Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 277. sí. 1976. november 23-, kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Két taggyűlés között Mi minden történik egy pártszervezetben két taggyűlés között? Tanácskozik a vezetőség, összeül a pártcsoport, sze­mináriumi foglalkozást, viltaköri összejövetelt, esetleg párt- napot rendeznek. De nemcsak rendezvényeket, értekezlete­ket említhetünk. Két taggyűlés között megy végbe a min­dennapos szervezőmunka az elfogadott döntések realizálá­sáért. S ami italán még fontosabb: az összejövetelek közötti időszaknak alapvető tartalmi eleme a folyamatos, állandó politikai tevékenység, a politizálás, a párt politikájával kap­csolatos, annak elfogadtatását célzó eszme- és vélemény- csere. A pártmunka — lényegéből adódóan — állandó, folya­matos politikai, mozgalmi tevékenység. A taggyűlések e fo­lyamatnak fontos állomásai, eseményei. Nagy hatással le­hetnek és vannak rá, behatóan alakíthatják intenzitását, irányát. De nem pótolhatják, nem tehetik feleslegessé. Sőt, bizonyos értelemben éppen az a legfőbb rendeltetésük, hogy e folyamatos tevékenység eredményességét szolgálják. Ha két taggyűlés között űr tátong az alapszervezet életében, ha az eleven politikai munka árama nem teremt kellő kap­csolatot a tagok között, akkor éppen ennek a rendeltetésé­nek nem tesz kellő módon elegét. S ha ez a kisugárzó ha­tás gyenge, hiányos, akkor hiába gondosan megválasztott a napirend, jól elkészített a beszámoló, eleven a vita, sok a hozzászólás — a munkát nem lehet kedvezően értékelni. Nyilvánvaló persze, hogy a taggyűlés színvonalát és ha­tását valójában nem lehet ennyire különválasztani, hiszen a színvonalas taggyűlésnek önmagában véve_ is megvan a maga hatása a pártmunka további menetére. Mégsem mindegy, hogy ez a hatás automatikusan, spontánul jön-e létre, avagy pedig tudatos erőfeszítésnek az eredménye. Ezért fontos, hogy a vezetőség — s maga a párttagság, min­den egyes párttag — tudatosan igyekezzék a taggyűlések hatását érvényre juttatni a mindennapi politikai és szer­vező munkában. Ne elégedjék meg a beszámoló jó felépí­tésével, a vitázók magas számával, de még az elhangzó jó gondolatok kedvező mennyiségével sem — hanem min­denekelőtt arra figyeljen, miiként valósulnak meg ezek a pártélet, a pártmunka gyakorlatában. Sokféle példával illusztrálhatnánk ennek fontosságát, de talán egyetlen is elegendő lehet. Ismeretes, hogy a párt­tagság általában rendelkezik pártmegbízatással, s ezek kö­rét az alapszervezetek gondosan, megfontoltan szabják meg. Mégis, viszonylag ritkább még — noha az igény már ko­rábban megfogalmazódott és a pártmunka valóságos szük­ségletei indokolnák —, hogy a megbízatás valamely hatá­rozat megvalósításához kapcsolódjék, közvetlenül azt cé­lozza. Ahol a taggyűlést és az azit követő mindennapos párt­munkát egységben szemlélik, ott ilyen megbízatást már gyakrabban adnak. Ott ugyanis a taggyűlési döntést, elha­tározásit már annak tudatos számbavételével hozzák, hogy a megvalósítás milyen konkrét tennivalókat igényel. így a megbízatások rendszere nem válik külön a döntéshoza­taltól, hanem a végrehajtás rendjének szerves elemeként fogják fel. Ami két taggyűlés között történik, az természetesen visszahat magára a taggyűlésre, annak színvonalára is. Hi­szen a tapasztalatok a munka folyamatában halmozódnak fel, s csak ezek adhatnak alapot a gondos következteté­seknek, az előremutató elgondolásoknak. Ahol