Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

1976. október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cukor van, munkás már kevesebb — A kétnapos „felfutás" és a rekord, ami egy-két va­gonnal lett kevesebb a na­pokban, nyilván nem vélet­len eredm ínye ... — A karbantartást sike­rült jól megszervezni. Né­hány éve júliusban, augusz­tusban még ide is kaptunk, oda is kaptunk. Most ütem­terv szerint haladtunk, s a brigádok merték vállalni a munkájukat, s oda merték írni a nevüket a „karban­tartotta” tábla alá. — Az eredményeik kivá­lóak. De van néhány olyan probléma, amely a későbbi­ekben ronhat ezeken. Pél­dául a munkaerőhiányra gondolok... — Körülbelül 4 ezer em­ber kezd el termelni Ma­gyarországon, amikor bein­dul a' kampány a cukorgyá­rakban. Ezt a négyezret kell „elővenni”, hogy legyen cu­kor. Nagy részük már elő­zetesen a karbantartási mun­kálatoknál is dolgozik, tehát állandó munkása a gyárnak. De vannak olyanok is, akik csak arra a 100—130 napra jönnek, amíg a kampány tart. Nos, főként az utóbbi­akkal van gond. Mi például még 130 munkást tudnánk felvenni a „termeléshez”. — Időszakos dolgozóik nagy része nyugdíjas ... — Igen. s kiválóan meg­állját helyüket, de csak egy poszton. Nehezen lehet „mozgatni” őket, márpedig a termelés gyakran ezt kí­vánja. Most a karbantartó szakembereink is termelnek, viszont néhány hónap múl­va, amikor a kopás miatt előjönnek az első hibák, ak­kor a javításnál lesz szükség rájuk. A csomagolok egy ré­szét jelenleg a laborban dol­goztatjuk, mert itt is keve­sebben vannak a kelleténél, öt vagonként vizsgálják a répát, óránként a technoló­giai folyamatot. Ezeket a méréseket elő kell készíte­ni... Szóval kell az ember. — Mit tudnak tenni? — Délutáni, éjszakai pót­lékot fizetünk és járunk to­borozni ... Ígéretet kaptunk néhány mezőgazdasági üzem­től, hogy kisegítenek ben­nünket. — Automatizálással, gé­pesítéssel nem lehet segí­teni? — Nézze, jelenleg 900-an dolgoznak a gyárban. Egy nap meg kell mozgatni 10 ezer tonna anyagot. Ezt csak gépekkel lehet... Márpedig ha ezek meghibásodnak, a karbantartókat el kell vonni a termelésből, helyük üre­sen marad. Nem a gépek hiányzanak... Ésszerűsítéssel, munkaszervezéssel is csak egy-két százaléknyit változ­na a helyzet, s erre igyek­szünk megoldást találni, de ez kevés. — Más téma, de az ered­ményekkel ez is kapcsolatos. Tavaly nagyon sokat panasz­kodtak a gazos, saras ré­pára ... — Ez az idén is így van. A szállítóink 90 százaléka megért bennünket, 10 száza­léka viszont sehogyan sem. Nehéz a cukrásznak zápto­jásból krémest csinálni.. Valahogy így vagyunk ezzel mi is. A sár eltörni a csa­tornákat, a cukorrépával fel­szeletelt gaz pedig szennye­zi a levet. Ezt tisztítani kell — idő, energia, felesleges pénz. Egy esztendőben a gaz annyi cukrot visz el, hogy abból Szolnok minden lakosának mázsányi juthat­na... — Mivel zárhatnánk a helyzetjelentést? — A kezdeti eredményeink jók, s még a répa cukortar­talma is „nekünk dolgozik”, hisz 8-án 12,1 százalékot, a napokban pedig 13,1 százalé­kot mértünk. H. J. I Az itt látható grafikon ha­sonmása a Szolnoki Cukor­gyár központi irodaépülete előtt található. Ez a görbe fogadja a műszakba .