Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-25 / 279. szám
1976. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A mester menyasszonytánca rideg vasajtóra a fák meleg erezetét festi. Csupavas vasúti kocsik, satupadok, szerszámok világába legalább belopja a természetnek festék-vödörből kikevert mását. Rezzenéstelenül fut a kéz, a maga nemében művészet az erezés, a szakmában levett kalappal beszélnek a munkájáról. Az öreg tisztára dörgöli az ecsetet. Mára befejezte. Lassan végleg befejezi... A szakoktatói szoba szinte hozzásimul a szolnoki Járműjavító tanintézetéhez, a berendezés mindössze egy asztalból és néhány fatámlájú székből áll. Diáknak és tanárnak egy a ruhája, olajtól foltos, vastól tépett, a legolcsóbb vászonból szabva. Az öreg 1929-ben szobafes- tő-mázolónak tanult, bólint rá, akkoriban még becsülete volt az iparos embernek. Becsülete volt, mégis másra vágyott, könnyű keze jól futtatta a ceruzát. Rajztanárnak tanult volna Pesten. Csak a vágy maradt, az iskolában az osztályfőnöke leintette: a cipész maradjon a kaptafánál. .. Maradt is az apjától örökölt szakmánál, együtt járták a házakat mázoltak, festettek. Ha nem tör ki a háború, talán valamelyik építőipari vállalatnál dolgoznia ma is. A negyvenes éveikben azonban visszaadta az ipart a Hungária RT Villamos műveknél vállalt állást. Pénzbeszedő lett. A háborút túlélte. Katonának nem ment, a Hungária RT hadiüzem volt. Ám nyomtalanul nem szálltak el az évek. Kitanulta a gépkocsivezetést, a villanyszerelést, mert ahogy mondják, ahány szakma, annyi ember. Aztán az ipariskolások hívták oktatónak, pontosan negyedszázaddal ezelőtt. Mily furcsa fintorokat vág időnként az élet! Sök-sok évvel azelőtt a nagyanyja ugyanannak az iskolának volt a pedellusa, ahová tanítani ment. s az öreg azok között a falak között született. Húsz évig okította a mester-palántákat, a létra-egyensúlyozás „festői” táncára, az ecsetkezelés rejAz ország leglátogatottabb múzeumai közé tartozik a nagycenki Széchenyi emlékmúzeum, amelyet a helyreállított Széchenyi-kas- tély főépületében rendeztek be. A múzeum 1973 szeptemberében nyílt meg, s a napokban fogadta négyszázezredik látogatóját. A múzeum széleskörű kapcsolatot épített ki az ország egész területén a Széchenyi-emlékek iránt érdeklődőkkel. A kapcsolatok egyik legszervezettebb formája, hogy a SzécheA Szakszervezetek Országos Tanácsa megbízásából november 26—28 között Dunaújvárosban a Munkás művelődési központban rendezik meg az üzemi népművészek első országos találkozóját. A háromnapos fesztiválon az ország minden tájatelmeire, a tapétázás biztonságára. Amikor öt évvel ezelőtt a 633-as Szakmunkásképzőben elbúcsúztatták az egyik oktató azt mondta:„Még mindig nagyon sokat köszönhetek a mester elvtársnak. . .” A megszólításnak nagy a becsülete, mondják, hogy magában rejti a tiszteletet is, no meg a szeretetek Majd elfelejtem: a búcsúztató pedagógus, a 633-asban. egykor tanítványa volt az öregnek... A járműjavítosok öt évvel ezelőtt szóltak: hagyja a festő-mázolókai, nyergeljen át, oktassa a fényezőket. Igaz rokonszakma, de azért őszülő fejjel újra csak elő kellett venni a könyveket, felkészületlenül mégsem állhat oda az ember, csak a múltjából élve. Valami nem változott, életének negyedszázadát átfogta az oktató hivatástudata. Nehezen mondja a szavakat, hogy vajon értik-e ugyanazt, amit ő gondol. Azt, hogy testvérek nélkül nőtt fel, s a tanításban találta meg tulajdonképpen a testvéreit... Megtanítani valakit egy szakma fortélyaira, mondhatná az ember, nem nagy ügy. De embereket formálni, és jó szakmunkásokat útjukra bo- csájtani, már jóval több az egyszerű szakoktatói feladatnál. Általában falusi gyerekeket kap az öreg a keze alá, sokan szótagolva írnak úgy, hogy: ina-'te-ma-ti-ka... A szülők lenézik a fényező szakmát, azt mondják, koszos munka az. A jobbak még a Járműjavítón belül is villanyszerelőnek, motorszerelőnek tanulnak, mert oda kell már egy kis matematika, fizika, kémia is... És ezekben a gyerekekben keresi az öreg a lelket. Így mondta, a lelket, hiszen az elsősökkel egy hétig csak beszélget, dolgozatot írat