két taggyű­lés között nem folyik eleven pártmunka, ott voltaképpen maga a taggyűlés sem lehet igazán jó. Lehet látványosan megrendezett, de csillogása külsődleges marad, s a mester­kéltség, a formalizmus ez esetben elkerülhetetlenül gyöke­ret ver, eluralkodik. A taggyűlés — mint mondani szokás — a pártszervezet munkájának tükörképe. S bármennyire fontos a tükör gon­dos csiszolása, állandó gondozása, tisztántartása — a kép minősége végső fokon mégis csak attól függ, ami a tükör­ben megjelenik. Gy L. Ml VAN A BOLTOKBAN? Elemző cikk a vásárlók igényéről és a kereskedelem lehetőségeiről. 3. oldal A ZENE MINDENNAPJAIM ALKOTÓRÉSZE Beszélgetés Pernye Andrással BESZÁMOLÓ DÉLUTÁN Pillanatképek egy tiszafüredi általános iskola életéből. 5. oldal Tárgyalások az együttműködésről Dr. Bíró Ferenc, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese és P. A. Paszkar, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottságának első elnökhelyet­tese november 16—22 között tárgyalásokat folytattak az 1980 utáni magyar—szovjet mezőgazdasági és élelmiszer­ipari együttműködés bővíté­sének lehetőségeiről. P. A. Paszkart fogadta Hu­szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke; Ro­many Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint Párdi Imre, az MSZMP KB osztályvezetője. P. A. Paszkar és kísérete felkeresett számos mezőgaz­dasági és élelmiszeripari üze­met. Járt az agárdi Állami Gazdaságban, Tolnatamási­ban; Nagyberkiben, a bala- tonbogláiri Állami Gazdaság­iban. Meglátogatta a Marton- vásári Kutató Intézetet, a Bábolnai Állami Gazdaságot, a dánszenitmiklósi Tsz-t. a hernádi baromfiüzemet és a Duna Tsz-t. P. A Paszkar hétfőn eluta­zott hazánkból. Dr. Szekér Gyula az NDK-ba utazott Dr. Szekér Gyula, a Mimász- tertanáics elnökhelyettese, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke, tegnap a Német Demokratikus Köz­társaságba utazott. Dr. Sze­kér Gyula kíséretében van dr. Szalai Béla külkereske­delmi államtitkár, dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A drezdai repülőtéren fo­gadásukra megjelent Wolf­gang Rauohfuss, az NDK kormányának elmökhelyette- 'se, a magyar—NDK gazdasá­gi és m üszők i -tudományos együttműködési bizottság NDK tagozatának elnöke. A Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregységében naponta 1600 csizma készül gyermekeknek. Képünkön Bácsi Gyuláné fel­sőrészeket ¥arr össze Nyolc eve kísérleteznél«: Tudományos sikerek a törökszentmiklósi Tiszafái Tsz-ben A törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet - a mai Tiszatáj Tsz egyik jogelődjét - 1968-ban nyilvánította modellgazdasággá a FAO. Ezzel a lépéssel kívülről nemcsak jelentős szellemi támogatáshoz jutott a gazdaság, hanem nagyobb aktivitásra, cselekvőkészségre, nemkülönben kocká­zatvállalásra is sarkallta a tsz szakembergárdáját. Arra ösz­tönözte őket, hogy keressék, kutassák az ésszerűbb, hatéko­nyabb gazdálkodási, termelési módszereket, feltárják a bel­ső tartalékokat. A Tiszatáj Tsz. amely a törökszentmiklósi Aranyka­lász és a Dózsa, valamint a tiszapüspöld Rákóczi Tsz egyesüléséből jött létre, to­vábbra is fenntartja modell- üzem jellegét. A szellemi és anyagi kapacitásoík egyesíté­sével közösen munkálkodnak — a FAO keretében. — a gyü­mölcstermelés, az öntözés, az állattenyésztés, a legelőgaz­dálkodás és a talajművelés tudományos fejlesztésén. A gazdaság a FAO szak­embereinek szaktanács- adásain kívül 5,5 millió