Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
1976. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KGSTszakcsoportok Befejezte munkáját az ipari szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) termeliés erőteljeK növelése áll. A kongresszus elfogadta a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezeteikről szóló törvényére jű rendelet továbbfejlesztését szolgáló ja - vaslatot. Állást foglalt ab- ban, hogy ezek a felső szintű jogszabályok helyesen tükrözték és tükrözik az MSZMP szövetkezetpolitikai elveit, s ezért alapvető kiegészítésre nem is szorulnak. A kongresszus ezután határozott az QKISZ alapszabályának módosításáról, le-' szögezve, hölgy az országos tanács az ipari szövetkezetek kongresszusa által létrehozott társadalmi, érdekképviseleti és mozgalmi szerv, amely az ipari szövetkezetek szocialista vonásainak megerősítésén és a gazdásági, politikai, társadalmi célkitűzések, feladatok sikeres megvalósításának előkészítésén, aiz ipari szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésén munkálkodik. Azonban az általános és ezen belül a szövetkezetekben is végbement társadalmi-gazdasági fejlődés szükségessé teszi a jogi szabályozás bizonyom mértékű korszerűsítését, továbbfejlesztését, hogy ezúton is biztosíthassák a szövetkezeti demokrácia hatékonyabb érvényesülését, fokozott figyelemmel a társadalmi, a csoport- éK az egyéni érdekek összhangjára^ egyúttal tovább javítva az ellenőrzés hatékonyságát is. Végezetül az új országos tanács — amelynek 101 tagját a kongresszust megelőző közgyűléseken, további 21 tagját pedig tegnap a kongresszus zárt ülésén választatták meg, — megtartotta első ülését, s megválasztotta a tisztségviselőket. Az országos tanács (OKISZ) elnöke ismét Rév Lajos, helyettesei: dr. Kardos Géza, Mészáros Vilmos és Németh Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke Fodor György. Az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa Rév Lajos zárszavával ért véget. (Tudósítónktól) Szolnokon tegnap befejezte első munkaülését a KGST olaj- és földgáz ki'tö- rósvédelmi koordinációs központ meghdtalrnazottainak tanácsa. A KGST komplex programja álapján létrehozott szervezet öt tagországa Bulgária, NDK, Gsehszlová- kia, Lengyelország és Magyarország delegációi, az egyezményben előírtak alapján. beszámoltak saját kitörésvédelmi szervezeteik helyzetéről és fejlesztési elképzeléseiről. Az első közös tanácskozás a kitörésvédelmi munka koordinálását, a minden tagországban egységesen magas színvonalú védelmi szervezet kialakítását tűzte ki célul. Az ülésen közös szakcsoportokat alakítottak. Az ülésen úgy határoztak,- hogy a meghatalmazottak tanácsának -legközelebbi munkaértekezletét 1977. első felében az NDK-bán tartják. Ekkor értékelik a szolnoki tanácskozáson kiszabott feladatok végrehajtását. A delegációk ma Kiskunhalas észak-keleti részén megtekintik a magyar védelmi szervezet kőolaj- és gázkút- kitörés elfojtása gyakorlatát, majd Szegeden kerül sor a jegyzőkönyvek ünnepélyes aláírására. Megválasztották a tisztségviselőket Véget ért a megyei úttöröparlament Szekcióülések, ötletbörze Megválasztották a megye küldötteit Tegnap reggel Szolnokon, a tiszaligeti KISZ-táborban folytatta munkáját a megyei úttörőparlament. A tanácskozás második napja szekcióülésekkel kezdődött. Három munkacsoportban folyt a vita. Az első szekcióban a „Törvényeink szellemében”, a másodikban az „Otthonunk az iskola”, a harmadikban az „Űttörőtetteink a közösség szolgálatában” témában mondták el ötleteiket a résztvevők. A pajtások mindhárom csoportban egyaránt megvitatták a „Menjünk a szabadba és játsszunk együtt” elnevezésű témát. Felnőttes komolyságról, a nagy parlamentek hangulatáról számolhattak be az ülés kinevezett krónikásai, de a tegnapi szekcióülések „viharos”, igazi — jó értelembe vett — gyermeki lelkesedése már megtörte a szigorú, komolykodó légkörit. Mandátum, hozzászólólap ide vagy oda, majd kiestek a pádból a felszólalásra