Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 27. Öltözködés vagy kultúra? Nem játszunk holmi elő- kelősdit, amikor öltözködés- kultúráról beszélünk, ahelyett, hogy egyszerűen ruházkodást, öltözködést mondanánk? Ruha teszi az embert — tartja a közmondás s nem azt, hogy „öltözködés- kultúrájáról ítéljük meg, ki kicsoda”. Valami igaza van annak, aki idegenkedik kultúra és átmeneti kabát párosításától, hiszen a kultúrát a szellemi javaknak tartja fenn, a művészeteknek, irodalomnak, tudományoknak, sőt erkölcsi tekintetben a viselkedésnek is. Míder és rokokó Napilapoknak, hetilapoknak többek között állandó rovata: a konyha, a divat és a lakás. Ezekben már valóban kulturált étkezésről, öltözködésről s közvetlen környezetünkről esik szó s nem puszta létfenntartásunkról, védekezésünkről az időjárás ellen, nem csupán bútorokról és lámpákról, hanem otthonunk tervszerű berendezéséről. E három rovat három egymás mellett élő, valójában lépcsősen egymásra következő kultúrát példáz: a gasztronómiai, az öltözködés- és a környezetkultúrát. Ha visszaemlékezünk háború utáni éveinkre: először ételeinkkel kezdtünk törődni, aztán öltözetünkkel s az ötvenes évek közepétől otthonunkkal. Hozzá kell tennünk természetesen, hogy: tudatosan. Mert hiszen az: „ez van, ezt kell szeretni” síkján legfeljebb állapotról vagy kényszerről beszélhetünk. Ne emlegessük most a „divat” rosszízű fogalmát. Akkor ragadt rá megvetően az öltözködésre, amikor múló életünket átmenetnek tekintették az örökkévalóságba s hívságosnák minden változót. A divat pedig sűrűn változott. Nemcsak a századforduló halcsontos, míderes divatja hozott szinte évenként új meglepetéseket, de már az egy századdal korábbi rokokó is. Szeszélyeivel, ostobaságaival együtt a korok divatja ma már olvasókönyvünk. Ügy ismerhetjük meg belőle emberét, mint az irodalomból. De a tegnap kul- túrfilozófusai messzebbmenő következtetéseket is levontak az öltözködésből. Ennek tulajdonították az értelmetlen, gyűlöletes, mar- dosó féltékenységet, mint a civilizáció erkölcsi rákfenéjét. Van Zanten orvos önéletrajzában, ebben a máig rendkívül érdekes könyvben (Van Zanten boldog élete) arról ír, hogy fél évszázada hosszabb időt töltött mezítelen bennszülöttek között a mikronéziai szigetvilágban, de féltékenységgel nem találkozott. A meztelen testre borított lepel szimbólummá lett, a szemérem szimbólumává. Mereven ragaszkodtunk hozzá. Izsó Miklós az Erzsébet- hídnál álló Petőfi szobrának eredeti tervén Petőfi alakjában az emberi testet hangsúlyozta. Polgáraink szemérmetlennek, profánnak találták s Huszár Adolffal jól felöltöztették a költőt. Valamikor az amulett önmagában is öltözék volt, a meztelen ember védelmét jelképezte környezetével szemben. Az öltözet mindig kicsit jelképes is. Nemcsak a fáraók és középkori rendek, de mai fiatalok téglával koptatott, rojtos szélű farmerei is jelképesek. Módi és népviselet Az öltözködés: alkalmazkodás és egyben különválás környezetünktől. Kollektí- vum és egyéniség szüntelen kölcsönössége. Bármennyi öncsalás, szemfényvesztés, maszkírozás legyen az öltözködésben, anyagban, színben, fazonokban, bőségben és szükségben együtt ott van az ember. Ha megfárad a tarkaságban, visszafogottabb színekhez menekül, el- szürkülés elől az eleven színekhez. Figyeljük csak meg: seszínű hajúak, sápadtak, zöldes szeműek