Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

1976. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 — munkasfizetesböl 2. Kedvezmény csak munkásoknak Az állami forrásokból tör­ténő lakásépítés fokozása mellett s a saját erőből építők egyre nagyobb mértékű támo­gatásán túl, 1973. január el­sejével mindenekelőtt az ipari központokban élő nagy­üzemi munkásság lakáshely­zetének javítására állami döntés született. Eddig soha nem volt kedvezményeket kaptak a-lakást építő-vásár­ló munkások. Az intézkedés rövid idő alatt népszerű lett —■ elnevezték „munkáslakás- akciónak”. 1975 végéig me­gyénkben összesen 794 mun­káslakás épült az új felté­telekkel. Utciúban A munkáslakás-akciónak ne­vezett formát — azért is, mert nem mindenütt isme­rik — érdemes részleteseb­ben taglalni. A kijelölt településeken ■— megyénkben Szolnokon, Jászberényben, Tiszaföldvá- ron és Martfűn — az állami vállalatok munkásai külön kedvezményekkel vásárol­hatnak OTP- vagy szövet­kezeti lakást. De csak lakó­telepit, és csak akkor, ha vállalatuk a „nettó” lakás­ár 20 százalékát kamatmen­tes kölcsönként adja. Amennyiben minden feltétel teljesül, akkor a munkás — lakásának nagyságától füg­gően — 80—100 ezer forint állami támogatást kap. Kész­pénzben a „nettó” árnak nem 25, hanem csak 10 szá­zalékát kell befizetni, és az OTP-kölcsön után is csak egy százalék kamatot kettő helyett. (A kedvezmények még a felsoroltnál is bővek- bek, részletesen a közelmúlt­ban megjelent, Tájékoztató a lakásépítés pénzügyi és hi­telfeltételeiről című köny­vecske tartalmazza. A füzet minden lakásépítési formát ismertet, így a munkáslakás- akciót is, és bármelyik OTP- fióknál megkapható.) A munkáslakás-akció — meglehetősen bonyolult — feltétel-rendszerét a követ­kező példa még érthetőbbé teszi: Tegyük fel, hogy a meg­vásárolni kívánt lakás ára 360 ezer forint. Ha két gye­rek van a családban: 60 ezer forint a szociálpoliti­kai kedvezmény. Ha a lakás kétszobás (1976. január 1-ig 60 ezer) most 80 ezer forint az állami támogatás. A „net­tó” lakásár tehat 220 ezer. A vállalati kamatmentes kölcsönnek 44 ezer forintnak kell lennie, míg a munkás készpénzben 22 ezre fizet. Marad 154 ezer forint, ame­lyet az OTP egy százalékos kamattal, 35 évre kölcsönöz. Amennyiben a vállalat 25 évre adta a kölcsönt, annak havi részlete 150 forint, az OTP-részlet 435 forint. De ebből az 585 forintból is csak 470 forintot kell tör­leszteni havonta az első öt évben. (A munkás ugyanis az első időszakra 20 százalé­kos „mérséklést” kap.) A most leírt számokat — ha kissé sok is az adat — érdemes figyelmesen „átbo­garászni”. Nyilvánvalóvá válik, hogy az a munkás, aki ilyen lehetőségekkel vá­sárol lakást, nincs hátrányos helyzetben, hacsak nem ... Hűnek az árak Szolnokon a házgyári ele­mekből épült Csanádi kör­úti OTP- és lakásszövetke­zeti lakásokban 164 munkás­család átlagosan — a ked­vezményekkel könnyítve is — 828 forintot fizet havon­ta kölcsöntörlesztésként, nem szólva a rezsiről. (Az OTP megyei fiókjának adatai.) Átlagosan, írom, mert az ugyanitt lakó „kétgyereke­sek” már mind 900 forint fölött törlesztenek. Az üze­meltetési díj 231, a felújí­tási alap 77, a meleg víz 74, télen a távfűtés 314 forint. Havonta — villany, gáz nél­kül és a fűtésnek is csak fe­lét számolva — a törlesztés és a rezsi összesen ezeröt- száz(!) forint. Ugyanakkora családok — ismét átlagos — jövedelme havi 4800 forint. Nem véletlen, hogy a munkáscsaládoknak első gondjuk — a lakás megszer­zése — után rögtön a má­sodik jön: bent maradni! De vajon — túl azon, hogy az építőanyagárak is emelkedtek — miért ilyen drágák a lakások Szolno­kon? Pár évvel ezelőtt még elő­fordult, hogy egy-egy