forint értékű műszaki eszköztámogatásban is részesült. Közismert, hogy az egyik jogelőd, az Aranykalász Tsz BELGRÁDI PÁRTKÜLDOTTSÉG BUDAPESTEN Tegnap Budapestre érke­zett Dusán Gligorjevics, a Szerb Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a Kommu­nisták Szövetsége belgrádi városi bizottságának elnöke vezetésével a belgrádi párt- bizottság négytagú küldött­sége. ELÜT AZOn A LAOSZI DELEGÁCIÓ A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára hazánkban látogatást tett laoszi küldöttség, élén Phoumi Vongvichittel, a Lao­szi Forradalmi Néppárt PB tagjával, miniszterelnök he­lyettessel, a Laoszi Hazafias Front főtitkárával tegnap el­utazott Budapestről. A laoszi küldöttséget a Fe­rihegyi repülőtéren Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának .tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára búcsúztatta. Je­len volt a búcsúztatásnál Fe­lix P. Bogdanov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének tanácsosa és Dang Tran Ngoan, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. ÜNNEPSÉG A GUSZTÁV-AKNANAL Harminckét esztendeje, hogy háromszáz karancslej- tősi bányász — megtagadva a bevonulási és kitelepítési parancsot — szembefordult a fasisztákkal, felfegyverkez­ve a bánya mélyére vonult és partizánharcot szervezett. Az évforduló alkalmából va­sárnap a salgótarjáni városi és járási KISZ-fiataJok ün­nepséget rendeztek a Gusz- táv-akna egykori lejáratánál, koszorúikkal tisztelegve az antifasiszta bányászfelkelés mártírjainak emlékműve előtt. A NÉPLAP VENDÉGE A. bolgár Kjusztendilböl, Szolnok megye testvérme­gyéjéből, a Néplap meghívá­sára tegnap a megyeszék­helyre érkezett Bojidar Iva­nov, a Zvezda című lap fő- szerkesztője. Vendégünk egy hetet tölt nálunk és látoga­tást tesz a mezőtúri főisko­lán, a cibakházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben, a Tiszamenti Vegyiművekben és megismerkedik a szerkesz­tőségben, a Szolnoki Nyom­dáiban dolgozók, a Művészte­lepen alkotók munkájával. KINEVEZÉSEK Dr. Juhár Zoltánt a Mi­nisztertanács felmentette bel­kereskedelmi miniszterhe- helyettesi tisztségéből és a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa belkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkárrá ki­nevezte. A Minisztertanács dr. Sel- meczi Lajosnét belkereske­delmi miniszterhelyettessé nevezte ki. TÖRÖK GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN November 18—22 között tö­rök gazdasági küldöttség tar­tózkodott hazánkban Behic Hazarnak, a külügyminiszté­rium gazdaságpolitikai fő­igazgatójának vezetésével. A Külkereskedelmi Minisztéri­umban folytatott megbeszé­lések eredményeként para­fáitok az első magyar—török hosszúlejáratú gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapo­dást, amely a kohászat, erő­művek építése, erőművi gé­pek gyártása, a konfekció- ipar, az élelmiszeripar terü­letén tűzi ki célul a két or­szág vállalatai közti együtt­működést. EGY MONDATBAN — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására no­vember 15—22. között ha­zánkban tartózkodó olasz pártmunkásküldöttség tegnap délután elutazott Budapest­ről. — Ants Üleoja a tallinni rádió karmestere — aki a héten két hangversenyen mutatkozik be a közönségnek és iskoláikba is ellátogat — vasárnap megérkezett Szol­nokra. 300 hektáros sövénygyümölcs ültetvénnyel rendelkezett. A segítség egyik része arra irá­nyul, hogy megteremtsék az intenzív gyümölcstermelés, feldolgozás, tárolás és érté­kesítés korszerű, nagyüzemi feltételeit. A gyümölcsültet­vények egyik állandó lesel­kedő ellenségei a tavaszi fa­gyok. A FAO-szaikértőik ah­hoz adtak módszereket, ho­gyan lehet megakadályozni a jelentékeny tavaszi virág­pusztulásokat. Javaslataik alapján mintegy 20 hektá­ros ültetvényen próbálták ki a fagykár elleni védekezést permetező öntözési módszer­rel. A feladat végrehajtásá­hoz NSZK gyártmányú ,.Per- rot” speciális szórófejeket ka - patt az üzem. Ezeket a sö- vényültetvényék fölé helyez­ve, a kritikus reggeli fagyok idején 15—16 Celsius fokos vizet permeteznek a virágzó gyümölcsösökre. Az ered­mény meglepő volt, mert a mínusz öt fokos talajfagy el­lenére az öntözött ültetvé­nyek nem szenvedtek káro­sodást, míg a védelemben nem ■ részesített területeket ér­zékeny veszteség érte. A gyümölcsültetvények jó vagy rossz termésének igen fontos feltétele a növényvé­delem milyensége. A jelenleg forgalomban lévő hazai per­metező berendezésekkel a szükségesnél lassabb ütem­ben végezhetik az ismétlődő permetezéseket. A FAO köz­reműködésével két darab olasz gyártmányú „Tifone”, traktorvontatású permetező gépet helyezitek üzembe. A nagyteljesítményű géppel éjjel-nappal dolgoztak, és a 300 hektár gyümölcsös egy­szeri permetezését mindössze három nap alatt elvégezték. A Tiszatáj Tsz modell - gazdasághoz méltóan ren­dezkedett be a megter­melt gyümölcs feldolgo­zására. illetve értékesíté­sére. Ugyancsak olasz gyártmányú IMC manipuláló gépsort he­lyeztek üzembe. Az almás­kertekből a termést konté­nerekben szállítják a 75 va­gon termést befogadó gyü­mölcstároló térre. A konté­nerekből víz segítségével ürítik ki a gyümölcsöt, hogy megakadályozzák a törődést. Ezután kézi és gépi erővel válogatják, majd értékesítés­re csomagolják. Az idén meg­termett 274 vagon gyümölcs mintegy 40—45 százalékát ér­tékesítik exportpiacon. A ter­més minőségének megóvásá­ra is megteremtették a felté­teleket, 100 vagon befogadó­képességű, korszerű hűtő tá­rolót üzemeltetnek. A gyümölcstermelés és fel­dolgozás magas színvonala mellett új módszereket pró­báltak ki a szántóföldi nö­vénytermesztésben is. A szaktanácsadók javaslatára végzett talajművelési kísér­letek során például megál­lapították, hogy egyes nö­vényfélék esetében a séké- lyebb szántás is megfelelő eredményt hoz, csökkentve ezzel a talaj művelésre for­dított költséget. A szarvasmarhatenyész­tésben és az állattenyész­tésben is több olyan eljá­rást alkalmaznak, amely­nek ismeretéhez éppen a FAO modellgazdaság ke­retében jutottak. A Tiszatáj Tsz eredményes munkájának egyik záloga az is, hogy az új tudományok iránt fogékony szakemberei számos külföldi tanulmány­úton vettek részt, többek kö­zött az Egyesült Államok­ban. Franciaországban és az NSZK-ban bővítették szak­mai ismereteiket. S amit kül­földön láttak, tapasztaltak, azzal bátran próbálkoznak idehaza is. A törökszentmiklósi Ti­szatáj Tsz és a további hat hazai modellgazdaság a FAO keretében végzett munkáját negyedévenként értékelik a világszervezet szakembereivel és hazai megbízottaival. Évente pedig egy alkalommal a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban ösz- szegezik az eredményeket. Az előzetes jelzések szerint az ENSZ világélelmezési programjának az a része, amely a modellgazdaságokra vonatkozik, jövőre lejár. A kilencéves közös munka azonban jmDulzu sokat ad az átfogó munka további hazai folytatásához. ES.

Next

/
Thumbnails
Contents