Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-15 / 244. szám

1976. október 15. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) vesszük a közművelődés té­nyezőit, a termeléssel, a po­litikai. ideológiai, közösségi élettel, az erkölccsel össze­függő tényezőit — látnunk kell, hogy mindezek kibonta­koztatásában ma is elsősor­ban a munkásosztály érde­kelt. Ezt az érdeket napjaink­ban is a munkásosztály leg­fejlettebb rétegei ismerik fel és képviselik a legöntudato- sabban. Ez mindenekelőtt a munkásság 60 százalékát fel­ölelő szocialista brigádmoz­galomban, annak hármas jel­szavában és társadalmi mé­retű gyakorlatában fejeződik ki. Ez a mozgalom teszi kéz­zelfoghatóvá, hogy a műve­lődés a közösség — elsősor­ban a munkához kapcsolódó közösség — révén terjed ki a termelő, a tanuló, a köz­életet élő, a szórakozó em­ber egész tevékenységére, mégpedig úgy, hogy egyben az adott közösséget is erősí­ti. S a szocialista brigádmoz­galom egyben azt is kifejezi, hogy a munkásművelődés legfőbb bázisa, ereje maga a munkásosztály. A munkás­művelődés ügyét éppen ezért csakis vele együtt, kezdemé­nyezéseire, igényeire építve lehet előbbre vinni. (Mind­emellett az, hogy ia munkás- osztály számszerűleg is a legnépesebb osztálya társa­dalmunknak, ugyancsak nyil­vánvalóvá teszi a munkás­művelődés központi jelentő­ségét.) — Amit azonban — tisz­telt országgyűlés — hangsú­lyozni szeretnék, az, hogy a munkásosztály műveltsége meghatározó érvénnyel bir kulturális életünk, a közmű­velődés tartalmának egészé­re is. Ahogyan a munkás- osztálynak történelmi hiva­tása, hogy a többi dolgozó osztállyal, réteggel szövetség­ben az ő érdekeiket is szol­gáló szocialista társadalom felépítését vezesse, ugyanúgy kultúrájának kibontakoztatá­sa is az egész társadalom kulturális fejlődésének zálo­ga. Éppen ezért a közműve­lődés egész tartalmát a mun­kásosztály ideológiai, erköl­csi értékeinek, a nagyüzemi termeléssel összefüggő kol­lektív szellemének kell át­hatnia, hogy társadalmunk­ban általánossá váljanak azok a vonások, amelyek a munkásosztályt történelmi szerepének betöltésére teszik hivatottá. Ennek a történel­mi szerepnek marxista—le­ninista értelmezéséből követ­kezik, hogy a munkásosztály világnézete, a marxizmus— leninizmus, a munkásosztály érdekei, politikája egész tár­sadalmunk ideológiai, politi­kai egységének, ezzel egy­szersmind társadalmunk szo­cialista tartalmú nemzeti egységének is alapja és leg­főbb előmozdítója. Munkáskultúra A mumfeásoszitály ideoló­giája és kultúrája az egye­temes emberi kultúra több­évezredes eredményeinek kritikai elsajátításán alap­szák. Ezért van az, hogy kul­turális életünket — hason­lóan más szocialista társa­dalmaikéhoz — a klasszikus kulturális értékek rendkívü­li megbecsülése, közkinccsé válása jellemzi. A munkás- osztály annak révén, hogy vezető ereje a szocialista társadalomnak, vezető ereje egyszersmind a történelmi­leg új, szocialista nemzet­nek is. Ezért eleve folyto­nosságot teremt a nemzet múltja és jelene közt; a magyar nép forradalmi és függetlenségi harcait, törté­nelmének, kultúrájának ha­ladó örökségét a szocialista hazaiiság, a • szocialista kul­túra szerves, aktív tényező­jévé avatja. Ugyanakkor — a munkásosztály kultúrája egy új kultúra is, amely te­remti, igényli és támogatja mindazt a szellemi értéket, amit a haza és a nagyvilág szocialista, forradalmi és ha­ladó erői hoznak létre. Be­fogadja és ösztönzi a szo­cialista értékeket, szívesen vitázik minclen olyan nézet­tel, amelynek van progresz­szív oldala, értelme is, és elutasít minden avult, reak­ciós nép- éts