magukról, családjukról, a pálya- választásról. Lassan-lassan feloldja az akadozó nyelvet és gondolatokat. Három válasz a pályaválasztást indokló dolgozatokból: „Egy bemutatón megtetszett a fényezés. . .’” ..Apám mindig csak trágyát hordott én iparosember akarok lenni...” ..Városra akartam kerülni...” Hihetetlen türelem árad az idős emberből. Diploma nélkül is — a szó legnemesebb értelmében — pedagógus. Fejeket simogató pedagógus. Azt mondja a mai fiatalok érzékenyek, s a kiabálásra azonnal dacba váltanak, a szeretettel viszont mint a nádszál, hajlíthatok. Talán ezért nála a munkakezdés is eltér a fényezőknél a megszokotnyi István nevét viselő szocialista brigádokat felkutatják, s bekapcsolják őket a múzeum munkájába. Az első Széchenyi brigáddal 1975 elején vették fel a kapcsolatot, s a napokban jelentkezett a százötvenedik Széchenyi brigád. A Csőszerelőipari Vállalatnak ez a brigádja az orenburgi gázvezetéken dolgozik a Szovjetunióban, Bogorodcsánban. 1977. szeptember 19—20-án tartják meg Sopronban a ..Széchenyi’’ szocialista brigádok második találkozóját. ról százötven amatőr népművész ' vesz részt. A dunaújvárosi találkozón szövő, hímző, bőrdíszműves. fafaragó, keramikus, fémműves, kovácsoló, fazekas és játékkészíi tő kategóriában rendeznek bemutatót. tói. A mester nem adja ki azonnal a munkát, hanem előbb megkérdezi kinek, mihez lenne kedve. Ha maguk válaszják szívvel dolgoznak a gyerekek, és méginkább kedvvel, amikor a „mester elvtárs” is közéjük áll. Odaáll. A tizenévesek ugyanis csak a munkát becsülik, papolással egyetlen oktató sem menne velük semmire. Nem véletlen hát, hogy az öreg ruhája ugyanúgy festéktől páncélos, mint bármelyik nebulóé. .. Mire a vizsgához érnek, akár tudják, akár nem, a mester kézjegyét már magukon hordozzák a fényezők. Aztán van. aki visszajön, s azt mondja, szép volt. köszönjük; megszokott szavak, így olvasva talán nem is mondanak sokat. Az talán többet, hogy az öreget kihívják egy pohár sörre, mert már a mesterlevél a zsebükben lapul. Egyenlő félként traktálják. . . Akadnak feledhetetlen emlékek is, a negyedszázados oktatói munkában. Az egyik tanítványa Tolvaj Jóska a menyasszonyával állított be hozzá két évvel a vizsga után, s azt mondta: „Mester elvtárs, jöjjön el az esküvőnkre, mert csak úgy lesz teljes a boldogságom, ..” Mosolyog az öreg. feszített is a Tolvaj Jóska, hogy ott ül mellette a mester, aki tanította. No, meg domborított ő maga is, hogy tulajdonképpen idegen emberek oly hamar az esküvőn befogadták. Meg is forgatta úgy a menyasszonyt, hogy csodálta a násznép a táncát. Ö meg csak legyintett, hogy nem a kor számít,' hanem mennyi lendület marad az emberben. . Ha életrajzát írná, szárazán és szűkszavúan annyi kerülne a sorok végére: kitüntetésem nincs, büntetve nem voltam. Köznapi életút? Semmi különöset, kiemelkedőt nem tudnék mondani róla. Akkor pedig lehet, hogy köznapi az életút. De azt hiszem, semmivel sem kevesebb, mint a látványos, hőstettekről zsúfolt emberi sors. . . Paronai József, a szolnoki Járműjavító oktatója szobafestő és mázoló, tapétázó, gépkocsi vezető, villanyszerelő, címfestö — nyugdíjba ment. Mélykúti Attila Időszámításunk előtt 79- ben a Vezúv kitörése, a lezúduló hamu. por, láva, sár néhány római várost: Pom- 'pejit,, Herculánumot, Tora del Grecót és néhány falut 6—20 méteres réteg alá rejtette. Pompeji, az a szép város Róma közelében terült el, a katasztrófa idején körülbelül 25—30 ezer lakosa volt, virágzó kereskedelmi élet zajlott falai között, és a szelíd éghajlatnak köszönhetően a gazdag római családok nyaralói övezték. Pompeji a régészek munkájának fontosságáról tanúskodik. -A város kiásása, feltárása során a kutatók arra törekedtek: a használati tárgyakat megtalálásuk helyén,' eredeti helyzetükben őrizzék meg, másrészt, hogy a láva- özönben halálukat lelt pom- pejiek testének helyén a lávarétegben maradt űröket, mint a szobor-negatívumokat, gipsszel kiöntve. valóságos szobrok formájában őrizzék meg az eredeti helyén, ahogy a hirtelen szerencsétlenség érte őket. Pompeji feltárása lehetővé • tette, hogy közelebbről megismerhessük a római birodalom virágzásának idején kialakult életmódot, a gazdag családok életét és az otthonaikat díszítő műalkotásokat. A házba belépő idegent Gyermekváros épül Szolnokon A végleges elképzelések, a MÜVBER Vállalat mérnökeinek, ter-vezőasztalán már kirajzolódtak, az utolsó simításokat végzik rajták. Az év végére a kész tervdokumentumok a lebonyolító, a szolnoki Városi Tanács rendelkezésére állnak. De nem csupán a tervezőasztaloknál folytak az előkészítő munkálatok, hanem azon a több mint négyhektáros területen is ahová majd a makett több ezerszeres nagyságú mása felépül. Az új városrészben a most alakuló Széchenyi lakótelep házainak és köz- intézményeinek szomszédságában kap helyet a gyermekváros, ahol az elképzej lések szerint háromszázhúsz, zömében általános iskolás korú fiú és lány él majd. akik a lakótelep iskolájában tanulnak. A komplex intézi mény két fő épülete a gyermekotthon, valamint a gyermek- és ifjúságvédő intézet lesz. A szolnoki gyermekváros sorsa több mint egy évtizeden át volt napirenden. Most végre minden objektív fel-; tételt megteremtett, hogy még ebben az ötéves tervidőszakban valósággá váljék. Az Oktatási Minisztérium finanszírozza a több mint százmillió forintos beruházás költségét. A területet — amelynek csupán egynegyed de volt a város tulajdonában — is a minisztérium vásárolta meg. Az állami építőipari -vállalat készen áll ar-> ra, hogy a gyermekváros — amely országos intézmény lesz — építését a ’ jövő év elején elkezdje. Gondtalan órák A mezőtúri szociális otthon több mint száz idős lakójának kellemes meglepe-" téssel szolgált az elmúlt napokban az intézmény vezetősége: fővárosi színészeket, magyarnóta- és népdalénekeseket, valamint a szolnoki Pelikán bár zenekarát hívták meg vidám, zenés, műsoros estre. A rendezvény sikeres volt, az idősemberek jól érezték magukat. gyakorta vicsorgó, támadásra kész kutyát ábrázoló mozaik fogadja, mintegy figyelmeztetve: „Cave canem” (őrizkedj a kutyától). Ezután az atrium-ba lépünk be, egy tágas helyiségbe, amelyet a mennyezetén található nyílás világít meg, elég halványan; az esővíz összegyűjtésére medencét helyeztek a nyílás alá, amelynek vize hűsítette a kintről behatoló forró levegőt. Az átriumban található a ház védőisteneinek oltára, a család elhunyt tagjainak maszkjával együtt. Innen nagy terem (talbium) nyílik: itt étkeztek, majd a medencével, szobrokkal díszített, fedett oszlopsorral körülvett (peristylium) kertbe lépünk. Ä peristylium az ókori lakóházak oszlopokkal körülvett belső udvara. Az atrium és peristylium körül helyezkednek el a lakosztályok, a raktárak — és a többitől elkülönítve —•, a rabszolgák lakhelyei. A római ház beosztásának egyes elemeit őrizték meg a X—XII. századi kolostorok és némely spanyol lakóház. Fontos ezeknek a • házaknak megtekinteni a díszítését is. A freskók és mozaikok jó része hellenisztikus témákat és ábrázolásokat vesz át az időszámítás előtti III—Az öreg Négyszázezer látogató Dunaújvárosban Üzemi népművészek találkozója Pompeji séta Nevelési értekezletek Általaimé es középiskoláink nevelőtestületei ezekben a HUdldlIUa napokban értekezleteken vitatják meg a KISZ IX. kongresszusa határozatai alapján adódó feladataikat. A nevelés társadalmi ügy. A soktényezős nevelési rendszeren belül is meghatározó súlyú az iskola és az ifjúsági mozgalom együttműködése. >y Nevelőtestületeink tanácskozásaitól azt várjuk. Ivogy a kongresszusi dokumentumok előzetes ismerete alapján előbbre vigyék az iskola és az ifjúsági mozgalom nevelési együttműködését. összegezzék — a helyi sajátosságoknak megfelelően — a mozgalom iskolai segítésének tennivalóit, s színvonalas és reális elemzés, jól átgondolt feladat-meghatározás alapján középtávon is eredményesen szolgálják tanulóink világnézeti, erkölcsi, politikai nevelését kiemelten a munka, a gondolkodás, a magatartás életkori sajátosságoknak megfelelően elvárható, szocialista vonásainak, tanulóink és pedagógusaink politikai-közéleti aktivitásának erősítését, az adott iskola legfontosabb közoktatáspolitikai feladatainak a mozgalommal jól összehangolt megoldását. A tanácskozásokra olyan időszakban kerül sor, amikor megyei szinten rövid, közép és hosszú távon, iskolai szinten rövid és közép távon kellően elrendezettek az egymásra épü- Ólő nevelési tennivalók, s amikor — a kongresszus után rövid és közép távon ismertek a KISZ célkitűzései is. Kedvező helyzet az is. hogy többségében túl vagyunk megyénkben a közoktatást érintő ifjúsági parlamenteken. Az úttörőknek, a középfokú iskolák diákjainak, a fiatal művelődésügyi dolgozóknak a helyi, területi és megyei ifjúsági parlamentjei sok hasznos adalékkal szolgáltak további nevelési feladataink megvalósításához. Jusson el a legfontosabb — őket érintő — információ ezeken az értekezleteken nevelőinkhez, szerezzenek jó áttekintést iskolájuk utóbbi években végzett ifjúságpolitikai tevékenységéről! Iskoláinkban az utóbbi évek nevelési értekezletei rendszerében kell gondolkodni. Végig kell tekinteni az ifjúságpolitikai határozat megvalósítása, a szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelés, a világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés tárgykörében tartott korábbi nevelési értekezleteken elfogadott határozatok érvényesülésének, megvalósításának helyzetét. Be kell tehát, illeszteni az értekezletet az adott iskola hosszabb távú nevelési tevékenységének rendszerébe. A KISZ-kongresszus határozatában jelentős helyet kaptak a világnézeti, erkölcsi, politikai kérdések: a közömbösség elleni harc, az aktivitás fejlesztése, az általános és szakmai képzés, az egészséges, edzett ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatok. Ezért a nevelési értekezletekre — az előkészítés során — kiemelt témáknak ajánlottuk ezeknek a kérdéseknek a vitáját, a nevelőtestületek ezekkel kapcsolatos feladatainak megfogalmazását. Meg kell vitatni minde n értekezleten az iskola és az ír törőcsapait, a KISZ-szervezet rendszeres együttműködésének kérdéseit, az úttörők KISZ-életre való felkészítésének, az úttörőmunka KISZ-segítésónek aktuális teendőit. Nevelőink az iskola sokoldalú szervezeti rendszerébe univerzális és szaktárgyi feladataik mellett sajátos feladatokat is . látnak el. Szeretnénk az értekezleteken arról is meggyőződni, ki-ki mennyire látja egyéni tennivalóit a kongresz- szus nyomán. Sokoldalú feladat megoldására hivatottak léhát őszi nevelési értekezleteink. NpvpIpcÍ céljaink valóra váltásához akkor nyújtják a HcVBIcal legjobb segítséget, ha az iskolatípus és a helyi sajátosságok figyelefnbevételével — kellően kritikusan és önkritikusan — az iskola vezetőjének közvetlen szintetizáló munkássága eredményeként kiemelik azt a néhány fő feladatot az iskolában, amely legjobban szükséges az előre haladáshoz, ha azt a nevelőtestület, a párt- és szakszervezeti szervek, a csapatvezetőség, a KISZ-bizottság alkotó együttműködése jellemzi az előkészítésben, a lebonyolításban, a hozott határozatok megvalósításában egyaránt, ha tükrözik iskoláink utóbbi időben sokat fejlődött társadalmi nyitottságát; vagyis ha a kongresszus általános politikai célkitűzéseinek az iskola sajátos helyzete szerinti differenciált megvalósítását szolgálják. Dr. Vincze Sándor az MTVB művelődésügyi osztályának helyettes vezetője I. századból, melyek igen elterjedtek voltak a Földközi- tenger keleti partvidékén, a fennmaradt pempeji műalkotások száma igen nagy. Dekoratív festményeket láthatunk a falakon. amelyek az építőanyagokat utánozzák vagv építészeti megoldásokat imitálnak, alakokat ábrázolnak. Valósággal az az érzésünk, hogy a falból kilépve mintegy elénk toppannak ezek az emberalakok. A nlitológiai. lómák (például Akhilleüsz tetteinek ábrázolása) kitűnő alkalmat nyújtottak a művészeknek az éleselméjűség, a hősiesség, a szép tést vagy a testedzés ábrázolására. Láthatunk korabeli színészeket maszkokkal. vagy gyönyörű színezésű tájképeket is. A festmények az életszeretet és a derűs környezet’ kedveléséről tanúskodnak. A feltárt műkincsek között egy híres mozaik található: valószínűleg másolata egv régebbi eredetinek. Nagy Sándor. illetve Dárius császár harcát ábrázolja. Értékes szobrok, használati és dísztárgyak. ékszerek is maradtak fenn érintetlenül. R. T,
