Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-13 / 242. szám
1976. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hol tart a magyar műemlékvédelem? Több mint száz éve annak, hogy Toldy Ferenc, Ipolyi Arnold, Henszlmann Imre és Römer Flóris országos mozgalmat hirdettek múltunk pusztuló történelmi értékeinek megmentésére. Fáradozásukat 1872-ben siker koronázta: létrejött az önálló magyar művédelmi szervezet. Ettől kezdve mindig akadtak olyan lelkes szakemberek, akik előrelendi- tették az olykor akadozó munkát Róluk, az utóbbi 104 év főbb állomásairól, a műemlékfenntartás rendszeréről és a műemlékek hasznosításának ma is komoly gon’dot jelentő kérdéseiről beszélgettünk dr. Tilinger Istvánnal, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatójával. A mai csehszlovák képzőművészetet bemutató kiállítás nyílt a Műcsarnokban a Csehszlovák Kultúra Napjai alkalmából. Képünkön: Sponek Ladislav szobra: A család. PARLAIUIEIUTEK Az úttörőszervezet demokratikus fórumai MpflkP7llftritpl( 08 ese" vaSy városuk, megyéjük mcync&UUUícn meny- mozgalmi életéről. Amit pe- dúisían zajlanak az úttörő— Milyen vonások jellemezték az 1945-ig tartó időszak törekvéseit? — Az első négy évtized során számos eredmény született, amelyre ma is büszkék lehetünk, Fordulópontot jelentett a magyar műemlékvédelemben a proletárdiktatúra. Ekkor Éber László sürgette, hogy a specializálódás felé haladó világban a műemléki bizottságnak is szakhivatallá kell alakulnia. A helyes elképzelés nem valósult meg, csak a félszabadulás után. Az 1949-ben megalakult Elnöki Tanács még ebben az évben közzétette az 188 les rendelkezést felváltó, új műemlékvédelmi törvényerejű rendeletet, amely egyértelműen kimondta, hogy „... a magyar történet, tudomány és művészet emlékeit és eredményeit, mint közművelődésünk örökbecsű értékeit... fokozott védelemben kell részesíteni, és azokat az egész nép számára hozzáférhetővé kell tenni”. — Közös szervezetben egyesül a múzeum és a műemlékügyi, s létrejött a hatósági jogkörrel felruházott Múzeumok és Műemlékek Országos Központja. 1953-ban a két területet szétválasztották, s 1957-től már működött az önálló szervezettel és költsévetéssel rendelkező Országos Műemléki Felügyelőség. — Miként összegezné az elmúlt harmincegy év főbb eredményeit? — Az egymást követő és továbbfejlesztő rendeletek megteremtették munkánk törvényes kereteit és leheírókonferenciát rendeznek Kecskeméten Kétévenként országos szociográfiai írókonferenciát rendez Kecskeméten a Magyar írók Szövetségének Duna—Tisza közi csoportja, a „Forrás” folyóirat szerkesztősége és a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az idén október 26 —27-én rendezik meg a konferenciát. tőségeit. Nem véletlen az, hogy jogszabály-alkotásunkat hazánk határain túl is dicsérik. Feladatunk az, hogy a múlt építészetének értékes emlékeit hitelesen, esztétikai megjelenésükben érthetően és élményt adóan bemutassuk és megőrizzük. Ez vonatkozik az épületegyüttesekre és a települési egységekre is. Jó érzéssel mondhatom: városaink, fal- vaink egy részének történeti centrumai eredeti jellegüket megtartva, bekapcsolódnak a ma vérkeringésébe, s tevékenységük révén nem váltak gátló tehertétellé, amolyan rezervátummá. Túljutottunk a kezdeti nehézségeken, s ma mór országszerte 8304 védett műemlék sorsára ügyelünk. Ezek 49 százaléka állami, 31 százaléka egyházi és 20 százaléka magántulajdonban van. Forintértéküket még milliár- dokban sem lehet kifejezni, hiszen eszmei lehetőségük felbecsülhetetlen. — Természetesen nemcsak a rendeletekre támaszkodtunk, hanem igyekeztünk meggyőzni az embereket a helyreállítás, az átlagvédelem fontosságáról is. Ezért jelentkeztek az OMF munkatársai a sajtóban, a rádióban, a televízióban népszerűsítő közleményekkel, cikkekkel. előadásokkal. A műemléki albizottságok tagjait országos értekezleteken tájékoztattuk elképzeléseinkről, s ma is számítunk aktivitásukra. Nagy szükség van erre, mert gondjaink javarészt abból adódnak, hogy akadozik a műemlékek folyamatos karbantartása. Nem a pénz hiányzik, haPénteken rendezi meg a Magyar Televízió a Lengyel Televízió estjét. A magyar tévénézők színest, változatos programmal kapnak ízelítőt a baráti szocialista ország életéről, művészetéről. 