érkező­ket. Megállnak előtte so­kan. kiváltképp reggel 6 óra tájban. Malatinszky György­nek, a gyár főmérnökének segítségével megtudjuk, mi húzódik meg a vonalhegy és a vonalvölgy mentén. — Tizenhét napja kezdő­dött meg a kampány. Min­den cukorgyárnak, nekünk is az a célunk, hogy minél hamarabb „felfusson” a ter­melés. Nehéz elhinni, de már a második nap 494 va­gon répát dolgozott fel az üzem. Ha azt vesszük, hogy a 100 százalékos teljesítmény 540 vagon ... szóval az első lépés sikerült... — A grafikon vízszintes tengelyétől a napokat, füg­gőleges tengelyétől a feldol­gozott répa mennyiségét ol­vashatjuk le. Szeptember 15- től a görbe el kezd zuhan­ni... — Önök is írtak lapjukban az óriási viharról, az eső­zésről, ami sok kellemetlen­séget okozott nekünk is, de még többet a szállítóknak. Képtelenek voltak répát szedni, s így 17-től 22-ig csökkentett tempóval lehe­tett csak haladni, nem volt répa. Átlag 276 vagont dol­goztunk fel ezekben a na­pokban, úgyhogy az egyik diffúziós berendezést le is kellett állítani. Láthatja, amióta ez a száraz idő tart, fokozatosan lépünk feljebb, egyre feljebb. Jelen pilla­natban hat napra elegendő répatartalékunk van ... — A hétfő reggeli munka­váltásról még a buszon is beszélnek. — Ilyen még nem volt a gyár történetében... az éj­szakás társaság rekorddal fogadta a reggeli hatórás műszakot. A rekonstrukciót követően egymás után szü­lettek tavaly jobbnál jobb eredmények. De ez a vasár­napi: 517 vagon feldolgozott répa 24 óra alatt! Ilyen még nem volt. Helyzetjelentés a kampányról 4, Törvény készül a közérdekű bejelentésekről, panaszokról A közérdekű bejelentések­ről és javaslatokról, vala­mint a panaszokról készülő törvény tervezetét a Hazafias Népfront széles körű társa­dalmi vitára bocsátotta — tájékoztatták a HNF Orszá­gos Tanácsánál Tóth Feren­cet, az MTI munkatársát. El­mondták, hogy a közjogi nópfronttevékenységnek ezt a formáját azoknak a kedvező tapasztalatoknak az alapján választották most is, ame­lyeket az utóbbi években a családjogi, az ifjúsági, a kör­nyezetvédelmi és a közmű­velődési törvény megalkotá­sa előtti társadalmi viták so­rán szereztek. Az ország majdnem min­den jelentős károsában és nagyközségében, összesen több mint száz helyen ren­dezett nyilvános vitát a nép­front a szóban forgó tör­vénytervezetről. Ami a téma hátterét illeti: a közérdekű bejelentések, javaslatok, va­lamint a panaszok az állami és a társadalmi élet. továbbá a gazdasági tevékenység leg­különbözőbb területeit érin­tik. Évente 200—250 ezer a bejelentések, javaslatok és panaszok száma — ebből mintegy 10—12 ezer a kife­jezetten közérdekű. Jelenleg a közérdekű be­jelentések, javaslatok, vala­mint a panaszok intézését az államigazgatási eljárás álta­lános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályozza. A Minisztertanács 1959-ben, majd 1965-ben megjelent ha­tározatai további eljárási sza­bályokat vezettek be, egyes minisztériumok pedig a pa­naszintézésre vonatkozóan részletes szabályókat adtak ki. A gyakorlat és a részle­tes szabályok ma már sok esetben nincsenek összhang­ban. A megalkotandó törvény­nek az a célja, hogy egysége­sen szabályozza a közérdekű bejelentések és javaslatok, valamint a panaszok előter­jesztését, alapos vizsgálatát és érdemi elintézését. A meg­alkotandó törvény céljai kö­zé tartozik, hogy