Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

1976. november 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A fegyveres erők „Vár" ifjúsági klubja a napokban avatta fel új otthoríát Szolnokon, a helyőrségi művelődési házban. Az első összejövetelre meghívták a Volán és a „Mini" ifjúsági klub tagjait is. A foglalkozás első napirendi pontjaként „Novem­ber 7-re emlékezünk" címmel vetélkedőt tartottak - amelyet egyébként a „Mini” csapata nyert meg - majd a házigazdák a klub életéről számoltak be vendégeiknek. Ismerkedünk, barátkozunk Forog a lemez ... Forognak a párok - N Zs - . „FILLÉRES" UTCÁK Nem vártak a sült galambra A MARJALAK! utca va­lamikor „Mária-Iaki ucca” volt. Könnyebb így kimon­dani a nevét. A Sástó utcát pedig régebben ..Sósok-tó uccá”-nak titulálták a kisúj­szállásiak, mert hogy mind­kettőt Kisújszálláson talál­juk. Az elmúlt hónapokban alaposan megváltozott itt a népek élete az utcák jóvol­tából. „ősszel is, télen is járhatunk már rajtuk” — mondta az egyik sástói ház lakója. Felváltotta a simára dögönyözött földet a kő a kátyút, a sarat az aszfalt. Méghozzá, nem is akárho­gyan. — fillérekért. Az történt ugyanis, hogy a MÁV debreceni igazgató­ságának összegyűlt a közel­ben egy csomó, úgy mondják hulladék köve. Attól „hulla­dék”, hogy föld és salak is keveredett közé. Kapóra jött ez az utcák lakóinak — a felfedezésért s a további szervezésért a fő érdéin a tanácstagokat illeti — és megvették a követ igen cse­kély összegért. „Medencét” ástak, eltakarították a kátyú­kat, s az utca Volán-os, MÁV-os lakói már hozták is a szerzeményt, amit leterí­tettek, s arra jött a bitu­men réteg. Igaz, nincs sze­gélye, nincs padkája az út­nak de ősszel is, télen is járthatnak rajta. S ha már a „filléres” ut­cáknál az ötletes, mindenki számára követendő példák­nál tartunk, föltétien szólni kell a kisújszállási „filléres” óvodákról is. Mielőtt a 4-es műutat javították volna, el­készült egy új épület a vá­rosban. AZ ASZFALTÜTÉPÍTÖ Vállalat költözött ide, illetve azok a szakemberei, akik a munkálatokat irányították. A város és a vállalat vezetői tudták, idővel — néhány év múlva — elköltöznek innen máshová az „aszfaltútépí­tők”, az épület viszont ma­rad. Megállapodtak, készül­jön az irodaház úgy, hogy később minimális költséggel, átalakítással óvoda lehessen. Sőt megállapodtak abban is, hogy az épület árának két­harmadát a városi tanács részletekben visszafizeti. Az idén hozzákezdenek az át­alakításhoz ... A város határában az OVIT szerelői készítik , a 750 kW-os távvezetéket. Ok most költöznek be az új iro­dalázukba melynek egy ré­sze öltöző, raktár, étkező. Ezt az épületet is átveszi a tanács az előzőhöz hasonló feltételekkel. A kisújszállásiak nincsenek egyedül. A megyében, az országban, rajtuk kívül még nagyon sok településnek vannak földes utcái, illetve apró polgárai, akiket nem tudnak elhelyezni óvodában vagy bölcsődében. Helytelen lenne azt mondani azoknak, akik hozzájuk hasonló cipő­ben járnak, forduljanak a MÁV-hoz az OVIT-hez, nincs-e fölösleges kövük, „el­fekvő” épületük. Annyi azon­ban biztos — és követendő —, hogy a kisújszállásiak nem vártak a sokat emlege­tett sült galambra. ÉSZREVETTÉK, fölhasz­nálták ... és mindenki jól járt. A MÁV a kidobandó kövével, az