Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-09 / 265. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 9. KITÖRÉSVÉDELEM A kovafóld szerény rangú bányatermék. Kevés a felhasználási lehetősége. — ezért az Erdőbénye körüli zempléni hegyvonulatok hiá. ba kínálnak egymillió tonnát meghaladó mennyiséget. — évente mindössze hatnyolcezer tonnát termelnek ki. Ez nem csak a hazai szükséglet teljes kielégítésére elegendő, hanem némi exportra is lehetőséget nyújt. A jelek szerint azonban, a kovaföld rangja emelkedőben van. Várható karrierjét, az Érc és Ásványbányák egyik kutató kollektívájának köszönheti. akik találmányukkal a gyöngykovafölddel a kovaföld felhasználásának újabb lehetőségeit teremtették meg. Eddig már 15 ország — egyebek között Belgium, az Egyesült Államok és az NDK találmányi Hivatala lajstromozta nagyjelentőségű találmányként. Hasznát elsősorban a me- zőgazaság kemizálása látja. A korszerű, nagy hatóerejű — foszforsavas vegyületeken alapuló — növényvédő és talajfertőtlenítő szereket, ugyanis erősen mérgező ve- saélyességük miatt, többségükben csak úgynevezett „hordozókba” ágyazva lehet forgalomba hozni. Hordozóként, áltáléiban a kovaföld granulátumát használják, amelynek lyukacsos pórusos szerkezetébe itatják a vegyszert, ami így már nem veszélyezteti a kezelők egészségét. E granulátum a talajra, illetve a növényzetre szórva lassan kiszivárogtatja magából a növények védelmét szolgáló vegyianyagot. A kovaföld granulátum készítése azonban sok gonddal jár. A hagyományos eljárásnál ugyanis előbb meg kell szárítani a kovaföldet, majd izzítással kalcinálják. ezután őrlik osztályozzák. Eközben rengeteg- szilikózisveszélyt jelentő por szabadul fel. Emellett őrléskor nagy — 30—40 százalékos — az anyagveszteség. A gyártásnak ez a módja gazdaságta, lan. Végül, miután az őrléskor sarkos, érdes szemcsék keletkeznek, ezek nem gördülékenyek. nehezen juttathatók el a növényzet levelei közé vagy a gyökérzethez, hogy beágyazódva hassanak. Mindezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölésére, világszerte sokfajta kísérletet folytattak már, de olyan megoldást nem találtak, amelyik valamennyi hátrány kiküszöbölésére alkalmas. A magyar eljárással viszont olyan technológiai módszert alakítottak ki, amellyel a kalcmúlás eddig több órás folyamatát 1—2 másodpercre csökkenthették. A gyártóberendezés zárt rendszerű — s ezzel megszűnt a szilikózisveszély. A kész granulátum alig egy milliméter átmérőjű gyöngy- formában hagyja el a berendezést —, ezzel a gördü- lókenység is biztosított. Az így előállított gyöngykova- föld, fokozottabban alkalmas repülőgépes leszárásra is, mert szétszórás után valósággal bepereg a növényzet legkisebb hajlataiba is. A kedvező nemzetközi szakvéleményt elnyert találmányról, a feltalálók hangsúlyozzák : kollektív munka eredménye volt. S ez nemcsak a munkacsoport szoros együttműködésére vonatkozik hanem arra is, hogy a találmány inspirálói az Alkaloida Vegyészeti Gyár és a Chinoin mérnökei voltak, akiknek növényvédő szereikhez megfelelő „hordozókra” volt igényük. De sok segítséget nyújtottak a Budapesti Vegyiművek is, ahol a fenti két gyár mellett ugyancsak felkészültek hogy a golyócskákat nagyüziemi módszerekkel, különböző vegyszerekkel preparálják. A Rom- hanyi Épületkerámia Gyár valamint a Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat nyírteleki üzemében pedig nem egyszer szalbad szombatjukat és vasárnapjukat áldozták fel a dolgozók a kísérletek sikeréért. Eddig mintegy háromszáz tonna gyöngykovaföldet állítottak elő, amit néhány mezőgazdasági üzemben eredményesen használtak. E gazdag tapasztalatok birtokában határozták el a nagyüzemi termelés megkezdését. Erdő- bényén már épül a nagy teljesítményű, modernül felszerelt, gyöngykovaföldet előállító üzem ahol — a tervek szerint — 1978 derekán megkezdődik a folyamatos gyártás. Az első évben négyezer, a további években már húszezer tonna gyöngykovaföldet állítanak elő. Az előzetes felmérések szerint, ennek kétharmad része a hazai