kiküszöböl­jék a panaszjoggal való visz- szaélést és tehermentesítsék a különféle szerveket attól, hogy az alaptalan panaszok­kal ismételten foglalkozza­nak. Ugyanakkor a törvény megalkotásával védeni kell a közérdekű bejelentőt, ja­vaslattevőt, illetőleg a pa­nasztevőt attól, nehogy vele szemben indokolatlanul hát­rányos intézkedést alkalmaz­zanak. Tegnap fejeződött be or­szágszerte a népfront vita­sorozata, amelynek a fővá­rosból és a megyéből össze­gyűjtött tapasztalatait a HNF Országos Tanácsánál feldolgozzák, és rövidesen megküldik az Igazságügyi Miniszérium törvényelőkészí­tő főosztályához. Pártbizottság tárgyalt Kisújszálláson a tagkönyvcsere beszélgetések tapasztalatairól Egyenjogú, a párt politiká­jáért felelősséget érző, válla­ló, cselekvő kommunisták őszinte, nyüt. elvtársi esz­mecseréi voltak a párttagsá­gi könyvek cseréjét megelőző beszélgetések politikánk vég­rehajtásáról, a munka javí­tásáról, a párttagok köteles­ségeiről, az irántuk támasz­tott fokozottabb igények ér­vényesítéséről. Ezekre az elvtársi beszélgetésekre a nyíltság, a megfontoltság, a megalapozott kritikusság volt jellemző. Lényegében így összegezte tapansztalatait az MSZMP Kisújszállási Városi Bizottsága legutóbbi ülésén, ahol a párttagsággal folyta­tott egyéni beszélgetések és az azok tapasztalatait értéke­lő taggyűlések munkájáról szóló jelentést vitatták meg. Ismert, hogy a XI. kong­resszus döntése alapján a Központi Bizottság 1975 ok­tóberében határozatot hozott a párttagsági könyvek cse­réjéről. A területi pártszer- vek — így a kisújszállási vá­rosi pártbizottság is — nagy körültekintéssel, alaposság­gal fogtak hozzá a különbö­ző feladatok végrehajtásához. Az év elején a beszámoló taggyűléseken ismerte meg a párttagság a KB határozatát, felolvasták azokon a KB-nek a kommunistákhoz intézett levelét és elfogadták a tag­könyvcsere előkészítésének és lebonyolításának helyi tervét. Létrejöttek a beszélgető cso­portok és kellő alapossággal készültek fel felelősségteljes megbízatásuk ellátására. Ugyanakkor az alapszerveze­tekben — elsősorban a leg­kisebb közösségekre, a párt- csoportokra hárult ez a fel­adat — a párttagokkal is szót váltottak arról, hogyan ké­szüljenek a beszélgetésekre. Útmutatást, bátorítást adnak Az eszmecserék lezajlot­tak, és befejeződtek a be­szélgetéseket értékelő tag­gyűlések is a városban. A kisújszállási városi pártbi­zottság tagjai méltán állapí­tották meg: „Az akciósoro­zat elérte célját. Tovább erő­södött a párt, eszmei, politi­kai, szervezeti, cselekvési egysége, növekedett a párt­tagok aktivitása a szocialis­ta építés feladatainak végre­hajtására, erősödött a párt vezető szerepe, tömegkapcso­lata”. Elhangzott olyan meg­állapítás is, hogy a kommu­nisták szükségesnek és hasz­nosnak tartották a beszélge­téseket. Sőt, kifejezték azt az igényüket is, hogy gyak­rabban lenne erre szükség, mert a közös eszmecserék közelebb hozzák egymáshoz a párttagságot, elősegítik a soron következő feladatok egységes értelmezését. Útmu­tatást, bátorítást adnak a to­vábbi pártmunkához, mind a tagságnak, mind az alapszer- vezeték vezetőségeinek, az üzemi pártvezetőségeknek, a pártbizottságoknak, a városi pártvezetésnek. Kisújszállás 37 pártalap- szervezetében mintegy ezer­háromszáz kommunistával