendéglátóipar szűkén vett szakmai követelményeinek. Ez magától értetődik. Az áruellátás és a vendéglátás további javítása azonban szerves része az életszínvonal fejlesztését szolgáló politikánknak. Nem egyszerűen kereskedelmi vagy vendéglátóipari hiba például az, hogy valahol nem kiegyensúlyozott az áruellátás, kicsi a választék, nem vonzó a vendéglő, rossz minőségű az étel, s udvariatlan a kiszolgálás. Arra természetesen nincs mód, hogy a különböző szintű településeken azonos legyen az ellátás színvonala, a különbségeket azonban lehet és kell mérsékelni. Ezért helyes az a törekvés, hogy a középfokú központ szerepét betöltő nagyközségekben és a városokban még határozottabban és következetesebben haladjon a szakosított fejlesztés, s például a tartós fogyasztási cikkek árusításának összpontosítása. Ezzel egyidejűleg szükséges viszont terjeszteni azt a jó módszert, hogy a vonzásközpontokban levő áruházak, szaküzletek — közös érdekeltség alapján — alakítanak ki megfelelő együttműködést a kis települések boltjaival. így a néhány száz lelkes falu népe is a lakóhelyén juthat bizonyos tartós fogyasztási cikkekhez, anélkül, hogy a boltocska készletet tartana belőlük. 2. Gazdasági szabályozó rendszerünk kedvezményeket nyújt — egyebek mellett — a vendéglátó üzemek ételforgalmának növeléséhez is. Ez a támogatás segíti az áfészeket abban, hogy tovább korszerűsítsék éttermeiket. vendéglőiket. Megőrizve a szövetkezeti vendéglátás hagyományos, családias jellegét, még többet tehetnek a higiénia, a technikai ellátottság, a kulturáltság fejlesztéséért. 3. Évről évre nagyobb az igény a falvakban is a jó közétkeztetés, a nagyobb községekben és a városokban pedig az önkiszolgáló rendszerű étkezési lehetőségek iránt. Mindehhez járul a szintén kiemelkedő jelentőségű gyermek- és diákélelmezés, ami igen sok helyen megint csak a fogyasztási szövetkezetekre vár. Nem könnyű, sőt, esetenként meglehetősen nehéz feladatok ezek, de megoldásuk elől nem szabad kitérni. A Szolnok megyei áfészek nagyon igyekvőek. A megye vendéglátó forgalmából tavaly pontosan 55,5 százalékkal részesedtek. Az áfészek — anyagi ereje kevés a felsorolt és a velük szemben támasztott többi követelmény teljesítésére. Ezen a gondon úgy lehet enyhíteni, hogy összefog az áfész a termelőszövetkezettel, az ipari szövetkezettel,, az érdekelt állami vállalattal, s természetesen a tanáccsal. Ez az ésszerű azért is, mert minden áfész nem csupán saját tagjainak, hanem körzete egész lakosságának a szolgálatában áll. Joggal várnak hát segítő közreműködést mindazoktól, akiknek az érdekében igyekeznek mind jobbá tenni az áruellátást és a vendéglátást. G. P. (KÖVETKEZIK: Az élelmiszer-termelésért) Nemcsak szervezeti feladat volt Ünnepi taggyűlés a fémfeldolgozó szövetkezetben A mezőtúri Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet kommunistái ünnepélyes hangulatban gyűltek össze szerdán délután a szövetkezet kultúrtermében. A pártalapszervezet, munkájának fontos határkövéhez érkezett az új párttagsági könyvek átadásával. — A párttagság könyvök csieréjémielk majd egy éve tartó politikai akciósorozata zárul most ile — mondotta Ba- csa János,, a pártalapszerve- zet titkára, ünnepi megnyitójában,. — Mégsem tekintjük befejezettnek ezt a munkát, hiszen a beszélgetések során olyan fontos javaslatok hangzottak él, amelyék a továbbiakban irányadók lesznek. Az ünnepi megnyitó után megható percek következtek. Az újvárosi általános iskola úttörői köszöntötték a koim- mjuniisitákat. Mihályi Géza, a pártalap- saervezet egyik kommunistája a következő gondolatokkal kezdte ünnepi beszédét: — Hazánk felvirágoztatásáért, népünk boldogulásáért folytatott közvetlen, áldozatkész munkájukért tisztelet és megbecsülés övezi a kommunistákat. a munkásosztály élcsapatának tagjait. A kommunista példamutatás lelkesítette és ösztönözte tettekre a szoaializmus pártonkívüli híveit a munkáshatailomért, annak megvédéséért, a szocialista Magyarországért folytatott küzdélemben. A továbbiakban arról szólt, hogy a XI. pártkongresszus hozott határozatot a párttagsági könyvek cseréjére és hogy ezt a feladatot az alapszervezetben csaknem egy évig tartó felelősségteljes politikai munkával végezték el. Már a munka kezdetén hangsúlyozták : nem egyszerű szervezeti, vagy adminisztratív