haladásellenes terméket. Kulturális életünket, köz- művelődésünk tartalmát ez — és nem a munkáskultúra valamiféle leszűkített, zárt értelmezése jellemzi. így van ez nemzetközi vonatko­zásban is. Munkásosztályunk internacionalizmusa kultu­rális életünket elsősorban a szocializmust építő társadal­mak, a testvéri szocialista népek, nemzetek, a nemzet­közi munkásmozgalom kul­turális közösségeihez, szelle­mi erőihez kapcsolja. Köz- művelődésünk tartalma el­sősorban a velük — minde­nekelőtt a Szovjetunióval — való kulturális, tudományos művészeti, oktatási együtt­működés révén gazdagodik. Különös érdeklődéssel, mély rokonszenwel figyeljük és ismerjük meg a gyarmati elnyomás alól nemrég fel­szabadult népek erőfeszíté­sein, a nemzeti felszabadító és demokratikus mozgalmak harcain érlelt-született kul­turális értékeket. Az 1975 nyarán Helsinki­ben megrendezett európai biztonsági és együttműködé­si konferencia záróokmányá­nak megfelelően őszintén tö­rekszünk minden ország, így a' kapitalista országok szel­lemi életével meglévő kap­csolataink bővítésére és el­mélyítésére is. fl pártmunka része Ezután szólt az összefogás­ban rejlő erőről, és egyben azokról a nehézségekről is, amelyek előttünk állnak, s amelyek megszüntetésében, megoldásában nagy segítsé­geit nyújt majd b beter­jesztett közművelődési tör­vény elfogadása. Meggyőződésem, hogy ha az előttünk fekvő tervezetet a törvény rangjára emeljük, nemcsak eredményeket rög­zítünk, nemcsak feladatokat jelölünk, de ezzel együtt je­lentős támogatást is nyúj­tunk áz e téren előttünk ál­ló nehézségek leküzdéséhez. Nem mintha a javaslat tör­vényerőre emelése automati­kusan együttjárna az anya­gi-szervezeti feltételek azon­nali megjavításával. Hanem mert erőteljesen hozzájárul annak társadalmi felismeré­séhez. hogy a közművelődés: a közösség művelődése és ezért közügy. Közművelődésünkben — ha a szűkebb értelemben vett közművelődési bázis­nak megkülönböztetett sze­repe is van — minden tö­megszervezetnek — különö­sen a szakszervezetnek és a KISZ-nek — az állami, ta­nácsi apparátus egészének, a tudománynak, az oktatásnak, a művészeti életnek, a tö­megközlési fórumoknak nélkülözhetetlen szerepe, ré­sze van. És szerepe van nem utolsósorban a pártnak. A Központi Bizottság határo­zata többek közt azért hang­súlyozta, hogy a kulturális nevelő munkának a párt­munka szerves részévé keil válnia. A közművelődé- ügyének előmozdítását még gyorsabb fejlődései magúikénak kell érezzék a társadalmi és fő­leg a gazdasági élet vezetői, bármilyen beosztásban dol­gozzanak is. S ahogyan er­ről eddig is áldozatosan tett tanúságot: érezze még in­kább magáénak az a szocia­lista értelmiség, amely a dol­gozó nép részeként járul hoz­zá a szocializmus építésé­hez. Mindenekelőtt a peda­gógusok, a hivatásos és nem hivatásos népművelők. a művelődésügy közvetlen szer­vezői és irányítói. Csatlakoz­zanak hozzájuk még na­gyobb számban a műszaki, az agrár, a közgazdász, az orvos, a jogász értelmiség újabb rétegei. Mielőtt beszédét befejezte volna, hangsúlyozta a KB titkára a közös cselekvés eredményességét és azt a felelősséget is, amely a tör­vény elfogadásával jár. majd ezekkel a szavakkal zárta mondandóját: Tudom, hogy e törvény megszavazásával maradékta­lan megvalósításának nem kis gondját is vállaljuk. Nyugodtan állíthatom, ennek is megvan a fedezete. S van egy tényező — nem az illú­ziók —. hanem a tudás, a meggyőződés, a hit, ami ed­dig is reális segítőnk volt. Munkásosztályunk, paraszt­ságunk, értelmiségünk, egész népünk hite, meggyőződése abban, hogy a szocialista tár­sadalom nemcsak a tegnap­ból a