váltottak szót az elbeszélge­tő csoportok. Az összegező taggyűléseken több mint ez­ren véttek részt — figyelem­re méltó, hogy még a tag­gyűlések látogatása alól fel­mentett idős kommunisták közül is elég sokan oti vol­tak —, és kétszáznál többen mondták el gondolataikat e pártfórumokon is. Miről esett az átlagosnál is több szó mind a beszélgeté­seken, mind az összegező tag­gyűléseken? Amiről a legtöbb szó esett Minden kommunista kifej­tette, hogy pártunk politiká­jával maradéktalanul egyet­ért, és hogy kész munkájá­val, tudásával, egész. tevé­kenységével részt venni cél­jaink valóraváltásában. És itt elsősorban a párt- szervek, alapszervezetek gaz­daságszervező, irányító és el­lenőrző munkájáról beszél­tek nagy körültekintéssel. Tény, hogy a Központi Bi­zottság 1972 novemberi, il­letve 1974 decemberi határo­zatának megjelenését követő­en sokat javult a pártszer­vek, szervezetek ezirányú munkája, de a helyi gazda­sági intézkedésekben még mindig nem tükröződnek eléggé az érvényben levő — különböző szintű — párt­döntések. A kommunisták több területen határozott in­tézkedést várnak a pártszer­vektől, szervezetektől a párt- és a gazdaságvezetők, vala­mint a gazdaságvezetők egy­más közötti viszonyának ja­vításában. Főként az áfész­nál, a gimnáziumban, a Ti­sza II. Tsz-ben vetődött fel ez a téma eléggé élesen. fl pártcsoportok munkája Szóba került az is, hogy vi­szonylag sok párttagnak nincs állandó és folyamatos párt­feladata, ugyanakkor vannaki, akik 3—4 pártmegbízatásrt is vállaltak. Arányosan kell ad­ni a feladatokat (egyébként erre már történtek intézke­dések az alapszervezetekben), de ugyanakkor többet kell tenni azért, hogy a közösség érdekében végzett munka az eddiginél nagyobb társadal­mi megbecsülést, elismerést kapjon Kisújszálláson. „Jelentős, minden terüle­ten megfogalmazott gondolat volt, hogy javítani kell a pártcsoportok tevékenységén. Nagyobb szerepet kell kap­niuk a taggyűlések előkészí­tésében, a pártmegbízatások adásában, azok végrehajtá­sának ellenőrzésében, a szá­monkérésben. Az alapszerve­zetek vezetőségeinek nagyobb gondot kell fordítaniuk a bi­zalmiak felkészítésére, hogy megfelelően tudják ellátni feladataikat” — hangzott el a pártbizottsági ülésen. De elhangzott olyan javaslat is — nagyon ésszerűen —, hogy a pártcsoportók, mint a leg­kisebb kommunista közössé­gek jól ismerjék meg a cso­portok tagjait. Minden egyes kommunis­tánál mérlegelni kell. hogy alkalmas-e egy-egy feladat elvégzésére, mert ha valaki olyan megbízatást kap, ame- ltyiknek végrehajtása meg­haladja erejét, képességét, felkészültségét elkedvetlene­dik, tehetségtelennek és fö­löslegesnek érzi saját magért. És akkor munkáját már ele­ve nem kísérheti siker. A kisújszállási városi párt­bizottság ülésén intézkedési tervet fogadott el a beszél­getéseken elhangzott javas­latok megvalósítására, a szó­vá tett gondok megszünteté­sére. V. V. Betoncsövek Szentendréről A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára évente 140 millió forint értékben gyárt beton és vasbeton csöveket. Idén 300 ezer folyóméter gravitációs betoncsövet és 16 ezer folyóméter feszített vasbeton nyomócsövet gyártanak. Képünkön: Készítik a Sentab típusú cső vasvózát. Az akciósorozat elérte célját

Next

/
Thumbnails
Contents