20.05- kor ddkumentumfilm idézi fel a híres gdanski ötösikrek életét. Rövid játékfilm következik ezután 20.45-kor A lány és a galambok címmel, majd két, hazájában és külBeszélgetés dr. Tilinger Istvánnal, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatójával nem a segíteni tudók akarása, szemléletének változása. Magyarán arról van szó, hogy a vállalatok és a szövetkezetek húzódoznak ettől a munkától. — Köztudomású, hogy az újjávarázsolt épületek fel- használása komoly gond, kü- lönösképp a kastélyoknál. Hogyan igyekeznek úrrá len- ni ezeken a nehézségeken? — A felszabadulás után örültünk, ha bármilyen gazdája akadt a megrongált értékeknek, mert ha kény- szerűségből is, de gondoskodni kellett az állagvédelemről. Ma már igényesebbek vagyunk, s a helyi tanácsi szervekkel együttműködve keressük a legmegfelelőbb hasznosítást. Ez persze a kastélyok esetében nem megy olyan könnyen. Leginkább alkalmasak kulturális célokra, azaz művelődési centrumnak, múzeumnak, alkotóháznak, esetleg szállodának, kevésbé iskolának, kórháznak, szociális otthonnak. Alapelvünk az, hogy olyan funkciót válasz- szianak az illetékesek, amely nem károsítja a műemléket, nem kíván, annak értékeit sértő átalakítást, s a nagyközönség számára továbbra is hozzáférhető marad. Ezt sikerült megvalósítani Fertőd, Egervár, Bo- zsok, Nagyvázsony, Bödajk, Mór, Pécei, Nagytétény* Nagykeneki, Noszvaj, Keszthely, Mihályi és Nagycenk esetében. — Mi lesz a veszélyeztetett népi lakóházak sorsa? — Az egyre igényesebbé váló élet pusztulásra ítélte ezeket, helyükre villáknak is beillő családi otthonok emelkedtek. Ezért újfajta támogatási rendszert vezettünk be. A tulajdonosoknak esetenként pénzt, tervezési segítséget, építőanyagokat biztosítunk, hogy helyrehozzák, s jól karbantartsák az épületeket, hiszen minden egyes műemlék az egész orföldön egyaránt népszerű virtuóz: Waclaw Kisielewski és Marek Tomaszewski zongorajátéka színesíti az összeállítást. Ezután három sajátos lengyel várost, illetve tájegységet — Gdanskot* Varsót és a lublimi hátságot — mutatnak be rövidfilmek, majd 22.45-kor kerül képernyőre a Bechaűia című szórakoztató műsor. OKTÓBER 16-22 Ipari műszaki napok és műszaki könyvhét Karcagon Karcagon első ízben rendeznek ipari- műszaki napokat, Az október 16 és 22 közötti rendezvénysorozat gazdag programmal várja a műszaki szakembereket és a műszaki tudományok iránt érdeklődő közönséget. Október 16-án nyűik a város ipari üzemeinek, szövetkezeteinek termékbemutatója, ahol vendégként a jászebrényi Hűtőgépgyár is felvonultatja árucikkeit. A Ragó Antal Ipari Szakmunkásképző Intézetben megrendezett termékbemutatót az ipari- műszaki hetek idején lehet megtekinteni. Október 19-én Karcagon kerül sor a műszaki könyvhét megyei megnyitójára is. Ennek keretében a rendezvények színhelyén, a Déryné Művelődési Központban vásárral egybekötött állandó könyvkiállítás mutatja be a műszaki könyvújdonságokat. Neves szakemberek tartanak előadásokat az egyhetes rendezvénysorozat minden napján. A programban filmvetítések és író- olvasó találkozók is szerepelnek. Az ipari- műszaki napokat és a könyvhét eseményeit zenés irodalmi műsorok színesítik. Többek között október 22-én a Déryné Művelődési Központ munkáskórusa mutatkozik be. Kereskedelmi dolgozók továbbképzése „Á tiszafüredi járásban hiányos a kereskedelmi dolgozók szakképzettsége” — állapította meg több vizsgálat s ugyanez hangzott el szakmai fórumokon az elmúlt években. Mivel ez az észrevétel helyénvaló volt, a Tiszafüredi Járási Hivatal termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya és a füredi áfész közösen teremtett a