jellegű feladatról van szó. A taigkönyvcserének fontos politikai, társadalmi jelentősége van. mert szót váltva, elvtársi véleménycserét folytatva a pártalapszervezet minden tagjávail, mérlegre kerül minden kommunista munkája és az alapszervezet egészének tevékenysége. — Visszatekintve az elmúlt hónapokra nyugodt lekiisme- rettel állapíthatjuk meg hogy alapszervezetünk minden tagja — megértve a tag- könyvcsere politikai jelentőségét — nagy felelősséggel segítette a határozat megvalósítását. A párttaggyűlés nyilvánossága előtt elismeréssel kéil szólni a pártveze- tőségi tagok, az aktívák lelkiismeretes munkájáról. Ezzel együtt 'köszönetét kell mondani azoknak az elvtársaknak is, akik a beszélgetések során javaslatot tettek, feladataink valóra válásának meggyorsítására, és akik személyes felelősségük tudatában válllalltak munkáit, kértek újabb pártmegbízatást. Most, amikor átvesszük a párttagsági könyvünket, jusson eszünkbe, hogy a kommunisták számára sohasem volt elég a pánt politikájával való elvi egyetértés. A pánt mindenkor elvárta,, és a jövőben méginkáibb megköveteli .tagjaitól a cselekvő egyetértést. Kommunistának lenni forradalmi hivatást jelent, és harcos társadalmi aktivitást igényel. — A kommunisták munkáját és magatartását nemcsak a pant kíséri figyelemmel, hanem a pártonikívüliek széles tömegei is. És éppen ez az, ami következetes, fegyelmezett, példamutató munkát és 'magatartást követel minden párttagtól. Soha nem volt, és a jövőben még kevésbé lesz elég a 'becsületesen végzett nyolcórai munka. Aki kommunistának vallja magát, annak ennél többet kell tennie, hogy magával ragadja azokat, akik még nem látják világosan, hogy minden, ami ebben az országban történik, a nép érdekében valósul meg. Eztt követően Bacsa János, az alápszerveaet titkára elsőként azoknak nyújtotta át az új tagkönyvet, akik legrégebben, 1945-ben léptek a kommunisták soraiba: Szabó Miklósnak, Hodos Istvánné- naik, Mucsi Jánosnak. Németh Kálmánnak és Asztalos Sándornak. A taggyűlés végén Rimó- czii Sándor, a városi pártbizottság politikai munkatársa gratulált, és fejezte ki jókívánságait a városi pártbizottság nevében a szövetkezet kommunistáinak^ Az ünnepi taggyűlés az In- temacionálé eléneklésével ért véget. A szolnoki Vasipari Vállalat autójavító részlegében évente 4 millió forint értékű kis- és nagyjavítást végeznek. A csaknem kizárólag a lakosság részére végzett szolgáltatás a vállalat termelésének mintegy 2 százaléka Kél hónappal korábban, ötmillióval több Az eredményes munka örömével ünnepelték november 7-ét a Vasipari Vállalat jászberényi gyáregységének dolgozói: két hónappal korábban teljesítették éves tervüket. Az idei évre tervezett 14 millió forint termelési értéket már októberben elérték, és az év végéig várható ötmillió forintos többlettermeléssel túlteljesítik tervüket. Bevált új termékük a Győri Vagon- és Gépgyár megrendelésére készült bolygókerék. A fontos alkatrészből 60 ezret gyártottak az idén. Változatlanul keresett termék a zirci • MEZÖGÉP- nek gyártott csiga, és csigakerék. amelyekből október végéig 50 ezer pár hagyta el az üzemet. Az eredményesebb termelés feltételeit a jászberényiek az elmúlt évben és az idén bevezetett újításaikkal érték el. Gazdaságosabbá tették a Rába-kocsikhoz szükséges csigatengelyek gyártását, a házilag készített örvénylő menetvágógépen készítik az eddig import útján beszerzett költséges berendezést. Bevált a másik jelentős újítás is: a csigatengely gyártását megkönnyítő, a ráfordítási időt felére csökkentő célgép. A jászberényi gyáregységben már késziil- nek a jövő évi feladatokra. A jövő évre szóló árbevételi tervük 17 millió forint. Előnevelő-telep, gépi halászás A szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezetben meglehetősen szűkös a haltároló kapacitás, kevés tó- félülettel rendelkeznek és az idén ősszej első ízben alkalmazott újítás, a saját gyártmányú oxigéndűsító sem szünteti meg teljesen a gondokat. Ezért már jövőre elkészül a szövetkezet sza- joli üzemegységében a modem előnevelő-telep. A tizenkét, egyenként ezer négyzetméter területű tóegységben a zsenge halivadékokat négyhetes korukig nevelik. A keltetési időszak, illetve az őszi lehalászás után ezeket a mini-tavakat tárolóként hasznosítják. Még egy újdonság, amelyet azonban várhatóan csak két év múlva alkalmaznak: mind a tizenkét tóból le tudják engedni a halakat a lehalászó medencébe, ahol géppel történik majd a halászat. a gyárkapun belül a társadalmi j™“ napirendre került. Újra állítjuk. hogy a húszas évek szovjet fejlesztési tervei, például a híres GOELRO-terv nem csak gazdasági tervek voltak, hanem az egész társadalom fejlődését tartották szem előtt — a gazdaság, mint eszköz fejlesztésével. Napjainkban egyesek a társadalmi tervezés fogalmán a társadalmi fejlődés befolyásolását értik. Mások a gazdasági és szociális tervezés valamilyen elegyeként kezelik a kérdést. A harmadik irányzat a társadalmi tervezést a népgazdasági tervezés részének tartja, vagyis hallgatólagosan a gazdaságnak rendeli alá. A három megközelítés — bár mai vitáinkban még egymást kiszorítva, kizárólagos igényekkel jelentkezik — úgy hisszük, inkább időbeli, tervezéstörténeti különbségeket jelez. Ahogy fokozatosan társadalmivá szélesedik a gazdasági tervezés, úgy közelednek művelői, irányítói is a harmadiktól az első tárgyalásmód felé. Eközben pedig az irányítás minden szintjén, a gyárakban, vállalatoknál is megjelennek a társadalomkutató; pszichológusok, szociológusok, hiszen szakismereteik, vizsgálataik adataik nélkül elképzelhetetlen a társadalmi folyamatok reális figyelembe vétele az irányításban. Különösen szembetűnő azoknak az üzemi laboratóriumoknak a szaporodása, ahol a kutatók kilépnek az üzemszociológus, vagy munkapszichológus hagyományos szerepéből és munkájukkal az egész üzem, az egész közösség problémáinak megoldásához nyújtanak átfogó segítséget. A vállalatok megfelelő szo_ cális terveihez — vagyis azokhoz a koncepciókhoz, amelyek a gazdasági célkitűzéseket társadalmi tervvé alakítják — egy sor előfeltételt kell biztosítani. Megfelelő összehasonlításokkal be lehet és be is kell mérni a vállalaton belüli szociális juttatások szintjét, s azok változási irányát, s figyelmet kell fordítani az üzemen belüli társadalmi tevékenység (párt- és tömegszervezeti munka, brigád- mozgalom, munkaverseny) analízisére is. Végül lényeges az üzemi közvéleménykutatás: mind a makrotársa- dalmi, mind az üzemen belüli kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások előrejelzése, illetve visszacsatolása., A vállalati társadalomkutatás feladata is kettős. Egyrészt közreműködése nélkülözhetetlen a közösség társadalmi szűk keresztmetszeteinek bemérésénél, másrészt a vizsgálatok eredményeként feladatként jelentkezik a vezetés számára a társadalom- politikai információ optimalizálása is. A vállalat gazdasági céljaiból, az üzemi társadalomkutatók eredményeiből és a terület társadalmi lehetőségeiből kiindulva az, egész társadalom célrendszerét szem előtt tartva alakítható végül ki a vállalat társadalmi terve. Hazánkban ilyen komplex vizsgálati társadalomkutatásra kiváló példa a Csepel Művek Oktatási és Társadalom- tudományi Intézetének tevékenysége, s a csepeli koncepcióhoz közelálló elképzelések adják az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt most alakuló szociálpolitikai osztálya terveinek alapját is. Az egyik érdekes, Csepelen készült munka az üzem és művezetők helyzetével, szerepével foglalkozik. A kutatás kísérletet tett a közvetlen termelésirányítók helyzetének. önértékelésének elemzésére, a vezető—beosztott viszony, az üzem- és művezetők, valamint a művezetők és a fizikai dolgozók kapcsolatának és a beosztottak „elvárásainak” feltérképezésére. Mindenekelőtt alaposan elemezni kell a vállalat dolgozóinak társadalmi helyzetével problémáival összefüggő kérdéseket. Ennek az átvilágításnak ki kell terjednie a kollektíva szerkezetére, összetételére, a szakmai-minősítési és funkcionális struktúrára, a ki- és belépések, valamint az átminősítések eredményeképpen jelentkező változásokra. Vizsgálni kell azokat az anyagi és nem anyagi jellegű adottságokat, amelyek között a közösség tagjai élnek és dolgoznak. Fav másik kutatás L9T ingám Ugyancsak Csepelen — a sokgyermekes családok, csonkacsaládok és a gyermekgondozási segélyt igénybevevő családok helyzetét választotta tárgyául. Az ilyen komplex kutatócsoportok szaporodása nagyvállalatainknál fontos hozzájárulás lehet a munkahely nevelő, közösség- és emberformáló funkcióinak tudatos kiterjesztéséhez, bővítéséhez. KS