jelentkező küldöttek. I legfiatalabbak küldötte A szöszke Papp Tamás, az egyik legfiatalabb képviselő még kisdobos, Jászkisérről jött. Okos felszólalását nagy taps nyugtázta főként amikor jászkiséri csapatotthonuk létrehozásáról beszélt. Két évvel ezelőtt a csapatparlamenten tették szóvá: jó lenne egy úttörőház, ahol rendezvényeiket, foglalkozásaikat tarthatnák. Rövid időn belül Jászkisér lakóit mozgósította az „Egy lakos egy tégla” mozgalom és társadalmi munkában felépült az úttörők barátságos otthona. Idei parlamentüket már ott tartották. Tamás arról is beszámolt, hogy közlekedési őrseik miként* segítik a biztonságos átkelést az iskola környékén, hógyan vigyáznak az idős emberekre. Dr. Sarkad! Imre rendőralezredes — a parlament vendége — Tamásnak, felszólalása után kék és piros közlekedési mappát nyújtott át azzal a tanáccsal: vezessék a naplót, vigyázzanak továbbra is a közlekedési szabályok betartására. A boldog kisfiú mesélt az otthonmaradottakról, az iskoláról, a szüleiről. A végén megkérdeztem tőle: — Édesanyád mit szólt, hogy küldött lettél? — Azt mondta: te is olyan leszel. mint édesapád ... tetszik tudni apunak annyi, de annyi társadalmi munkája van. Javaslatok, kérések Az első munkacsoportban az úttörőélettel járó kötelességekről esett sok szó. Javaslatként hangzott el, hogy a „törvényőrség” tagjait segítő és ellenőrző hatáskörrel ruházza fel az országos parlament. Érdekes ötlet: az úttörőavatás előtt vezessék be a „kisnyakkendős” próbaidőt. A kettes szekció pajtásai bizonyították, hogy otthonuk az iskola, és még inkább azzá válik, ha a sok javaslat, ami ülésükön elhangzott, meg is valósul. Néhány ötlet: vállaljanak védnökséget a szaktantermek felett, állítsanak össze házirendet, amely a rajnapló — törvénykönyv — mellékletébe kerül. Űttörőtetteink a közösség szolgálatában, vagy a tettek beszélnek témakörű szekcióban elhangzott: az őrsök, a rajok erősítsék kapcsolataikat a szocialista brigádokkal, a település párt- és társadalmi szerveivel. Számos példát hallhattunk a patronálok és az úttörők bővülő közös programjáról. A felszólalók vállalták, hogy segítik az óvodásokat, támogatják az idős embereket, parkosítanak, vigyáznak a Szekcióülésen, vidám hangulatban „., .olyan leszek, mint az apám.. környezet rendjére és javasolták, hogy mások is kövessék őket e feladatok vállalásában. A szekcióvezetők jelentése után a parlament résztvevői megválasztották a VI. országos úttöröparlament megyei küldötteit. A delegáltak a következők: Bakó Györgyi Tiszafüredről, Bognár Péter Jászberényből, Chlumetzky Ágnes Karcagról. Cseuz Mariann Kunszentmártonból, Kárpáti Klára Jászkisérről, Kecze Zoltán Kisújszállásról, Madarász Katalin Túr- kevéről, Marton Melinda Szolnokról, Molnár Éva Mezőtúrról. Pápai Gabriella Tiszai öld várról, Pozderka Judit Törökszentmiklósról, Tóth Gábor és Lévai Anikó Szolnokról. T. Sz. E. A lehetőségek jobbak A szocialista demokrácia fejlesztésének megyei tapasztalatairól Az elmúlt években a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan nőtt a lakosság társadalmi, politikai aktivitása. Szélesedett a munkaverseny-mozgalom, emelkedett a szocialista brigádok száma a megyében. Az agitáció és propaganda eszközeivel párt- és tömegszervezetek eredményesen mozgósítottak a helyi feladatok végrehajtására. Jelentősen jobbá váltak a szocialista demokratizmus erősítésének feltételei. A szocialista demokratizmus érvényesítése azonban még elmarad a lehetőségektől, különösen a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeitől. Ebben szerepet játszik néhány megyei sajátosság is. Pártszervezeteink vizsgálták a szocialista demokratizmus gyakorlásának tapasztalatait, amelyeknek elemzése alkalmat adott néhány általános következtetés levonására. Cikkünkben ezekről lesz szó. fellendülés vi- flz ipari szonylag későn------------- kezdődött a megyében, ezért politikai, szakmai szempontból képzetlefi emberók nagy számban kerülitek az új munkahelyekre. A