ha­gyományos technológiával épített lakást, téglából, négyzetméterenként 4000 fo­rintból „ki tudtak hozni”. Ma a Szolnok megyei ÁÉV az úgynevezett blokkos la­kásokat 5000, a poligonból épülőket 6000. a házgyári elemekből szerelhetőket 8000 forint felett tudja előállí­tani, s az építésen felüli járulékos költségekkel együtt, például a házgyári egyre közelebb van a 9000 forinthoz. (A korszerűbb, termelékenyebb technológia ma még drágább, mert több eszközt, keresett „élő mun­kát” igényel.) Dátszóliaig egyszerű lenne a megoldás: több blokkos la­kást kell építeni. Ám a blokkhoz 50 százalékkal több munkáskéz kell, mint a házgyárihoz, s az építő­iparban, köztudott, kevés a munkáskéz. Az ÁÉV — egyébként dicséretes módon saját munkásai érdekeit nézve — saját dolgozóinak épít olcsó blokkos lakást. (Ezenkívül már egyre ke­vesebbet, zömében csak ko­rábbi ígéreteit teljesítve.) Talán — a mainál jobb ko­ordinációval — elképzelhe­tő lenne, hogy más vállala­tok munkáslakásainál is, a lehetőségekhez mérten, az olcsóbb technológiát alkal­mazzák! (Kétségtelen, ez is csak ideig-óráig lenne meg­oldás, hiszen sok lakást csak házgyári technológiával le­het építeni.) S vajon miért kell nekünk Szolnokon, az országban szinte legdrágább debreceni házgyári elemekből építeni, holott ismerünk olcsóbb megoldást is. Például a sze­gedi DÉDÉP házgyára — jó­val olcsóbb árakat ígérve — Békéscsabán kedvezőbb föltételekkel kötött megál­lapodást. S esetleg — szál­lítana ide is, hiszen a sze­gedi nagyvállalat, a DÉLÉP egyébként is itt dolgozik a Széchenyi lakótelepen. Trömböczky Péter (Következik: Akik megkaphatják.) Megszűnt cigánytelep-újabb feladatok Felszámolni a telepet. Ezt a jelszót adta ki 1971-ben mezőtúri városi tanács vég­rehajtó bizottsága, amikor a város cigány lakosságának helyzetéről tárgyalt, s ennek értelmében intézkedési tervet fogadott el. Azóta eltelt fél évtized, sí a tanáios a cigányok­nak nyújtott építési lakás- vásárlási kölcsön és egyéb intézkedések segítségével el­érte, hogy a jellegzetes tele­pek megszűntek. A hírhedt „London” az al­sórészi telep is már csak em­lékében él,... azaz, hogy minden erőfeszítés ellenére még ezen az egyébként egész­ségtelen területen mutatóba maradt két „lakóház”. A végrehajtó bizottság ülé­sén az 1971-es intézkedési terv végrehajásáról . és a ci­gány lakosság jelenlegi hely­zetéről tárgyaltak, s mint azt a hosszantartó vita és a sok hozzászólás is bizonyította, rendkívül körültekintően és igen alaposan megvizsgálták a városban élő cigány lakos­ság életkörülményeit, vala­mint munkaügyi, kulturális, egészségügyi és szociális vi­szonyait. Egyértelműen elégedetten lehet szólni a mezőtúriak erőfeszítéséről, ha a számok tükrében vizsgáljuk ezt a kérdést. Öt év alatt ugyanis a 46 telepi ház helyett 57-et biztosítottak (kölcsönnel, tá­mogatással juttatással), s mint írtuk mindössze két te­lepi ház marad meg. Nem Tanácsi vb ülés Mezőtúron megnyugtató viszont az a tény, hogy az 57 lakásban jelenleg 99 család lakik, s nem ritkán egy otthonban 10—12-en is élnek. Az egyik — egyébként kedvezményes hitellel épült — házban és melléképületében összesen 3 szobában 20 személy lakik (útban a huszonegyedik). A mezőtúri tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy nem elegendő minden esetben az életkörülmények megválto­zása a korszerű a jobb ott­hon biztosításával. Mint a végrehajtó bizottság is meg­állapította, a mintegy 100 ezer forint (néha nagyobb értékű lakóházak túlzottan nagy különbséget jelentenek a hajdan^ putrikhoz képest, s nehezen tudják megszokni a lakók az ottlakást. Kétségtelen, hogy az öt év előttinél jóval nagyobb a dol­gozó munkaképes korúak aránya, azonban a mai 219- ből még mindig csak 93 fő­nek van állandó munkahe­lye. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a koráb­bi évek erőfeszítéseinek gyü­mölcse csak akkor érik be, ha a város mintegy ötszáz ci­gány lakosságának beillesz­kedése érdekében további erőfeszítések történnek. Ezek közül a jövőben is első he­lyen áll a munkavállalás se­gítése. Talán nem is pontos a kifejezés, hiszen mint a vb- tagok kifejezhették nem csu­pán kérni, felvilágosítani kell a munkabírókat, hogy dol­gozzanak. Felvetődött az a gondolat is, hogy a munka­helyeken a rendszeresen dol­gozó cigányokból szervezze­nek brigádokat, amelyek kö­vetendő példaként másokat is munkára serkentenének. Nem kevésbé fontos az is­kolázottság fejlesztése sem,'s bár a helyi pedagógusok fá­radozásával elérték, hogy az iskolaköteles korú gyerme­kek majd mindegyike beirat­kozott, nem ritka, hogy első osztályban tízévesnél idősebb tanuló is ül a padban. A végrehajtó bizottság ha­tározatot hozott, hogy az öt évvel ezelőtt elhatározott, és most megvalósult program folytatásaként az új helyzet­nek megfelelően új intézkedé­si (fejlesztési) tervet kell ki­dolgozni, amelyet a jövő év januári testületi ülésére ter­jesztenek be. A végrehajtó bizottság ülé­sén ezenkívül megtárgyalták a pénzügyi-, terv- és munka- ügvi osztályok eddig végzett munkáját, majd előterjeszté­sekkel foglalkoztak. I. Zs. Naponta 2,5 tonna pamutfonalat dolgoznak fel a szegedi Textil Müvek részére a tószegi Petőfi Tsz csévélő üzemében. A szövetkezet melléküzemága száz asszonynak ad munkát Orvosságok vény nélkül Felfedező úton az úttörtf par la ment küldöttei A Zalaegerszegen tanács­kozó VI. országos úttörőpar­lament küldöttei tegnap 6 munkacsoportban folytatták a munkát. Tanácskozássoro­zatuk témája az úttörőélet gondjait megoldó, a mozgal­mat előbbre vivő tervek, ja­vaslatok és ötletek megvi­tatása volt. Az egyik cso­port a „törvényeink szelle­mében” témát, a másik az ,(Otthonunk az iskola”, a harmadik az „úttörőtetteink”, a negyedik a „közösség szol­gálata”, az ötödik a „játszunk együtt”, míg a hatodik mun­kacsoport a „menjünk a sza­badba” témáról tanácskozott. A délelőtti munkacsoport­ülések után felfedező útra indultak a pajtások. Zala­egerszegről kiindulva 6 kü­lönböző helységet kerestek fel, ahol a helyi úttörők voltak a vendéglátók. A fel­fedező kirándulás alapján kel­lemes élményekkel gyara­podtak a pajtások. A talál­kozókon a helyi úttörőkön kívül, sok zalai szülő is részt vett. Gépesítés a tejiparban Növekszik a tej- és tej­termékfogyasztás: az ipar műszaki fejlesztéssel gyor­sítja a szállítást, az anyag- mozgatást. s néhány kézi­munka-igényes műveletet automatizált. Az üzemekben széles kői­ben bevezették a rakodóla­pos anygmozgatást. öt év alatt megkétszereződött a kézi és villamos emelőtar­goncák száma, 70 százalékkal több rakodólapot használnak, s az üzemi szállítószala­gok száma is gyarapodott. Ezekkel a műszaki intézke­désekkel mintegy 150—200 ember munkáját helyettesí­tették és az üzemekben a belső anyagmozgatást 40 szá­zalékos arányban gépesítet­ték. Az ipar bevezette a kor­szerű gyűjtőládás rendszert, két év alatt egyhairmadával nőtt e rendszer befogadóké­pessége, s ez végső soron azt jelenti, hogy a hűtőterekből egyre több helyen hűtőlá­dákban kerülnek a szállít­mányok a tehergépkocsikra, majd innen az üzletek táro­lótereibe. A módszer iól bevált a kereskedelem is szívesen fogadta az iparnak ezt a kezdeményezését. Ko­rábban gondot okozott, hogy a ládákat és a rekeszeket kéz­zel kellett mosni. Az új gyógyszertérítési rendszer január 1-i életbe lépését követően feltételez­hetően megnövekszik a vény nélküli gyógyszerbeszerzés