mezőgazdaság szükségleteinek kielégítését szolgálja. A fennmaradó mennyiséget exportálják. K. Z. Az alaszkai olaj útja Megvalósulóban van a világ eddigi legnehezebb kiépíthető olaj-távvezetékének létesítése, amely a Prudhoe- öbölben levő hatalmas olaj- mezőt a csendes-óceáni Valdez kikötővel köti majd ösz- sze. A csaknem 1300 kilométer hosszúságú, 1,22 méter átmérőjű távvezeték építésén mintegy 12 ezer ember dolgozik a kegyetlen hidegben — arcukat a képen látható módon védve —, hogy 1977 végére befejezhessék az 5 milliárd dolláros költségű vállalkozást. Az olajtávvezeték az Egyesült Államokat 25—30 éven át teljes nyers- offiajsizükségtetének 10 százalékával lesz hivatott ellátni. A Prudhoe-öbölben, becslések szerint. 1,5 milliárd tonna olajat rejt a föld mélye. Alaszka e lelőhelyén ún. „édes” olaj tör a felszínre a kutakból, ami a legértékesebb minőség (*édes” olajnak a kénmentes vagy minimális kéntartalmú olajat nevezik, „savanyúnak” pedig azt, amelynek számottevő kéntartalma van). Jóllehet az alaszkai olaj- távvezeték építése hatalmas, összegbe kerül, az USA-ba így eljutó „fekete arany” mégis olcsóbb lesz, mint az, amit az országban termelnek ki. Emellett bizonyos, hogy az USA-beli olajkészletek „kímélése” is szerepet játszott az alaszkai oljamezők- nek ezen az áron való kiaknázásában. Egyébként a következő években még további négy távvezeték megépítését vették tervbe az alaszkai kőolaj és földgáz szállítására. Megvannak már az Egyesült Államok felé haladó 4200 kilométer hosszúságú csőtávvezeték tervei is. Annak megépítése körülbelül 6 milliárd dollárba kerül majd. Az arany bányászata kezdetben inkább a felszínre törő telérek felkutatására szorítkozott, illetve az arany- tartalmú kőzetek egyszerű Ö6szesaedésében. merült ki. Ugyancsak a legkorábbi időkből maradt emlékek igazolják, hogy az aranymosás is a legősibb foglalkozások közé tartozik. A folyók, patakok hordalékából egykor kezdetleges eszközökkel, szinte szemenként szűrték ki az aranyat. Ilyen lelőhelyekben ma sincs hiány, a kitermelés módja azonban jelentősen megváltozott. Vízen úszó kotróműveket telepítenek azokra a helyekre, ahol aranytartalmú hordalék található. A kotróserlegekkel kiemelt zagyszerű anyagból egy jól ismert ércdúsító eljárással, flotálás- sal választják külön a nemesfémet. Az igen nagy fajsúlyú aranyszemcsék fokozatosan leülepednék, a zagy könnyebb fajsúlyú alkotói pedig tovább haladnak és azokat az „úszó aranygyár” szállítószalagja máris elteríti a part mentén. Az útépítéssel különválasztott anyagmennyiségből' ioncserélő műgyantákkal nyerik ki a termésaranyat. A nyers fémet később higanynyal vagy ciánkáliummal „tárják fel” (tisztítják) és finomítják a végleges minőségnek megfelelően. A hordalékból való aranykitermelésnek ez a módja különösen a Szovjetunóiban dívik, ahol még sok lelőhely vár az automatikus aranymosó bérén-' dezéssel való „átfésülésre”, feltárásra. A kútból több mint 100 ^ atmoszféra nyomással, sivítva tör fel a földgáz. Bármikor újra robbanhat — a szétterülő gáznak egyetlen szikra elég. Mégis, oda kell menni a tomboló kúthoz, le kell ereszkedni az aknába, szerelni kell, hogy a háromszáznál is több atmoszférának ellenálló elzátró szerkezetet a kitörő gázáram útjába lehessen emelni. A kitörésvédelmi brigád nyugodtan dolgozik. Elméletileg pontosan kimunkált, gyakorlatilag kipróbált „menetrend” szerint, összehangoltan, precízen. * * * Október végén az öt KGST- tagország olajbányászatának kitörésvédelmi szakemberei Szolnokon a megelőzés és az elhárítás elméleti és gyakorlati továbbfejlesztéséről tárgyaltak. A tanácskozás negyedik napján a magyar kitörésvédelmi szervezet Kiskunhalas határában bemutatót tartott. Vízsugarak védelme alatt a kitörésvédelmi brigád előkészíti a kútfejet a zárószerelvény felhelyezéséhez Munkabalett. A kitörő gázsugárra ráemelik az elzáró szerkezetet Állandó a robbanásveszély. Készenlétben a vízágyú Már a kúton az elzáró szerkezet. Meghúzzák a csavarokat, majd elzárják a kitörő gázáram útját Fotó: Trömböczky Péter