mennyire kedvelik a fáradt színeket, a szürkéket, okkereket, barackszínt, de néha ellensúlyozásul a meleg kéket, zöldet is. Idősebbek a megbékítő olajzöldekhez, barnákhoz vonzódnak s nem divatból csupán, de belső igényből is kedvelik a lilát. Eleven piros és kék a gyermek két alapszíne, a kék inkább a belső nyugtalanságú gyermeké, piros a nyugodtabba- ké. Külső cicoma — belső üresség, vagy hangoskodó színek, mütyürkék, mint az öregedés leplezői, mennyi izgalmas kalandot kínálnak az öltözködés olvasókönyvében! A „divat” rosszalló értelmezését tehát a francia forradalom óta tapasztaljuk. Az „új módi” követése — már Moliére színművei tanúsítják — a majmolás. a gyö- kértelen alkalmazkodás, az alakoskodás megvető jelzője lesz. A romantika figyel fel először a hagyományos vi- seletekre s teszi a feudális, az úri, polgári rétegek számára a népviseletből áthagyományozott elemeket elfogadottá. A romantika, a polgárosodás, az 1849-es évek magyar középrétegeinek nemzeti viselete politikai X tüntetés is egyben az elnyomó Habsburgház ellen. Ilyen viseletben ismerjük nagy íróinkat, már Csokonai Vitéz Mihályt, Berzsenyi Dánielt, ilyenben ábrázolják ma is Petőfi Sándort, Arany Jánost. Madách Imrét, Jókai Mórt. Az öltözködés történetének rendkívül bonyolult, sokrétű s az anyagi lehetőségektől a szellemi magatartásig terjedő ívének része az is, hogy a másfél század előtti haladó polgári viselet ma még mindig él vidéki népviseleteinkben. Nyilvánvaló, hogy a régi „divat”, vagyis „módi” és „népviselet” olyan elhatárolása, mint aminek csaknem két évszázada tanúi voltak, ma lehetetlen. A divat elleni tiltakozásból divat lett, a népviselet átvette a divatot, s ma a „divatos” polgári öltözködés ismét a népi kultúrához fordult erősítésért. Nemcsak nálunk. Elég talán a praktikus farmer öltözetre, a ponchóra, a hindu száda szerénységet jelző egyszeresére, a bőrnadrágokra, szoknyákra, a norvég kötött kesztyűre, a pulóverekre, a sokác bütykös kötésű harisnyákra, a bilgeri varrá- á(ú cipőkre, indijai brokát selymek utánzataira, kucsmákra és szombrerókra, mokaszinokra, keskeny karimájú tiroli kalapokra, zsinóros, paszomántos kabátokra, csuklyákra, kimonókra és kaftánszerű köpenyre, vállon lógó tarisznyákra, nagykendőkre utalnunk. Öltözködés—művészet Az öltözködés páratlan sokféleségében, ma, amikor nincs egyetlen „módi”, mit ad a népi hagyomány öltözködéskultúránk számára? Funkcionális, vagyis hasznos^ anyagszerű, őszintén • kifejező művészetét. Mit kívánunk mai öltözködés- kultúránktól ? Olyan öltözéket, mely munkahelyünkön védelmet ad s megkönnyíti a munkát, olyan szép megjelenést, mely színeivel, formáival, vonalvezetésével, hétköznapon és ünnepen egyformán minket fejez ki, vagyis: maszkot, melyben otthonosan mozgunk, öltözetet, mely kifejezi azt, hogy kik vagyunk, s emberi mértékeinkhez híven legkevésbé hamisít. Kívánjuk öltözködéskultúránktól azt a kedves játékot, mely szabad mozgásunkat kifejezi, azt a fegyelmet, mely az anyag megbecsülését követeli, azt a józan egyszerűséget, mely a játékos díszítés és a formák összhangját jelzi. Koczogh Ákos A megelőzés a legjobb gyógyszer Az ősz beköszöntésével egyre több köhögő, tüsszögő kisgyermekkel találkozunk és egyre több szülő kapja délutánonként lázas -gyermekével együtt a bölcsődéből, vagy óvodából „kitiltó” igazolást, A betegség