mába, de a mából a holnapba is biztosan vezet. Mindezek alapján a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a benyújtott törvényterveze­tet elfogadom és a tiszteli országgyűlésinek elfogadásra javaslom — fejezte be be­szédét a KB titkára. Ismét Véget ért szovjet űrhajósok Losonczi pál perui látogatása a kozmoszban Lapzártakor érkezett Tegnap Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz—23 jel­zésű szovjet űrhajót Vja- cseszlav Zudovij parancs­nokkal és Valerij Rozs- gyesztvenszikij fedélzeti mér­nökikel a fedélzetén. A Szojuz—23 űrhajó fe­délzeti rendszere normálisan működik, a legénység közér­zete jó. Miután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Cuzco és környékén tett kétnapos látogatásáról visszatért Li­mába, újabb megbeszélést tartott Francisco Morales Bermudez perui elnökkel. A két államférfi ez alkalom­mal áttekintette a magas- szintű találkozó és a szak­értők tanácskozásainak ed­digi eredményeit. Ezt követően az Elnöki Palota dísztermében a sajtó és a televízió munkatársai­nak jelenlétében ünnepélyes külsőségek között írták alá a magyar—perui közös nyi­latkozatot. Morales Bermudez elnök magyar kitüntetésével, majd ezt követően a perui elnök tiszteletére adott díszvacso­rával véget ért Losonczi Pál ötnapos, élményekben gaz­dag perui látogatása. KGST-közié meny fl tagországok gazdasági fejlődésének elemzése A KGST végrehajtó bizott­ságának 78. üléséről a követ­kező közleményt adták ki. 1976. október 12—14. kö­zött Moszkvában megtartot­ta 78. ülését a KGST végre­hajtó bizottsága. Az ülésen részt vettek: Andrej Lukanov, a B.olgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Gerhard Weiss, az NDK Mi­nisztertanácsának elnök- helyettese, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztár­saság forradalmi kormányá­nak elnökhelyettese, Miata- vin Peldzse. a Mongol Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese. Ka- zimierz Olszewski, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, Mihai Marinescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese. Mihail Leszecsko, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Rudolf Rohli- cek. a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának elnökhelyettese. — A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormánya közötti megállapodásnak megfelelően részt vett a végrehajtó bi­zottság munkájában Slobo­dan Gligorijevics. a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja. Jelen volt a végrehajtó bi­zottság ülésén Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésen Kazimierz Ol­szewski, a Lengyel Népköz- társaság képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság ülé­sén áttekintették a KGST- lagországok gazdasági fejlett­sége fokozatos közelítésének és színvonala kiegyenlítésé­nek folyamatáról készült elemzést, amely — mint a KGST-országok szocialista gazdasági integrációja fejlő­désének és az együttműkö­dés tökéletesítésének és el­mélyítésének komplex prog­ramja kiemeli — objektív történelmi feladat a szocia­lista világrendszer fejlődé­sében. Az elemzés a KGST-tag- országok gazdasági fejlődé­sének dinamizmusát bizo­nyítja. Arról tanúskodik, hogy szüntelenül nő a KGST-országok dolgozóinak anyagi jóléte és kulturális színvonala. Tanúskodik to­vábbá a közösség országai­nak közeledéséről és gazda­sági fejlettségi színvonalá­nak kiegyenlítődéséről. A végrehajtó bizottság ülésén elfogadott határozat kiemeli, hogy az idézett elemzést fi­gyelembe veszik az együtt­működés hosszúlejáratú cél­programjának kidolgozásá­nál, amelyet a KGST XXX. ülésszakán fogadtak el. A