munkahelyen és a közéletben, kevés felkészültséggel, tapasztalattal rendelkeztek ahhoz, hogy ügyeik intézésében aktívan, tudatosan részt vegyenek. Ma már a feltételek megteremtődtek ehhez és elegendő fórum is van a szocialista demokratizmus érvényesítéséhez. P ártszervezeteink átfogják, irányítják a szocialista demokrácia valamennyi területét, politikai intézményét. A pártdemokrácia fórumain feltárják a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését akadályozó tényezőket. Kifogásolják a helytelen módszereket, a pártellenőrzés elhanyagolását, a jogok és kötelességek gyakorlásában mutatkozó fogyatékosságokat és bátortalanságot. A pártdemokrácia áthatja a munkahelyi és közéleti fórumok működését. Valamennyi területen megtörtént a fórumok működésének szabályozása, a demokratizmus érvényesítésében azonban nagy eltérések vannak á 'gyakorlatban. Nem tudunk arra választ adni, hogy mennyi hasznos ötlet, javaslat veszett eddig is kárba — például rosszul előkészített tanácskozásokon — a megyében. Azt azonban sokszor elmondjuk, hogy az emberek természetes érdeklődéssel, kíváncsisággal figyelik lakóhelyük, munkahelyük eseményeit, véleményt formálnak róluk, javaslatokat foglalmaznak meg magukban stb. A szocialista demokratizmus érvényesítésének tapasztalatait összegezve nem kerülhetjük meg a kérdést: milyen külső és belső okok gátolják a még nagyobb, hatékonyabb társadalmi aktivitást? Már a szocialista demokrácia értelmezése körüli bizonytalanság is árulkodik. A különböző torzításoktól, a végletektől eltekintve három olyan tényezőt emelünk ki, amelyek nagy mértékben befolyásolják az együttműködést a munkahelyi, és közéleti fórumok résztvevői között. Mindenekelőtt a tájékoztatásról, amely jelenleg csak korlátozott mértékben elégíti ki az érdeklődést, nem eléggé irányítja rá a figyelmet a legfontosabb, a legaktuálisabb munkahelyi, helyi feladatokra. Az információ leggyakrabban „felülről lefelé” irányul, igen sok híranyagot tartalmaz, magyarázatot, elemzést alig. A tájékoztatás nem elég gyors és rendszeres, a beosztottak kérdéseikre lassan, vagy egyáltalán nem kapnak érdemi választ. Tapasztalható az információ elakadása, sőt visz- szatantása is. A körülményes tájékoztatás gátolja az érdemi beleszólást, az ügyek intézéséibe, korlátozza a dolgozókat a cselekvésben. Amolyan „jéghegy” viták kerekednek, mert a résztvevők többsége nem ismeri a helyzetet, az összefüggéseket. Így egy-egy tanácskozás nem éri el célját. Különösen a közvetlen véleménynyilvánításra alkalmas fórumok működésére jellemző formalizmus szolgáltat erre gyakorlati példákat. A beosztottak nem ismerik előre a tanácskozás anyagát, elsősorban a vállalat egészéről kapnak tájékoztatást, ugyanakkor az üzemrész, a kisebb kollektíva problémáira a vezetők sok esetben nem adnak kielégítő. alapos „fogyasztható” választ. A feladatkiosztó, számadatokkal zsúfolt előadáshoz kevesen tudnak hozzászólni. Ez nem erősíti a beosztottak tulajdonosi érzetét, nem vált ki egyetértést, együttműködési szánclé- kot. Ezt igazolja a vezetők véleménye is: „nem a témához szólnak hozzá”. A közvetlen véleménynyilvánításra módot adó fórumok közül legnépszerűbbek a brigádértekezletek. Általános tapasztalat, hogy ezekben a lkis kollektívákban az emberek bátran vitatkoznak, tesznek javaslatot munkahelyi kérdésekben. Miért nem vállalják ezt a szerepet a nagyobb üzemi fórumon ? A kérdésre több tényező figyelembevételével adhatunk választ. A tájékoztatás hiányossága miatt nem tudnak megfelelően felkészülni, nincs lehetőségük az információ- szerzésre, így a vitában érvelni, 'álláspontjukat megvédeni nem képesek, A szakmai, politikai és általános műveltség szintje is gátolja a közügyekben való részvételt. A tudati tényezők színvonala a szükségszerűinél nagyobb mértékben azokon a a munkahelyeken marad el. ahol viszonylag kedvezőtlenek a lehetőségek a dolgozók nevelésére. Például nagy a fluktuáció, jelentős az ingázók száma, magas a szakmailag képzetlen, új munkaerő aránya. Az érdektelenség, a közömbösség elsősorban itt teszi formálissá a munkahelyi demokratizmus működését. Ebben a közegben gyakoribb a demokratizmus helytelen értelmezése is. Vannak, akik minden álláspontot meg akarnak vitatni, mások a termelést akarnák „demokratizálni”, még akkor is a jogaikat hangoztatják, amikor a feladatok végrehajtása van soron. A szocialista demokratizmus továbbfejlesztésében egyik fontos feladatunk a politikai és szakmai képzésben elmaradott dolgozó rétegek felkészítése jogaik gyakorlására és kötelességeik teljesítésére. Gyakran helytelen vezetői szemlélet korlátozza a demokratizmus érvényesítését, a fórumok tartalmi munkájának fejlődését. Ez abból táplálkozik, hogy a vezetők egy része nem tartja „egyen, rangúnak” a beosztottakat a munkahelyi kérdések megvitatására. A szakmai hozzáértés fontosságát hangsúlyozva, a szakértők szerepét és a vezetés felelősségét eltúlozva azon „töpreng”: „mit vigyen a demokratikus fórumok elé”. Az egyszemélyi vezetés elvét azonban nem rendelhetjük a demokratikus fórumok fölé. Ugyanakkor a beosztottak részéről is tapasztalható magatartásbeli és szemléleti torzulások ösztönösen' hatnak, gátolják a részvételt az adott munkaterület fegyelmének és demokratizmusának erősítésében. Nem fogadható el a „ne szólj szám, nem fáj fejem” leszerelő vélemény, a „csak az bíráljon, aki nem hibázik” korlátozó alapállás. (Meg kell majd vizsgálnunk egyszer, hogy mennyi a valóság tartalma reális alapja a bírálat megtorlásától való félelemnek.) A tennivalók megfogalmazásában kulcsszerepe van a pártszervezeteknek. A pozitív tapasztalatok azt igazolják, hogy a beosztottak ott vesznek részt nagyobb aktivitással a döntések előkészítésében, ahol jól működnek a képviseleti demokrácia fórumai. A felsorolt tényezők mögött az objektív körülményekkel számolnunk kell, de a figyelmet a meglevő lehetőségek jobb kihasználására kell ráirányítani. Ebből a szempontból legfontosabb a munkahely, ezért rendszeresen elemeznünk kell a helyi demokratikus fórumok működésének tapasztalatait. Gyorsabban felkarolva a helyes kezdeményezéseket, népszerűsíteni kell a jó, a mintaszerű gyakorlatot. A politikai, gazdasági információ segítségével többet kell foglalkozni a munkahely, lakóhely, a megye problémáival, az emberek közéleti érdeklődésének kielégítésével. demokráfl szocialista «a fóru-------------- main bátrabban kellene élni az agitáció és propaganda eszközeivel, mozgósító erejével, hiszen mind nagyobb tömegek érzelmi és értelmi azonosulásával fejleszthetjük azokat a képességeket, amelyek biztosítják társadalmi céljaink megvalósítását. — rab Nagy József a megyei pártbizottság munkatársa Holnap kezdődik Országos MISZBT-értekezlet A parlament kongresszusi termében holnap többszáz küldött és meghívott részvételiével kezdi meg munkáját az MSZBT VI országos értekezlete. A baráti társaság legmagasabb fói'umának kétnapos tanácskozásán ott lesznek a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, továbbá a szovjet testvérszervezet, az SZMBT küldött_ sége. A társaság 1971. novemberében tartotta V. országos értekezletét. Most az elmúlt fél évtized munkájának mérlegét vonják meg: áttekintik, hogy a mozgalom sokszázezres tábora milyen eredményeket ért el a két nép közötti kapcsolatok erősítésében', a barátság ápolásában, s milyen új formákkal, módszerekkel gazdagodott tevékenysége. Ismere - tes, hogy a két országos értekezlet közötti időben, honosították meg a kollektív tagcsoport-munkaformát a barátsági munka hatékonyságának fokozására, hatósu - gaiának bővítésére. A küldöttek írásban kézhez kapták az országos elnökség beszámolóját, ehhez fűz szóbeli kiegészítést holnap Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Vasárnap a beszámoló feletti vitával folytatódik a tanácskozás, mJajd döntenek a beterjesztett dokumentumokról. Ugyancsak vasárnap választják meg a 175 tagú új országos elnökséget, valamint annak tisztségviselőit.
