Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
1976. november 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A fegyveres erők „Vár" ifjúsági klubja a napokban avatta fel új otthoríát Szolnokon, a helyőrségi művelődési házban. Az első összejövetelre meghívták a Volán és a „Mini" ifjúsági klub tagjait is. A foglalkozás első napirendi pontjaként „November 7-re emlékezünk" címmel vetélkedőt tartottak - amelyet egyébként a „Mini” csapata nyert meg - majd a házigazdák a klub életéről számoltak be vendégeiknek. Ismerkedünk, barátkozunk Forog a lemez ... Forognak a párok - N Zs - . „FILLÉRES" UTCÁK Nem vártak a sült galambra A MARJALAK! utca valamikor „Mária-Iaki ucca” volt. Könnyebb így kimondani a nevét. A Sástó utcát pedig régebben ..Sósok-tó uccá”-nak titulálták a kisújszállásiak, mert hogy mindkettőt Kisújszálláson találjuk. Az elmúlt hónapokban alaposan megváltozott itt a népek élete az utcák jóvoltából. „ősszel is, télen is járhatunk már rajtuk” — mondta az egyik sástói ház lakója. Felváltotta a simára dögönyözött földet a kő a kátyút, a sarat az aszfalt. Méghozzá, nem is akárhogyan. — fillérekért. Az történt ugyanis, hogy a MÁV debreceni igazgatóságának összegyűlt a közelben egy csomó, úgy mondják hulladék köve. Attól „hulladék”, hogy föld és salak is keveredett közé. Kapóra jött ez az utcák lakóinak — a felfedezésért s a további szervezésért a fő érdéin a tanácstagokat illeti — és megvették a követ igen csekély összegért. „Medencét” ástak, eltakarították a kátyúkat, s az utca Volán-os, MÁV-os lakói már hozták is a szerzeményt, amit leterítettek, s arra jött a bitumen réteg. Igaz, nincs szegélye, nincs padkája az útnak de ősszel is, télen is járthatnak rajta. S ha már a „filléres” utcáknál az ötletes, mindenki számára követendő példáknál tartunk, föltétien szólni kell a kisújszállási „filléres” óvodákról is. Mielőtt a 4-es műutat javították volna, elkészült egy új épület a városban. AZ ASZFALTÜTÉPÍTÖ Vállalat költözött ide, illetve azok a szakemberei, akik a munkálatokat irányították. A város és a vállalat vezetői tudták, idővel — néhány év múlva — elköltöznek innen máshová az „aszfaltútépítők”, az épület viszont marad. Megállapodtak, készüljön az irodaház úgy, hogy később minimális költséggel, átalakítással óvoda lehessen. Sőt megállapodtak abban is, hogy az épület árának kétharmadát a városi tanács részletekben visszafizeti. Az idén hozzákezdenek az átalakításhoz ... A város határában az OVIT szerelői készítik , a 750 kW-os távvezetéket. Ok most költöznek be az új irodalázukba melynek egy része öltöző, raktár, étkező. Ezt az épületet is átveszi a tanács az előzőhöz hasonló feltételekkel. A kisújszállásiak nincsenek egyedül. A megyében, az országban, rajtuk kívül még nagyon sok településnek vannak földes utcái, illetve apró polgárai, akiket nem tudnak elhelyezni óvodában vagy bölcsődében. Helytelen lenne azt mondani azoknak, akik hozzájuk hasonló cipőben járnak, forduljanak a MÁV-hoz az OVIT-hez, nincs-e fölösleges kövük, „elfekvő” épületük. Annyi azonban biztos — és követendő —, hogy a kisújszállásiak nem vártak a sokat emlegetett sült galambra. ÉSZREVETTÉK, fölhasználták ... és mindenki jól járt. A MÁV a kidobandó kövével, az Aszfaltútépítő barakkok helyett egy kényelmes irodaházzal, ők az utcájukkal, az óvodákkal, úgy, hogy egyszerre nem terheli óriási összeg a tanács számláját. H. J. Felnőtt korban sem késő Vélemények a dolgozók iskolájáról JOBB LETT VOLNA FIATALON, DE Harminc évvel ezelőtt kezdődött el hazánkban a szervezett, iskolarendszerű felnőttoktatás, amely lehetőséget nyitott a tanulásra azoknak a dolgozóknak, akik a múltban kívül rekedtek az iskolák kapuin. Bár az Ideiglenes Nemzeti Kormány felnőttoktatásról szóló rendelete 1946 tavaszán jelent meg — számos helységben már a felszabadulás után az ország újjáépítésének első perceiben megszervezték a dolgozók iskoláját. Megyénkben például Karcagon az 1945/46-os tanévben hetvenegyen vizsgáztak le sikeresen a dolgozók iskolájában. Az eltelt harminc év alatt a megye szinte valamennyi városában, községében megszervezték a felnőttoktatást, s ilyen formában több ezren végezték el az általános iskola nyolc osztályát, tanultak tovább középiskolában, majd sokan felsőoktatási intézményekben diplomát szereztek. A jubileum napjaiban — az eddigi nagyszerű eredmények láttán — sem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy sok még a tennivaló. A dolgozók jelentős része még nem végezte el az általános iskolát. Esztergályosbör biológus A pedagógus sokszor nem is sejti, hogy oktatási módszereivel mennyire megszerettetheti tantárgyát a diákjaival. A szolnoki Radics László, a Dolgozók Gimnáziumának harmadikosa például tanára hatására életre szólóan megkedvelte a biológiát. — Az általános iskola befejezése után esztergályos szakmát tanultam, majd két évig katona voltam. Szakmunkástanuló koromban a Tiszamenti Vegyiművekbe jártam gyakorlatra, s mint pályakezdő visszamentem dolgozni. Szerettem volna már korábban jelentkezni a gimnáziumba, de azt mondták a munkahelyemen, hogy egy esztergályosnak nincs szüksége érettségire”. — Végül mégis gimnazista lett. — A harmadik kérésemre beleegyeztek, de a három év alatt elég sok bonyodalmam volt. Részben ezért, másrészt egészségügyi okokból állást változtattam; egy hete a Hetényi Géza kórházban dolgozom, mint karbantartó. — Egy év múlva érettségizik. Milyen tervei vannak? — Egyetemre szeretnék menni, biológusnak készülök. — Másodszor választ pályát. Mi a biztosítéka, hogy ez végleges? — Most már felnőtt fejjel, alaposan meggondolva választottam hivatást, s mindent elkövetek, hogy sikerüljön elérnem. Szakmunkás akarok lenni Túri Sándorné, a Gála Női Szabószövetkezet kunmada- rasi telepén dolgozik, mint betanított munkás. A hetedik osztály elvégzése után otthagyta az iskolát, s egy állami gazdaságban dolgozott míg férjez nem ment. Utána hosszú évekig két gyermeke nevelésének szentelte magát, majd tíz évvel ezelőtt ismét munkába állt. — Több mint huszonöt év szünet után újra iskolába jár. Miért vállalta a tanulást? — Én inkább úgy kérdezem magamtól, hogy miért hagytam ekkora szünetet. Meggondolatlan voltam, amikor annak idején nem fejeztem be az általánost. Tanulhattam volna szakmát, sokkal könnyebb volna az életem. Mért fogtam most újra a tanulásba? A telepen szakmunkásképző tanfolyam indult. A „felvételihez” általános iskolai végzettség kell. Előbb befejezem a nyolcadik osztályt, s utána jelentkezem. — Dolgozik, tanul, s otthon várja a második műszak. — Nem könnyű mindezt negyvenen túl maradéktalanul ellátni. Jobb lett volna fiatalon... Q szak- középiskoláé a jövő Ha Gy. Molnár Lajos idestova negyven évvel ezelőtt Kunmadarason kezdte volna a tanítást, bizonyára nem hagyta volna az akkor még diák Túrinénak hogy idejekorán távozzon az iskolából. A kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnázium és Szak- középiskola tanára 1937-ben Kunhegyesen, mint tanító kezdte pályafutását. Később elvégezte a szegedi főiskola matematika—fizika szakát, majd matematikából egyetemi diplomát is szerzett az ELTE levelező tagozatán. Tanult. tanított, s közben részt vett a felnőttoktatás szervezésében is: — Tíz tanártársammal indítottuk meg Kunhegyesen a dolgozók gimnáziumát 1946- ban. Az első évben húsz felnőtt diákunk volt. Tankönyvek híján a saját könyveimből készítettem jegyzeteket, s ezeket sokszorosítottuk. Nem volt egy szabad percünk sem, délelőtt is délután is tanítottunk, esténként pedig tankönyveket „gyártottunk”, de mindenért kárpótolt bennünket tanítványaink sikeres érettségi vizsgája. Sokan közülük egyetemen, vagy főiskolán tanultak tovább. Milyen furcsa dolgokat produkál az élet! Néhány volt diákommal együtt jártam egyetemre, kollegák lettünk. — Felnőtteket, s gyerekeltet is tanít. Kikkel foglalkozik szívesebben? — Nem tudok különbséget tenni. A fiatalok talán fogékonyabbak. a felnőttek viszont szorgalmasabbak, nagyobb bennük a céltudatosság, az akarat. — A harminc év alatt hol nagyobb, hol kisebb létszámmal indultak osztályok a dolgozók iskoláiban. Milyen jövőt jósol a középfokú felnőttoktatásnak? — Az utóbbi években, mióta megszervezték a szakmunkások szakközépiskoláját, csökkent a gimnázium iránti érdeklődés. Meggyőződésem, hogy ez tovább folytatódik, s a szakmunkások szakközépiskolája lesz a jövő intézménye felnőttoktatásunkban. Tál Gizella A TIT szabadegyeteme Szolnokon Helyreállítják a kátaji kúriát Helyreállítják az egykori Keresztút községben Ibrányi Antal kúriáját. A ma már a Kótaj nevet viselő szabolcs- szatmári település hajdan volt nemesuráról mintázta Jókai az Egy magyar nábob főhősét. Az első lépésben a legszükségesebb állagmegóvási munkákat végzik el, de ezzel egyidőben már készül a helyreállítás tanulmányterve is. A külső helyreállítás befejeztével oldják meg a belső termek korhű rekonstrukcióját és berendezését. Negyvenrészes, természet- tudományi szabadegyetemi előadássorozatot indított négy héttel ezelőtt a Magyar Televízió. A csaknem egy évig tartó tudománynépsze- rűsítő sorozat három nagy gondolatkörre tagolódik. Az első tárgya a világegyetem, a második rész főszereplője a változó Föld, végül az utolsó nagy gondolatkör az élet sajátos anyagformáit, a földi élet kialakulását mutatja be. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szolnok városi Szervezete a sorozathoz kapcsolódva minden negyedik adása után konzultációt tart a megyeszékhelyen, a Kossuth téri előadóteremben. Az első konzultációra — ahol lehetőség nyílik a televízióban eddig elhangzott négy adás megbeszélésére — holnap este hat órakor kerül sor „A változó világkép” címmel. A részvétel díjtalan.