kereskedelemben és a vendéglátói par- ban dolgozók számára képzési és továbbképzési lehetőségeket. Huszonkilenc bolti eladó részvételével kétéves továbbképző tanfolyamot indítottak tavaly ősszel, a szakképzetlen vendéglátóipari dolgozók ugyancsak kétéves iskoláját pedig harminchármán kezdték el idén szeptemberben. Október elején a szakképzett eladók számára indítottak tanfolyamot, amelyen a hallgatók a legújabb értékesítési módszerekkel, eszközökkel, árukkal ismerkedhetnek meg. parlamentek a megyében. Szeptemberben megvolt a csapat, októberben a járási és városi, majd 27—28-án a megyei parlamentre is sor kerül. A kisdiákok országos demokratikus fórumát az idén novemberben Zalaegerszegen rendezik meg. A tavaly Dunaújvárosban megtartott VII. országos úttörőtalálkozón meghatározták az idén induló két mozgalmi év jelmondatait: Együtt egymásért! Együtt szocialista hazánkért! Együtt a nemzetközi úttörő barátságért! A jelszavak ismeretében a közei egymillió tagot számláló gyermekszervezet négyezer úttörőcsapatának képviselői szólalnak fel a napokban a parlamenteken. Kevés azoknak az embereknek a száma Magyarországon, akik vagy ne lettek volna tagjai az úttörőszövetségnek, vagy valamilyen formában ne kerültek volna kapcsolatba a kisdiákok mozgalmi életével az elmúlt 30 év alatt. Így mindenki maga előtt láthatja az ünnepélyes perceket, 'amikor az egyenruhás kisdobosok, úttörők felnöttes komolysággal számolnak be a két évvel ezelőtti parlament óta eltelt időszak eseményeiről. Az eddigi öt úttörőparlament azokban azt is bebizonyította, hogy a gyerekek nemcsak megtörtént eseményekre hivatkoznak felszólalásaikban, hanem bírálnak, hiányosságokat mondanak el csapatuk, dig ünnepélyesen megígérnek, teljesítik is. Hogy csak egyetlen1 példát írjunk, a basznosanyag hulladékgyűjtésben mindig kiemelkedő eredményt érnek el. Ami a kisdiákok fórumain , elhangzik, egyúttal az otthon maradottak véleménye is. Így a felszólalók felelősségérzete megnő. A többiekért, a közösségért végzett felelősségteljes munka, a gyermekekben megnyilvánuló aktivitás pedig hozzájárul a felnőttkorra megérő szocialista demokrácia iránti érzék kifejlődéséhez. Az úttörősizövetség nevelő jellegű gyermekszervezet, így szükség van a felnőttek irányítására. De éppen az a szövetség fő sajátossága, hogy a felnőttek és a gyerekek egyformán, demokratikusan résztvesznek a közösség irányításában. Így a kisiskolások saját, és nem a felnőttektől ellesett gondolatai, kívánságai érvényesülnek, amikor az akcióprogramot állítják össze. flbncab bizalmat kérők UKUsdlIf gg. parlamenterek. És a jelenlévő felnőttek meg is adják a bizalmat, amikor kívánságaikat, avalgy éppen kifogásaikat közvetítik a társadalmi szervezetek, vagy éppen a tanácsokhoz, vállalatokhoz, szövetkezetekhez. És éppen ez a talán leghasznosabb az úttörőparlamentek munkájában. A gyerekek a mozgalmi élet jövendő eseményeiben a saját elképzeléseiket, terveiket is benne látják. Pécsi István Lengyel est a tévé-ben szag féltve őrzött kincse. • i’ r * 1 • Karcag és Tiszafüred között O öcög a vicinális Karcag és Tiszafüred között. Döcög egyhangúan — lassan maradoz- nak el a koraőszi alkonyaiban falvak, tanyák, megművelt földek, lombjukat vetkőző facsoportok. A peronra nyíló ajtó mellett négy vasúti pályamunkás múlatja az időt: ultiznak. Fakó hangon, ásítással kísérve mondanak negyvenszázat, kontrát, rekontrát. A velük ételien- ben levő üléseken gimnazisták zsi- vajognak, hiába próbál aludni mögöttük egy középkorú bőrkabátos férfi. A sarokban három asszony: egy őszhajú, feketeruhás (lába előtt hatalmas kosár), egy fejkendős vékony (olyan negyvenötnek néz ki) és fiatalabb, pirospozsgás, gömbölyű aki — pihentetés végett — kihúzta lábát a láthatóan vadonatúj cipőből... A kendős, vékony asszony viszi a szót: — A kórházban voltam, az uramnál. Most egy hete, éjszaka lett rosz- szul, a gyomrával. Régen kezdődött nála ez a nyavalya, még 53—54-ben, amikor