nemcsak gyermekeinket viseli meg. A szülőknek is gondot okoz, ha kimaradnak a munkából. — Hogyan előzhetnénk meg az ilyenkor ősszel olyan gyakori megfázásokat? — fordultunk a kérdéssel dr. Csete Zsuzsához, Szolnok X. sz. körzetének gyermekgyógyászához. — Kétfajta megbetegedésről kell beszélnünk: a hűlé- ses húrutról és a légúti fertőzésekről. A hűléses hurút megelőzhető a réteges öltöztetéssel. Mindig felhívjuk az édesanyák figyelmét a túlöl- töztetés veszélyeire, mert leggyakrabban úgy fáznak meg a gyerekek, hogy megizzadnak és a nyirkos bőrnek elég egy légáram. A légúti megbetegedéseket főként fertőzés útján kapjuk. Zárt légtérben jobban terjednek a baktériuA gyermekorvos tanácsai mok, ezért gyakran szellőztessünk, lehetőleg mindennap tartózkodjunk friss levegőn, mert ez fokozza ellenállóképességünket. — ön, mint bölcsődeellátó orvos, mit javasol, hogyan védhetnénk meg a csecsemőket a fertőzésektől, hiszen ellenállóképességük igen kicsi. — Két egészen egyszerű módon. Az egyik az, hogy egészséges gyermeküket az édesanyák a csecsemő-tanácsadásra hozzák, ne pedig a betegrendelés ideje alatt a lázas gyerekek közé. A másik, hogy gyermekintézményeinkben a kis közösségek egészségesek. Ennek megóvása érdekében beteget ne vigyünk óvodába, bölcsődébe. Ha a gyerek éjszaka lázas, annak oka van, és az okot egy lázcsillapító beadásával nem szüntetjük meg. Környezetében három-négy óra is elegendő a többi gyerek megfertőzéséhez. — Ha már megbetegedett a gyerek, mi a teendő, amíg az orvos nem látja — Legfontosabb a lázcsillapítás. Ne féljünk a fizikai hűtőhatástól (pl. borogatástól), mert kevéssé, köztudott, hogy a magas lázat a lázcsillapító egyedül nem minden esetben szünteti meg.’ Kisgyermekeknek hamar magasra szökik a lázuk, s ilyenkor rángógörcsre is hajlamosak. Ezt mindenképpen meg kell előzni, ezért célszerű otthon lázcsillapítót tartani. — Végezetül, milyen általános tanácsokat adna a gyermekes szülőknek? — Valóban általános tanács a komplett, vitamindus étkezés, főzelék és gyümölcs fo- gyaszása, a célszerű öltözködés és sok séta a szaoad levegőn. Amit, mint orvos szeretnék hangsúlyozni: gyógyszert mindig az orvosi utasítás szerint szedjünk és adjunk.-fjMit jelent a HÍV, HUF? Védjegyek az árucikkeken Alakítási ötlet Két-három éve volt divatos a maxi mellény, amelyet több olvasónk is szeretne most valamiképpen átalakítaná. Javaslatunk: a csípőnél vágjuk el a mellényt, hajtsuk fel, vagy övszalaggal szegjük fel. A levágott részből szabjunk ki divatos, kissé harangszabású rövid ujjat, amelyet fölül enyhén meghúzva varrunk be a karöltő- be. A derékrészbe varrjunk belül széles gumiházat, amibe 2—3 cm széles gumit húzunk bújtatottan. A mellény alatt blúzokat, pulóvereket viselhetünk. Cs. K. Az alkotók ősi törekvése, hogy termékeiket megkülön. böztető jelekkel határolják eí más mesterek alkotásaitól. I. e. 3500 évvel az egyiptomi művészek, de a kőfejtő rabszolgák is használtak különféle geometriai formákat az általuk előállított termékek megkülönböztetésére. Az i. e. 3000-ből származó kínai porcélén tárgyakon egyszerű lineáris jelek, természetábrázoló motívumok, a római emlékeken betűcsoportok, névrövidítések szerepelnek, sőt e korban már a pékáruk is megkülönböztető jelzést viselnek. A középkori árumegjelölések között feltűnik a minőségjel és a privilégium jel annak igazolására, hogy a készítő előjogokat élvez bizonyos termékek előállítására. A gyáripar és a szabadverseny kialakulása a versenytársakat is ösztönözte termékeik megjelölésére. Az alkalmazott jelzés, a védjegy a gyár névjegye, erkölcsi bizonyítványa lett, amivel a vásárlónál jelentkezik. Napjainkban a nemzetközileg lajstromozott védjegyek száma megközelíti a 2 milliót. Közöttük számos világ- hírességet találunk, például „Coca Cóla”, „Odói”, „Mercedes”, „Volga”, de büszkeségünkre a „védjegysztérok” sorában számos magyar védjeggyel is találkozunk, például: ,.Piok”, „Unicum”, „Elzett”, „Tungsram”, „Ikarus”, „Medicor”,... stb. Az utóbbi években hazai piacunkon újabb minőségtanúsító védjegyek váltak ismertté, ezek: KTV (Kermi Tanúsító Védjegy), KÁF (Kiváló Aruk Fóruma). , A KTV címke elsőrendű célja, hogy elősegítse a fogyasztói döntéseket, lehetővé tegye, hogy a vásárlók, a rendelkezésre álló áruválasztékból a számukra legkedvezőbbet válasszák ki. A címkén feltüntetett adatokat a gyártónak kell szavatolnia. A címke hitelének ellenőrzése érdekében a KERMI — mint a KTV tulajdonosa — az adatok valódiságát rendszeresen ellenőrzi. KTV címke található több húskonzervünkön, mosószereinken, kávéfajtákon — így például az „Arany Mokka” kávén. A „Kiváló Áruk Fóruma” megjelölést minden fogyasztási cikk megkaphatja, ha minőségdlag kiemelkedik a többi áru közül. A mintadarabokat a KERMI vizsgálja meg elsőként. A KERMI zsűrije csak a minőségileg minden tekintetben kiemelkedő árukat engedj tovább. A minőségvizsgálat után a jól szerepelt termékek esztétikai zsűri elé kerülnek. Ebben a zsűriben az Iparművészeti Tanács és az érdekelt minisztériumok képviselői foglalnak helyet és vizsgálják a termékeket formatervezés, esztétikai kivitelezés szempontjából. Jelen időszakban már több mint 1000 fogyasztási cikk jogosult a feketearany háromszög viselésére. A t-védjegyet csak a szabvány szerinti I. osztályú áru viselheti. A TEXIMEI (Textilipari Minőségellenőrző Intézet) álltai javasolt minősítés alapján első fokon a gyártó vállalat ellenőrzi a minőséget. annak állandóságát pedig az intézet rendszeres vizsgával szavatolja. Napjainkban 14 vállalat kö zel 80 terméke viseli a csepp alakú, egyik oldalán jellegzetes narancs-vörös címkét. A védjegy egyik oldalán „t” jelzi az intézet nevének kezdőbetűjét, másik oldalán pedig a következő felirat áll: A Textilipari Minőségellenőrző Intézet rendszeres ellenőrzése alatt. Dr. Búzás Gizella Nyárfából cellulóz Emlékezés Rózsá Ferencre I rádió és a tévé jövű heti műsorából ' ajánljuk Hétfőn a Kossuth rádióban 17 óra 07 perckor jelentkezik a Tudományos híradó, amelynek keretében Karácsonyi Sándor adjunktustól hallhatunk arról, hogy milyen sokat segít a helikopter a betegszállításban. 19 óra 15 perckor Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából hallhatjuk a Terasz a folyó felett című hangjátékot, Töj rőcsik Mari főszereplésével. Kedden a Kossuth rádióban 20 óra 05 perckor összeállítást adnak az Európai Sugárbiológiai Társaság legutóbbi szimpóziumának eseményeiről. 