Aszfaltútépítő barakkok helyett egy ké­nyelmes irodaházzal, ők az utcájukkal, az óvodákkal, úgy, hogy egyszerre nem ter­heli óriási összeg a tanács számláját. H. J. Felnőtt korban sem késő Vélemények a dolgozók iskolájáról JOBB LETT VOLNA FIATALON, DE Harminc évvel ezelőtt kezdődött el hazánkban a szervezett, iskolarendszerű felnőttoktatás, amely lehe­tőséget nyitott a tanulásra azoknak a dolgozóknak, akik a múltban kívül rekedtek az iskolák kapuin. Bár az Ideiglenes Nemzeti Kormány felnőttoktatásról szóló rendelete 1946 tavaszán jelent meg — számos hely­ségben már a felszabadulás után az ország újjáépíté­sének első perceiben megszervezték a dolgozók isko­láját. Megyénkben például Karcagon az 1945/46-os tan­évben hetvenegyen vizsgáztak le sikeresen a dolgozók iskolájában. Az eltelt harminc év alatt a megye szinte vala­mennyi városában, községében megszervezték a fel­nőttoktatást, s ilyen formában több ezren végezték el az általános iskola nyolc osztályát, tanultak tovább középiskolában, majd sokan felsőoktatási intézmé­nyekben diplomát szereztek. A jubileum napjaiban — az eddigi nagyszerű eredmények láttán — sem szabad azonban megfeled­keznünk arról, hogy sok még a tennivaló. A dolgozók jelentős része még nem végezte el az általános iskolát. Esztergályosbör biológus A pedagógus sokszor nem is sejti, hogy oktatási mód­szereivel mennyire megsze­rettetheti tantárgyát a diák­jaival. A szolnoki Radics László, a Dolgozók Gimná­ziumának harmadikosa pél­dául tanára hatására életre szólóan megkedvelte a biológiát. — Az általános iskola be­fejezése után esztergályos szakmát tanultam, majd két évig katona voltam. Szak­munkástanuló koromban a Tiszamenti Vegyiművekbe jártam gyakorlatra, s mint pályakezdő visszamentem dolgozni. Szerettem volna már korábban jelentkezni a gimnáziumba, de azt mond­ták a munkahelyemen, hogy egy esztergályosnak nincs szüksége érettségire”. — Végül mégis gimnazista lett. — A harmadik kérésemre beleegyeztek, de a három év alatt elég sok bonyodalmam volt. Részben ezért, másrészt egészségügyi okokból állást változtattam; egy hete a He­tényi Géza kórházban dolgo­zom, mint karbantartó. — Egy év múlva érettsé­gizik. Milyen tervei vannak? — Egyetemre szeretnék menni, biológusnak készülök. — Másodszor választ pá­lyát. Mi a biztosítéka, hogy ez végleges? — Most már felnőtt fejjel, alaposan meggondolva vá­lasztottam hivatást, s min­dent elkövetek, hogy sikerül­jön elérnem. Szakmunkás akarok lenni Túri Sándorné, a Gála Női Szabószövetkezet kunmada- rasi telepén dolgozik, mint betanított munkás. A hetedik osztály elvégzése után ott­hagyta az iskolát, s egy ál­lami gazdaságban dolgozott míg férjez nem ment. Utána hosszú évekig két gyerme­ke nevelésének szentelte ma­gát, majd tíz évvel ezelőtt ismét munkába állt. — Több mint huszonöt év szünet után újra iskolába jár. Miért vállalta a tanu­lást? — Én inkább úgy kérde­zem magamtól, hogy miért hagytam ekkora szünetet. Meggondolatlan voltam, ami­kor annak idején nem fejez­tem be az általánost. Tanul­hattam volna szakmát, sok­kal könnyebb volna az éle­tem. Mért fogtam most újra a tanulásba? A telepen szak­munkásképző tanfolyam in­dult. A „felvételihez” általá­nos iskolai végzettség kell. Előbb befejezem a nyolcadik osztályt, s utána