Pesten dolgozott a mélyépítőknél. Nem panaszkodott, de látszott rajta: étvágytalan, ideges, ki- alvatlan volt. Hiába kértem, nem ment orvoshoz, csak szívta a Munkást, egyik dobozt a másik után. Igaz, nem nagyon lehetett betegeskedni, a nagyobbik fiam öt, a lányom hároméves volt akkor. Egyszer aztán elszédült fönn Pesten, a munkahelyén. Kivizsgálták, gyomorfekélyt állapítottak meg. Kapott rá gyógyszert... A kalauz lép be, a diákok vihán- colása sugdosássá halkul, azt nézegetik — ki-kipukkadó nevetéssel — hogy a kalauz orrán tegnap óta gyarapodott-e a szép, rezes borvirágtenyészet. — Menetjegyeket... Kezelésre ... Köszönöm — a kalauz hamar végez. — És használt? — kíváncsiskodik a pirospozsgás. — Javult az étvágya, kicsit nyu- godtabb lett. Aztán, amikor 55-ben hazajött dolgozni Madarasra, mintha soha, semmi baja. Csak idén nyár elején kezdte megint tapogatni a jobb oldalát, hogy összejött megint a gond. Most nősült a kisebbik fiam, közben építkezünk, haláleset is volt, a lányom férjének az anyja negyvennyolc évesen, a szíve, a sok dolog a tsz-ben, meg otthon a kert. a jószág, disznó, hízóbika, egy tehén, no és baromfi. Mondta is a doktor úr most délután a kórházban. „Nem is csoda, hogy ilyen élet mellett be- vérzetf a férje gyomra”. És azt is mondta, hogy most már aztán lassabban tessenek élni egy kicsit. Meg- ígértette az urammal, hogy ha kimegy a kórházból, nem dolgozik, nem idegeskedik annyit, mint előzőleg. Fogadkozott is az ember, hogy így lesz, úgy lesz, dehát amikor a doktor elment, rögtön azt kezdte magyarázni, hogy jövőre nem hizlalunk bikát, inkább tehén kell még kettő... — A bika árán veszik a tehenet? — kottyan közbe a gömbölyű pirospozsgás. — Dehogy, azt a nagyobbik fia- méknak adjuk. A tehenekre a takarékból veszünk ki... Elhallgat. Állomásra érünk. Berekfürdőre. Leszálló, felszálló nincs. Az ultizok elmerülten csühölik a kártyalapokkal az asztalul szolgáló, térdekre tett aktatáskát: „durch- mars”, „kontra”, „rekontra”. A gimnazisták közben komolyra fordították a szót, tudniillik a másnapi órarendről beszélnek. — ... csak tudnám, hogy akkor miből folytatjuk az építkezést — sóhajtja a mondat végét az asszony, amikor a vonat nagyot rántva elindul. — Kunmadaras következik! — néz be a kocsiba a kalauz, pusztán a forma kedvéért, hiszen ezt a bentülők mindannyian jól. tudják. A pályamunkások elfogják az „egy ász híja” durchmarsot, a gimnazisták rozsdás kaszatokmányhoz hasonlítják a kalauz orrát, mellesleg matematika, testnevelés, orosz, történelem és földrajzórájuk lesz holnap. Besötétedik. mire Madarasra érünk. Fékez a vonat, váltók csattognak a kerekek alatt; a kártya eltűnik valamelyik munkásruha zsebében, a pályamunkások vászonba csavart szerszámaikat vállukra vetik, az iskolatáskák is lekerülnek a polcokról. Az asszonyok a peronon folytatják a beszélgetést. Most az őszhajú idős — karján már a hatalmas piaci kosár — szól: Ö bánat tudja, mikor elég. Itt fáj, ott fáj, csak tipródik, hajtja-töri magát az ember... Meddig muszáj? Leszállnak. Helyükre Szentimrére, Szőlősre, Füredre utazók jönnek. A bőrkabátos férfinak végre sikerül elaludni. Döcög _a vicinális ... Szabó János Héttőtől Szolnokon Gyermekes ifjúságvédelmi hét Gyermek, és ifjúságvédelmi heteit rendez október 18— 23 között a Szolnok városi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Koordinációs Bizottság. A hat nap alatt több mint 40 előadást, arikétot rendeznek nemcsak Szolnokon, hanem a városkörnyéki községekben is. Tanárok, ügyvédek, orvosok, rendőrtisztek, és pszichológusok tartanák tájékoztatókat, de több üzemi ifjúsági klubban is lesz előadás. A rendezvényeken szó lesz a gyermek és ifjúságvédelem legfontosabb országos és helyi jellegű problémáiról, a fiatalkori bűnözésről, a fiatalok egymás közötti és szülőkkel szembeni magatartásáról, kapcsolatáról, a szexuális és a családi életre nevelésről, a megjelent új gyermek és ifjúságvédelmi jogszabályokról,