jelentősége. Az erre vonat­kozó jogszabályok tulajdon­képpen nem sokat változtak, s lényegében változatlan ma­rad a nem receptköteles gyógyszerek választéka is. Mi tette mégis szükségessé a vény nélküli rendszer be­vezetését, s milyen szem­pontok alapján állították össze a recept nélkül is kap­ható gyógyszerek körét? — erről tájékoztatta Gergely Róbert az MTI munkatársát az Egészségügyi Miniszté­riumban. Jelenleg — és januártó] is — mintegy 180 gyógyszer be­szerzéséhez nem szükséges vény. E gyógyszerekből az 1975. évi teljes lakossági fel- használás 1,2 milliárd forin­tot tett ki, ez az összes for­galom 26.4 százaléka. Ennek ellenére a recept nélküli gyógyszerforgalom mindössze 290 millió forint volt, ami annyit jelent, hogy a bete­gek alig negyed részben él­tek a gyógyszerbeszerzés egyszerűbb formájával, or­voshoz fordultak, jóllehet ez nem volt feltétlenül szük­séges. Az ebbe a csoportba tar­tozó gyógyszereknek több A Kunszentmárton és Vi­déke Áfész idei' munkájá­ról hat község egyesült szö- vetkeztének kezdeti eredmé­nyeiről, valamint az Alsó­jászsági Takarékszövetkezet­ről tárgyalt tegnapi ülésén a MÉSZÖV elnökséjge Szol­nokon. Kovács Tivadar kunszent­mártoni áfész-elnök beszá­molójából megtudtuk, hogy a nagy szövetkezet Tisza- kürt, Öcsöd, Nagyrév, Ti- szasas és Csépa kis szövet­kezeteinek egyesüléséből alakult. Feladata a járási székhely és tizenegy közsé­ge — harmincháromezer em­ber ellátása. Ugyanott fel­vásárló, szolgáltató és ter­meltető tevékenységet is folytat, összesen ha'tszázöt- ven dolgozó és huszonnyolc ipari, kersekedelmi tanuló látja el az egyesüléssel meg­nőtt feladatokat. A munka­helyek — boltok, vendéglők — meglehetősen korszerűt­mint a fele — 98 készítmény — eddig is 10 forintnál ol­csóbb volt. s mindössze 22 medicina ára haladta meg a 20 forintot. Az új rendszer­ben a gyógyszereknek recept­re való felíratása nem jelent anyagi kedvezményt. Százhu- szonnégy különféle, recept nélkül is megkapható gyógy­szer új térítési díja egysége­sen 2 forint lesz, s további harminchété nem haladja meg a 3 forintot. A vény nélküli gyógysze­rek jegyzékének összeállítá­sakor a szakemberek elsőd­leges szempontja az volt. hogy mennyi veszélyt jelent a beteg számára az ellenőr­zés nélküli adagolás, meny­nyire „mérgező” az adott gyógyszer hatóanyagaként szereplő vegyület. Meg kell jegyezni, hogy abszolút érte­lemben ártalmatlan gyógy­szer nem létezik, minden ve­gyi anyagnak a szervezetbe való bevitele bizonyos koc­kázattal jár. Az ártalmatlan­ság tehát viszonylagos. Foko­zódik a kockázat ha a szer­vezet működése nem tökéle­tes. Súlyos hiba lenne tehát, ha a jövőben a betegek e 180 gyógyszer közötti váloga­tással orvosi vizsgálat, javas­lat nélkül önmagukat pró­bálnák gyógyítgatni. lenek. Számuk is bizonyítja: 173, többségében kis, korsze­rűtlen üzlet van a tizenegy községben. Az áfész segíti, szervezi tizenöt szakcsoport­ja munkáját, valamint a háztáji termelőkét is. Az elnökségi ülésen szó esett a kunszentmártoni áru­házban történt visszaélések­ről, amelyek sok kárt okoz­tak. Egyúttal javaslatok is elhangzottak a javítás, a jobban szervezett munka és ellenőrzés módszereire. A MÉSZÖV elnöksége tár­gyalt még az Alsójászsági Takarékszövetkezet működé­sének tapasztalatairól is. Az 1976. január elsején hat köz­ség szövetkezetéből egyesült falusi banknak most hat és fél ezer tagja van. Ebben az évben a lakosság 60 millió forintját őrzi. Több mint tízmillió forint a különböző célokra folyósított kölcsön összege. — s. j- — Harmincháromezer ember ellátása Hat község takarékszövetkezete A MÉSZÖV elnökségi ülésének napirendjén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents