Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

1976. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ▼ 3 A tettek mérlegelésének alapja az úttörő- és a kisdobosélet törvénye Jellemzője a vidámság és az ötletesség Megyei úttörőparlament Szolnokon Szavaz az úttörőparlament Megkezdődött az ipari szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) mértékű, összesen 45 milli­árd forintos termelési ér­ték, a termékek jobb minő­sége, a megnövékedett bel­kereskedelmi értékesítés, a Íjak osságnak nyújtott szol­gáltatások javuló színvonala, az állami vállalatokkal fo­kozódó termelési együttmű­ködés, valamint a különösen gyorsan fejlődő tőkés ex­port a szövetkezeti dolgozók — több mint' 40 000 tisztség­viselő — odaadó munkája mellett egyúttal jelzi az ipari szövetkezetek meg­előző kongresszusán elfoga­dott tízéves fejlesztési prog­ram első szakaszának terv­szerű megvalósítását is. A közeljövő gazdasági fel­adatairól szólva a beszámoló megállapította: a szövetke­zetek rendkívüli közgyűlé­sein olyan ötéves terveket fogadtak el, amelyek főlbb összefüggéseikben, a népgaz­daság és a lakosság igényeit figyelembe véve még az Országos Tanács irányelvei­ben foglaltaknál is maga­sabb követélményeket fogal­maztak meg. Szólott arról, hogy az épí­tőipari szövetkezetek az idén előreláthatólag 6800—7000 la­kást adnak át. Ez azt jelenti egyben, hogy a tervidőszakra vállalt 35—37 ezer- lakás át­adásának időarányos, egy év­re eső tervét teljesítik a szö­vetkezetek. Ugyanakkor a most kivitelezés alatt álló lakások száma a korábbinál kevesebb, s így félő, hogy a jövő évi feladatok végrehaj­tását még nem kellően ké­szítették elő. Ezek után Hév Lajos a szö­vetkezetek szocialista jelle­gének erősödéséről szólt. Az oszthatatlan szövetkezeti va­gyon már megközelíti a 98 százalékot. E szocialista tu­lajdonnal a szövetkezetek ál­talában szocialista módon gazdálkodnak, e vagyont a szocializmus érdekében mű­ködtetik. Az erősödő szövetkezeti önkormányzat, a demokra­tikusabb vezetés, a korábbi­nál nagyobb teret kapott vé­leménynyilvánítás nyugtázá­sa mellett Rév Lajos kitért arra is, hogy már a VI. kong­resszust követő időszakban célul tűzték ki a szövetke­zetek a tagság szélesebb kö­rű bevonását az alapszabá­lyok és a belső szabályzatok kimunkálásába. Rév Lajos hangsúlyozta: minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a szö­vetkezeteikben helyenként megnyilvánuló negatív tö- rekvóséket, azt, hogy egyesek meg nem érdeméit jövede­lemhez jussanak, s az ellen­őrzési munka javításával meg kell előzni a visszaélé­seket. Végezetül az OKISZ meg­vitatásra előterjesztett módo­sított alapszabályának terve­zetét érintő kérdésekről be­szélt, majd a napirendi anyagok, a megvitatásra ja­vasolt témák kidolgozásához; a következő öt év munká­jához kért segítséget és út­mutatást a kongresszus részt­vevőitől Rév Lajos. Ezt követően Rosta István, a felügyelő bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítési a kongresszus elé terjesztett bizottsági jelentéshez. Az elnöklő Ferenci Tibor javaslatára a kongresszus résztvevői úgy határoztak, hogy valamennyi napirendre kiterjedően nyitják meg a vitát, amelyben elsőként Lá­zár György emelkedett szó­lásra. Lazár György Húsz éve töretlenül fejlődik a mozgalom Harsonák köszöntötték tegnap délután Szolnokon, a tiszaligeti KISZ-tábarban a VI. megyei úttörőparlalment 73 küldöttét és a 16 meghí­vott kék és vörös nyákken- dős pajtást. Az ünnepélyes jelentéstétel után megkezdő­dött a kétnapos megyei par­lament. A legifjabbak me­gyei fórumán részt vett Pál Józsiéi, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezető­je, Szívós Antall, a KISZ megyei bizottságának első titkára SipoK Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese vaüaimlint társadalmi életünk számos képviselője. A szolnoki Albonyd úti is­kola pajtásainak műsora után dr. FöjLdi Dánielné, a Magyar Üttörők Szövetsége Szolnok megyei Tanácsának elnöke számolt be az V. or­szágos és megyei parlament „útjeleinek” megvalósításá­ról, az eltelt idősizak tapasz­talatairól1, gondjairól, az „őrizzük a lángot” mozga­lom eredményeiről. — Az úttörőparlaimentek- nek az úttörőszövetség életé­ben — amely már betöltöt­te 30. évét — tizenegy éves múltja van. Joggal nevezhet­jük hasznos, jó haigyomány­Ebéd után csendes a jász- dózsai községi tanács épüle­te. „Elfogyott” a panaszos, a-ipanasz — vége az ügy- félfogadásnak. Az irodákban újra kattog az írógép, cseng a telefon, tárgyalnak... A pénzügyi osztályon dolgozik Breszkó Ottóné. „26 éves, három esztendeje tanácstag, a munkáját érti, szereti. A körzetében lakók is megbíz­nak benne” — mondja róla Gulyás József tanácselnök. Magas, barna, rövid hajú fiatalasszony. Különleges is­mertetőjele: a vidám, csil­logó szempár. — Tessék kérdezni. Most már szívesen (beszélgetek, mert a nagyja munkával vé­geztem. Van időm. — Melyik körzetben ta­nácstag? — A Lenin utcában. Ez a község egyik leghosszabb ut­cája. Negyvennégy családi ház — az egyik a miénk — sorakozik egymás mellett. — Akkor jól ismeri a há­zak lakóit... — Természetesen. Jászdó- zsán születtem. Itt nevelked­tem, szinte az egész falu la­kosságát névről ismerem. Amikor leérettségiztem — 1968-ban — boltba mentem eladónak, ahol a nap minden szakában megfordulnak az mák, hiszen a kisdobosok és az úttörők választotta tör­vényhozó testület fontos fe­ladatot llát el. Magatoknak, saját életetekre, tevékenysé­getekre alkothattok törvény t — mondotta 'bevezetőjében a megyei úttörőelnök. Ezután azokról a jelentős eredményeket hozó. évfordu­lókhoz kapcsolódó akc iók - roll számolt be, amelyek ál­lomásai voltaik a^ kisdobos és az úttörőéletnek. Emlékeztetett ozokrta a szolidaritási akciókra, ame­lyekben az úttörők tiltakoz­tak az imperializmus gyer­mekeket megnyomorító ter­rorja ellen, azokra a hasznos anyaggyűjtésekre, amelyek­nek ellenértékét a vietnami szakmunkálskópző intézet építésére ajánlottak fel. A két év munkáját ezután az útjelek szerint — pont­ról pontra — értékelte áz úttörőelnök. A jó, ötletes módszerek mellett hallhat­tak a résztvevők a javítani­valókról is. Befejezésük hasz­nos, tartalmas tanácskozást kívánt a megye 131 úttörő­csapatát képviselő küldöttek­nek. A beszámoló után Vita kö­vetkezett. Felszólalt többek között Bakó Györgyi, a tí­emberek. Aztán a postán he­lyezkedtem él. Ott is’ a fa­lubeliek ügyeit intéztem. Közben a művelődési ház­ban klubvezető, majd a köz­ségi KlSZ-alapszervezet tit­kára voltam. így a fiatalo­kat ds megismerhettem. Ami­kor 1972-ben megszületett a kisfiam, Péter, két évet „ki­hagytam”, de 1974-itől a ta­nácsnál, a pénzügyi osztá­lyon; előadó vagyok. Válto­zatos a munkám. Adóelőírás, beszedés, adóbehajtás ... Minden akta egy-egy jász- dózsai emberről „mesél”. — Hogyan lett tanácstag? — Aki előttem az utca ta­nácstagja volt, sokallta a megbízatásait. Talán ő aján­lott? Nem tudom. Behívat­tak a tanácshoz és megkér­dezték, hogy elvállalnám-e ezt a megbízatást? Mond­tam, ha elfogadnak, ha meg­választanak az utcabeliek, miért ne . . . — Milyen ügyekkel kere­sik fel? — Mindennel. A családi gondoktól kezdve elmondják még azt is. hogy a szomszéd disznója kitúrta valahonnan a földet. A mi környékün­kön nincs sok probléma. Van betonjárda, minden házba bevezették a villanyt, a vi­zet. Általában minden két szafüredi pajtások képvise­lője, aki egy vonatat ábrázo­ló tálbüla elé lépett, és szem­léletesen mutatta be a VI. parlament felé haladó sze­relvényen a „sínen lévő” és a sín melletti SOS-jelű — meg nem valósított —pró­bákat. Jobbágy Zoltán túr- kevei paljtás a RISZ-isták és az úttörők egyre bővülő, színesedő közös kapcsolatá­ról beszélt, példáikat említve az idősebb testvéreikkel való programok; sikeréről. Petrák Zoltán törökszentmiklósi út­törő „Otthoniunk az iskola” — témában szól>t hozzá. Papp Tamás kisdobos a legkiseb­bek örömét, gondját mondta éli — szűkebb hazájából — Jászberényből, hozva példá­kat. Az első napi program a sportcsarnokban folytatódott. Ügyesség, bátorság — volt a jelszava a játékos sportve­télkedőnek. A parlament ma délelőtt folytatja munkáját. A szek­cióüléseket élménybeszámo­lók követik. A délutáni ple­náris ülés után; megválaszt­ják az országos parlament Szolnok megyei küldötteit. T. Sz. E. hétben egyszer végigsétálok a házsoron és megkérdezem, hogy vain-e valakinek mon­danivalója, panasza. Kérdez­getnek is, hiszen tudják, hogy a tanácsnál dolgozom és so­kat hallok, látóik. Megkér­nek, hogy töltsék ki egy-egy csekket, vagy tudakoljam meg, hogyan tehet kölcsön­höz jutni, lakást vásárolni... Nem egyszer az utcán is meg­állítanak. — Melyik volt a legsike­resebb „intézkedése”? — Az idén nyáron ért vé­get a faluban a „Tiszta, vi­rágos utcáért” verseny, amelyre tavaly kellett be­nevezni. Gondoltam, miért ne nevezne be a mi utcánk is, hiszen olyan szépen rend­ben tartják a lakói. Végig­jártam a családokat. Öröm­mel beleegyeztek, hogy részt vegyünk. Jó volt látni, hogy nap mint nap hogyan szor­goskodtak az emberek. Min­den ház előtt virágkert pom­pázott. már korán reggel sö­pörték a járdát. Megérte, el­sők lettünk. — Nagy figyelmet igényel a munkája. Nem nehéz? Dehogy .. : Egyáltalán nem. Mindig a dologhoz voltam szokva, s aki kedvvel dol­gozik, az soha nem fárad el. — szekeres — Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a kormány és személyesen Kádár János nevében köszöntötte a kong­resszus résztvevőit, majd a következőket mondotta: — A szövetkezetek, köztük az ipari szövetkezetek, fon­tos és nélkülözhetetlen szere­pet töltenek be szocialista társadalmunk építésében. Megelégedéssel nyugtázhat­juk, hogy a mozgalom apart iránymutatásai alapján im­már húsz év óta töretlenül fejlődik. Különösen szembe­tűnő az utóbbi években vég­bement fejlődés. A szocialista építésben ma és a távolabbi jövőben is számolunk a szövetkezeti mozgalommal.. Pártunk XI. .kongresszusa megerősítette és leszögezte, hogy tovább folytatjuk jól bevált szövet- ikezetpolitikánkat. Eközben abból indulunk ki, hogy no­ha van bizonyos eltérés a munka társadalmasításának fokában, az irányítás és a jövedelemelosztás módjá­ban, az állami és a szövet­kezeti tulaj don egyaránt szo­cialista tulajdon. A legközelebbi évek egyik fontos feladata, előrehaladá­sunk nélkülözhetetlen fel­tétele, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti tulaj­dont erősítsük és magasabb színvonalra emeljük. Fejlő­désünk későbbi szakaszában — mint ezt pártunk prog­ramnyilatkozata is 'kimondja — a két szocialista tulajdon­forma fejlesztésének eredmé­nyeként létrejön, kialakul a termelési eszközök magasabb szintű, össznépi, kommu­nista tulajdona. A szocialista jegyek erfisítése Meggyőződésünk, hogy a szocialista jegyek erősítése nem áll ellentétben a szövet­kezeti jelleg megőrzésével, sőt ezek egymásra hatása kölcsönösen pozitív. Közös érdekünk tehát, hogy erő­sítsük a szövetkezetek gaz­dálkodásában is a tervszerű­séget, a munka szerinti el­osztás gyakorlatát és a szö­vetkezeti demokráciát. Ezután arról szólt, hogy az eredményes gazdálkodással összhangban fejlődött a kö­zösségi élet. erősödött a tagok kötődése a szövetkezetek­hez. A szövetkezetek széles körű felhatalmazást és lehe­tőséget kaptak arra, hogy sajátos viszonyaikat — a jogszabályok keretei között belső szabályzataikban — maguk rendezzék. Az elért eredményekben elismerésre. méltó és nagy szerepe van a szövetkezeti dolgozók odaadó munkájá­nak, a kommunisták áldozat­kész tevékenységének, a te­rületi, ágazati szövetségek, az országos tanács és appa­rátusa hozzáértően irányí­tó, segítő munkájának. Szervezettebb, fegyelmezettebb munka A fejtett szocialista társa* dalom építésének útján elő­rehaladva a soron következő feladat most az, hogy minél jobb feltételeket teremtsünk az V. ötéves és az évi ter­vünk eredményes teljesítésé­hez. Pártunk Központi Bizott­sága kellő időben értékelte az V. öltéves terv indulásá­nak tapasztalatait. Igen ala­pos elemzés után arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy 'a felkészülés tervszerűen meg­történt, a végrehajtás jó len­dülettel folyik. A kormány időben közreadta a végrehaj­tás megszervezéséhez szüksé­ges határozatokat, a párt- szervezetek aktív közremű­ködésével elkészültek a he­lyi tervek és a végrehaj­tási programok. Az ezévi tervhez közelál- lóan alakulnak a termelés és elosztás arányai, javul a termelékenység, az ipari ter­melés szerkezete, a haté­konyság. a gazdaság egyen­súlyi helyzete. A korábbinál szervezettebb. fegyelmezet­tebb munka folyik a gazda­ság minden területén. Időben megkezdődtek és a közeljövőben befejeződnek az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kidol­gozásának munkálatai. A fel­készülést megkönnyíti, a ter­vező munka számára bizton­ságot ad gazdaságpolitikánk világos irányvonala — ame­lyen nincs okunk változtatni — továbbá, hogy a szabá­lyozók is betöltik funkciói­kat. ezért csak részleges mó­dosításokra van szükség. Ügy gondolom, egyetérte­nek azzal, hogy mindez a vállalatok, szövetkezetek ré­szére is jó lehetőséget biz­tosít jövő évi terveik elké­szítéséhez. A szövetkezetek öt évre szóló feladatai is azokból a gazdaságpolitikai célokból következnék, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. Szigorúbb követelmények — Az írásos és szóbeli be­számoló hű képet adott az eredményekről^ a termelés fejlődéséről, s egyben ön­kritikusan arról is szólt, ami hátráltatja a fejlődés üte­mét, s ami éppen ezért ki­javításra, módosításra szo­rul. Ennek most különösen megnő a fontossága, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az utóbbi években megvál­toztak munkánk hazai és külgazdasági feltételei, szi­gorúbbá váltak a követel­mények, hogy terveink meg­valósításának elengedhetet­len feltétele a hatékonyság gyorsabb ütemű növelése. A megnövekedett felada­tok megkövetelik továbbá a káder- és személyzeti mun­ka színvonalának javítását, a káder-utánpótlás tervsze­rű biztosítását. A jó munkához szükséges feltételek adottak. Biztosít­hatom önöket, hogy az ipari szövetkezetek tagsága és vá­lasztott vezetőségei, az Or­szágos Tanács, a területi és szakmai szövetségek testü­letéi a jövőben is számíthat­nak a párt és a kormány se­gítőkészségére és bizalmára — fejezte be beszédét Lázár György miniszterelnök. A kormány elnökének nagy tetszéssel fogadott 'beszéde után valamennyi napirendi pontra kiterjedően megkez­dődött a vita. A nap folya­mán csaknem harmincán szólaltak fel, mondották el a beszámolókhoz és az elő­terjesztett dokumentumok­hoz kapcsolódó észrevételei­ket, javaslataikat. Szabó István, a TOT el­nöke és dr. Molnár Frigyes, a SZŐ VOSZ elnöke a ter­melőszövetkezeti mozgalom, illetve a fogyasztási szövet­kezetek, Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára, a szakszer­vezeti mozgalom, S. Hegedűs László 'titkár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kong­resszust; ugyancsak üdvözöl­te a tanácskozás résztvevőit Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság dl- nölke. A kongresszus ma reggel folytatja munkáját. FALURÓL FALURA Aki kedvvel csinálja, nem fárad el...

Next

/
Thumbnails
Contents