végrehajtó bizottság át­tekintette a KGST és Jugo­szlávia közötti együttműkö­dés helyzetét a forgácsoló szerszámgépek termelése te­rületén és arra irányuló ja­vaslatokat fogadott el. hogy a legkorszerűbb műszaki színvonalú, gyorsított fejlesz­tési ütemű termelés útján általános megelégedésre ki­elégítsék a KGST-országok- nak a numerikus vezérlésű szerszámgépek iránti növek­vő szükségletét. A végrehaj­tó bizottság egyidejűleg in­tézkedéseket hozott a KGST- szervek, valamint a megfele­lő nemzetközi KGST-szerve- zetek tevékenységének meg­javítására. azzal a céllal, hogy javaslatokat dolgozza­nak ki az együttműködés el­mélyítésére ezen a területen. A végrehajtó bizottság ülésén megvizsgálták a KGST rádiótechnikai és elektroni­kai állandó bizottságának je­lentését a szóban, forgó ipar­ág termelési szakosításában és kooperációjában való együttműködésről, valamint az együttműködés aktivizá­lását ösztönző intézkedések­ről. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a sza­kosításban és a kooperáció­ban az elért eredmények mellett akadnak még kiakná­zatlan lehetőségék, s meg­bízta a bizottságot, hogy in­tézkedjék a rádiótechnikai és az elektronikai kászítmér myek gyártása szakosításá­ban és kooperációjában va­ló együttműködés aktivizálá­sa érdekében. A végrehajtó bizottság ülésén ugyancsak megvizs­gálták a KGST kohászati állandó bizottságának jelen­tését a színesfémek racioná­lis alkalmazásával kapcsola­tos további munkálatok hely­zetéről. Megállapítást nyert hogy a KGST országokban jelentős munkát végeztek ezen a területen. Az elektro­nikai iparban, a gépgyártás­ban, a közlekedésnél és más népgazdasági ágakban rend­szeres a színesfémekkel va­ló takarékoskodás, valamint azok más anyagokkal törté­nő helyettesítése. A végrehajtó bizottság megbízta a KGST anyagi- műszaki ellátási együttmű­ködési bizóttségát, hogy az anyagi készletek racionális és gazdaságos felhasználásá­val összefüggő intézkedések és ajánlások komplexumá­nak kidolgozásánál vegye fi­gyelembe mindazt, amit a jelentés tartalmaz. A KGST XXX. ülésszakai­nak megbízatásait teljesítve a végrehajtó bizottság jó­váhagyta a KGST országok­nak az 1976—80-as évekre szóló közlekedési és szállítá­si együttműködésével kap­csolatos főbb irányokiban és feladatokban előirányzott munkálatok tervét. Ez a terv a közlekedésfejlesztés jelen­tős. és időszerű problémái megoldásának alapjául szol­gál. A végrehajtó bizottság ülésén rendeletet fogadtak el arról, hogy a KGST oi'- szágok segítséget nyújtanak a Mongol Népköztársaság- nák postai és távirdai szol­gálat mielőbbi és minél ha­tékonyabb fejlesztéséhez, beleértve a hírközlés terén végzett tudományos és mű­szaki kutatásokhoz, vala­mint a szakemberképzéshez nyújtandó segítséget. A végrehajtó bizottság meghallgatta a Mexikóba látogatott KGST-sZákértő csoport tájékoztatóját az ott végzett munkáról, és meg­felelő határozatot hozott a KGST és Mexikó együttmű­ködéséről szóló megállapo­dás' megvalósításáról. A komplex programmal kapcsolatban a végrehajtó bizottság megvitatta a KGST országokkal való együttmű­ködés fejlesztésével foglal­kozó szervek tevékenysége további tökéletesítésének kérdéseit. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta a KGST 1977-es évi költségve­tését. Az ülés a barátság és a kölcsönös megértés jegyében folyt le. MOSZKVA. A Kremlben átnyújtottak a Lenin-,rendet és másodíz­ben a Sarló és Kalapács arany Érdemérmet Andrej Kiniilenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának. Andrej Kirilenko az SZKP-nak éj a szovjet ál­lamnak tett nagy szolgálatá­ért és 70. születésnapja al­kalmából kapta a magas ki­tüntetésieket. A kitüntetések átnyújtá- sánál jelen volt Leoriyid Brezsinyev, az SZKP KB fő­titkára, valamint a párt és az állam több más vezetője. HAVANNA Tegnap hivatalos látoga­tásra Havannába érkezett Luis Cabral, Bissau-Guinea Köztársaság államfője, a Bissau-Guineai és aZöldfoki- szigetek Afrikai Független­ségi Pártjának főtitkárhe­lyettese. BECS Tegnap a bécsi Hofburg nemzetközi konferenciater­mében megtartották a had­erőcsökkentési tárgyalások újabb plenáris ülését. Tizen­kilenc ország küldöttségei zárt ajtók mögött tanácskoz­tak a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről. RÓMA Tegnap Aldo Moro volt miniszterelnököt választot­ták az Olasz Keresztényde­mokrata Párt országos taná­csának elnökévé. BUDAPEST Tegnap este hazaérkezett Moszkvából /dr. Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnök- helyettese, hazánk állandó KGST képviselője. A szovjet fővárosban részt vett a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizott­ságának 78. ülésén. Fogadá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Képviselők felszólalása szakemberek irányítják. Saj­nos. azonban a közművelő­dés személyi feltételei Szol­nok megyében sem kielégí- tőek; a hivatásos népműve­lőknek csak a fele rendelke­zik a szükséges szakmai-po­litikai képzettséggel. Erőtel­jes a fluktuáció is. A taná­csi intézmények szakképzett népművelőinek egy része 'magasabb fizetésért üzemek­be. szövetkezetekben távo­zik. Mindez kényszerítőén követeli a közművelődési cé­lok és feladatok megvalósí­tásában részt vevő szakem­berek, társadalmi munkások erkölcsi, anyagi megbecsülé­sének növelését. Több javaslatot terjesztett elő. így többek között meg­említette, hogy feltétlenül meg kell oldani a közműve­lődésben dolgozók jelenlegi továbbképzési rendszerének korszerűsítését. Javasolta azt is, hogy valamennyi egyete­men és főiskolán — a kép­zés jellegétől függetlenül — készítsék fel a hallgatókat a közművelődési feladatok el­látására. A tudatformálás­ban ugyanis az értelmiség minden rétegének jelentős szerep jut. Szurgyi Istvánné hozzászó­lásának végén azt a meggyő­ződését hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat elfogadása tovább növeli majd a közmű­velődés társadalmi rangját. Az országgyűlés Őszi ülés­szaka ma délelőtt vitával folytatja munkáját A törvényjavaslat vitájában a képviselők közül többen vettek részt. Felszólalt Sala­mon Hugóné (Komárom me­gye), Somogyi József (Buda­pest), Tarjány Béláné (Bu­dapest), Petrovics Emil (Bu­dapest), Gulyás Emilné dr. (Szabolcs megye), dr. Guba Sándor (Somogy megye), Úszta Gyula (Heves megye), Mándics Mihály (Bács-Kis- kun megye), Hargitai Ágnes Borsod-Abaúj Zemplén me­gye), Varga Zsigmond (Bé­kés megye), Deutsch Erzsé­bet (Baranya megye), Hor­váth Miklós (Vas megye), és ugyancsak szót kért Szolnok megye képviselője Szurgyi Istvánné. A rákóczifalvi ál­talános iskola igazgatója a következő gondolatokkal vett részt a vitában: Megyénk országgyűlési képviselője hozzászólásának bevezetőjében elmondotta, hogy a megye közmű-i velődését az egyenletes és folyamatos fejlődés jellemzi. Lemérhető ez a közművelő­dési intézmények tartalmi munkájában, ä közművelő­dés ügyéért kibontakozó tán sadalmi aktivitásban, s nem utolsósorban a megye művé­szeti életében, melyet poli­tikai-világnézeti tudatosság, magas művészi színvonal jel­lemez. Megemlítette, hogy tapasz­talatai szerint korszerűtlen, kedvezőtlen tárgyi, anyagi feltételek között is lehet tar­talmas közművelődési tevé­kenységet végezni, ha a munkát hozzáértő, felkészült

Next

/
Thumbnails
Contents