Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

1976. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 n Szolnok megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) állapítható, hogy a termelés szerkeze térnek változására fő irányként a népgazdasági igényeknek megfelelő folya­matos átalakulás a jellemző. Viszont az elmúlt középtávú tervciklus eredményességét kifejező mutatók, tények úgy alakultak ki, hogy a gazdálkodás egyes területein lemaradások, feszültségek is vannak. Illetve egyesek meg­szűntek, mások újraterme­lődtek. Ezek többségében okként megtalálható a szö­vetkezeti vezetés, a szakmai irányítás és a munkavégzés meglévő hiányosságai, az egyes ágazatok viszonylag kedvezőtlen közgazdasági helyzete, anyagi-, műsza­ki ellátás területén jelent­kező gondok. A megye gazdaságaiban to­vább javultak a tsz-tagok munka- és életkörülményei. Az utóbbi időszak legjelen­tősebb intézkedése a nyug­díjrendszer egységesítése volt, amit az érintettek nagy örömmel fogadtak. Ezzel együtt az 55 ezer családot közvetlenül érintő szövetke­zeti tagság jelentős változá­son megy át. A dolgozók zömét egyre inkább az újabb generációk adják, a 30 éven aluli fiatalok aránya megha­ladja a 30 százalékot. Az sem maradhatott ki a beszámolóból, hogy a szö­vetkezetekből származó sze­mélyes jövedelem a IV. öt­éves terv alatt 9,7 százalék­kal, az egy tízórás munka­napra számított munkaibér pedig 97 forintról 131 fo­rintra emelkedett. A gazda­ságok anyagi lehetőségeik­hez mérten korszerűsítik a munkahelyeket, növelik a szociális épületek számát. Több szövetkezetben üzemi konyha is van, vagy a kö­zeljövőben tervezik átadá­sát. A dolgozók ellátottságát érzékelteti az 1975-ös év szo­ciális és kulturális alapjá­nak összege, amely 53 mil­lió forint volt. Ez jelentős ugyan, de még mindig el­marad az igényektől. A szövetkezeti dolgozók aktivitását a szocialista munkaversenyek eredményei fémjeflizik. A versenyben 1975-ben 628 szocialista bri­gádban 8667-en vettek részt. A megye szövetkezeteiből évente 9—15 kapta meg a kiváló címet s a kongresszu­si és felszabadulási munka- versenyben a rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz elnyer­te a Minisztertanács vörös zászlaját. A beszámoló megállapítot­ta azt is. hogy a két kong­resszus között tovább erősö­dött, fejlődőt a szövetkezeti demokrácia, szilárdult a tör­vényesség. A kongresszusi ajánláshoz dr. Kardos Sándor, a TE- SZÖV, s egyben a tószegi Petőfi Tsz elnöke fűzött szó­beli kiegészítést. Elmondta, hogy az elmúlt években a nehézségek ellenére is fejlő­dés ^jellemezte a szövetkeze­teket. Megindult és jó úton halad az üzemek közti és a gazdaságon belüli szakoso­dás, integráció. Ennek a munkának az erősítésére van szükség ahhoz, hogy a szö­vetkezetek még szebb ered­ményeket érhessenek el. A TESZÖV elnöke külön kitért az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha és a sertés ágazat gondjaira, s beszélt a hibák kiküszöbölésének le­hetőségeiről is. II beszámoló vitája A beszámoló, valamint a mondtátumvizsgáló bizottság jelentése után a hozzászólá­sok következtek. A több mint háromórás, tartalmas vitában tizenketten mondták el véleményüket. Elsőként Kasza János, a törökszent­miklósi Béke Tsz elnöke lé­pett a mikrofonhoz. A ta­valy, közös utat választott négy tsz első évének tapasz­talatairól beszélt a beruhá­zások tükrében és nem hall­gatta el a gondokat, nehézsé­geket sem. Olajos Andrásné, a jászberényi Kossuth Tsz osztályvezetője az aszály okozta kiesések pótlásáról v-szólt, s bírálta a jövedelem­szabályozás egyes módsze­reit. Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke a testvér-szövetkeze­tek nevében köszöntötte a küldöttgyűlést és mindhárom ágazatot értékelve a közös gondokról, célokról beszélt. Dr. Bereczki László, a rákó­czifalvi Egyesült Rákóczi Tsz elnöke a differenciálódás, a gazdaságok fejlettsége kö­zötti eltérések okait részle­tezte, s megállapította, hogy ..csak akkor zárkózhatnak fel a ma még gyengébb gazda­ságok a többiekhez, ha adott­ságaikat, lehetőségeiket jól kihasználva olyan utat vá­lasztanak, amelynek elejére nincs kitéve a tábla: zsák­utca”. Zámoriné, dr. Dernyey Éva, a kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezet jogtaná­csosa az állami és a szövet­kezeti tulajdon egymáshoz való viszonyáról szólt. Jobban ki kell használni a lehetőségeket Öt követte dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács el­nökhelyettese, aki a megyei pártbizottság és tanács ne­vében köszöntötte a küldött- gyűlést, s a szövetkezeteket érintő fontos témákról be­szélt. Elismerően szólt egye­bek közt arról, hogy a szö­vetkezetek a IV. ötéves terv­ben az előző ciklushoz vi­szonyítva hektáronként több mint 10 mázsával emelték a búza termését, a kukorica­hozam növekedése pedig csaknem elérte a hektáron­kénti 15 mázsát. A szövet­kezetek az ország rizsellátá­sához mintegy 50 százalékkal járulnak hozzá, a cukorrépa közel egyhatoda is itt terem. A növénytermesztés szerke­zetében érvényre jut a nép- gazdasági érdek, hiszen a szövetkezetek számottevő ré­Havasi Ferenc a párt Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány nevében köszöntötte a küldöttértekezletet. Elmond­ta, hogy mint dunántúli em­ber, már a korábbi évtize­dekben is nagy érdeklődéssel figyelt Szolnok megyére és az akkori alapító tsz-ekre. Elismerés illeti az itteni szö­vetkezeteket azért is, mert nem egy közülük rossz ter­mőhelyi adottságok között gazdálkodik, s arról sem sza­bad elfelejtkzeni, hogy az öntözés fejlesztéséért is so­kat tett a megye. A szocialista társadalom egyik legnagyobb eredménye — mondta a miniszterelnök­helyettes —, hogy sikerült a tsz-eket olyan szintre emel­ni, hogy nemcsak a terme­lésben, hanem a falu életé­ben is nagyon jelentős sze­repet töltenek be. A szövet­kezeti mozgalom emberies­ségben is sok szép példával szolgál, s ezért a hagyomá­nyokat folytatni kell. Az elhangzott észrevéte­lekre reagálva Havasi Fe­renc is elmondta vélemé­nyét. Szólt az aszály okozta károkról, s megállapította, hogy éppen a nehézségek mi­att nem tud eleget tenni az ország, az exportfeladatok­nak, sőt nem várt importra is szorulunk. Ahhoz, hogy a gazdaságokban ne legyen visszalépés, sokhelyütt hitel­re van szükség, s éppen azért, mert azt vissza is kell fi­zetni, nagyon meggondolan­dó, hogy mikor, hová ad az állam pénzt. Hangsúlyozta, hogy a párt (gyakorlat iga­zolta) szövetségi és agrárpoli­tikáján nem változtat, a meg­levő problémákat viszont jobban figyelembe kell ven­ni. Az országnak az az ér­deke, hogy a mezőgazdasági üzemeket és a háztájit is tovább fejlesszék, de az is természetes, hogy a támoga­tásból, a lehetőségekből a nagyüzemeknek jusson a jó­val nagyobb rész. sze — pillanatnyi érdekein túllépve és az átlagosnál na­gyobb kockázatot vállalva — megtermeli a zöldséget, a napraforgót, a dohányt és a burgonyát is. Dr. Bereczki Lajos jó né­hány feladatról is említést tett. Kijelentette, hogy a ren­delkezésre álló termelési fel­tételeket — földet, meliorá­ciót. beruházásokat, munka­erőt és így tovább —■ még racionálisabban kell használ­ni. Ugyancsak szükség van az üzemek közötti együttmű­ködések további, ésszerű fej­lesztésére. Ehhez kapcsoló­dik a megyei tanács elnök- helyettesének az a megjegy­zése is, hogy a jövőben Szol­nok megyében két, itteni ter­melési rendszernek van lét- jogosultsága. E két rendszer majd átfogja azokat a főbb ágazatokat, amelyek a szö­vetkezetekre jellemzőek — a termelés javításának további feltételeit teremtve meg ez­zel. Szegő László, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke a megye egyik legnagyobb gaz­daságának eredményéről, gondjairól és a jövő céljai­ról szólt. Dr. Nyíri Béla kü­lön szeretettel köszöntötte azokat a fiatal küldötteket, akik most indulnak el a köz­élet útján. Örömét fejezte ki azért, hogy új témákkal, ja­vaslatokkal gazdagodva tér­het haza. Hozzászólása után a Szövetkezet Kiváló Dolgo­zója kitüntetést adta át Bódi Imrének, a tiszaföldvári Le­nin Tsz elnökének. Fejes Zol­tánnak, a jászladányi Egyet­értés Tsz lakatosának és Leczki Rozáliának, a török­szentmiklósi Béke Tsz elnök- helyettesének. K. Tóth Fe­renc. a karcagi Magyar— Bolgár Barátság Tsz elnök- helyettese egyebek közt a rizstermesztés idei, szinte ka­tasztrofális helyzetét elemez­te és kitért az elkövetkezen­dő időszak áthidalási lehe­Havasi Ferenc leszögezte, hogy a gazdaságokban erő­södött a szocialista jelleg, változott, fejlődött a munka- szervezés és a vezetés mód­szere, Természetesen mind­ez még tovább is fejleszthe­tő. Azzal, hogy a szövetke­zetek a ma gondjait megér­tik, s akkor, amikor haté­konyságról, a tartalékok ki­aknázásáról beszélünk — az előbbi kijelentés igazát bi­zonyítjuk. Havasi Ferenc szólt a Szol­nok megyei tsz-szövetség munkájáról is. Kiemelte, hogy ennek a szervnek egyik legfontosabb feladata az ér­dekképviselet, s ezért a part­nereknek is így kell köze­ledni hozzájuk, együtt dol­gozni velük. A Miniszterta­nács elnökhelyettese végeze­tül a megnövekedett üzem­méretekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az ottani szakembereknek nagyon szép lehetőségeik vannak, éljenek is velük — felelős­séggel. tudásuk birtokában. Huszonnégy kongresszusi küldött Ezutátj, az idő előrehalad­tára tekintettel, a küldött- gyűlés elnöke felkérte a hát­ralevő két hozzászólót, hogy javaslataikat írásban nyújt­sák be. Hovodzák István, a cibakházi Vörös Csillag Tsz elnöke és Cseh Pál. a tisza- bői Petőfi Tsz elnöke az in­dítványt elfogadta. Dr. Kardos Sándor vitazá­rója után a résztvevők egy­hangúlag elfogadták a kiegé­szített kongresszusi ajánlást, majd megválasztották a hu­szonnégy kongresszusi kül­döttet. köztük az öt TOT-ta- got. Ök a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsában, valamint a decemberben ösz- szeülő III. szövetkezeti kong­resszuson képviselik Szolnok megvét. B. Ä. tőségeire is. Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes felszólalása Eél egy. Ebédidő a nagy- iváni határban,. A kukorica- táblák végében szánkévék- ből csiiináloaik az asszonyok aflikalmi ülőhelyeket — kö­rüliünk a sávos szalvétákból elővarázsolt ,, terül j asztalká­in at”. Odébb a traktorosok is kiszállnak a gépből: vagy a sárhányó vagy a kerék töve szolgái nekik ebédlőszékül, A mezei ebédnek a (legjobban a Középtiszai Állami Gazda­ság 'mélyépítő brigádja (út­építést készítenek elő) adja meg a módját. Fatönk ülőké­ken ültnek, asztalikén dő az ölükben, azon a körbekaréj kenyér — ízlés szerint veres- hagyma karikákkal borítva — tnyáirs végién szalonna ser- ceg, piiruü, nyílik, mint vala­mi füstös tubarózsa, — és csodálatosan illatozik. Ni- csak! Kolbász sül az egyik nyárson. Mestermunka! Három kilométerre innen a Gyurókut-puSiZta szürike gulyájának őrzői — ifjú és idős Fekete József — hamar végeznek a déli lebbenccsel. Itatnak. A hatalmas testű szürke marhák rengeteget isznak. Sűrűn szálad a veder a kútba. * * * Három óra után megjelen­nek a falu utcáin az első, ha­tárból érkező lovaslkocsitk, Zetorok — roskadásig kuko­ricával. Kinyit a bisztró és a Csengő presszó. A presszót választom. Nem kell a kávé­ért sorba állnoim, — az egyetlen vendég vagyok. A kávé kis híjáin a torkomon akad, ment váratlanul rám reccsen a fal mellől a wur­litzer. hoigy „Hull az elisiáir- gult levél. . .” A kísérteties zenegép gyors távozásra késztet. Kint a levelek csak­ugyan hullatnak, de nemcsak a sárgák, hanem a pirostszé- lű halványzöldek és a rozs­dabarnáik is. A tamácsházáin: „Az el­nök elvtárs Szolnokon, a tit­kár elvtárs Tiszafüreden van értekezleten,” — közli eev hölgy sajnálkozva a gépíró- asatal mögül. z A kocsik, a Zetorok a má­sodik rakományt hozzák. * * * Az iskolaudvarom, srácok fociznak. Két-két tégla a ka­pu, az eredmény 5:4 annak a csapatnák a javára, ame­lyikben egy mokémy fekete fiú is játszik, aki azt állítja magáról, hogy ő „Herbmül- leif”. A focizást a sötétedés szakítja félbe — a srácok futnák haza, mindjárt vinni kell a tejet a csarnokba. * * * öt óra lesz. Erősen beal­konyult. Szinte városi a for­galom a főutcán: Boltba, boltból, a gyéréként az óvo­dáiba, — jönnak-tmaninek az emberek. Bohácsi Erzsébet és Virágh Irén (ketten együtt 36 évesek) már otthonról vágnak neki egy kis sétának. tán megnézni az ivániak — jegyzi meg a pénztárosnő. — Egyébként nem szokták to­longani, ha magyar film megy. « » * A vásznon az indiánok és a sáipatdtaircúak között .már valószínűleg lezajlott az első csetepaté. A mozi mögöttit a tej,begyűjtő előtt nagy a nyüzsgés. Csaknem 600 tehe­net 'tarltainak Nagyi vámban a háztáji gazdaságokban: min­den bánom lakosra jut egy tehén. Hozzák a tejet az alu­mínium kannákban, kerek­eseik fa parazsa fölött lehet jól megsütni a szalonnát! - állítják a nagyiváni határban ebédelő „középtiszás” mélyépítő brigád tagjai Foto: T. K. L. Jó kedvük van, alighanem kálóznak is egyet ma a Csen­gőben. A jó kedv oka: — Ma befejeztük a tsz-ben a dohány törésit, — mondja Bohácsi Erzsébet. — Jól fi­zet, de nehéz munka. — Elégedettek? — így, hogy a nehezén már túl vagyunk — különösen. A mozi