21 óra 13-kor Juhász Ferenc Az éjszaka képei című oratóriumát hallhatjuk. A televízióban 20 óra 30 perckor kezdődik az a riportfilm, amely a libanoni háború utolsó napjaiban készült, és benne azt igyekeznek megtudni, hogy lesz-e béke az olajfák alatt. Szerdán a Kossuth rádióban 21 óra 21 perckor Purcell Arthur király című öt- felvonásos operáját sugározzák Antohny Lewis vezényletével. A televízióban 20 órakor jelentkezik Századunk újabb adása, amelynek alcíme: Mézesmadzag és korbács: Ebben a részben Berlin-Ró- ma tengely kettétörésének és Magyarország német megszállásának eseményei elevenednek meg előttünk. Csütörtökön a Kossuth rádióban 14 órakor Petőfi Sándor A helység kalapácsának hangfelvételét sugározzák. A Petőfi adón 12 óra 33-kor a szolnoki stúdió Be- rényi Ferenc festőművész műtermében kalaúzol el bennünket egy kis beszél? getésre. A televízióban 21 órakor helyszíni közvetítés kezdődik Második műszak címmel, a rendező Esztergályos Kái roly. Pénteken a Kossuth rádióban 8 óra 27 perckor azt mondja el Varró Barna; hogy mi történik a hatodik földrészen. 16 óra 05 perckor a Huszas stúdió a rendőriskola néhány diákját mutatja be. „ A televízióban 20 óra 25 perckor kezdődik a Nyitott könyv adása, amely Bertha Bulcsu A Tiemel villa című novellásköí étéből ad részleteket. 21 óra 20 perc? kor sugározzák az Egy hír? szerző hazatérése című dokumentumfilmet. a mely a müncheni rádiótól hazaérkező cseh hírszerző századost mutatja be. Szombaton a Kosuth rádióban 14 óra 25 perckor arról hallhatunk a Falurádió szerkesztőségi beszélgetésében, hogyan lesz a - nyárfából celulóz. Elsősorban a magyar-jugoszláv papíripari együttműködést elemzi az adás. A televízióban 20 órakor a leningrádi Miniatűr Színház vendégjátékában a Próbababákat láthatjuk. Vasárnap a televízióban 21 óra 30 pei’ckor a Rózsa testvérek című dokumentumműsor kerül a képernyőre. A film Rózsa Ferencnek: a hetven éve született antifasiszta újságírónak állít emléket, és barátok, harcostársak emlékezésével bemutatja két testvérét Richárdot és Irént is. Örmény ételkülönlegességek Dalauzi: Forró mézbe kevés narancshéjat és tisztított, durvára darált diót teszünk. Lehet egy kis mákot is keverni hozzá. A forró keveréket ostyalapra öntjük és egy másik lappal befedjük. Kihűlve kitűnő csemege. Töltött hal: Apróra vágott vöröshagymát, főtt rizst, fekete török szőlőt, darált mogyorót összekeverünk és megdinszteljük. Az így elkészített töltelékkel megtöltünk egy pontyot. A töltőnyílást bevarrjuk, lisztbe mártogatás után, forró olajban kisütjük. A kisütés után kevés savanyú bor levével lassú tűzön kb. félóráig párologtatjuk. Örményországban vendégnek lenni kis feladat. Helyt kell állni az asztalnál. Egy- egy étkezés elkezdődik délután 6 óra körül és eltart este 10 óráig is. Soha nem szabad az első fogással jóllakni, mert legalább három jön még utána. Ital csak az étkezés ideje alatt van az asztalon, azután leszedik. Leveseket nem fogyasztanak, de annái több nyers zöldséget. A zöldfélék közül a legnéps/t. 'bb a hagyma és ■ a petrezselyem, azonkívül a nyers uborka, zeller levél és az úgynevezett tarhum, a nálunk ismert tárkony. A fent említett zöldfélék minden étkezésnél megtalálhatók az asztalon. Saslik: Nem kimondott örmény eredetű étel, de egyike a legkedveltebbeknek, örmény neve: Horovac. Általában birka vagy sertéshúsból készítik. Sertéscombot kockára vágunk egy nagy tálba szeletelt hagyma közé tesz- szük, lesózzuk és megborsozzuk. Két-három órát állni hagyjuk. Ezután a húsdarabkákat a hagymától megtisztítva nyársakra húzzuk és grill sütőben vagy szabad tűzön jó parázsnál megsütjük,