jelentkezem. — Dolgozik, tanul, s ott­hon várja a második műszak. — Nem könnyű mindezt negyvenen túl maradéktala­nul ellátni. Jobb lett volna fiatalon... Q szak- középiskoláé a jövő Ha Gy. Molnár Lajos ides­tova negyven évvel ezelőtt Kunmadarason kezdte volna a tanítást, bizonyára nem hagyta volna az akkor még diák Túrinénak hogy ideje­korán távozzon az iskolából. A kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnázium és Szak- középiskola tanára 1937-ben Kunhegyesen, mint tanító kezdte pályafutását. Később elvégezte a szegedi főiskola matematika—fizika szakát, majd matematikából egyete­mi diplomát is szerzett az ELTE levelező tagozatán. Ta­nult. tanított, s közben részt vett a felnőttoktatás szerve­zésében is: — Tíz tanártársammal in­dítottuk meg Kunhegyesen a dolgozók gimnáziumát 1946- ban. Az első évben húsz fel­nőtt diákunk volt. Tanköny­vek híján a saját könyveim­ből készítettem jegyzeteket, s ezeket sokszorosítottuk. Nem volt egy szabad per­cünk sem, délelőtt is délután is tanítottunk, esténként pe­dig tankönyveket „gyártot­tunk”, de mindenért kárpó­tolt bennünket tanítványaink sikeres érettségi vizsgája. So­kan közülük egyetemen, vagy főiskolán tanultak tovább. Milyen furcsa dolgokat pro­dukál az élet! Néhány volt diákommal együtt jártam egyetemre, kollegák lettünk. — Felnőtteket, s gyereke­ltet is tanít. Kikkel foglal­kozik szívesebben? — Nem tudok különbséget tenni. A fiatalok talán fogé­konyabbak. a felnőttek vi­szont szorgalmasabbak, na­gyobb bennük a céltudatos­ság, az akarat. — A harminc év alatt hol nagyobb, hol kisebb létszám­mal indultak osztályok a dolgozók iskoláiban. Milyen jövőt jósol a középfokú fel­nőttoktatásnak? — Az utóbbi években, mióta megszervezték a szak­munkások szakközépiskolá­ját, csökkent a gimnázium iránti érdeklődés. Meggyő­ződésem, hogy ez tovább folytatódik, s a szakmunká­sok szakközépiskolája lesz a jövő intézménye felnőttokta­tásunkban. Tál Gizella A TIT szabadegyeteme Szolnokon Helyreállítják a kátaji kúriát Helyreállítják az egykori Keresztút községben Ibrányi Antal kúriáját. A ma már a Kótaj nevet viselő szabolcs- szatmári település hajdan volt nemesuráról mintázta Jókai az Egy magyar nábob főhősét. Az első lépésben a leg­szükségesebb állagmegóvási munkákat végzik el, de ez­zel egyidőben már készül a helyreállítás tanulmányterve is. A külső helyreállítás be­fejeztével oldják meg a belső termek korhű rekonstrukció­ját és berendezését. Negyvenrészes, természet- tudományi szabadegyetemi előadássorozatot indított négy héttel ezelőtt a Magyar Televízió. A csaknem egy évig tartó tudománynépsze- rűsítő sorozat három nagy gondolatkörre tagolódik. Az első tárgya a világegye­tem, a második rész főszerep­lője a változó Föld, végül az utolsó nagy gondolatkör az élet sajátos anyagformáit, a földi élet kialakulását mutat­ja be. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Szolnok váro­si Szervezete a sorozat­hoz kapcsolódva minden ne­gyedik adása után konzultá­ciót tart a megyeszékhelyen, a Kossuth téri előadóterem­ben. Az első konzultációra — ahol lehetőség nyílik a tele­vízióban eddig elhangzott négy adás megbeszélésére — holnap este hat órakor kerül sor „A változó világkép” címmel. A részvétel díjtalan.

Next

/
Thumbnails
Contents