előtt gyereksereg — 'bebocsátásra várva. „A Nagy Medve fiai” című film megy ifjúsági előadáson. Pontosain öt órakor nyílik a mozi ajtaja, ugyanekkor a mozival egy épületben lévő könyvtár és művelődési ház is kinyit. A mozi előcsarnokában plakált: a következő film, a „Tálpunk alatt fütyül a szél”. A fi,lm legtöbb felvétele a natgyiváni haitórban készült, A statisztériát is nagyiváni emberek alkották. — Magukat csak eljönnek póron,, motoirbiciikiláint. gyalog. A kocsik a távolabbi he­lyekről most értek haza a mai utolsó ikuikoricarako- máninyal. * * * Nyolc óra elmúlt, A falu csöndes — csak a bisztróban és a Csengőben időzik né­hány ember. Kiimteibb, a falu szélén teljes a nyugalom: ahol a nyeregtetős házak so­ra véget ér; elkezdődnek a Hortobágy szikesei, szinte hallható a csend. Csillagos, holdas, szép őszi este. Televíziók világítanak az ablakok mögött: az egyes adón a Bel Ami megy, a má­sodikon asztalitenisz-mecs- csiett közvetítenek. Mag Istivé,ni. a községi gu­lyás már alszik. Pár óra még és dudájának a holnapi reg­gelit kél! hirdetnie a faluban. Szabó János Biztonságos zöldség-gyümölcs ellátás Gyűlnek a tárolókban a téli készletek i Az évszaknak megfelelő zöldségfélékből és almából bőséges készletekkel rendelkezik a ZÖLDÉRT.'Ez a bizton­ságos ellátás mellett megmutatkozik az árakban is; jóné- hány cikk, most olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt. Ezek közé tartozik például a fejes káposzta, amelyet 1975 novemberének megfe­lelő hetében 4,20-ért adták, most pedig 2,80 forintért ad­nak a ZÖLDÉRT üzletelheti. A keUcáposzta tavaly ilyen­kor .160 volt, most 3.40-ért mérik; a mosott sárgarépa tavaly 6.60, a mosatlan 5.60 volt, most ugyanezeket 4,60- ért, illetve 3,60-ért adják. Ugyancsak alacsonyabb az alma ára. A harmadosztá­lyút például jelenleg kilo­grammonként 3,60-ért — a tavalyinál éppen 1 forinttal olcsóbban — kapják a ZÖL­DÉRT vásárlói. Hagymából is ki tudják elégíteni a mennyiségi igé­nyeket, kétségtelen azonban, hogy az áru minősége sok kívánnivalót hagy hátra. Bur­gonya van elegendő az idő­ben megtett intézkedések nyomán a hazai hiányt át­hidaló importszállítmányok jórésze befutott. így a zök­kenőmentes napi ellátás mel­lett megfelelően alakul a téli készletek felhalmozása. Összesen mintegy 7400—7500 vagon áru kerül az idén a ZÖLDÉRT budapesti és vi­déki tárlóiba. Ebből körül­belül 4100 vagon a burgonya, amelyet javarészt a Nagyvá- sártelepen és a budaörsi Anna-hegy barlangtárlóiban, valamint a soroksári Dimit­rov Tsz korszerű Halmos tár­lóiban helyeznek el. Eddig több mint 2450 vagon len­gyel, 500 vagon román, to­vábbá száz vagon finn és görög burgonya érkezett, s e hét végén, jövő hét elején még további 600 vagon len­gyel és 100 vagon román burgonyát várnak. Zöldség- és főzelékfélékből összesen mintegy 1300. al­mából 1700 vagonnyit tárol erre a télre a ZÖLDÉRT. Ez a mennyiség összességében meghaladja a múlt télre gyűjtött készleteket, s így várhatóan az idei rendkívül száraz nyár ellenére sem lesz nagyobb fennakadás a lakosság téli- zöldség-gyü- mölcsellátásában, amit az importbeszerzések mellett elősegített a másodvetésű ter­mények jó hozama is. Nagyra déltől estig FALURÓL - FALURA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents